Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-14 / 138. szám
4 Dutiammt napto 1970. június 14. Megnyílt Zlatko Prica kiállítása Zlatko Prica (középen) Gerzson Pál és Keile Sándor társaságában a pécsi kiállításán. intézkedési terv az AitikeziekeJési Trösztnél az érvíz okozta eredménycsökkenés pótlására A Technika Háza nagytermében tegnap délben megnyílt Zlatko Prica jugoszláviai képzőművész kiállítása. A kiállítás Pécs város Tanácsa művelődésügyi osztálya, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Magyar Képzőművészek Szövetsége Déldunántúli Szervezete rendezték. A dél-dunántúli képzőművészek és a pécsi közönség nevében Kelle Sándor festőművész köszöntötte a kiállító művészt, és felelevenítette nála tett látogatásának emlékeit. Ezután Gerzson Pál festőművész nyitotta meg a szövetség nevében a kiállítást, 6 méltatta Zlatko Prica művészetének jelentőségét, sajátosságait. A kiállításnyitó közönségének ezután a Meosek Fúvósötös adott rövid hangversenyt. Zlatko Prica pécsi születésű. Még gyermekkorában került Jugoszláviába, ahol a zágrábi Szépművészeti Akadémián végezte tanulmányait. 1941-ben az usztasák inter- \ Az árvízkárosultakért A Pécsi Orvostudományi Egyetem dolgozói a gyűjtési akció eredményeként több mint 158 ezer forintot fizettek be az árvízkárosultak segélyszámlájára. Az Egyetem Szakszervezeti Bizottsága 5 ezer forint gyorssegélyt utalt át A siklósi Táncsics Mihály Gimnázium vezetői szerkesztőségünknek küldött levelükben megírták, segítik a tu- nyogmatolcsi általános iskolát. Tanulók és nevelők elmentek egy vasárnap a helyi termelőszövetkezetbe dolgozni és keresetüket 6500 forintot felajánlották. Ezen kívül a nevelők és techn’kai dolgozók fizetésükből összesen 2500 forintot adtak, az iskolai Szülői Munkaközösség 1000 forintot ajánlott fel. összegyűjtik a felesleges iskolai bútoraikat, eszközeiket és ezeket is eljuttatják Tu- nyogmatolcsra. * Egymillió-ötvennégyezer forintot ajánlottak fel a MÁV Pécsi Igazgatóságának dolgozói az-árvízkárosultak megsegítésére. A közel 15 és fél ezer vasutas által adományozott összeget befizették a Vöröskereszt 5350 számú csekkszámlájára. * Olvasóink kérésére közöljük, hogy akik pénzbeni vagy természetbeni adományukat akarnak eljuttatni az árvízkárosultak számára és azt nincs módjukban postára adni, csak a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt vagy a Nőtanács aktíváin keresztül segítsenek. nálták, 1943-461 viszont részt vett a népfelszabadító harcokban. Azóta számos tanulmányutat tett Európában, sőt Ázsiában és Dél-Amerikában is, hazáján kívül kiállításai voltak Londonban, Bécsben, Stuttgartban, Párizsban, Milanóban és másutt is. Több ízben nyert díjakat és képeinek egész sora már múzeumok és galériák tulajdonában ^an. Műveiben korunk anyagi és szellemi valóságának megragadására törekszik és munkássága nem kapcsolható a rövid életű, divatos irányzatokhoz. A kiállítás A fiú, —■ sokat mondok, ha tizennégy éves, — roppant tisztelettudó: — Bácsi kérem, váltson már bilétát három korsóra. A bácsi végigméri a háromtagú társaságot, cinkosan elmosolyodik a bajusza alatt, aztán nyújtja a markát: — Ejnye, az anyátok... Na, adjátok ide a pénzt. Megvan a blokk, a sörért már maguk mennek. A helyiségben függő szigorú tábláknak, miszerint „tizennyolc éven aluliaknak szeszesitalt kiszolgálti tilos”, és „ittas embert nem szolgálunk ki”, úgy látszik a pénztárosnő hivatott érvényt szerezni. Ö be is tartja az utasításokat, de a csaposnak már édesmindegy kinek szolgálják ki az italt. A blokk rendben van, a pénztárosnő mereven elzárkózik attól, hogy fiatalkorúnak vagy részegnek jegyet adjon, — így a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad ... A fiúk elégedetten kortyolgatják a sört, igyekeznek kellőképpen felnőttnek látszani, — rágyújtanak, s felnőttként társalogni kezdenek. Szókincsük tökéletesen megfelel a kocsma általános moráljának. A valóban felnőttek reagálását figyelem. A könyöklőnél, ahol helyet kaptak három férfi fröccsözik, engedelmesen odébb húzódnak, újdonsült társaikhoz egy szavuk sincs. Felülkerekedik bennem a vállalkozó kedv: — Hány évesek vagytok? — Aztán ahhoz meg mi köze magának? Hát igen, éppen ez az, valóban nincs hozzá semmi közöm, — ámbár... — Na nézd, hogy megjátssza magát az ipse! Erre aztán reagálni kezd a társaság, váratlan pártfogóm akad. — Ha az én fiam lenne, akkora pofont kapna, hogy katalógusához készült rövid tanulmányban Bozo Bek azt írja művészetéről: „Határozottan sajátságos világot alkotott. Megmásíthatatlan, igazából a sajátját, amelyben függetlenül él, állandóan szélesítve látókörét. Ez a világ azon eszmék és szándékok, tárgyi jelenségek megfogalmazása és az élethez való viszonyának szemmel látható kifejezése, amelyre mindig törekedett, s amellyel mint művész sikeres eredményeket ért el.” A pécsi kiállításon 30 nagyméretű olajképe látható. elterülne, mint Alföldön a furulyaszó! — Még szerencse, hogy nem vagyok a fia. Ebben aztán meg is egyeznek. Rendjén van a dolog, a fröccsöző papa fia bizonyára más nevelésben részesült, — a többihez meg semmi köze. Éppen csak helyteleníti a dolgot... Másutt, más alkalommal. Jólöltözött fiúk, öltönyük szabásáról lerí, hogy nem a konfekcióipar terméke. Társaságukban egy törpe termetű lány, termeténél is törpébb miniben, szabálytalan időközönként fülsértőén vihog. Az egyik fiú szélesen gesztikulálva magyaráz: — Annyira megverem, ha idejön, de annyira, hogy az ősei sem ismernek rá, — mondja és részletezi, hogy melyik karja a kórház, melyik a teipető. Elnézem a cingár srácot, aki jó ha személyi igazolványt kapott már az új rendelet értelmében: vajon mitől lett ilyen nagyon erős? Szánalmas figura, s ha ilyenkor akad valaki aki komolyan veszi a hőzöngését, — utána biztos napokig nyomja az ágyat. Erejét a sörösüvegekből merítette, ezekből bőven van a társaság előtt. A lány jaf- fát iszik, akaratlanul is becsülném egy kicsit, ha nem tudnám, hogy előzőleg egy fél gin tűnt el a jaffában. Körülöttük felnőttek. Jól- öltözöttek és kevésbé jól- öltözöttek, harsányak és szerények. A kutya sem szól, leszámítva néhány illendően csendesre fogott megjegyzést a mai fiatalság erkölcseiről. Furcsa felfogás. Nem egyszer hallottam, hogy részeg emberre vadidegenek szólnak rá: „hagyja már abba, aztán menjen szépen haza”. A gyerek maradhat. Vigyázzon rá az apja... Elutazott az eszéki pártmunkásküldöttség Egy hetet töltött Baranyában a Milorád Kukics titkár vezette eszéki pártmunkásküldöttség. Itt tartózkodásuk idején jártak a Sörgyárban, találkoztak a komlói bányászokkal, megnézték a szalán- tai termelőszövetkezetet, voltak Szigetváron, Siklóson, felkeresték a Pécsi Bőrgyár több üzemét, megismerkedtek Baranya megye és Pécs város kultúrtörténeti és idegen- forgalmi nevezetességeivel. Az eszéki pártmunkások tegnap délelőtt, dr. Csendes Lajos megyei titkár társaságában Mohácsra utaztak, ahol a Járási Pártbizottság épületében Ambrus Lajos első titkár adott tájékoztatót a Duna menti járás életéről. A délutáni programba bekapcsolódott Egri Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára. Vendégeink tegnap a késő délutáni órákban elbúcsúztak a baranyai házigazdáktól és Eszékre utaztak. Békekölcsönsorsolás Az Országos Takarékpénztár két hét múlva, június 29-én és 30-án, Budapesten rendezi a II., a III., és a IV. békekölcsön 1970. első félévi húzását. A kétnapos húzáson a három békekölcsönből összesen 1 124 650 kötvényre 167.6 millió forintot sorsolnak ki. A kötvények beváltása július 7-én kezdődik. A papa az asztalnál ül, a háromévesforma gyerek a nadrágjába kapaszkodva téb- lábol körülötte az olajos padlón. Ebbe a helyiségbe ugyan a lábát sem tehetné be, de- hát a papa Is csak egy fröccsre ugrott be, mert nagyon megszomjazott. A gyerek nyülkál a pohár után. — Kell egy korty, öcsi? — kérdi az atya, s büszke vigyorral veszi tudomásul, hogy, lám a gyerek milyen jóízűt kortyolt a pohárból. — Nagy franc lesz ebből is, — nyugtázza a papa a teljesítményt, s buzgó beszélgetésbe kezd a mellette ülő öregúrral egy fuvaroslóról, amelyik állítólag addig nem mozdult a kocsma elől, míg meg nem kapta a korsó sörét. Alighogy kiteszik a lábukat a helyiségből, megszólal a csapos: — Hát, ha a Jani helyében lennék, én nem adnék inni a gyereknek. Azt mondják törpe lesz tőle. — Affenét. Nekem már a cumisüvegben Is pálinka volt, mégis itt vagyok. — Ebből nem árt egy kicsi. Már hogy ártana ebből Az Autóközlekedési Tröszt igazgatótanácsa szombaton rendkívüli ülést tartott. Tapolczai Kálmán vezér- igazgató, értékelte az autóközlekedés dolgozóinak az árvízvédelem és a helyreállítás során eddig kifejtett áldozatos munkáját, szólt a so- ronkövetkező feladatokról. Az autóközlekedés csaknem 4000 kocsija dolgozik rendszeresen az árvízvédelmi munkálatoknál. A tanácsülés — a tröszt 24 vállalatának vezetője —megszavazta az Autóközlekedési Tröszt felajánlását, amely szerint hozzájárulnak a nemzeti jövedelemnek a terve- £ Az Alkotmány úti általános iskola tegnap délutáni évzáró ünnepségén a Mecseki Ércbánya Vállalat Kísérleti Kutatási és Automatizálási üzemének három brigádja megkapta a főiskola emlékplakettjét, amely azoknak jár, akik hosszú ideig tevékenykednek az ifjúság érdekében. A nagyonis megérdemelt kitüntetésnek nyolcesztendős története és igen színes, gazdag háttere van. Az évzáró előtt egy rögtönzött beszélgetés folyamán igyekeztünk felderíteni ezt a hátteret. A beszélgetésen ott volt Kiss Bé- láné, a> VIII. c., dr. Huszti Sándorné, a VII. c. osztály- főnöke, Balázs Tamara taa vizezett borból, — kacsint a csapos felé egy vékony- pénzű férfi. A poén „jól ül”, mindenki szívből nevet. A mozikban éberen őrködnek afelett, hogy csak olyan látványban lehessen részük a fiataloknak, amelyet életko- J ruk megenged. Pedig a mozi, — bizonyos fokon — művé- > szét. A kocsma, — még a legkulturáltabb fokon is elsősorban „szeszmérde”.... Barátom, akivel „felderítő úton” voltunk azt mondja: „nagyon megbüntetnék minden csapost, aki italt ad a gyerekeknek”. Megoldás ez? Alig hiszem. Az átjátszásnak számtalan módja van, s »végső soron nem lehet minden nagyfröccs mellé ellenőrt állítani... A bűnügyi statisztikákban, hírekben gyakran olvashatjuk: a garázda cselekedetek Indítóoka legtöbbször az ital. — és jócskán akad közöttük fiatalkorú Is. Soha nem jut ilyenkor eszünkbe, hogy ehhez nekünk is közünk van? D. Kónya József zettnél nagyobb mértékű növeléséhez. Az előzetes számítások szerint ugyanis az árvíz következtében — a kocsik fokozott igénybevétele, a rendkívüli magas karbantartási költségek, az elmaradt fuvarok bevételének kiesése miatt — eddig mintegy 50 millió forinttal csökken a tröszt gazdasági eredménye. Ezt az elmaradást részletes Intézkedési terv alapján a termelékenység növelésével pótolják. Az Autóközlekedési Tröszt irányítása alá tartozó 74 010 dolgozó összesen 6 millió forintot — felajánlott az árvízkárosultak megsegítésére. nárnő, aki a patronál ás első éveiben volt osztályfőnöke az egyik érintett osztálynak, az iskola igazgatója, Szentistvá- nyi Gyula, valamint négy tanuló, Hajnal Judit és Reiser László a VIII. c-b61, Soóe József és Tímár Tibor a VII. c-ből A gyerekek ilyesformán mesélték el élményeiket a brigádok és az osztály kapcsolatáról: — Először egy fenyéfaün- nepélyen találkoztunk a brigáddal, aztán később részt- vettünk minden ünnepségükön, még az egyik kisfiú névadóján is. Ml adtunk műsort. Volt már az iskolában is klubdélután, amikor a brigádtagok elhozták a családjukat Is. — A téli szünetben elrft- tek minket egy csomó üzem- látogatásra, a Tejüzem Tolt a legérdekesebb. Mikor Saé- kesfehérvárra mentek a Videotonba, elvittek három gyereket is. Két gyerek tiszteletbeli brigádtag lett, ezt a Jó tanulással, jó úttörő munkával és magatartással lehet kiérdemelni, és amikor nyereségrészesedést kapott a brigád, ők is kaptak kicsiben, takarékbélyegben... A Len In-centenáriumra elkészítették a kiállításunk tablóit Mi is adunk nekik ajándékot ha sokkal ritkábban is, mint ők nekünk, a lányok hímeztek ajándékokat... Mi adtuk át a zászlót, amikor a KISZ alapszervezetük névadó ünnepsége volt... Ott voltunk a brigádgyűlésen, amikor megint megkapták a szocialista címet. Csaknem egy óra hosszat sorolják a kapcsolat konkrét apróbb-nagyobb bizonyítékait. A brigád az egész nyolcadik osztályt felvitte az Ipari Vásárra, a végigkalauzolták őket. Családlátogatásokra is eljárnak, segítenek a problémás esetek megoldásában. Ott vannak az őrsi foglalkozásokon, játékokra tanítják a gyerekeket, beállnak focizni, elmennek szalonnát sütni, résztvesznek az osztályfőnöki órákon. — Szinte kimeríthetetlen ez a kapcsolat — mondja Szentistványi Gyula — és egyszersmind átlagon felüli. A brigádtagok kitűnő pedagógiai érzékkel, nagy következetességgel és szeretettel végzik ezt a patronáló munkát, csakis a mi köszönő szavainkat és a gyerekek mosolyát kapják cserébe. A szocialista brigádokban a segédmunkástól a tudományos kutatóig sokan vannak, az ő életüket látni, munkájukról képet alkotni, velük, mint közösséggel kapcsolatban állni — ez olyan élmény a gyerekeknek, amit az Iskola maga nyújtani nem tud. A közösségi nevelés és az élettel való kapcsolat terén felmérhetetlen jelentősége Van ennek'a patronálásnák. Álljon itt végül a brigádok neve: az ifjúsági szocialista brigád, élén Fekete Lászlóval, a Ságvári brigád, amelynek vezetője Lőcsei Attila és a Maria Sklodows- ka brigád, amelyet Gébért Sándor, a gyerekek közkedvelt Sanyi bácsija vezet. H. Csak a moziban fontos? Fiatalok a kocsmapultnál Ha az én fiam lenne... Kell egy korty, öcsi? A fiúk elégedetten kortyolják a sört Az osztály és a brigád
