Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-14 / 163. szám

I Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér Dunántúli napló xxvn.évfolyam, 163.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. július 14., kedil Bezárta kapuját a Pécsi Ipari Vásár Százezer látogató A centercsatár fürdőkádja — Mennek Szegedre — Kiosztották a vásár közönség-nagydíjait — Jövőre: Még több jugoszláv kiállító 1971 márciusában tanácskozik az SZKP XXIV. kongresszusa A jászberényi Hűtőgépgyár képviselője átveszi a közönség egyik nagydiját. A képen balról: dr. Németh Lajos, jobbról: Grieschisch Rudolf. Erb János felvétele Az SZKP Központi Bizott­sága július 13-án plénumot tartott. Erről az alábbi hi­vatalos közleményeket adták ki: A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága 1970. július 13-án plénumot tartott. A plénum megvitatta az SZKP soron következő XXIV. kongresz- szusa összehívását. Ezzel kapcsolatban a plénumon Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára szólalt fel. A Központi Bizottság plé­numa megfelelő határozatot hozott. A plénum megvitatta a Szovjetunió Legfelső Taná­csa július 14-én összeülő ülésszakával kapcsolatos kér­déseket is. Az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma 1970. július 13-i ülésén az alábbi határozatot hozta: 1. Az SZKP soron követ­kező XXIV. kongresszusát Még el sem hangzott a végszó: Vásárlátogatók, fi­gyelem! Bezárta kapuit a II. Pécsi Ipari Vásár!... A HÓDGÉP már csomagolt. Hétfőn este 8 órakor bezárta kapuit a pécsi vásár és több kiállító már bontogatta pa­vilonját, az idő sürget: Irány Szeged! Július 17-én nyit a Szegedi Ipari Vásár. Vásárt bontott a HÓDGÉP, a Lam- part, a budapesti Mechani­kai Művek és mások. A vásár százezredik láto­gatója hétfőn koradélután lépte át a vásár kapuját. A budapesti Lampart Zománc­ipari Művek képviselője és a vásár rendezői várták a Lampart fürdőkádjával. A százezeredik látogató Vincze György, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat dolgozója volt. A jugoszláv kiállítást akarta felkeresni. Vincze Györgyöt különben, mint focistát ismerik, jelen­legi egyesülete a Pécsi Érc­bányász. — Lassan húsz éve, hogy középcsatárt játszom, és na­gyon örülök a kádnak, bár már van kádam — nyilatkoz­ta az ajándékról a center­csatár. Tegnap bezárt a vásár, mondottuk. Tíz nap alatt százezer ember látta ezt a dél-dunántúli termékparádét. A vásár rendezői a közön­séget is leszavaztatták, több tízezer szavazólap került a Köztársaság téri vásárváros­ban elhelyezett urnákba. Az utolsó nap kiértékelték a szavazatokat és az 500-as Ipari Szakmunkásképző Inté­zet dísztermében — amely ezúttal is rendkívüli forrósá- got árasztott — kiosztották a díszes padlóvázákat, a Zsol- nay gyár eozin készítmé­nyeit. A közönség nagydíjait a következő kiállítók kapták: Lehel Hűtőgépgyár, Jász­berény, VIDEOTON, Fővá­rosi Kézműipari Vállalat, Hajdúsági Iparművek, Lam­part Zománcipari Művek, Mechanikai Müvek, Tiszai Vegyikombivát, Hazai Fésűs­fonó és Szövőgyár. A közön­ség külön nagydíját érde­melte ki a Mecseki Szénbá­nyák Vállalat bányarészlet- kiállításáért, közönség külön nagydíját érdemelte ki a vásár jugoszláv kiállítóinak szervezője, az Ekonomski Institut, az eszéki Gazdasági Intézet. Díszoklevelet és emlékpla­kettet adtak át szolgáltató IFolytatás az 5. oldalon) Változások a bérrendszerben Emelkedtek a keresetek Az iparban 2470 forintra emelkedett az átlagos havi jövedelem A Keresetek a népgazda­ság minden ágazatában emelkedtek, az elosztás ará­nyaival azonban még baj van. Egy mondatban így lehetne értékelni az elmúlt esztendő bérpolitikáját, illetve e po­litika eredményeit. Az új gaz­dasági mechanizmus beveze­tésével egyidőben, annak ré­szeként a jövedelemszabá­lyozás, illetve a korábbinál ösztönzőbb, hatékonyabb bér­rendszerek kidolgozása is na­pirendre került, az előreha­ladás azonban e téren meg­lehetősen lassú volt. Az új tendenciák azonban — mindennek ellenére —, egyre világosabban kivehe­tők. A béreknek tükrözniük kell a munka minőségét, értékét. A hóvégi boríté­koknak tartalmazniuk kell a fokozott felelősségválla­lásért, szorgalomért, vala­mint az átlagosnál nagyobb szaktudásért és a példamu­tató hűségért járó pluszt, mintahogy a prémiumok­nak, s az évvégi nyereség­nek is ezekkel a tulajdon­ságokkal kell arányban áll­niuk. 1968-ban az iparban 2260 forint volt az átlagos havi kereset, A jövedelem 2400. A tervszerű bérfejlesztés és a teljesítményekkel (gazdasá­gosság-növekedéssel) arány­ban álló plusz-kifizetések eredményeképpen tavaly 2300 forintra emelkedett a keresetek havi átlaga, míg a jövedelemszint elérte a 2470 forintot. A növekedés a me­zőgazdaság állami szektorá­ban ennél jóval jelentősebb mértékű volt: a havi kerese­tek átlaga az 1968-as 1700 forintról egyetlen év alatt 1920 forintra emelkedett. A fejlesztés üteme közel azo­nos volt az építőipar, a köz­lekedés és a kereskedelem területén.Valamennyi ága­zatra jellemző azonban, hogy a rendeletadta 4 százalékos fejlesztés lehetőségét sehol sem használták ki maximáli­san. A munkabérként kifizetett összegek valamennyi válla­latnál nőttek, a rendelkezés­re álló pénz egy jelentős ré­szét azonban nem az arra legérdemesebbek jobb anya­gi megbecsülésére, hanem új munkaerő szerzésére fordí­tották. Ezt állapította meg a Megyei Pártbizottság ipari-, építési és közlekedési, illetve mezőgazdasági osztálya is egy közelmúltban végzett fel­mérés során. A termelés fel­futtatását szinte minden te­rületen a létszám növelésé­vel érték el — ehhez pedig hihetetlenül sok emberre volt szükség. A szabadmunkaerő kevésnek bizonyult, megkez­dődött hát a munkások csá­bítása, a ráígérgetés. Az üze­mekben végzett közvéle­ménykutatás tanúsága sze­rint ez a tény adott okot a legtöbb vitára: számos, régi törzsgárdatag megbántottságában egész a felmondásig eljutott. Ellen­érzéseket váltott ki: a ba­ranyai üzemek, gyárak többsége nem önálló, ha­nem valamelyik országos nagyvállalat, vagy tröszt része. A munka színvonala és ennek következtében a nyereségből való részesedés üzemenként más és más — ez azonban aiig-alig tük­röződik a kifizethető nye­reségösszegekben. A nagykalap elv még él és makacsul tartja magát. Az elmúlt esztendőben na­gyon sok bírálat érte az át­lagbérgazdálkodást, mely el­indítója volt a felvétel-döm- píngnek, s végsősorban ka­pun belüli munkanélküliség­hez vezetett. Néhány válla­latnál, üzemben éppen ezért — kísérleti jelleggel —, át­tértek a bértömeggazdálko1 dásra. így történt ez a MÁV- nál, a Vízügynél, az állami gazdaságokban, az Erdőgaz­daságnál és a Szigetvári Konzervgyárban is. A keresetek fedjék az el­végzett munkát — ez az igény egyre erőteljesebb mind a dolgozók, mind a gazdasági vezetés részéről. Az egyensúly biztosításának egyik fontos módszere a fo­lyamatos „normakarbantar­tás”. Ezen a területen külö­nösen a Mecseki Szénbányák üzemeiben értek el jelentős eredményeket. Mikor emeljenek? — ez a kérdés egyre többeket fog­lalkoztat. Fillérenként (ta­valy számos vállalat adott 10—20 filléres órabéremelést) vagy jelentős összegekkel? A tapasztalatok szerint a várt ösztönzést, húzóerőt a nagyobb összegű emelés biztosítja, különösen abban az esetben, ha erre év köz­ben kerül sor. Az évvégi részesedés vonz­ereje egyébként egyre na­gyobb. Tavaly 84 ezer dol­gozó kapott különböző ösz- szegeket, s a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azok a vállalatok, melyek rendsze­resen s megfelelő összegeket tudnak a tizenharmadik havi borítékba tenni, könnyebben megoldják munkaerő-, illet­ve utánpótlási gondjaikat. B. S. 1971. márciusára hívják ösz- sze. 2. A kongresszus napirend­je a következő: a) Az SZKP Központi Bi­zottságának beszámoló jelen­tése — előadó Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtit­kára. b) Az SZKP Központi Re­víziós Bizottságának beszá­moló jelentése — előadó Gen- nagyij F. Szizov, a Központi Revíziós Bizottság elnöke. c) Az SZKP XXIV. kong­resszusának irányelvei a szovjet népgazdaság 1971— 1975. évi fejlesztésének öt­éves tervére vonatkozólag — előadó Alekszej N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke. d) A párt központi szer­veinek megválasztása. 3. Az SZKP XXIV. kong­resszusán való képviseletet illetően az alábbi szabályok érvényesek: egy szavazati joggal rendelkező küldött 2900 párttagot, egy tanács­kozási joggal rendelkező kül­dött 2900 tagjelöltet képvi­sel. 4. Az SZKP XXIV. kong­resszusának küldötteit a szervezeti szabályzat értel­mében titkos szavazással vá­lasztják meg a területi és határterületi pártkonferenciá­kon és a szövetséges köztár­saságok kommunista párt­jainak kongresszusain. Az Ukrán Kommunista Párt, a Belorusz Kommunista Párt, az Üzbég Kommunista Párt és a Kazahsztáni Kommu­nista Párt kongresszusi kül­dötteinek megválasztása te­rületi párt konferenciákon történik. Azok a párttagok, akik a hadsereg, a hadiflotta, a bel­ső- és határőr-alakulatok pártszervezeteinek tagjai, a megfelelő területi pártszer­vezetekkel együtt választják meg a kongresszusi küldötte­ket a területi, határterületi pártkonferenciákon, vagy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kong­resszusain. Azok a párttagok, akik a szovjet hadsereg és hadiflot­ta pártszervezeteinek tagjai és külföldön tartózkodnak, az illető katonai alakulatok pártkonferenciáján választják meg küldötteiket az SZKP. XXIV. kongresszusára. )la összeül a szovjet parlament Moszkva : A szovjet parlament ked­den megnyíló ülésszakára már megérkeztek Moszkvába a képviselők. A leghosszabb utat, több mint 10 000 kilo­métert, Linye Tinel képvi­selő tette meg, aki Csukot- kából jött a szovjet fővá­rosba. A Legfelső Tanács 1517 küldöttét június 14-én választották meg. A parlament két, teljesen egyenjogú háza először kü- lön-külön ül össze. Kedden 10 órakor a szövetségi, 12 óra­kor pedig a nemzetiségi ta­nács kezdi meg munkáját a Kremlben. Az új választások után a kormány — az alkot­mánynak megfelelően — be­nyújtja lemondását. A par­lament tagjai ezt követően megválasztják a Szovjetunió Minisztertanácsának tagjait és a kollektív államfő sze­repét betöltő Legfelső Ta­nács elnökségét, amely az elnökből, továbbá a 15 szö­vetségi köztársaságot képvi­selő 15 helyettesből, vala­mint az elnökség további 20 tagjából áll. Nagy várakozás előzi meg az új kormány elnökének expozéját, amely felöleli a világpolitika és a belpolitika legfontosabb kérdéseit. A vitában felszólaló kép­viselőknek maximum 20 perc alatt, kell kifejteniök véle­ményüket. Amennyiben újból szót kérnek, akkor a rendel­kezésre álló idő — a ház­szabályok értelmében — 5 perc. c' C/ALAEST A SZABADTÉRIN A szabadtéri színpadon, az OKISZ nagysikerű gálaestjén a holland együttes táncol. (Tudósítás az 5. oldalon) ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom