Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
f 970. Júffui 2.----------------------------------------—' »nnflnttwi naut» Három nagyközség előrébb lépett Siklós A történelmi nevezetességű dél-baranyai központ: Siklós társadalmi, politikai és közigazgatási történetének jelentős eseménye volt a tegnap tartott tanácsülés, amikor a községi közös tanács Siklós Nagyközségi Tanáccsá alakult. Az ünnepi tanácsülésen dr. Sárosi Mátyás községi vb-elnök köszöntötte a testület tagjait, továbbá dr. Szabó József országgyűlési képviselőt, a Siklósi járási Pártbizottság első titkárát, Takács Gyulát, a Baranya megyei Tanács VB elnök- helyettesét, dr. Vida Józsefet, a Siklósi járási Tanács VB-elnökét, valamint a község politikai, gazdasági és társadalmi életének képviselőit. Az ünnepi tanácsülésen —■ mélyet a járási művelődési otthon dísztermében tartottak — Takács Gyula, a Megyei Tanács VB-elnökhe- lyettese mondott beszédet — Siklós — Harkány — Máriagyűd kiváló természeti adottságokkal rendelkező terület — hangsúlyozta —, történelme is gazdag jelene felfelé ívelő. A népszámlálás adatai azt bizonyítják, hogy a községek közül Harkány növekedése volt a legintenzívebb a megyében. Siklós büszke lehet gimnáziumára. A vár pedig hamarosan az országos és nemzetközi tanácskozások színhelyévé válik. A művészetápolásnak követendő példája a képzőművészeti alkotóház. Takács Gyula beszélt Siklós várható fejlődéséről, melyet a IV. ötéves tervben programba iktattak. Eszerint 1971—1975 között a község fontosabb létesítményeit figyelembe véve a tanácsi fejlesztési alap meghaladja a 120 millió forintot. Ebből lakásépítésre és kapcsolódó létesítményekre 55 milliót, közművesítésre 37 milliót, a művelődés és az egészségKiváló orvosok Szerdán a Semmelweis-te- remben ünnepélyesein adták át az idei kiváló és érdemes orvos, illetőleg gyógyszerész kitüntetéseket. Az ünnepségen dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondott beszédet és nyújtotta át a kitüntetéseket. Kiváló orvos lett dr. Brei- la István egészségügyi osztályvezető (Pécs). Érdemes orvosi kitüntetést harmincán kaptak. Kiváló gyógyszerész kitüntetésben öten részesültek, az Érdemes gyógyszerész kitüntetést tízen kapták meg. , Az Egészségügy kiváló dolgozója kitüntetést 34 középfokú egészségügyi dolgozónak nyújtotta át a miniszter." A történelem is igazolja: a Zengő aljában —, a jelenlegi Pécsvárad helyén és környékén — megtelepült népek mindig jól érezték magukat ebben a kies környezetben. A település már I. István korában jelentős, az Anjouktól mezővárosi rangot kap, később járás- székhely lesz —, s ezt a funkcióját —, kisebb-na- gyobb szünetekkel — egészen az 1966-os közigazgatási reformig megtartja. Az emberek most is szeretnek ott élni. Elég talán csak annyit említeni, hogy az 1960-as népszámlálás óta tíz százalékkal nőtt Pécsvárad lélekszáma, míg a baranyai községek túlnyomó részének csökkent a népessége, s alig néhány év alatt egy közel háromszáz házból álló új teleppel gyarapodott a község. Felesleges lenne felsorolni mi minden épült, készült Pécsváradon az elmúlt negyedszázad, de akárcsak tíz év alatt —, a község mindig is a figyelem középpontjában állt Baranya megyében. A szerdán délelőtt megtartott „nagyközség avató” ünnepi tanácsülésen Radies Káróly, a tanács vb- elnöke is csak nagy vonalakban szólt a múltról, az anyagi és szellemi gyarapodás mutatóiról, inkább arról beszélt, mennyiben segíti a községet közeli és távolabbi terveik megvalósításában a nagyközségi rang megszerzése. Az erről szóló dokumentumot az ünnepi tanácsülésen adta át dr. Nagy Gyula, a Megyei Tanács VB elnökhelyettese a járás és a község vezetői, a tanácstagok jelenlétében. Mi is húzódik meg tulajdonképpen a „Pécsvárad nagyközség közös tanácsa” cím mögött? Elsőfokú építési, ipari és kereskedelmi hatóság lesz a tanács, és a korábbi gyakorlattól eltérően ők intézik az összes tanácsi szabálysértési ügyeket, döntenek fontos gyámügyi kérdésekben, hivatalból foglalkoznak munkaközvetítéssel —, magyarán szólva leegyszerűsödik az ügymenet, összehangoltabb lesz a munka, közelebb kerülnek a lakossághoz. Ügy is, hogy gyorsabban megvalósulnak terveik: szennyvízhálózat építés, nagyobb ütemű lakásépítés, utcák korszerűsítése, községrendezés... Dr. Nagy Gyula mondta az oklevél átadásakor: „Ez az első lépés Pécsvárad városiasodása felé...” A kapott lehetőséget a nagyközség legifjabb polgárai nevében két kislány virágcsokorral köszönte meg a vezetőknek. Nagyteljesítményű maró- i tárcsás jövesztőgép termelési premierjét tartották szerdán a Mecseki Szénbányák legnagyobb : üzemében, a komlói Koßsuth-bänya mélyén. A lengyel gyártmányú berendezéstől azt várják, hogy naponta ezer tonna szenet termeljen. Az értékes géppel Nagy Dezső, A szocialista munka hőse címmel kitüntetett vájár vezetésével működő aranykoszorús szocialista brigád dolgozik. Az első két hét a tapasztalatszerzés időszaka lesz, de a hónap második felétől már üzemszerűen termelnek. A tanácsházán rendezett tanácsülésen ünnepélyesen nagyközséggé nyilvánították tegnap Sellyét, a sellyei közös tanács pedig nagyközségi közös tanáccsá szerveződött. A zsúfolásig telt teremben Varga Lajos vb-elnök mondott ünnepi beszédet. Sellye — mint mondotta — a fel- szabadulást követő években indult virágzásnak. Fejlődése összefüggött azzal a ténynyel, hogy 1950-ben járási székhellyé lett. Ilyen minőségben épült fel gimnáziuma, új általános iskolája, strandja, szülőotthona, s kezdődött meg parkosítása. Amikor 1963-ban megszűnt a járás, nem tört meg a fejlődés. Azóta 18 kilométer hosszú járda, 5,5 kilométer hosszúságú kövesút, 12 kilométernyi vízhálózat épült. Nagyobb ütemben épültek a lakóházak is. 1944-ben 430 házat számláltak Sellyén, ma 780 családiház áll a község- bn, s ezek túlnyomó része Ez a csapat sok nehéz feladatot oldott már meg. Mostani megbízatásuk is igen nagyjelentőségű a Mecseki Szénbányák életében. A rendkívül nehéz geológiai viszonyok miatt többszöri próbálkozás ellenére 6em sikerült a közvetlen 6zéntermelő munkát tartósan gépesíteni, megfelelő technológiát kialakítani. Az új műszaki elgondoláson alapuló fejtési mód most sikert ígér. Egy hét múlva a pécsszabolcsi István-aknán indítanak önjáró fejtésbiztosító és jövesztő gépet. az utóbbi évtizedben épült. Ma több ház épül Sellyén egy esztendő alatt, mint az I. és II. világháború között összesen. A tervekről szólva Varga Lajos bejelentette: víztorony és csatornahálózat kiépítését határozták el és készítik elő, rövidesen áthelyezik a piacot, új benzin- és olajkutat helyeznek üzembe, a régi helyett korszerűbb kultúr- otthont hoznak létre, újabb járdákat, kövesutakat építenek. A megyei tanács vb megbízásából dr. Földvári János köszöntötte a tanácsülés résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy nagyközséggé alakulásával Sellye megindult a várossá fejlődés útján, majd átadta Varga Lajos vb-elnök- nek az alapító oklevelet. A Hazafias Népfront, a tanácstagok és a lakosság nevében Pápai Jenő tanácstag mondott köszönetét. Bejelentette, hogy Sellye legrégibb írásos emléke 1292-ből való, s a község Mátyás király idejében élte fénykorát. A török hódoltság alatt Sellyéhez 69 község tartozott, s a történelem folyamán többször töltött be vezető helyet a környék községei között, ezért is örülnek különösképpen a nagyközségi rangnak. Dr. Török Zsigmond, a járási tanács vb-titkára bejelentette, hogy az 1020/1970. számú kormányhatározat szerint az új nagyközség vb- titkárává egyetemet végzett, nagy közigazgatási gyakorlattal rendelkező embert, dr. Kasza Gyulát ' javasolják. Wunderlich Istvánt, az eddigi vb-titkárt érdemei elismerése mellett felmentették tisztségéből és más feladattal bízták meg. Az ünnepi tanácsülés a vb-titkárnak megválasztott dr. Kasza Gyula és Peti József járási pártbizottsági osztályvezető felszólalásával ért véget. Lengyel marótárcsás Jövesztőgép Komlón Sellye Sellye ügy fejlesztésére 13—13 milliót költenek. Siklós a távlati elképzelések szerint Dél-Baranya gazdasági és kulturális központja lesz majd. A tanács a nagyközségi önállóságot használja fel arra, hogy méltóvá tegye a települést a városi rangra — mondotta Takács Gyula —, majd ünnepi beszédének befejezésével a testület tagjainak átnyújtotta a nagyközség alapító oklevelet, melyet a tanács nevében dr. Sárosi Mátyás vb-elnök vett át. Dr. Vida Sándor, a Siklósi járási Tanács VB elnöke bejelentette, hogy Compó Sándort községi végrehajtó bizottsági tiszte alól érdemei elismerése mellett felmentette és a titkári teendők ellátására dr. Rudolf Józsefet kinevezték. Pécsvárad Az ifjúság — két íarmarnadrágos teenager, egy Tompa Pufi termetű szabadnapos pincér, nadrágból ki- türemkedő pocakkal, két öregúr vízszintes csokornyakkendőben és számtalan hasonló egyed — ott állt tegnapelőtt a Szabadtéri Színpad kerítésénél, sorban, mint szeptemberi fecskék a dróton. Mert, hogy micsoda csajok jönnek majd most ide! — Jönnek a frászt! Már tíz óra és egy sincs. Ez is szépségverseny? Aztán megláttak egy lányt, fehér nadrágban, szedret talált á szabadtéri valamelyik bokrában és láthatólag töprengett, hogy mibe törölje a kezét, mert a fehér nadrág allergiás a szederre. Csakúgy feszült rajta a piros blúz. — Na végre! — mondta egy hang a kerítésnél és tíz percig megnyugodott a férfi sor. HOL VAQYTOK, PÉCSI LÁNYOK! Aztán mégsem jött senki, pedig erre az időpontra írták ki a szépségversenyre való jelentkezést. Tizenegykor már összedőlt a világ a férfinépben és — valamit valamiért! — elindultak a Rózsakért falához, a talponállóba. Maradt: egy csinos rádióriporternő, három szervező, egy fotóriporter és egy enyhén teltkarcsú újságíró. Odabent két pesti meg egy tapolcai kislány. Hol vagytok, pécsi lányok? Leégünk a pesti színészek, szervezők előtt? Melyik tüke mer majd ezek után odafent a Hungáriában hátradőlni a karosszékre azzal, hogy „de ugye a pécsi nők, hát szóval, nem panaszkodhatunk!” Miért nem mertek eljönni a „tüke lányok”? Féltek a leégéstől? Vége a tanévnek s elutaztak? Nem engedi őket a főnök ilyen „erkölcstelen helyre”? Vagy gyenge volt a reklám, s rosz- szul megválasztotta jelentkezési időpont? Ki tudja!? Pécsett mindenesetre már vagy húsz éve nem volt szépségverseny, s most is csak hatan jöttek össze, ebből mindössze három pécsi. A többi? Schwartz Katalin Tapolcáról jött és Veszprém megyei amatőr táncdalénekes verseny győztese, azt mondja: „Nem. kell félni a leégéstől egy szépség- versenyen, ezt a kockázatot vállalni kell!” Baróti Andrea most érett a pesti Kölcsey Gimnáziumban: „Tessék megírni, hogy irtó klassz osztályfőnökünk volt: Antal Lajos, ingyen vállalta, hogy a Balaton mellett a strandon készít fel bennünket az érettségire. Legyek őszinte? — Gyenge osztály voltunk, de a Balcsin lesülve 4,5-re' végeztünk. Így kell ezt csinálni!” Fehérváry Mariann — ő volt a szederszedő lány: „Pesti vagyok és három éves korom óta táncolok. Jövőre, ha 18 éves leszek, revütáncos pályára megyek. Példaképem: Medveczki Ilona." Húzzák a delet a székesegyházban. Hol vagytok pécsi lányok? Még akkor is el kellett volna jönnötök, ha ezen a szépségversenyen nem’ fürdőruhában kell mérkőzni. Elvégre ma-» gyár szépségverseny! Földessy Dénes AZ SZMT HATÁROZATAI Növelni kell v a kulturális alapo A Szakszervezetek Megye Tanácsának tegnapi ülésén Palkó Sáridor, a Megyei Tanács vb-elnöke és Németh Lajos, a Városi Tanács vb- elnökhelyettese tájékoztatta tanács tagjai a IV ötéves terv főbb célkitűzéseiről. Az SZMT tagjai a tájékoztatást követő vitában értékes javaslatokat és észrevételeket tettek. A tegnapi ülés másik napirendi pontjaként az üzemek és vállalatok szociális és kulturális alapjainak képzését és felhasználását tárgyalták meg. Az előterjesztés korábban az SZMT elnökségi ülésének napirendjén is szerepelt. A felmérés, amelynek alapján a tapasztalatokat egybegyűjtötték és általánosították, 114 vállalatnál és üzemnél folyt. Kiderült, hogy a szociális és kulturális beruházásokra, intézmények fenntartására fordított összegek stagnálnak, illetve lassan csökkennek. Néhány vállalatot kivéve, különösen idegenkednek a vállalatok attól, hogy saját pénzeszközeikből, például a területi gyermekintézmények fenntartásához hozzájáruljanak. Ha csak a kulturális összegeket tekintjük, akkor az derül ki, hogy a megye szakszervezeti szervei évente több mint 12 millió forintot fordíthatnak kulturális célokra. A felhasználás azonban már sokkal több problémát mutat. Nem átgondolt, milyen célokra s milyen arányokban használják fel a rendelkezésre álló összegeket, de ezen túl: nem is használják fel mindazokat a pénzeket, amelyeket pedig hasznosan költhetnének az ezerféle kulturális feladat megoldására! A rendkívül szerteágazó és bonyolult kérdéskörben az volt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának legérdekesebb és legmegszívlelendőbb állásfoglalása, hogy a felmérés tanulságait sürgősen felhasználva a szakszervezeti bizottságoknak meg kell kezdeniük a számukra kötelező szociális és kulturális tervezőmunkát. A felelősséget ugyanis most már nem lehet áthárítani a gazdasági vezetőkre, mivel a szakszervezeteknek a keretösszegek megállapításánál is egyetértési joguk, a keretek felhasználása tekintetében pedig egyenesen döntési joguk van! Ahol tehát a jövőben rosz- szul megy a szociális, kulturális munka, ott már a szak- szervezeteket terheli a felelősség. Végül az előterjesztett javaslatokat határozattá emelte a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A határozatok között szerepel többek között az is, hogy „a gyermekintézményekkel, valamint az üzemi közművelődés kialakításához megfelelő feltételekkel nem rendelkező vállalatok részesítsék anyagi támogatásban a területükön működő gyermek- és művelődési intézményeket, bízzák meg őket egyes nevelési feladatok ellátásával.” Továbbá: „a nyereségrészesedésből képzett szociális, kulturális alapok mértékét a jövőben növelni kell, elsősorban az igények és Szükségletek alapján, de mindenképpen a vállalati nyereség növekedésének arányában minden vállalatnál”. Az SZMT elfogadta az említett határozatokat, majd a második félévi munkatervet, azután Simon Antalnak, a SZOT elnöksége tagjának előterjesztésére az SZMT tagjává és az SZMT második titkárává választotta Rameisl Ferencnét. a megyei nőtanács titkárát. Végül Bogár József, az SZMT vezető titkára a Szakszervezeti munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát adta át Czir- kos Mihálynénak, Bózsa Jó- zsefnének és Máy Józsefnek, ezüst fokozatot pedig Krasz* nai Ferencnek, Bánfai Józsefnek és 1 Rózsahegyi Józsefnek. Kilencen pedig oklevelet kaptak eredménye* szakszervezeti munkájukért. Premier a bányában
