Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-13 / 137. szám
1570. június 13. Bimatitmi napio 3 Hetvenöt diák töltötte ki a kérdőívet Teret kér a közéleti nevelés Többet várnak az iskolától és a KISZ-töl A közelmúltban néhány pécái középiskola 75 érettségi előtt álló — 3,5-nél jobb előmenetelő — növendéke 16 kérdésből álló kérdőívet kapott a Hazafias Népfront megyei titkárságától. A cél az volt, hogy némileg tájékoztató képet nyerjenek arról, hogyan állnak a mai 18 évesek az állampolgári műveltség dolgában, azaz mit tudnak az állampolgárok jogairól és kötelességeiről, mennyire tájékozottak az államhatalom és az állam- igazgatás szerveit illetően, s egyáltalán, milyen érzést, gondolatokat vált ki a fiatalokból az a tudat, hogy teljes jogú állampolgárokká váltak. A válaszok nagyon érdekesek, sőt tanulságosak, mivel kitűnik belőlük, hogy a megkérdezettek többsége meglehetősen hiányos, illetve sablonos ismerettel rendelkezik e téren. És minthogy gyanítható a válaszokban a szülői segítség is, a kérdőívek egyben a felnőttek állampolgári műveltségének fehér foltjaira is utalnakf elelősségtel jes „állás“ G. I. így ír: „A fiatalok nem egyformák. Azt hiszem, a kisebbség az, aki a jogok mellé felelősséget is érez, a többségnek azonban nem jelent túl sokat az, hogy nagykorúvá válva teljes jogú állampolgár lett. A másik kisebbség helytelenül értelmezi állampolgári jogait és visszaél velük.” H. T. szerint azonban: „a fiatal érezve a teljes egyenjogúságot, ez bizonyára becsületesebb munkára, nagyobb önbizalomra, határozottabb politikai állás- foglalásra ösztönzi. Ugyanakkor sok fiatal nem tud mit kezdeni állampolgári jogaival, bizonyára éppen a hiányos állampolgári nevelés miatt.” A. F- úgy látja, hogy „nagyon felelősségteljes »-állás-“ állampolgárnak lenni”, amit tudatosan, vagy tudat alatt érez a többi 74 megkérdezett is, mert csak ez írathatta le többségükkel azt, amit ugyancsak H. T. így fogalmazott meg tömören: „Megítélésem szerint az iskolában kapott állampolgári nevelés nem kielégítő-” A lottó nyérc számai A Sportfogadási és Lottó igazgatóság közlése szerint a Mezőkovácsházán megtartott 24. heti lottó sorsoláson a következő nyerő számokat húzták ki: 12, 15, 42, 45, 87 ÜJ, IDEIGLENES HELYISÉGÜNKBEN IS TARTJUK RÉGI AJÁNLATUNKAT Hőcsöves H—68-as típusú szekszárdi olajkályha OTP-HITELRE IS Gázkészülékek boltja Pécs, Kossuth L, u. 1. (Nick-udvar) Telefon: 27-40. Nem meglepő viszont, hogy e tekintetben nem érzik magukat hátrányos helyzetben azok, akik a „Világnézetünk alapjai” tárgyat tanulják, ök képviselik azt az egyharmados kisebbséget, amelyik kielégítőnek tartja az iskolában folyó állampolgári nevelést. A többség ezzel szemben sürgeti e tantárgy általános bevezetését, ugyanakkor több kezdeményezést vár e téren a KISZ-től. S ha az ember olyan válaszokat olvas, mint például az egyik ifjúé (maradjon még a monogramja is titokban!) az államhatalmi szervekről, miszerint: „az államhatalmi szervek a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervek, feladatuk az ország védelme a belső és külső ellenségtől; ide tartozik a honvédség és a rendőrség”, s ha azt látjuk, milyen sokan az országgyűlés elnökét tartják a legmagasabb állami funkciót betöltő személynek, mennyire tájékozatlanok a kormányt és tagjait illetően, akkor egyet lehet érteni L. M. megjegyzésével: „Fontosnak tartom, hogy változtassanak, változtassunk ezen a helyzeten, hogy a fiatalok többsége ilyen keveset tud ezekről a fontos ismeretekről-” A közéletre nevelés fontossága A vaskos kérdőívcsomó mellett beszélgettünk dr. Vejkey Kálmánnal, a Hazafias Népfront Pécs városi alelnökével, aki a közelmúltban megtartott elnökségi ülésen az iskolák igazgatóit és az ifjúsági vezetőket tájékoztatta a felmérés eredményéről. — Hasznos volt a felmérés? — Még akkor is hasznosnak ítélhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy csak egy viszonylag szűk rétegről kaptunk képet Mindenesetre jobb lett volna kiterjedtebben — általános iskolákban, szakmunkásképző iskolákban is — végezni ezt a felmérést de azért így is láthatjuk már, hol szorít a cipő és mik a tennivalók. — Mi volt a cél? — Az iskolákból kikerülő fiatalok bekapcsolódnak a közéletbe, ehhez szükség van bizonyos állampolgári műveltségre. Kíváncsiak voltunk, hol tartunk e téren. A válaszok világosan megmutatják a közéletre nevelés fontosságát. Ezt az utóbbi időkben kissé elhanyagoltuk, s a közéleti ismeretek megszerzését rábíztuk a véletlenre. Ezt nem lehet így csinálni ezután. Nagyon megnyugtató, hogy a megkérdezett fiatalök többsége is így gondolja, mert a kitöltött kérdőívek tükrözik a közélet kérdései iránti érdeklődésüket. — Milyen kedvező benyomásokat szolgáltatott a felmérés? — Ha eltekintünk egyes kérdésektől, amelyek már bizonyos jogi ismereteket is feltételeznek, általában jó érzést keltett, hogy a fiatalok tisztában vannak állam- polgári jogaikkal és kötelességeikkel, s ezek között is a munka szerepel első helyen akár a jogot, akár a kötelességet tekintették, s az állampolgárok legjellemzőbb tulajdonságaként is a becsületes munkavégzést jelölték meg- A jogokat és a kötelességeket különben nem választják el egymástól, többségük tisztában van azzal, hogy az államnolgári jogokat csak az élvezheti, aki állampolgári kötelezettségeit is teljesíti. feladatok — A felmérés alapján milyenek a feladatok? — Elsősorban meg kellene ismerni az állampolgári műveltség helyzetét az ifjúság más rétegeiben is. Az iskolákban módot kellene találni arra, hogy a tanulók túlterhelése nélkül nagyobb teret kapjos a közéletre nevelés, s e témával ne csak tanárok, hanem gyakorlati szakemberek, esetleg a közélet helyi vezetői is foglalkozzanak és adjunk több lehetőséget a fiataloknak a közéleti eseményeken — tanács- és vb- üléseken, bírósági tárgyalásokon stb. — való részvételre. Természetesen a KISZ- szervezeteknek is többet kell foglalkozni ezzel, mint ahogy a megkérdezett fiatalok többsége is várja ezt az ifjúsági szervezettől. — Tudjuk, hogy hamarosan választásokra kerül sor. A nagykorúvá váló fiatalok már választópolgárok lesznek, ez pedig növeli az állampolgári nevelés fontosságát. Ezeknek a fiataloknak nem csak érezni, hanem tudni is kell, mit jelent majd első közéleti szereplésük, amikor egyik állampolgári jogukkal, a választójoggal élnek. Hársfai István Tíz tűzvész, tíz árvíz Mohácsi vészek A Mohácson működő honismereti kör ifjú tagjai régi krónikák, dokumentumok, elbeszélések alapján összeállították: mikor és milyen vész érte Mohácsot az elmúlt századokban. A kiinduló történelmi dátum természetesen 1526, a nagy vész esztendeje, amikor a törökök felperzselték a meghódított várost. Az utolsó nagy veszedelem az 1965-ös úgynevezett száznapos árvíz volt, amelynek következtében sok lakóház összedőlt vagy megrongálódott a városban. Az elmúlt négy és fél évszázad során tíz nagy tűzvész és tíz súlyos árvíz pusztított, s hat alkalommal tizedelte meg a lakosságot a kolera és a pestis. A három „vész” közül ma már egyik sem jelent igazi veszedelmet: járvány utoljára 1910-ben, tűzvész 1944-ben pusztított a városban, az öt évvel ezelőtti árvíz után pedig úgy megerősítették az árvédelmi töltéseket, hogy a Duna felől is nyugodtan alhatnak már a mohácsiak. Mégis lesz fürdőidény az Orfűi-tavon Épül a malommúzeum és a TÜZEP-telep Továbbra is kihasználatlan az öltözőépület Orfű rajongói az utóbbi hetekben részint örömmel, részint aggodalommal szemlélték a kisebbik tó jelenlegi állapotát. A víz nagy részét leengedték — ez arra vallott, hogy megkezdik a meder várva-várt betonozását; nem lehetett viszont látni készülődést erre a munkára, ezért már félő volt, hogy 1970-ben itt nem lesz fürdőidény. Az aggodalmakat eloszlathatjuk. Gyulai Jánostól, a Megyei Tanács műszaki előadójától tudtuk meg: — A tó alja annyira kiszáradt már, hogy a napokban meg lehet kezdeni a földmunkákat. Ha nem érkezik meg a Mágocsról várt földgyalú, akkor a községi tanács kubikos-brigádjára vár a mintegy 30—40 centis iszapréteg eltávolítása. Ezután kerül sor a 20x30 méter alapterületű strand le- betonozására. A további iszaposodástól iszapfogó gátakkal védjük ezt a medencét, melynek átlagos vízmélysége 1 méter körül lesz. Egy hónapon belül már lehet ott fürödni. Korábban több építési munkáról adtunk hírt: a Pásztorművészek nyomdokain Talán már a fundamentuma is elporladt annak a ber- kesdi szalmásháznak, ahol valahai téli estéken „Tóth szülike” mesét mondott a falubéli gyerekeknek. Hogy kiről, miről? — a Milos betyárról, a tüzes emberről, az égő szarvú tinóról és sokat, nagyon sokat „urvos Katáról”, a berkesdi javasasz- szonyról, akit annakidején a környékbeli pásztoremberek avattak boszorkánnyá. Igen, a pásztorok, akik ráérős idejükben fába, csontba faragták, lopóba karcolták meséiket, rátestálva azokat a legfogékonyabb szívű, legügyesebb kezű utódokra. Dallos István pásztorfokosa és „árvácskás” csanakja, már a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi gyűjteményét gazdagítja. Kezdem hát Dallos Istvánnal, aki anyai nagyanyja, Tóth szülike révén dupla örököt vallhat magáénak. Egyfelől az említett mesekincset, melyet gondosan összegyűjtve mindmáig megőrzött, és ami ebből sarjadt, a szép gondot, készséget is, hogy majdan ő is fába faragja, életrekelti e népmesék csodavilágát. De csupán a maga gyönyörűségére, mert ahogy mondotta, hogyan is kelhetett volna versenyre ő, az annakidején már ország világ előtt híres Kapoliak kezemunkájával. Dolgozott hát 'szorgalmasan, csendben, amíg egy napon a „véletlen” mégis csak „hírbe keverte”. — Körülbelül három éve annak, hogy Zentai János a pécsi múzeum néprajzosa gyűjtögető úton járt a falunkban, és megállt a mi házunk előtt is, mondotta. — Megállt, de miért? Mert feltűnt neki az udvarban veszteglő szekerünk faragott jároma, azt szerette volna lefényképezni- Én otthon sem voltam, s így a feleségem invitálta beljebb a házba is, ahol újabb fényképezni valókat talált. A nagyon öreg tulipános ládánkat, a cifra tányérokat, és a szőttes abroszokat, amiket még anyám, nagyanyám öltögetet^ tele színes virágokkal. De csak akkor lett igazából kíváncsi — vette át a szót a felesége —, amikor eléje tettem a férjem dolgait is. A kígyós botot, az árvácskamintás sulykolót, meg a többi munkáját... Aztán a „kíváncsiskodást” újabb, s nem is egyszeri látogatás, biztatás követte nyomon, ami nem is maradt eredmény nélkül. Mert lám, a Kapoliak általa megcsodált „keze munkái” mellett, ott őrzik immár az 6 szépmívű csanakját, fokosát is a néprajzi múzeumban. — Azóta van már egy helybeli kisinasom is, a 13 éves Kati Jancsi, mondotta. — Igazában kölyök még, de már olyan ügyesen, értően kezeli a vésőket, hogy őróla is hamarosan hírt hallanak... És alighanem Böröcz Jánosról is, a berkesdi faragó-triumvirátus nem kevésbé tehetséges „bizsók” forgatójáról, akire egy komlói pártolója, Csikós Ferenc hívta fel a figyelmünket. „— Csontba, fába álmodott motívumait, nagyanyja csodálatos szőtteseiről mintázza, de jobban kedveli a népmesék alakjainak szobor- szerű életrekeltését, s úgylátszik ebben otthonosabb ... Nem tudom pontosan kinek, mely szervnek, fórum- i nak a feladata felkarolni, j pályára segíteni a fiatal te- j hetségeket, ezért folyamodom i hát a sajtó nyilvánosságá- j hoz. Mert Böröcz Jancsi j megérdemelné, hogy felhívják a figyelmet rá, nagy te- J hetség szunnyadását látom benne..." Nos, máris üzenhetjük pártfogójának, hogy felfigyeltek Böröcz Jancsira. Ugyanis a KISZ Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztériummal és a Népművelési Intézettel egvetér- tésben nemrég pályázatot hirdetett meg az ..Ifjú népművész” cím elnyerésére, melyre Böröcz János is beBöröcz János népmeséből merített fafaragványa az „ördög és a sárkány” csak egy, a pályázatra beküldött ígéretes munkái közül. nevezett. A megyei zsűrizés már megtörtént, s úgy tudjuk, hogy a benyújtott pályaműveiből néhány meg is nyerte a jogcímet arra, hogy helyet kapjon az országos bemutatónTalán mondani sem kell, hogy nagy érdeklődéssel várjuk a fejleményeket. P. Gy. Megyei Tanács üdülőterületén felállítandó házakról, a malommúzeum létesítéséről és a TÜZÉP-telepről. Ezeket mind az orfűi tanács építőbrigádjának kellett volna elvégezni. Erdősi Antal, a tanács titkára kérdésünkre elmondta, hogy munkaerő- hiány miatt nehézségek merültek fel, s ha nem kapnak segítséget, a munkák elcsúsznak. Értesülésünk szerint június 15-től a Tempó Ktsz három kőművese és néhány segédmunkása veszi át a Megyei Tanács üdülőjében a munkát, így a tanácsi brigád megkezdheti a régi vízimalom helyreállítását és az új TÜZÉP-telepen szükséges átalakítási munkálatokat. Ezért remélhető, hogy a malommúzeum tervezett augusztus 20-i megnyitásának nem lesz akadálya és a TÜZÉP is hamarosan megkezdheti helyben — az építkezők legnagyobb örömére! — az építési anyagok árusítását. A napokban megtörtént aa erdészeti múzeum csinos fa- házának műszaki átadása, tehát most már megkezdhetik az épület berendezését. Az erdészeti múzeum körül egyébként még tavasszal megtörtént a cserjearborétum első ütemében a kiültethető bokrok telepítése. Ezek már szépen fejlődnek és szép környezetet biztosítanak majd a múzeumnak. Ugyancsak a napokban jelölték ki a Pécsi-tó keleti oldalán a transzformátorállomás helyét. Innen biztosítják majd a horgászfalu és a kiskert-parcella áramellátását. Üjabb rendelkezések értelmében a szekundervezeték építésének költségeit itt már a telektulajdonosoknak kell fedezni. Ha ez a vezeték elkészül, akkor még az idén megkezdhetik a hétvégi házak villamosítását is. Többször esett már szó az Orfűi-tó partján évekkel ezelőtt épített — és azóta is kihasználatlan — öltözőépület sorsáról. Legutóbb már úgy tűnt, hogy sikerül megoldást találni. Az abaligeti Petőfi Termelőszövetkezet vállalta az épület átalakítását, hogy ott tejbisztrót léte- sítsen. Az épület átadása megtörtént már, a terveket is elkészítették, s eszerint az átalakítás 200 ezer forintba került volna. Nemrégiben azonban közölte az abaligeti termelőszövetkezet, hogy visszalép, mert előbb a saját községében akar ilyen tej- bisztrót létrehozni, s ha az beváltja a hozzáfűzött reményeket, akkor lehet szó Orfűről is. Így tehát minden maradt a régiben, mivel új vállalkozó ez idő szerint nincs. H. I. MODERN VÁROSRÉSZ A VÉRTES ALJÄBAN: Tatabánya Újváros, a régi Bánliida ma Észak-Dunántúl legmodernebb települése. A korszerű szalagházak és toronyépületek változatosan tagolják a tágas utcákat, tereket. A több ezer lakásos új városból festői kilátás nyílik a Vértes déli nyúlványaira.
