Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

1970. június 13. DTinanttill napló Több mint tízezer vagonnal nő a konzervipar termelése Kovács László, a Konzerv­ipari Tröszt vezérigazgatója péntekem sajtótájékoztatóján ismertette az ipar idei fel­adatait. Elmondotta, hogy a gyárak termelése idén több mint tízezer vagonnal nő és eléri a 67 700 vagont. Az üzemek több tízezer vagon zöldségeit és 13 500 vagon gyümölcsöt dolgoznak fel. A belföldi értékesítés megközelíti a 16 000 vagont. •• Ülést tartott a képviselő- csoport Az országgyűlési képvise­lők Baranya megyei csoport­ja tegnap Bolyban a Kossuth Termelőszövetkezet klubjá­ban tartotta ülését, amelyen részt vett Egri Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára. Gergely Lajos ismertette a Parlamentben tartott cso­portvezetői értekezleten el­hangzottakat, s ennek alap­ján megtörtént a felkészülés az országgyűlés ßoronkövet- kező ülésszakára, A csoport- vezető előterjesztette az 1970. II. félévi munkatervet En­nek egyik jelentős program­pontja: Baranya megye öt­éves fejlesztési tervének és az idegenforgalmának ismer­tetése. Megyénk országgyűlési képviselői az utóbbi évek­ben nem csupán közérdekű bejelentésekkel foglalkoztak, fogadóórát és beszámolót tartottak, de tájékozódtak a gazdasági élet különböző te­rületén is. A helyszínen szer­zett ismereteikkel segítették az országgyűlés állandó bi­zottságainak munkáját A közelmúltban együtt ülése­zett az országgyűlés keres­kedelmi és ipari állandó bi­zottsága, amelyen részt vett és felszólalt Jazbinsele Vil­mos. Véleményét a baranyai kereskedelmi vállalatoknál szerzett ismereteire alapozva mondta éL Rameisl Ferenené a kereskedelmi, Halasi La­josáé a honvédelmi, dr. Sza­bó József a kulturális, dr. Donhoffer Szilárd az egész­ségügyi állandó bizottságban fejtett ki munkát egy-egy törvényjavaslat előkészítésé­ben. A tegnapi csoportűlés utá­ni üzemlátogatáson Szabó Mátyás Állami díjas terme­lőszövetkezeti elnök, ország- gyűlési képviselő bemutatta az országos hírű gazdaság majorjait, Ismertette vezetési módszereit, vázolta a gazda­ság idei várható termésered­ményeit. — nist — Az ipar 10 százalékkal nö­veli exportját, ezen belül a tőkés exportot 20 százalék­kal. A nyugati országokba 210 millió deviza-forint ér­tékű árut küldenek. Az ipar az idén egyik leg­nehezebb szezonja elé néz. A késed kitavaszodás miatt 2—3 héttel később indult az idény. Az ipari üzemeknek az idén különösen sok problé­mával kell megbirkózniok. A Nyíregyházi Konzervgyár­ral leszerződött gazdaságok területén mintegy ezer hol­dat elöntött az árvíz, itt ki­pusztultak a palánták és a különféle növények. Gyors intézkedéssel más növényi kultúrákat vetnek majd el, elsősorban uborkát, amely iránt nagy az érdeklődés. A Maros mentén a hagyma és a fűszerpaprika ugyan meg­menekült a vízborítástól, de a fakadó vizek még így is gondot okoznak, a viharká­rok és a jégverések is érzé­kenyen befolyásolhatják a konzervipar nyersanyagellá­tását. A vezérigazgató elmondot­ta még, hogy az üzemek anyagiakkal segítik szerződé­ses partnereiket. A hagyma termesztésének növelésében például 7000 holdra elegendő külföldi magot bocsátottak a gazdaságok rendelkezésére és gépekkel is segítik a beta­karítást. A Nagykőrösi Kon­zervgyár öt szerződéses part­nerével közösen oldotta meg a zöldbab gépi szedését. A paksi üzem az uborkaterme­lőket ösztönzi anyagilag is az egyenletes minőségre és a konzervipar minőségi kö­vetelményeinek betartására. A tröszt üzemei az idén holdanként 400 forinttal se­gítik azokat a gazdaságokat, amelyek az előírásnak meg­felelően nagy gonddal szer­vezik meg a paradicsom vegyszeres óvását és így ga­rantálják az ipar zökkenő- mentes és egyenletes kiszol­gálását. Tanácskozott a KISZ Központi Bizottsága Pénteken ülést tartott a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Ilku Pál, az MSZ­MP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi mi­niszter és Lázár György munkaügyi miniszter is —, megvitatták a kormány 1016-os, ifjúsággal foglalkozó határozatának végrehajtási tapasztalatait A rendelet 1967-ben látott napvilágot, az azóta eltelt három esz­tendőt a KISZ KB intéző bizottsága elemezte. A Központi Bizottság ala­pos, elemző vita után — amelynek során felszólalt Lázár György munkaügyi miniszter is — határozatban mondta ki, hogy az 1016-os kormányrendeletet a KISZ érdekvédelmi tevékenysége alapvető dokumentumának tekinti. A KISZ Központi Bizott­sága felhívta a KlSZ-bizott­ságokat: legyenek továbbra is kezdeményezői a határo­zat megvalósításának, javít­sák, tökéletesítsék munkáju­kat. A KISZ Központi Bi­zottsága végezetül arra kér­te a kormányt, hogy az 1016-os rendelet végrehajtá­sának tapasztalatait vegye figyelembe az új ifjúsági törvény megalkotásában, va­lamint a Minisztertanács mellett létrehozott Ifjúság- politikai és oktatási tanács feladatainak meghatározásá­nál. Az eszéki pártmunkások a Bőrgyárban A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Eszéki Területi Bizottsága titkára, Milorád Kukics vezetésével ötödik napja Baranyában vendéges­kedő pártmunkásküldöttség tegnap délelőtt az országos hírű és a nemzetközi piacon elismert Pécsi Bőrgyár veze­tőségének meghívására az üzembe látogatott. A jugo­szláv pártmunkásokat elkí­sérte Ambrus Jenő, a Pécs városi Pártbizottság első tit­kára. Az eszéki delegációt Bérezi Pál igazgató köszöntötte' Tá­jékoztatót mondott a gyár történetéről, a napjainkban készített gyártmányféleségek­ről. A jugoszláv vendégek megnézték a rostmű-üzemet, az új krómos gyárat és a műhelyeket. A több színű és kiváló minőségű bőrökről a legnagyobb elismeréssel be­széltek. Szorgalmazták, hogy a Pécsi Bőrgyár és a Vin- kovicei Bőrgyár létesítsen kapcsolatot — amely mind­két fél számára igen előnyös és hasznos lehet. Ebéd után vendégeink Üj- mecsekaljára látogattak, ahol — többi között — megnézték a Mecsek Áruház portékáit és az épülő létesítményeket. Majdnem egymillió Május 23-án árvízi mű­szakot tartottak a Mecseki Szénbányák dolgozói. A sza­bad szombati munkabér egy részét — 237 ezer forintot — röviddel ezután befizették az árvízi segélyalapra. Tegnap újabb befizetésről kaptunk hírt: 753 ezer forintot adtak postára. Holnap jjete(jik várfesztivál Siklóson A siklósi várfesztlvál előkészületein dolgoznak a rendezők. A vár udvarán színpadot építenek az ácsok, az emeleti termekben a vasárnap nyíló kiállítások anyagát rendezik. A televízió munkatársai Is megérkeztek. Tudósítónk prágai jelentése: Négy sikeres fellépés Június 3-án érkeztünk első előadásunk színhelyére, Kas­sára, ahol a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Szövetsé­gének vendégei voltunk. De már Pesten olvastuk a hírt: Fábri Zoltán, a nagy felvi­déki magyar író meghalt. Érkezésünk óráiban volt a temetése, ahová kivonult Kassa és környéke, s így a mély gyász, és az irántunk való szeretet megnyilvánulá­sával egyszerre találkoztunk. Előadásunkat egy hangver­Bevált-e az ápolónők pályázati rendszere? Szeptembertől: kedvezmények, ösztöndíj Fordulóponthoz érkezett az ápolónőképzés — legalábbis így érezték tegnap a Bara­nya megyei Egészségügyi Szakiskolában. Most döntöt­tek ugyanis a frissen végző ápolój elöltek arról, hogy ho­vá mennek majd dolgozni. Magyarán: most dőlt el, hogy bevált-e a pályázati rendszer. S a válasz: úgy tűnik, bevált. A most végző 38 szülésznő és 20 ápolónő ugyanis sok helyről kapott ajánlatot, s ebben a fekvő­betegintézmények felsorol­ták, hogy mennyi alapfize­tést, mennyi pótlékot, milyen szociális ellátást tudnak nyújtani a nővéreknek, ille­tőleg van-e ott nővérszállás. Ezzel a frissen végző egész­ségügyi dolgozók is jól jár­tak, mert a számukra leg­kedvezőbb helyet választhat­ták ki, de az intézmények között is kialakulóban van egy egészséges verseny. A végeredmény a pécsi és baranyai intézmények mel­lett szól- A többnyire ide­valósi nővérjelöltek ugyanis az ajánlatok közül a pé­csieket, baranyaiakat válasz­tották, s ez nem csak a szü­lőföldhöz való vonzódást je­lenti, hiszen nem innét szár­mazó nővérjelöltek is itt akarnak maradni. A szülész­nők közül legtöbben a Bara­nya megyei Kórház szülé­szeti osztályán, majd a szü­lészeti klinikán, utána pe­dig Dombóváron állnak munkába. De sokan válasz­tották a megye vidéki kór­házait is. Az ápolónők kö­zül legtöbben a 400 ágyas klinikára mennek. A most végzett nővérek azonban cseppet jelentenek a tengerben. Ezért az egészség- ügyi kormányzat újabb in­tézkedésekkel segíti a nővér­képzést: szeptembertől kezd­ve ösztöndíjat kapnak a nö­vendékek. Ez az ösztöndíj az általános iskolai tanulmányi eredménytől függően 120, 200, 270 és 360 forint havon­ta, érettségizetteknél pedig 200, 300, 400 és 450 forint Persze csak az első félév­ben, utána már az ottani ta­nulmányi eredménytől füg­gően kapnak ennél is maga­sabb ösztöndíjat. A bejáró hallgatóknak legalább na­ponta egyszer étkezést kell biztosítani. Ezen kívül társa­dalmi ösztöndíjat is kaphat­nak. így ha például egy szigetvári kislány ápolónő akar lenni, akkor a sziget­vári kórháztól kérheti az ösztöndíjat, persze ha végez, a szigetvári kórházba kell mennie dolgozni- A Baranya megyei Egész­ségügyi Szakiskola színvona­láról egy érdekes adat: négy év óta csak érettségizettek­ből áll a szülésznő osztály, az ápolónő osztály tagjainak pedig 50—80 százaléka érett­ségizett. Az idén ősszel 40 főnyi szülésznői és 50 főnyi ápolónői osztályt indítanak. senyteremben tartottuk meg, s nem színházban. Szá­munkra azonban nem kedve­zett az időpont, mert a kas­sai magyarság Fábri Zoltánt gyászolta, s e gyászt csak egy részük tudta összeegyez­tetni a balett megtekintésé­vel, tehát nem volt telt há­zunk. Aki azonban ott volt, feltűnően meleg ünneplésben részesített bennünket. Sőt, még aznap este közönség— művész találkozón vettünk részt a magyar klubban. — Másnap reggel együttesünk a kassai dómba indult el, hogy kegyelettel adózzon ÍJ. Rá­kóczi Ferenc ott nyugvó po­rainak és elhelyezzük koszo­rúnkat sírjára. Vendéglátóink kirándulá­sokkal is kedveskedtek. Más­nap Poprádra mentünk, g a Magas-Tátrában gyönyörköd­tünk. Hatodikén Zsolnán lép­tünk fel, itt is nagyon lelkes, hosszantartó tapssal nyilvá­nította ki a közönség a ma­gyar balettművészet iránti szeretetét. Következő állo­máshelyünkön, Besztercebá­nyán a városi színházban léphettünk fel, sikerrel. Teg­napelőtt este zajlott le prá­gai vendégszereplésünk. Kö­zel ezerkétszáz néző fergete­ges tapssal és több virág­kosárral jutalmazta sikeres szereplésünket. Az előadás után a Csehszlovák Művelő­désügyi Minisztérium és a Prago Koncert fogadást adott tiszteletünkre a Palace Ho­telban. Ma, szombaton indu­lunk Pilzenbe, majd utána Marianske Lazné-ba. Hétfőn délelőtt még kirándulunk Karlovy Vary-ba és este in­dulunk haza vonattal, mivel nem kaptunk repülőjegyeket. Így a megadott időponttól eltérően kedden reggel érke­zünk Budapestre. Szekeres Dénes Holnap hetedszer fújják meg Siklóson a baranyai vasárnapok szignálját, meg­kezdődik a hetedik várfeszti­vál. Legfőbb rendezvénye ter­mészetesen most is a fúvós­zenekarok találkozója. Az idén tizenöt zenekar verseng majd a várudvarban, köztük egy szovjet katonai és egy bolgár polgári zenekar. Ez utóbbit Jamboli nevű város­ból várják és vonósegyüttese is van. Megnyílik a siklósi képzőművészeti szimpozion III. kiállítása is a vár máso­dik emeleti kiállítótermében. A tárlaitot Szabó Iván szob­rászművész nyitja majd meg. A fúvószenekari találkozót pedig dr. Vida Sándor, a Siklósi járási Tanács vb-el- nöke. Megrendezik a Baranya megyei középiskolai énekka­rok hangversenyét is, melyen fellép a jamboli kamara- együttes. A fesztivál serlegeit Zsifkó László, a Siklósi járási Tanács vb-elnökhelyettese adja majd át, s ő mondja el a zárszót is. Egyéb rendezvények: Bol­gár katonai kiállítás, XVII. —XVIII. századi bútorok ki­állítása, az MHSZ technikai és modellező kiállítása és a világhírű kolozsvári magyar szobrászművész, Szerváciusz tárlata. Ezen kívül motoros összetett honvédelmi ver­senyt, járási lőversenyt rendeznek Harkányban, ugyanott a kórház teraszán szabadtéri hangversenyt, va­lamint Siklóson számos sport­műsort, így cselgáncs, ököl­vívó, birkózó, egyéni, kötelék és műrepülő, valamint ejtő­ernyős ugró versenyt. Á lahti oratóriumkórus hangversenye Pécs város és a Pécsi Liszt Ferenc Kórus vendégeként itt-tartózkodó lahti orató­riumkórus csütörtökön hang­versenyt adott a Liszt-terem­ben. A hallgatósággal zsúfo­lásig telt nézőtér ékesen bi­zonyította azt az érdeklődést, amely a kórus szereplését megelőzte. A két város és a két együt­tes testvéri közeledése köz­ismert és jól szolgálja a finn és a magyar nép baráti kap­csolatának elmélyítését. A muzsika nyelve minden­ki számára érthető; tolmács nélkül tud gondolatokat kö­zölni emberek és népek kö­zött. A zenén keresztüli gon­dolat- és érzelemközvetítés­nek lehettünk tanúi ezen az estén is. A lahti oratóriumkórus, a Pécsi Filharmonikus Zenekar közreműködésével két remek­művet szólaltatott meg, Mo­zart Requiemjét és Kodály Budavári Te Deumát. — A Requiem keletkezését legen­da lengi körül. Állítólag 1791 nyarán, a szánalmas körül­mények között éló qp dolgo­zó Mozartot egy ismeretlen férfi kereste fel, egy arisz­tokrata megbízásából és re­quiem megírására kérte fel. Mozart a felkínált összegért elvállalta a mű megkompo- nálását és lázasan munkához látott. A művet befejezni már nem tudta, a halál ki­ragadta kezéből a tollat. Ta­nítványa, Süssmayr fejezte be a „félbehagyott” munkát. — A budavári Mátyás temp­lomban — a budai vár visz- szavételének 250 éves évfor­dulója alkalmából — bemu­tatott Kodály-mű a magyar zeneirodalom egyik gyöngy­szeme. Életrekeltése komoly feladatot ró az előadókra. A lahti oratóriumkórus nem hivatásos együttes. Tagjai különböző munkát végző, mu­zsikát kedvelő emberek. A feladat amire vállalkoztak dicséretet érdemlő. Elismerés Urpo Pesonen karmestert il­leti elsősorban, aki érezhe­tően gondos munkával ké­szítette elő a művek megszó­lalását. Vezénylése magabiz­tos, minden idegszálával ar­ra törekszik, hogy a befek­tetett energiából minél több megtérüljön. A kórus is a maximum nyújtására töreke­dett. (Ügy látszik nemcsak Magyarországon van tenor, illetve férfi énekes hiány!) A Requemben a lírai hang­vételű homofon, a Budavári Te Deumban a polifon ré­szek sikerültek jobban. A szólisták közül mindé-' nekelőtt a szopránhangú Liisa Pesonent és Papani Valtasaa- ri basszistát kell kiemelni. A másik két szólószerepet ftfailis Kolsi és Matti Nor- java énekelte. (Várnai) Hiánycikkek A KGM felhívta a tárcá­hoz tartozó vállalatokat, hogy a minőségileg megfelelő, kor­szerű, de olcsó cikkekből jobban elégítsék ki a lakos­ság igényeit. A minisztérium összeállí­totta annak a 95 olcsó cikk­nek a listáját, amelyekből fontosnak tartja a gyártás fokozását, illetve azt, hogy e termékekhez mindig hozzá­juthassanak a vásárlók. E kategóriába tartoznak az építkezéssel összefüggő vas­áruk, az alapvető háztartási kéziszerszámok, a mezőgaz­dasági szeráruk, a kerti szer­számok, sodronyfonatok, a konyhai és fürdőszobai fel­szerelések, a főző- és fűtő- berendezések, edényáruk, ké­zihajtású háztartási kisgépek, evőeszközök és finom acél­áruk, továbbá a2 olcsó elekt­romos háztartási készülékek. Gondoskodni kell például ar­ról, hogy mindig legyen for­galomban 600 forintnál nem drágább kályha, 1000 forint­nál olcsóbb rádió, 5200 fo­rintnál nem drágább televí­zió, 4500 forintnál olcsóbb hűtőgép, 1600 forintos vagy ennél olcsóbb mosógép. A Belkereskedelmi Minisz­tériumban elmondották: né­hány termékcsoportból még nem kielégítő az ellátás. Több mezőgazdasági szer­árura, ásóra, kapára, lapát­ra, villára, kaszára, sarlóra lenne szükség, a belkereske­delem akár három évre előre a jelenleginél jóval nagyobb mennyiséget lekötne, az ipar kapacitása azonban pillanat­nyilag nem bírja kielégíteni a nagyobb keresletet. Rozsda- mentes evőeszközből is a je­lenlegi mennyiségnek kétsze­resét rendelné a kereskede­lem a hazai ipartól. A forgalom növelését az olcsó cikkekből sem írják kötelezően elő a vállalatok­nak, elvárják azonban tő­lük, hogy ezekből az áruk­ból is a legteljesebben ki­elégítsék az igényeket, ör­vendetes, hogy a belkereske­delmi és ipari vállalatok eb­ben az évben már körülbe­lül kétszer annyi olcsó vas­műszaki cikk szállítására, il­letve beszerzésére kötöttek szerződést, mint két évvel ezelőtt. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom