Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-14 / 163. szám

jiíttus t4: DUNÁNTÜLI NAPLÓ Gyógyfürdő kimerültség ellen Tíz percre Miskolctól Baranyai üdülőhelyekhez szokott szemmel először a víkendházak sorát kerestem Semerre sem láttam és ez furcsának tűnt. Nem is áll­hattam meg szó nélkül, ami­kor Tállai Andrásné idegen­forgalmi hivatali kirendelt­ségvezetővel beszélgettem Nem értette a kérdést és mindenáron azt akarta bi­zonygatni, hogy vannak szép villák, amelyeket tulajdono­saik ki is adnak a fizető­vendég-szolgálat révén. A Villákat láttam, valóban szé­pek, mutatósak és ott sora­koznak a Hejő völgyét övező dombok oldalán, de ez nem az, amit én kerestem. Városi buszjárat Később az értetlenség ma­gyarázatával az utcán talál­koztam. Itt valóban nincs szükség víkendtelepre, hi­szen Miskolc-Tapolca — tu­datunkban még Görömböly- Tapolcaként él — Miskolc .külvárosa”, kékszínű, olda­lukon címert viselő autóbu­szok közlekednek tízpercen­ként és a miskolciak akkor jönnek ide ki, amikor akar­nak. (Ugyanezeket a kék bu­szokat láttam utóbb Lilla­füreden is és akkor némi irigység kezdett ébredezni bennem, mert arra gondol­tam, hogy egyes pécskömyé- ki üdülőhelyeket illetően a hasonló megoldás többéves vágyálom csupán.) Persze akad más összehasonlítani való is. Van például egy ra­gyogóan szép csónakázótó. Nem nagy az egész, mégis — nem akarok nagy számot mondani — legalább másfél tucatnyi csónak ringatózik rajta. (Az Orfűi-tavon hány csónak is van?) No de nem akarok a min­den áron párhuzamot-kere- sés ingoványára tévedni, ezért nézzük csak egymagá­ban Miskolc-Tapolcát! Törzsvendégek A festői környezetű üdülő­hely Miskolc belvárosától 7 kilométernyire van, közel az egyetemi városhoz. Forrá­sainak vizét már a közép­korban is használták gyógyí­tásra, kezdetben csak a sza­badban, majd fából' készült fürdőházban. Az első kő­épület a XVIII. századból származik. Azóta lassan, tempósan fejlődött Tapolca. Az utolsó három évtizedben azonban itt is felgyorsult minden. A termálfürdő ugyanis mai formájában 1939-ben épült, s azt hi­szem, Miskolc-Tapolca mai fejlődésének kezdetét ehhez ! lehet kötni. Igaz, hogy az- j óta ott is sok minden meg- \ változott — á fürdő előnyé­re. Miskolc-Tapolca percen­ként 2500—3000 liter hoza­mú gyógyforrásai 600—900 méter mélységből törnek fel, hőmérsékletük 28—31 C fok. Ezek látják el gyógyvízzel az egész fürdőkombinátot. A gyengén rádióaktív, kalcium­magnézium, hidrokarbonátos hévíz gyógyhatása testi és szellemi kimerültség, a ve­getatív idegrendszer zavarai, ideges eredetű gyomor- és bélpanaszok, valamint még nem rögzített vérnyomás­emelkedés esetén mutatko­zik meg. Sokezer azoknak a száma, akik az. ország min­den részéből évről évre fel­keresik Miskolc-Tapolcát és akik közül sokan már törzs­vendégként térnek ide visz- sza. A termálfürdő legfőbb vonzereje — a víz gyógyító hatása mellett — az európai viszonylatban is egyedülálló barlangfürdő, amely 1959- ben létesült. A páradús bar­langfolyosókon mennydörgő robaj irányítja a vendég lépteit a „dögönyözőbe”. Ez egy tágas csarnok, ahol a barlang sziklafalából négy, combvastagságú vízsugár zú­dul a fürdőzőkre, akik a vérpezsdítő zuhany termé­szetes masszázsa után köny- nyűnek, frissnek érzik ma­gukat. Egy ellenkező irányú folyosó a szabadba vezet Kalauzom, Frank István, a fürdő üzemvezetője büszkén mutatja Miskolc-Tapolca leg­újabb nevezetességét, a né­hány hete megnyitott új tavi fürdőt. A hegyoldalnak tá­maszkodó hatalmas és mégis könnyed betonkupola és az alóla előkígyózó, kristály- tiszta vizű medence építé­szeti alkotásként is elisme­résre méltó, bár a fürdőven­dégeknek hamarosan ez is olyan magszokott lesz, mint a termálfürdő szétnyitható kupolájú előcsarnoka. A fürdő állandó fejlesz­tése nyilvánvalóan arra irá­nyul, hogy minél több gyó­gyulást kereső ember jöjjön ide és találjon is gyógyírt. De gondoskodnak arról is, hogy a Miskolc-Tapolcára érkezőket elhelyezhessék. A hajdani egyetlen — és sze­rény külsejű — Anna-szálló- ra nehezedő terhek javát már levették a különböző vállalati és szakszervezeti üdülők, az autós-camping, valamint a tavaly megnyi­tott Lidó-szálloda, amely négy szinten, 50 szobában 126 vendégnek nyújt kelle­mes pihenést. És most épül a legújabb: a 9 emeletes Ju- nó-szálloda, amely elkészülte után minden bizonnyal nem csak a Bükk, hanem az egész ország egyik legszebb üdülőhelyi szállodája lesz. Kedvelt pihenőhely Ha pedig most azt írom le, hogy „Miskolc-Tapolca — a miskolciak kedvelt pihenő­helye”, akkor úgy tűnik, hogy idegenforgalmi szakszö­veggel untatom az olvasót. Pedig ahogy elnéztem a ké­ső délután is sűrű egymás­utánban érkező kék buszo­kat, amelyekké! nyilván a városban dolgozó tapolcaiak érkeztek haza, s amelyekre már hosszú sorban vártak azok, kik fürdő után haza­igyekeztek, akkor elvész a mondat reklámíze. A hétköz­nap délutáni jövés-menésből, a strandról kiszűrődő jelleg­zetes lármából | könnyen el­képzelhető, mi van itt hét­végeken, amiből viszont minden kételkedés 'nélkül elhihető, hogy Miskolc-Ta­polca a miskolciak kedvelt pihenőhelye. » És ne feledjük: városi autóbusszal jutnak ki — tíz perc alatt. Hársfai István A yasgyűjtő hetek nyertesei A szentdénesi iskolások és a pécsi délszláv iskola ta­nulói nyerték a 10 000—10 000 forintos vásárlási utalványt azzal a sorsjeggyel, melyet a MÉH-től kaptak a vas­gyűjtő hetek alkalmával. A harmadik tízezer forintos utalvány egyik dombóvári általános iskola birtokába került. A 6000 forintos televízió utalvány nyertese pécsi la­kos: Kincses Mária, lakik a Doktor Sándor utca 49. szá­mú házban. Minden nyertes a Centrum Áruházban, vagy valamelyik ÁFÉSZ-boltban válthatja be utalványát, nem csak Pécsett, de Komlón, Siklóson és Mohácson is. A már ismertetett jelentősebb nyeremények mellett Bara­nyában sokan nyertek 1000, 500 és 200 forintos utalványt. A nyereményjegyzéket a napokban nyilvánosságra hozzák. Az Operaház tervei Színre viszik a teljes Wagner-tetra lógiát A főváros két dalszínhá­zában — az Állami Opera­házban és az Erkel Színház­ban — is véget ért az 1969— 1970-es idény, s Lukács Mik­lós így összegezi a most vé­get ért évad eredményeit, gondjait és a jövő terveit: — Az 1969—70-es évad ér­tékelését egy magyar opera ősbemutatójával szeretném kezdeni. Operaházunk — mint ismeretes — évekkel ez­előtt célul tűzte ki, hogy évente legalább egy új ma­gyar operát ad elő. A vá­lasztás Petrovics Emil „Bűn és bünhődés” című alkotásá­ra esett. Az új magyar ope­rát a hazai közönség ked­vező fogadtatásán túl a kül­földi szakemberek, kritikák is nagyra értékelték. A pincében aludtak... Gyerekszoba tizenéveseknek? .Zarándokok“ Pécsről és Pécsre — A szülők már köröztették A tizenöt éves lány egyik délután azzal indult el Bony- hádról, hogy elhozza azokat a ruháit, amelyek a pécsi rokonoknál maradtak. Végül nemcsak a ruhák maradtak, — a kislány is, „természete­sen” nem a rokonoknál. Idő­sebb pécsi barátnőjével, — akinek sem bejelentett la­kása, sem munkahelye nem volt — szórakoztak egy ki­csit a Balokányban, majd a kitűnően eltöltött est végez­tével nyugovóra tértek. Már amennyire nyugovóra lehet térni a Bajcsy-Zsilinszky utca egyik házának pincéjé­ben, mert hajnalban onnan állította elő őket a rendőr­járőr ... Nyári szünet lévén, a ti­zenhat éves ipari tanuló kis­lány unatkozott magában. Nem sokáig, mert megismer­kedett egy szintén unatkozó, de vállalkozó kedvű társa­sággal, s velük tartott és „nagyon vagány” volt, mert hol itt, hol ott húzták meg magukat, — legtöbbször a szabadban. Az ijedtségtől félőrült szülők közben már köröztették eltűnt kislányu­kat .., A tizenhat éves fiú, aki autóstoppal megjárta Pestet, és két napig csavargóit anél­kül, hogy szülei sejtették volna, hogy hová tűnt, így nyilatkozott: — Kíváncsi voltam a Met­róra. Megkérdeztük Miért volt kevés tej hétfőn a boltokban? Városszerte elégedetlensé­get okozott hétfőn, hogy ke­vés tejet, és tejterméket szál­lított az üzletekbe a Bara­nya megyei Tejipari Válla­lat. Csongor Elemér árufor­galmi osztályvezetőt kérdez­tük meg, mit tud mentségé­re felhozni a Tejipari Válla­lat, mint az Élelmiszerkeres­kedelmi Vállalat üzletháló­zatának ellátásáért felelős cég? — Bőven van tejünk, ke­firünk és mindenféle tejter­mékünk, és megrendelés sze­rint szállíthátnánk az üzle­tekbe, ha elegendő gépkocsi állna rendelkezésünkre. Most adtunk fel telexet a Buda­pesti Tejipari Szállítási Vál­lalatnak, amelyben tiltako­zunk a gépkocsivezetők mun­kaidejének csökkentése miatt. Szerdától ugyanis napi 14 órán túl nem szabad foglal­koztatni a gépkocsivezetőket. Ez azzal jár, hogy tovább romlik az ellátás. De a gép­kocsivezetőhiány csak az egyik oka a járatkimaradá­soknak. A másik ok: a meg­lévő tankkocsik elhasználód­tak, nem vásárolt újakat a vállalat. A harmadik: mióta leszállították a palackok be­tét díját, túl sok tárolódik belőlük a háztartásokban. Az utóbbi hetekben több tízezer új palack került területün­kön forgalomba, de ez a mennyiség is kevésnek bizo­nyul, s sajnos néha gond­jaink vannak a töltésnél. A Tejipari Szállítási Vál­lalat kirendeltségvezetőjét is megkerestük kérdésünk­kel. Kapoli Ferenc ezeket mondta: — Szállítóeszközünk még volna, de gépkocsivezetőink közül húsz hiányzik. A meg­lévő ötven sofőr megfeszí­tett erővel dolgozik. Van közöttük olyan, aki ötven napja nem vett ki pihenő­napot és napi 14—18 órát ül a volánnál. Kétségbeesetten' keressük a lehetőséget a vá­ros lakosságát is súlyosan érintő probléma megoldásá­ra. Ügy határoztunk, hogy mostantól szabadságon lévő, más vállalatoknál al­kalmazott gépkocsivezetőket is foglalkoztatunk 12 forin­tos órabérrel. Ezenkívül egé­szen friss jogosítvánnyal ren­delkező, kezdő gépkocsiveze­tőket is felveszünk, s vállal­juk helyettük az anyagi fe­lelősségét. Döntöttünk abban is, hogy tanfolyamot indí- *, tunk gépkocsivezetéshez ked­vet érző fiatalemberek szá- mára, és tanulásuk minden költségét magunkra vállal­juk abban az esetben, ha két éves munkaidőre szerződést kötnek velünk. A válaszokból az derül ki, hogy nincs közel a megoldás. Pécs lakossága nem várhat, amíg új gépkocsivezetőket képeznek ki. Más intézkedés­re van szükség, hiszen egyik legfontosabb élelmiszerünk, a tej. nem hiányozhat az üz­letekből ! H. M. — Azért legalább szólhat­tál volna a szüleidnek. — Így vagányabb dolog. A srácok is megcsinálták már... Az országutakat nyáridőben meglepik a „stoposok”, akik ezzel az olcsó, ám cseppet sem biztonságos módszerrel szeretnének eljutni céljukig. Ha egyáltalán van céljuk, — mert a rendőrség tapasztala­tai szerint sokszor teljesen spontán ez az utazgatás, — legfeljebb a kalandvágy az egyedüli cél. Nyáron az „újkori népván­dorlás” egyik fő iránya a Balaton, mert „ott mindig akad haver, aki enni ad, az­tán ilyen időben a szállás sem probléma”. A probléma általában az szokott lenni, hogy az ilyen jótét lelkű ha­verok beszerzési forrásúi iránt igen élénk figyelmet tanúsít a rendőrség,, — így aztán a Balaton-parti „dolce vitának” nagyon kellemetlen következményei lehetnek... Persze nemcsak a Balatont, a nagyobb városokat is szí­vesen látogatják ezek az or­szágjárók, akiket — mondani sem kell — nem a műemlé­kek és a múzeumok vonza­nak elsősorban. Pénzük nincs, enni kell, — nosza, ott van­nak kora reggel a tejesüve­gek, kifli is akad mellette, nálunk nem lehet éhenhal- ni... Így kezdődik, a foly­tatást általában a lapok bűn­ügyi rovatában olvashatjuk. A rendőnség ellenzi az autóstoppal való utazást. Nem azért, mert ellenségei a fia­taloknak — inkább szomorú tapasztalataikra alapozva ... Este tíz óra, Pécs közelé­ben egy kislány ballag az ut­cán. Mezítláb, cipője a kezé­ben. — Beül? — Csak a hátsó ülésre. — Honnan jött? — Szekszárdról. — Gyalog? — Kocsival. Csak kitettek. Arra talán maguktól is rá­jönnek, hogy miért. Majdnem azt mondom, sze­gény kislány. Csakhogy az a szegény kislány jól tudta, hogy mire vállalkozik... Pécs sem mentes a hívat­lan látogatóktól, a fiatalo­kat általában vonzza a nagy­város. Jöttek, s jönnek az or­szág- minden részéből, vol­tak itt már Egerből, Mis­kolcról, Debrecenből, Szol­nokról, hogy csak a nagyobb helyeket említsük. A legfiatalabb kalandor, akivel a rendőrségnek dol­ga akadt, alig múlt tízéves. Minden bejelentés nélkül eltűnt otthonról. Tapasztala­taik szerint a legveszélye­sebb a 14—17 éves korosz­tály, általában közülük ke­rülnek ki azok,- akik gondol­nak egyet, és fütyülve a vi­lágra, elindulnak valamerre. Kevesen vannak? Nem is olyan kevesen, pécsi viszony­latban heti 10—15-re tehető az „eltűnt” gyerekek száma, — akik persze néhány nap múlva megkerülnek, legtöbb­ször a rendőrség segítségé­vel ... A nyár a csavargások sze­zonja. Az. iskolákban szünet van, a 6zülők dolgoznak, a gyerek unatkozik otthon, mérhetetlenül sok a szabad ideje, — amit nyilván eltölt- hetne másképp is. Például munkával, ahogy 6okan te­szik, vagy másképp, de sem­miképpen sem ilyen „ország­járással”. Unalmuk azonban figyelmeztet: több programot kellene szervezni nyáron a fiatalok részére, — több szó­rakozási lehetőséget biztosí­tani. És a szülők? Erről sem árt beszélni, annál is inkább, mert a kalandorok egy része már nem először kötötte fel az útilaput, szép számmal akadnák közöttük rendszeres „túrázók” is, és olyanok, akik szülői engedéllyel — de na­gyon sovány zsebpbénzzel utazgatnak, a kalauz elől bújva a vonatlépcsőn, vagy autósok jóindulatában bízva. A csavargó gyerekek még nem bűnözők, de a körülmé­nyek hatása nagyon erős, és sokszor csak egy „jó haver”, kínálkozó alkalom kell, hogy a „buliból” bűncselekmény legyen. A Művelődési Mi­nisztérium rendeletet hozott; lényege az, hogy minden olyan helyen, ahol gyakran megfordulnak csavargó gye­rekek, „gyermek-szobát”, gondozó helyiséget kell lét­rehozni az illetékes tanácsok­nak — ahol pedagógusok fel­ügyelnek a gyerekekre, ellát­ják őket addig is, míg eljön­nek értük szüleik. Pécsett a jelenlegi gyakor­lat szerint a Kulich Gyula utcai átmeneti otthonba vi­szik a rendőrség által lefü­lelt kiskorú „országjárókat”, míg rendeződik sorsuk. Ez az intézmény azonban nem erre hivatott... Mindenki egyetért abban: Pécsett létre kellene hozni a rendeletben rögzített „gyer­mek-szobát”, elég nagy itt a kiskorúak „átmenő-forgal­ma”. Az első lépés a nézetek azonosítása, — a második a tett. Most a második lépés következik. D. Kónya József — Operaházunk egy továb­bi, nem kevésbé figyelemre méltó művészi törekvése: a teljes Wagner tetralógia szín- revitele. Az idén a Walkürt újítottuk fel. Úgy érzem, színvonalas Walkür előadást produkáltunk. Az Operaház­ban az idén az utolsó be­mutató Händel Rodelindája volt. — Műsorpolitikánk egy to­vábbi törekvése, hogy az évek során kissé „beporoso­dott”, elöregedett előadásokat felújítsuk, felfrissítsük'. Ezek közé tartozott az idén a Trubadúr felújítása. Ezt egy újabb merész vállalkozásunk követte: a Porgy és Bess be­mutatása. Ezzel egyben egy régi adósságot is törlesztet­tünk a közönségnél, igaz, ez nemcsak rajtunk múlott, csu­pán az idén sikerült elnyer­nünk az előadás jogát a szer­ző özvegyétől, illetve a ki­adótól, újdonságként adtuk elő a Laurencia című balet­tet. — Az eredmények mellett, jól tudjuk, hogy a „hétköz­napi” előadásaink nem min­dig kitűnőek. Akármennyire is maximalisták vagyunk, egy évben 532 élményt nyújtó előadást produkálni szinte lehetetlen. Ehhez egy lét­számban s színvonalban sok­kal nagyobb együttesre lenne szükség. — Világszerte sok szó esik az opera válságáról — foly­tatta fejtegetését Lukács Mik­lós igazgató. Én ebben nem hiszek még akkor sem, ha a látogatottságunk egyelőre nem érte el a kívánt néző­számot. — Tavaly összesen 38 018 (22 268 felnőtt, 12 112 ifjúsági és 3638 főiskolai) bér­letet adtunk ki. Az Opera­ház látogatottsága 1969 szep­tember és december között 69.5, 1970. január és' július között 67.6 % volt. Az Erkel Színházé ugyanezen időben 64.9, illetve 70.4 százalék'volt. Ezek az adatok is azt mutat­ják, hogy a látogatottság ha nem is nagyarányban, de nőtt. — A jövőről szólva az igazgató elmondotta: várha­tóan decemberben mutatják be az Operaházban Ránki György művét, Az ember tragédiájának operaváltoza- tát. Bartók halálának 25. év­fordulója alkalmából felújít­ják a mester három színpadi művét. Továbbá Richard Strauss Rózsalovag című ope­ráját. S végül — feltehetően tavasszal — sor kerül Wag­ner Siegfrid-jének felújításá­ra. Az Erkel Színház legna- gyobbszabású produkciója az egész estét betöltő balett, Hertel „A rosszul őrzött lány” című műve lesz, amely az eredeti háromfelvonásos vál­tozatban kerül színre. Frede­rick Ashton-nak, az Angol Királyi Balett igazgatójának betanításában az Erkel Szín­ház felújítása között szére- pel a Cigánybáró, a Pillangó- kisasszony, valamint egy elő­adásban Donizetti: A csen­gő és Puccini: Gianni Schic- chi című alkotása. Az új évadban az Opera­ház társulata ismét több kül­földi meghívásnak is eleget tesz. FELVESZÜNK azonnali belépésre ZETOR VEZETÉSÉRE JOGOSÍTVÁNNYAL RENDELKEZŐ gépjárművezetőt. Bérezés a megállapított rendelkezések szerint. Jelentkezés: Gédert Tivadar gk. előadónál, CARBON KÖNNYŰIPARI VÄLLALAT Komló, Kossuth Xajo6 utca 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom