Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-10 / 134. szám

1970. június 16» / * mm omnit nattis '* ÖÉLYEQ Apollo 13. Bélyeggyűjtő ifjúság Az amerikai „Apollo 13.” űrhajó sikertelen Hold-uta­zása, de szerencsés, visszaté­résének emlékére hozza for­galomba a Magyar Posta a négy darab, egyenként 2.50 forintos, — bélyeget tartal­mazó kisívet. Az ifjúság nevelésének, mint össztársadalmi feladat­nak a meghatározását nap­jainkig kormányrendeletek tartalmazták. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány május 24-i ' határozata ki­mondta, hogy indokoltnak tartja az ifjúság védelmével, sajátos igényeinek kielégíté­sével, az ifjúságpolitika fej­lesztésével kapcsolatos el­veknek törvényben történő rögzítését. Jelenleg országszerte fo­lyik az erre vonatkozó javas­latok összegyűjtése. A KISZ Központi Bizottsága, az Út­törő Szövetséggel és a MA- BÉOSZ országos vezetőségé­vel együtt tudatában van annak, hogy a nevelésnek, az oktatásnak számos olyan területe van, amelyekben hasznos segítőtárs lehet a bé­lyeggyűjtés, ezért közösen 3 napos országos tanácskozást szerveztek Salgótarjánban. Az ifjúsági mozgalom a bélyeggyűjtésben necsak szó­rakozást lát — bár azt is nagyra értékeli, hiszen a szó­világnézetének alakítását és a kiállítások megrendezésé­vel a közösségi, társadalmi munka végzéséhez való szok­tatást. Az ifjúsági szakkörvezetők tanácskozásának egyik fő­előadója Harmath János, a pellérdi Ált. Iskola nevelője, a MABÉOSZ Dél-dunántúli Területi Szakbizottságának ifjúsági felelőse volt. Kéré­sünkre az alábbiakban ismer- i tette röviden előadásának lé- j nyegét: „A szakköri munka célja és I feladata — amely bizonyos [ mértékig megegyezik az is­kolák céljavai és feladatával —, hogy: a) egységes, kor­szerű műveltséget nyújtson tagjainak, b) az egész oktató­nevelő munkának kiegészítő­je, fejlesztője legyen, c) ne­veljen úgy, hogy a tanulók szeressék szocialista hazán­kat és más országok népeit, becsüljék a munkát és a dolgozó embert, d) a szakköri munka tegye képessé őket arra, hogy hazánknak és a jövő társadalmának öntuda­tos dolgozóivá válhassanak”. A kisív felső sorában bal­oldalt lévő bélyeg vörös hát­térrel Hold-közeiben — a Holdkomppal — az űrhajót ábrázolja szürke színben, a jobboldali bélyeg pedig Föld­közelben a Holdkomppal ösz- szekapcsolt űrkabint mutatja sötétkék háttérrel. A kisív rajzait Kékesi László grafikusművész ké­szítette. rakozás nélkülözhetetlen ele­me az életnek —, hanem ez­által is megvalósítani látja alapvető Célkitűzéseit, az if­júság tudatának formálását, Bízunk benne, hogy váro­sunk és megyénk illetékesei minden segítséget megadnak az ilyen szakköröket vezető nevelők részére. • AKVARISZTIKA HQRQÁSZAT Az akvárium szellőztetése Óriás busa a Pécsi-tóban Az elegendő növényzettel betelepített akváriumban a víz általában mindig tartal­maz annyi oldott oxigént, amely kielégíti az arányos számban népesített halakat. Az akváriumot azonban mé­gis célszerű szellőztetőberen­dezéssel felszerelni. Ennek oka lehet, hogy néha több halat tartunk benne, nem megfelelő a világítás, ilyen­kor a növények kevesebb oxigént juttatnak a vízbe, ha olyan fajta halat tartunk az akváriumban, melynek az át­lagosnál nagyobb az oxigén­igénye stb. De szükséges le­het a szellőztetőberendezés azért is, hogy kiküszöböljük az oxigénszint napi és évsza­kos ingadozását, ha a szélső­séges időjárásnak a víz oxi­géntartalmára gyakorolt ha­tását meg akarjuk akadá­lyozni. Ezeken kívül azért is előnyös a szellőztetés, mert a bejutó levegő az akvárium vizét állandó mozgásra kény­szeríti, sőt bizonyos fokig elő­segíti a .víz tisztulását is. Az akváriumi szellőztető­berendezések lehetnek egy­szerűbbek, melyeket otthon magunk is összeállíthatunk, vagy drága, bonyolult készü­lékek, amelyek szakboltok­ban szerezhetők be. Az egy­szerű kisegítő szellőztetők közül legismertebb a csepeg­tető szellőztető, amely a le­vegőkiszorítás elvén alapszik. Egy zárt üvegből az oda cseppenként hulló víz kiszo­rítja a levegőt — csővezeté­ken keresztül — az akvá­riumba. A modern akvarisztika leg­elterjedtebben alkalmazott szellőztető je elektromos be­rendezés. Közülük is a gumi­membrános a legnépszerűbb, bár hátránya, hogy üzemel­tetése néha zajos. Szerkezete a villanycsengő elvéhez ha­sonló: két elekromágneses te­kercs rugós vaszárat ránt magához és a zárra erősített nyelv a csengő harangjához ütődik. A membrános szel- lőztetőknél a csengő harang­ját fémdobra kifeszített gu­milemez helyettesíti, melynek két szelepe levegőt szív és nyom a rezgés hatására. Elő­nye, hogy csekély áramot fo­gyaszt és elég hosszú élettar­tamú. Szerkezete nem rom­lékony, leghamarabb az el­öregedő gumiszelepeket és a gumimembránt kell kicserél­ni. Még bonyolultabb a vil­lanymotor meghajtású du­gattyús szellőztetőgép. Ez már egészen nagyteljesítmé­nyű, drága készülék: a kezdő akvarista elég, ha csak a lé­tezéséről tud. A szellőztető készülék le­vegőkivezető csapjától az ak­váriumhoz 4—5 mm átmérő­jű gumi- vagy PVC-csövön keresztül vezetjük a levegőt, amely az akváriumba .sül­lyesztett levegőporlasztón ke­resztül kisebb-nagyobb bubo­rékok formájában jut a víz­be. A porlasztók porózus anyagból készülnek. Május utolsó napjaiban kinn horgászott Bozsér Jó­zsef, a Pécsi H. E. tagja a Pécsi tavon. Arra lett fi­gyelmes, hogy a víz színén vergődik egy nagy busa. Si­került kiemelőszákjával meg­fognia. A hal csodálására összegyűltek közreműködé­sével megmérték hosszát és súlyát. Kiderült, hogy az 1965. év decemberében 14 grammos súlyban kihelyezett busa az elmúlt 4 és fél év alatt 74 cm hosszúságot és 11 kg-os súlyt ért el. Bo­zsér József elvitte a halat Misota József ny. főagi-onó- mushoz, aki a halat többi társával együtt annak idején a tóba kihelyezte. A szak­ember boncolásos vizsgálata kiderítette, hogy a hal telje­sen egészséges volt, a vesz­tét jelentő sérülést kis ho­rogra akadása okozta, mely ♦ Ne ősi módszerrel! Az elmúlt héten ma már szokatlan és éppen ezért feltűnő horgászmódszer al­kalmazásának lehettünk szemtanúi a Pécsi tónál. Egy 20—30 év közötti horgász orsó nélküli hosszú bam­buszbotjával a primitív „hó­rukk!” módszerrel suhintotta ki a vízből a horgára akadt pontyot, mely a hatalmas rántástól magasan a leve­gőbe kerülve zuhant le a horgász háta mögé a földre. Nemcsak a mai korszerű horgászfelszerelések zárják ki az ilyen ősi horgászmódsze­reket, hanem e módszert ke­gyetlen, állatkínzó volta miatt az állatvédő törvény is elítéli. Az Országos Horgász­rendben nincs ugyan benne ennek a módszernek félre­érthetetlen tilalmazása. de külföldön, pl. Csehszlovákiá­ban, de nálunk is Tatán, a Cseke tavon nem engedi a halőr horgászni azt a hor­gászt, aki kiemelőszák nél­kül akar horgászni. Ott is, itt is még a legkisebb retur hal horogra akadása esetén is kötelező a kiemelőszák használata. Indokolt volna, hogy a mi horgászvizeinken se engedjük meg a felesleges állatkínzást jelentő horgásza­ti módokat. A kulturáltság­hoz ez is hozzátartozik. ♦ Az egyesületek versenyzői ké­szülnek az IB június 21-1 mo­hácsi csapat- és a június 28-1 dunaszekcsői egyéni halfogő versenyére. Ezeken a versenve- ken elért eredmények fogjak megszabni, hogy a Július 11— 12-i országos halfogási bajnok­ságon kik fogják képviselni az Intéző bizottságot. a busának igen érzékeny testrészét, a szilványát sér­tette meg, s ez a sérülés okozta a vesztét. A tóban van még több ilyen busa. Sajnos az, hogy milyen csa­lival lehet a busákat horogra kapni ma még mindig titok. A kísérletezni is szerető hor­gászok már keresik és pró­bálgatják a csalik sokféle­ségét, de eddig a próbálkozá­sokat nem kísérte szerencse. Eddig az IB érdeklődésére még a Moszkvai Halbiológiai Intézet sem tudott választ adni, hogy ott, ahonnan ide­került a busa, mivel hor­gásznak reá. Remélhető, hogy a most véletlenül kifogott hal láttán és annak hírére, még többen fognak kísérle­tezni a busák horogra kerí­tésével. Érdemes megpróbál­kozni ezzel, mert horogra kerítése nem mindennapi él­ményt fog jelenteni a sze­rencsés horgász számára. Június 19—21-én Hortobá­gyon a Mátai Lótenyésztő­telepen hatodszor kerülnek megrendezésre a hortobágyi lovasnapok. A napokban je­lentek meg a lovasnapok első plakátjai Debrecenben és az ország jelentősebb vá­rosaiban — sőt még külföl­dön is —, hiszen a rendez­vény nemzetközi jelentőségű. A plakáton vágtató csikós ostorát pattogtatja. A lovas­alak egyben a lovasnapok emblémája is. A hortobágyi lovasnapok kezdetben egyszerű megyei lovasbemutatónak indult, s hat év után ez a rendezvény nemzetközi rangot vívott ki magának. Tagadhatatlan, hogy a Hortobágy romanti­kája, a puszta varázsa mesz- sze földről vonzotta ide az embereket. A híres horto­bágyi csárda, a kilenclyukú híd, a délibáb mindig nagy vonzást gyakorolt az idege­nekre. A turisták jórésze ter­mészetesen a hortobágyi mé­nest is látni akarta, de erre nem mindig nyílt lehetőség. (Pl. a ménes a nagy távol­ság és útviszonyok miatt gyakran megközelíthetetlen.) A lovasnapok rendezvényei most már szervezetten és intézményesen évről évre bemutatják mindenekelőtt a Hortobágyi Állami Gazda­ság lovait, lótenyésztését, s mint érdekességet a magyar szürke gulyát, a rackanvá- jat, vagy egy-esv híres lovat a mátai istállókbah. Kezdetben a lovaspálya sem volt alkalmas nemzet- I • AUTO-MOTOR A BNV FIAT kiállításán sok látogatót vonzott az év autója» a j 128-as. Időközben került nyilvánosságra hogy a MOGÜBT tízezer ! kocsi behozatalára kötött szerződést a FIAT-tal. Lehet, hogy jövőre, vagy talán még előbb a- magyarországi utakon is feltűnik az egyéb FIAT típusok között az „Év autója”. Megsokasodtak az elmúlt év óta az országutakon a gépkocsik. Sokan most tesz­nek nagyobb túrákat az új kocsival, és bizony sokakat ér először kellemetlen meg­lepetés az utakon. Az Autó­klub népszerű sárga „an­gyalai” csalc a főközlekedési utakon tudnak gyorssegélyt nyújtani, aki viszont szeret elkalandozni a kisforgalmú mellékutakon, jó, ha ideje­korán felkészül a kisebb-na­gyobb meglepetések elhárítá­sára. Vannak tipikus típushibák. Az Autóklub segélyszolgála­tának ügyeletesei szerint a Trabantok és Wartburgok ti­pikus hibája, a megszakítók elolajozódása. Melegen az olaj jó vezetővé válik, így a hiba a rövidebb városi uta­kon ritkán bújik, elő, és a túra előtt a garázsban még vidáman indul a motor, de néhány tucat kilométer után hirtelen az egyik henger fel­mondja a szolgálatot, a zár­latos megszakító miatt. A megelőzés kényelmesebb, mint az útszéli megszakító tisztogatás. Néha megérdemli a derék útitárs. hogy lepat­tintsuk a megszakítókat rej­tő doboz fedelét, és ha szükséges, kitisztítsuk az olajos megszakítókat. A bovdenekre is érdemes gondot fordítani. A Skodák­nál fordul elő a gázbovden szakadás. Ha van megfelelő tartalék bovden. nem ördön­gösség megjavítani, de itt is hasznosabb, néha szem­ügyre venni a vékony sod­ronyszál állapotát, ha a legkisebb szakadás, szálaso- dás vehető észre, legbizto­sabb azonnal kicserélni. Végül nem országútszéli téma: a kerékösszetartás és kiegyensúlyozás. A rosszul beállított kerekek nem kény­szerítenek ugyan útszéli kényszervárakozásra, de a zsebünkön megérezzük, ha rosszul van beállítva az ösz- szetartásuk. Ilyen esetben nem szabad csodálkozni, ha néhányszáz kilométer alatt elfogy a gumiköpeny mintá­ja, aminek egyébként néhány tízezer kilométeren át kel­lene a kerekeket kiszolgálni. Ezt a bajt csak megelőzni lehet. Idejekorán be kell ál­líttatni a kerekek összetar­tását. Sokan legyintenek csak a kerékkiegyensúlyozásra. Pedig — ha a kerékre kerülő ólomsúlyok elég drágák is — olcsóbb kiegyensúlyozott kerekekkel autózni, mint ki­egyensúlyozatlan kerekek mellett rövid időközönként a valóban drága kerékcsap­ágyazást kicseréltetni. Nemzetközi lovasnapok a Hortobágyon közi versenyekre. De nagy társadalmi összefogással, s mindenekelőtt a Hortobágyi Állami Gazdaság támogatá­sával felépült a mátai tele­pen a lovaspálya, ahol olyan nagy jelentőségű rendezvé­nyeket — amilyen a, nemzet­közi lovasnapok is — meg­felelő körülmények között jó színvonalon lehet megren­dezni. A lovaspálya körlelá­tóján 25 ezer főnyi közönség fér el. S tavaly — a kedve­ző időjárás is közrejátszott — telt ház volt a vasárnapi bemutatón. Az első években több kri­tika érte a vendéglátást. Tavaly már nem volt rá panasz. Az elmúlt évben már nagy­szerűen megoldották a gép­járművek parkolását, s a helyi közlekedést. A vasút­állomástól a lovaspályáig ve­zető mintegy négy kilomé­teres útszakaszon állandó autóbuszjárat biztosította a vendégek szállítását. A kü- lön-buszok és gépkocsik par­kolására megfelelő hely állt rendelkezésre. (A két parko­lóhelyen 3500 személygépko­csi és busz parkolt.) Ez volt tavaly. S az idén tovább nőtt a figyelem a lo­vasnapok iránt. Az érdeklő­dés mindenekelőtt, a „lóte­nyésztők” részéről nyilvánult meg. Egymás után jelentik be részvételüket az ország minden részéből az állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek. Nem hiányoznak a lovaspályáról a csehszlovák és a tavaly is igen jól sze­replő lengyel lovasok. Nagy az érdeklődés a né­zőközönség részéről is. A lo­vasnapokig még közel egy hónap van. de már többezer jegv kelt el elővételben. Csehszlovák, nyugatnémet, francia, norvég vendégek je­lezték már érkezésüket. S az érdeklődés az országban is igen nagy. hiszen a jegy­igénylők között vannak már Sopron, Nagykanizsa, Esz­tergom, Miskolc, Győr kirán­dulói. De a tavalyi tapasz­talatokból ítélve alig lesz város, ahonnan ne jönnének el érdeklődők a Horlobágyra a lovasnapokra. A Hortobágy szeretettél várja vendégeit. P. L A * i Nyári témák Csigák az akváriumban A halak mellett az akvá­riumok kedves lakói a csigák is, ezek a szénsavas mészből „épült” házukat állandóan magukon, viselő állatok. A csigaház-nyújtotta védelem lehetővé tette, hogy a csigák a legkülönbözőbb életfeltéte­lekhez is jól alkalmazkodtak. Valóban csiga mindenütt él: a havasok törpe fáinak a kérge alatt, a sivatag homok­ján és több ezer méter mé­lyen a tengerben, a homály birodalmában. Ha csiga mindenütt van, nem csoda, hogy megtalál­hatjuk az akváriumokban is. Valamennyi vízics!gafaj töb- bé-kevésbé alkalmas az ak­váriumi tartásra, még;s leg­inkább azokat a fajokat ked­velik, amelyek nem túl nagy termetűek, de nem is olyan aprók, hogy a díszhalak ..ke­resztben lenyeljék” őket. Fon­tos az is. hogy a vízinövé­nyeket lehetőleg ne rágják le, de ugyanakkor szorgalma­sán pusztítsák az algákat. Előnyben részesülnek a kü­lönböző hőmérsékletű, külön­böző összetételű vízhez al­kalmazkodó fajok, amelyek sok nemzedéken keresztül akváriumban nevelt törzse­ket szolgáltatnak. Kevés állat reagál olyan élénken a környezeti ténye­zők változására, mint a vízi­csigák. A víz sósűrűsége, ké­miai jellege és a hőmérsék­lete is döntő. A melegvízben élő csigák mindig kisebbek, mint a hidegvízű fajtársaik. A melegvíz ugyanis egész té­len át kedvezőbb életfeltéte­leket biztosít, mint a hideg. A melegvízben így minden, egyébként életképtelen csiga tovább szaporodik, és át- örökli utódainak csökkent- értékűségét. A hazai csigafajok közül a fekete bödöncsiga jól bírja a hőszabályozóval működtetett akváriumokat, de hasonló­képpen hálás a toronyalakú folyami csiga is, annak elle­nére, hogy folyóvízben honos. A kopoltyús csigák közül ta­lán leggyakrabban a közön­séges sátorcsigát tartják ak­váriumban. Külön előnye, hogy előszeretettel fogyaszt­ja a talajon összegyűlt hor­dalékot

Next

/
Oldalképek
Tartalom