Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

Id . 8. Julias 19.

DUNANTÜLI napló

3

A IY. ötéves terv irányelvei

(Folytatás az 1. oldalról.)

a vállalati belső irányítási és felelősségi rendszer korszerűsítését, tovább kell fejleszteni az alsóbb vezetők és a dolgozók ellenőrzésének és számadásának rendszerét.

A 3. ötéves terv időszakában mutatkozó fejlődés, valamint a gazdasági reform révén korszerűsített tervgazdasági rendszerünk kedvező feltételeket teremt a hetvenes években a további előrehaladáshoz, a szocializmus teljes felépítésének folytatásához.

II.

A népgazdaság fejlesztésének távlati követelményei

amellyel ez lehetséges, továbbá a világ más részeivel. Bővíteni kell a fejlődő országokkal, továbbá a fejlett tőkés országokkal való termelési, tudományos, technikai együttműködésünket, a kölcsönös előnyök és a politikai szuverenitás alapján.

C Társadalmunk fejlődé- sét továbbra is olymódon kell irányítani, hogy az ország területeinek gazdasági fejlettsége a specializálódás és a munkamegosztás elvét követve, fokozatosan kiegyenlítődjön. Ennek megfelelően:

A Központi Bizottság megállapítja, hogy a népgazdaság 15 éves távlati terve prognózisának kidolgozása folyik, u végleges elkészítéshez még további vizsgálat és nemzet-' közi egyeztetés szükséges. A1 4. ötéves terv a lehetőségek-1 nek megfelelően hasznosítja! a hosszú távú tervezés eddigi j eredményeit, valamint a tu- j dományos-műszaki fejlődésre készített népgazdasági i prognózisokat.

A hosszú távú tervező munka a következő másfél évtized fejlődésének irányát, jellemzőit és problémáit tisztázza, azzal a céllal, hogy segítse és megkönnyítse tervgazdálkodási rendszerünk alapjának, az ötéves terveknek a kidolgozását. Vagyis tisztázza, hogy milyen legyen a gazdaság növekedési üteme, milyen technikai fejlesztés és népgazdasági struktúraváltozás kívánatos, miképpen fejlődnek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és milyen lesz a jövő szocialista társadalmának általános képe. A !4. ötéves terv az alábbi hosz- ■ szútá,vú fejlődési irányok

alapulvételével készült:

4 Alapvető célunk a szo* ■ cializmus teljes felépítése hazánkban. Ez sokoldalú fejlődést követel, ezt kell

: szolgálnia a gazdaságpolitikának. Ennek érdekében:

• — Gyorsítani kell a termelőerők fejlesztését és a gaz• dasági hatékonyság szempontjából közelíteni kell a gazdaságilag fejlett országokhoz.

Ezért a következő időszak központi feladata az egész

gazdaság intenzív fejlesztése, a társadalmi munka termelékenységének és a népgazdasági jövedelmezőségnek a 'javítása;

— a mainál magasabb fo- .kú általános és szakképzés, és kiterjedtebb foglalkoztatás 'alapján az egyéni képességek fokozottabb kibontakoztatásának kell teret engedni;

— az anyagi javak fogyasztásának magas — a mainál célszerűbb és választékosabb — színvonalát, és a mai értelemben vett lakás- probléma megszüntetését kell elérni;

— a mainál teljesebb körű kulturális ellátást és fejlettebb szociális, egészségügyi gondoskodást kell kiépíteni.

O A következő másfél év- tized központi kérdése számunkra a tudományostechnikai fejlődés vívmányainak jobb hasznosítása lesz, mert ez a feltétele annak, hogy meggyorsuljon a termelőerők fejlődése, mind újabb és újabb termékek és vállalatok érjék el a világ legjobb színvonalát, és ezúton népgazdaságunk általános színvonala közel kerüljön a gazdaságilag fejlett országokéhoz. Mindezek érdekében:

növelni kell a dolgozók készségét a korszerű technika, valamint a hatékony szervezési-vezetési módszerek elsajátítására és alkalmazására. Ennek feltételeként az oktatás színvonalát emelni, a továbbképzés rendeszerét fejleszteni és a vezetés korszerű technikával való ellátottságát javítani kell;

— ezzel összhangban, a Központi Bizottság irányelveit hatékonyabban érvényesítve, olyan káderpolitikát kell folytatni, amely a szocializmusért felelősséget érző tehetséges szakembereket a gazdasági irányítás különbö- m vezetői posztjaira juttatja;

— a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra és technikai fejlesztésre fordított erőforrásokat növelni kell, a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra koncentrálva felhasználásukat. A hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását meg kell gyorsítani;

— a termelést és a szolgáltatást egyre inkább olyan struktúrában kell fejleszteni, hogy hazai adottságainkat a nemzetközi együttműködés keretében jól hasznosíthassuk, kijelölve a strukturális fejlődés döntő előfeltételeit képező távlati fejlesztési célokat és megoldásra váró műszaki feladatokat.

O Távlati orientációnk a KGST országokkal való szocialista gazdasági integráció megteremtése. Továbbra

I is intenzíven részt kell venni a gazdasági integráció prog- I ramjának kidolgozására irányuló munkálatokban. Az integráció kifejlődését elő kell mozdítani az együttműködés elmélyítésének valamennyi lehetséges formájában, a tervegyeztetés fejlesztésével, a közös érdekeket szolgáló fejlesztések együttes megva- lótsításával, a termelési kooperáció bővítésével, a kereskedelmi módszerek, a valuta és a hitel funkcióinak korszerűsítésével. Az integrációs lehetőségek révén képesekké kell válnunk a magas szintű technika kifejlesztésére, hatékony alkalmazására és a nemzetközi versenyben való helytállásra.

Adottságainkkal össz- ■ hangban szélesíteni kell kapcsolatainkat valamennyi európai országgal,

III.

— a nagyipari jellegű központokat ott kell kialakítani, ahol a telepítés a legnagyobb gazdasági hatékonyságot eredményezi;

— a mezőgazdasági területeken és megyékben a gazdasági struktúrát agrárcentrikus jelleggel kell fejleszteni;

— mindenütt lehetőséget kell teremteni a helyi adottságokat hasznosító kis- és középüzemek gazdaságos működésére, beleértve a nagyiparral való termelési kooperációt;

— a megyék és egyes területek népességének jövedelmi viszonyait a foglalkozási struktúra szerint kell fejleszteni, az általános élet- körülményeket közelíteni kell egymáshoz.

A 4. ötéves tervtörvényt a fenti elvekkel összhangban kell elkészíteni és az ország- gyűlés elé terjeszteni.

Irányelvek a IV. ötéves tervtörvény elkészítéséhez és megvalósításához

A 4. ötéves terv politikai céljául a Központi Bizottság a szocialista társadalom építésének előbbrevitelét jelöli meg, s ennek megfelelően: a. szocializmus anyagi-technikai bázisának továbbépítését, a szocialista tervgazdálkodás fejlesztését a gazdasági reform elveinek következetes alkalmazásával; a munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók életszínvonalának további emelését; az ország védelmi képességének biztosítását.

A Központi Bizottság a politikai célokból kiindulva szükségesnek tartja, hogy a 4. ötéves terv összpontosítsa népünk erőfeszítését

— a munka termelékenységének gyorsabb növelésére;

— az ipari termelés korszerűsítésére és nemzetközi versenyképességének javítására;

— a lakásépítés jelentős fokozására, különösen a városokban ;

— a hústermelés fellendítésére, az ellátás és az export egyidejű fejlesztésére.

A Központi Bizottság e célokkal összhangban határozza meg a gazdaság fejlesztésének irányára, ütemére és fő arányaira vonatkozó tervcélokat, melyek meghatározzák az országgyűlés elé terjesztendő végleges tervjavaslat gazdaságpolitikai jellegét.

Az 1971—1975. évi idő■ szakban a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növekedését kell előirányozni. Az arányos és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés érdekében törekedni kell a növekedés egyenletességére.

A nemzeti jövedelem növekedését alapvetően a gazdasági hatékonyság javításával kell megalapozni. A jövőben is összehangolva kell fejleszteni az ipart és a mezőgazdaságot. Az ipar hatékonyságának javításával el kell érni, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása — a termelés 32—34 százalékos mennyiségi növekedésénél gyorsabban — kb. 40—42 százalékkal emelkedjen. A termelés növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységének emelésével kell elérni. A mezőgazdasági termelést az előző öt évhez képest 15—16 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását 13—14 százalékkal kell növelni úgy, hogy a termelékenység a termelést meghaladó mértékben növekedjék.

Minden területen javítani kell a termelés alkalmazkodóképességét a fogyasztók és megrendelők fokozódó igényességéhez.

O A népgazdaság fejlődé^■ sének fő arányait úgy kell tervezni és szabályozni, hogy a népgazdaság tartós egyensúlyának fő feltételei biztosítva legyenek. Ennek érdekében:

— a nemzeti jövedelemből a fogyasztás részarányát 75—77 százalékra, a felhalmozásét pedig 25—23 százalékra kell tervezni és törekedni kell a tervezett arányok stabilitására;

— meg kell teremteni az egyensúlyt a beruházási javak kereslete és kínálata között;

— a versenyképesség fokozásával, a külkereskedelmi áruforgalom tervszerű alakításával, valamint közép- és hosszúlejáratú hitelek felvételével tovább kell szilárdítani nemzetközi fizetési helyzetünket;

— tervszerű jövedelemkibocsátás mellett az igényeknek megfelelő összetételben — hazai termelésből és import útján — növelni kell a fogyasztási javak kínálatát;

— a pénzügyi politika elsősorban az érdekeltségi rendszer javításával és ezen keresztül a hatékonyság fokozásával törekedjen a pénzügyi egyensúly megszilárdítására, hogy az állami költségvetés folyó és felhalmozási kiadásai — az ésszerű takarékosság érvényesítése mellett — az állami bevételekkel megalapozott lehetőség és a tervben meghatározott fogyasztás arányában emelkedjenek.

q A felhalmozáson belül az állóeszközök korszerűsítésére és bővítésére fordított eszközök arányát növelni, a készletállomány növekedését mérsékelni kell. A tervidőszakban biztosítani kell a beruházási tevékenység egyenletességét és hatékonyságának javítását. Az iparban a fejlesztési eszközök nagyobb részét a meglevő kapacitások hatékonyabb működését biztosító rekonstrukciókra és a technológia korszerűsítésére: a mezőgazda- sági nagyüzemi gazdaságokban pedig a korszerű technológiák bővítésére kell for- < dítani. A beruházásokon belül gyorsabban kell növelni a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító építkezéseket, elsősorban a lakás- és az ehhez közvetlenül kapcsolódó közműépítés részarányát.

A beruházások területén meglevő hiánygazdálkodás felszámolása, az építési munka minőségének javítása érdekében a tervidőszak során az építési-szerelési tevékenységet a népgazdaság átlagos fejlődését meghaladó ütemben, kb. 41—43 százalékkal kell növelni. Magasabb fokra kell emelni az építőipar technikai felszereltségét, teljesítőképességét, a munka termelékenységét és csökkenteni kell az építkezések megvalósítási idejét. A beruházások gyors és hatékony kivitelezése megköveteli a technológiai szerelési tevékenység erőteljes fejlesztését. Az építmények jobb karbantartása korszerű fenntartási építési kapacitások és szervezetek további létrehozását teszi szükségessé.

Az Iparpolitika alap- ■ vető célkitűzése: a termelés növelése mellett az intenzív fejlesztés kibontakoztatása, a hatékonyság fokozása. Ezt az alkalmazott technika és technológia korszerűsítésével, a termelés- szerkezet differenciált fejlesztésével, az automatizálásnak elsősorban a dinamikusan fejlődő ágazatokban történő fokozásával, a munka termelékenységének javításával, a nemzetközi munkamegosztásba való aktívabb bekapcsolódással, a nemzetközi versenyképesség fokozásával, valamint a szervezés és a vezetés színvonalának

' emelésével kell megvalóvíta- ni.

Biztosítani kell a progresszív ágazatok dinamikus növekedését és a gazdaságtalan tevékenységek megszüntetését, illetve korlátozását.

A szénbányászatban — az energiastruktúra korszerűsítésével összhangban — fejleszteni kell a népgazdaság energiaellátásában továbbra is fontos szerepet betöltő gazdaságos széntermelést, fokozatosan leállítva a gazdaságtalan bányaüzemek termelését. A villamosenergiatermelésnek és az importnak biztonságosan ki kell elégítenie a népgazdaság gyorsan növekvő villamos- energia-igényét. A vegyipari termékek iránt gyorsan növekvő igények jobb kielégítése érdekében a vegyipart az ipar átlagát meghaladóan, az építőanyagipart pedig a beruházási feladatok teljesítése érdekében az építőiparnál gyorsabban kell fejleszteni.

A gépiparban a fő feladat a termelési szerkezet korszerűsítése, a gyártmányok nemzetközi versenyképességének fokozása. A kohászatban a termelés gazdaságosságának javítása és adottságainknak jobban megfelelő termékstruktúra kialakítása a követelmény.

Az élelmiszeriparban a lakosság színvonalasabb ellátása, a háztartási munka megkönnyítése, valamint az exportlehetőségek fokozottabb kihasználása érdekében növelni kell a magasabb fel- dolgozási fokú, előre csomagolt, konyhakész termékek termelésének arányát. A könnyűiparban a lakossági és a? export-igényekkel összhangban a tervidőszak során a fő feladat: növelni a korszerűbb, jobb minőségű termékek arányát.

Az iparfejlesztésben koncentrálni kell az eszközöket az előző tervidőszakban megkezdett és a távlati gazdaságfejlesztési céljainkkal összhangban lévő következő fő strukturális célok megvalósítására:

— az energetikai struktúra korszerűsítésének folytatására a földgázprogram megvalósítására, a szénhidrogének felhasználásának gyors ütemű elterjesztésére, ami biztosítja energiatermelésünk gazdaságosságának számottevő javítását, a népgazdaság más ágazataiban a hatékony energiafelhasználást, s hozzájárul a kulturált életkörülmények kialakításához;

— az alumíniumipar további fejlesztésére, ami a népgazdaságnak korszerű minőségű és választékú alumínium-félgyártmányból, késztermékből való jobb ellátását biztosítja és a kiviteli lehetőségek bővítése révén kedvező befolyást gyakorol a fizetési mérleg egyensúlyára;

— a korszerű közúti járművek és szállítóeszközök fejlesztésének folytatására, ami a hazai és a nemzetközi termelési kooperáció mellett gazdaságilag előnyös és nélkülözhetetlen az áru- és személyforgalom modernizálásában, kedvező hatást gyakorol több gépipari ágazat versenyképességére;

— az építőanyagipari bázis fejlesztésére, a korszerű építési móddal készült épületek, épületszerkezetek gyors elterjesztésére, ami előfeltétele az építőipari termelékenység növelésének, a beruházások kivitelezési ideje csökkentésének, az építőipari tevékenység színvonala és hatékonysága emelésének:

— a kőolajtermékek vegyipari feldolgozása alapjainak megteremtésére, ami a népgazdaság jövőbeni kemizálá- sához szükséges;

— a ruházati ipar rekonstrukciójára, az elavult gépek helyett modern termelőeszközök üzembeállítására, ami a lakosági igények jobb kielégítése és az export fokozása érdekében bővíti a termelő kapacitásokat, javítja azok hatékonyságát és elősegíti a változó keresletnek megfelelő divatos termékek | gyártását; 1

— a számítástechnikai eszközök alkalmazására és gyártására, ami feltétele a népgazdaság különböző területein a termelés és értékesítés magas színvonalú szervezésének, irányításának, ts egyúttal a gépiparban új, a nemzetközi versenyképesseg- hez nélkülözhetetlen termelési kultúra kifejlesztését eredményezi.

A vállalatok fejlesztési eszközeinek felhasználásában a szabályozással és szelektív hitelpolitikával ösztönözni kell a fő iparfejlesztési feladatok megvalósítására, a beruházások építési arányának mérséklésére, a gépesítés fokozására, az elavult gépek gyorsabb kicserélésére és a technológia korszerűsítésére.

A vállalati eszközök koncentráltabb és hatékonyabb fel- használása érdekében fejleszteni kell a vállalatok közötti fejlesztési-beruházási együttműködést.

C Az agrárpolitikában a soron következő években a ‘fő feladat a stabil húsellátás feltételeinek megteremtése, a termelés egyenletesebb emelése. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar korszerű anyagi-műszaki bázisának továbbépítése mellett a hatékonyságot javítani, a vezetés színvonalát emelni kell az egész élelmiszer- gazdaságban.

Az állattenyésztés fejlesztését meg kell gyorsítani, a mezőgazdaság össztermelésében emelkedjék az állattenyésztés részaránya. A belföldi húsellátás javítása és az export növelése érdekében meg kell szüntetni a hústermelésben meglevő ingadozásokat. Különösen fontos feladat a sertéshústermelés növelése. Ennek érdekében a nagyüzemi állattenyésztést — főként gazdaságos, gyárszerű telepek létesítésével — jelentősen fejleszteni kell. Egyidejűleg a kisüzemi — . mindenekelőtt^. a háztáji — gazdaságok tps-t“0J melési lehetőségeit jobban. " ki kell használni.

Az állattenyésztés magasabb termelési színvonalát az állatállomány létszámának növelésével, valamint az intenzív termelésre képes állatfajták elterjesztésével, és korszerű férőhelyek létesíté-' sével kell elérni.

Az állatállomány növelése és az állati termékek termelésének fokozása érdekében bővíteni kell a takarmánybázist és javítani a takarmányfelhasználás gazdaságosságát.

A növénytermesztés fejlesztésében a terméshozamok növelése a legfontosabb feladat. Az ország kenyérgabona szükségletét a jövőben is hazai termelésből kell biztosítani.

A műtrágya- és növényvédőszer ellátás javításával biztonságosabbá kell tenni a növénytermesztést és emelni kell a hozamokat a szántóföldi és kertészeti termelésben. Folytatni kell a növénytermesztésben a munka- műveletek gépesítését, a nagyüzemi, korszerű technológiák elterjesztését. A belterjesség fokozása érdekében növelni kell az öntözhető területet, fokozni kell a talajvédelmet és a talajjavítást.

A mezőgazdasági szövetkezetek és vállalatok fejlesztési eszközeinek jobb hasznosítása, a termelékenység fokozása érdekében elő kell segíteni az üzemek feldolgozó és kiegészítő tevékenységét, továbbá a közös vállalkozásokat és az üzemek közötti együttműködést a termelésben és a forgalmazásban.

A vízgazdálkodás tervszerű fejlesztésével biztosítani kell a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság növekvő vízszükségletének kielégítését, a racionális vízgazdálkodás feltételeinek javítását, vízkészleteink minőségének, tisztaságának védelmét.

A tervidőszakban be kell fejezni a Tisza völgye gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából nagy jelentő(Folytatás a 4. oldalon.)

\

}