Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-10 / 134. szám

/ 1070. Jűnfus 10. DllTLÖLTlttllt tlaptO Az egészségügy fő kérdései Nem lesz alapvető változás az orvosképzésben A jövő az egészségügyi szakközépiskoláké — Mi a helyzet az orvosi „szűk szakmákban“? Autópumpa, plexi-henger és néhány apróság Az anyao titkai tárulnak fel a ködkamrában A fizikaoktatás kitűnő segédeszköze A magyar egészségügy helyzetéről tartott a múlt héten tájékoztatót dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisz­ter, valamint — az egyes megyék sajátos egészségügyi kérdéseiről — a miniszté­rium vezető munkatársai. A tájékoztató kérdéseit a ma­gyar újságíró-társadalom mintegy félszáz tagja küldte be hetekkel előbb. Az orvosképzés és a „szűk szakmák“ Legelőször az egészségügyi képzésről és munkaerőgazdál­kodásról beszélt a miniszter. Az orvosképzésben, annak te­matikájában, metodikájában alapvető változást nem ter­veznek. A magyar orvostu­dományi egyetemei:; olyan alapvető szakmai ismeret- anyaggal és orvosi gondol­kodásmóddal ruházzák fel a fiatal orvosokat, hogy az pá­lyakezdésre elegendő, s an­nak alapján szakvizsgát le­het tenni. De a minisztérium, az egyetemek, s az egyes tan­székek foglalkoznak annak részletkérdéseivel, hogy mi­képpen lehet hatékonyabbá tenni az oktatást. Számos ilyen új kezdeményezés szü­letett a négy egyetemen. Er­re szükség is van, sőt, még arra is, hogy a fiatal orvosok a korszerű, szocialista egész­ségügyi ellátáshoz szükséges szemléletet megkapják, és az ehhez szükséges etikai, ma­gatartásbeli kívánalmakat be­léjük neveljék. Egyébként jelenleg Magyarországon 10 ezer lakosra 18 aktív orvos és 2 fogorvos jut. A távlati tervek: az orvosképzés je­lenlegi ütemének megtartá­sával 10 ezer lakosra 24 or­vos és 3 fogorvos. Az ápoló­nőképzés 23 bentlakásos szak­iskolában történik. Az ezzel kapcsolatos gondokat igaz, hogy lassan, de úgy látszik sikerül felszámolni, s elegen­dő ápolónőhöz juttatni a be­tegeket. Nagy szerepet szán­nak ebben az egészségügyi szakközépiskoláknak. Míg 1972-ben 2400 diák végez ilyen osztályban, a végzősök száma 1973-ban 3700-ra nö­vekszik majd. Egy kényes kérdés: a „szűk szakmák” kérdése. A korszerű egészségügyi ellátá­si rendszer ugyanis sokféle szakorvost igényel. A fiatal, kezdő orvosok viszont első­sorban népszerű, jól jöve­delmező szakmák felé to­longanak, így a szülész és nőgyógyász, a belgyógyász, avagy a sebész szakma felé. Ugyanakkor „lefutott” szak­nak tartják a tüdőgyógyásza­tot, a bőrgyógyászatot. De 1969 második felében az ország ideg- és elmeorvosi állásainak 30, higiénikusoké­nak 22,5, a röntgenorvosoké­nak 6,8, a laborosokénak 7,1, a szemészeknek 7,8, a kór- bonctanosokénak 8,5 száza­léka betöltetlen volt Az alapvető ok persze a bérezés­ben keresendő, hiszen az említett „szűk” szakmákban alacsonyak a bérek, különö­sen, ha összehasonlítjuk a termelő népgazdasági ágak­ban kezdő szakemberek fize­tésével. Ezen kívül az eddigi bérrendezések alkalmával is a helyi szervek a kényelme­sebb megoldást választották: kinek-kinek arányosan emel­ték a bérét, s nem vették fi­gyelembe a munka természe­tét, szükségességét, s egyéb körülményeket. Egy általá­nos egészségügyi bérrende­zésre egyébként talán a ne­gyedik ötéves terv idején le­het számítani. Évente 45 millió ember a körzeti orvosoknál Az egészségügyi alapellá­tásban, vagyis a körzeti or­vosoknál évente 45 millió •mber jelentkezik betegként. Itt dől el, hogy valóban a rászoruló betegek kerülnek-e tovább a fekvőbeteg-intéze­tekbe, illetőleg valóban be­tegek-e a jelentkezők, s a táppénzes állományt indo­koltan növelik-e. Ezért a második és harmadik ötéves tervben 890 új orvosi kör­zetet hoztak létre, valamint 506 gyermekorvosi körzetet. Így a 4000 lakoson felüli lé­lekszámú körzetek aránya az 1958-as 34 százalékról alig néhány százalékra csökkent. Ma mindent egybevetve 2000 lakosra jut az országban egy orvos. A terv: minden 1500— 1600 lakosra jusson egy or­vos, de a legbonyolultabb szakmákban minden 1200 la­kosra. Sajnos, az országban nagy a be nem töltött falusi körzeti orvosi állások száma, ma már 3,7 százalék. Igaz, a be nem töltött szakorvosi ál­lásokkal együtt számítva na­gyobb az arány: 6,8 száza­lék. Az üres falusi körzetek tekintetében az országban nagy a szóródás: Baranyában 0,9, Szabolcs-Szatmárban 10 százalékuk betöltetlen. A megoldás továbbra is a he­lyi tanácsokra hárul, akik eddig is komoly összegeket költöttek Orvosi rendelők, la­kások építésére. A fekvőbetegellátás tervei: 1985-re 110 ezerre kívánják növelni a fekvőhelyek szá­mát, mely jelenleg 84 ezer. Egyébként egy kórházi, kli­nikai „ágylétszám” létreho­zása mintegy 490 ezer forint­ba kerül. Még ennél is drá­gább a rendelőintézeti mun­kahely létesítése, egy mun­kahelyé 6—800 ezer forint. Harkány jelene r • •• rr • es jovoje Baranya nagy kérdése: a harkányi kórház régi szárnya és a fürdő a statikusok sze­rint alig néhány évig bizton­ságos csak. Ugyanakkor a Belkereskedelmi Miniszté­rium gyógyszállódét épít, el­sősorban idegenforgalmi cé­lokra. Az Egészségügyi Mi­nisztérium illetékesei szerint viszont: a kórház és a fürdő rekonstrukcióját csupán me­gyei erőforrásból megoldani nem lehet, ezzel egyetérte­nek. A mechanizmus szabá­lyainak megfelelően azonban ennek a rekonstrukciónak a pénzügyi fedezetét vagy úgy lehet megoldani, hogy mint megyei feladatot az Orszá­gos Tervhivatal és a Pénz­ügyminisztérium támogatja, vagy pedig úgy, hogy a me­gye erre megfelelő pénz­alapot kap. Sőt, a műszaki vélemények szerint a lebon­tás és új épület emelése ol­csóbb, mint a rekonstrukció. A Belkereskedelmi Minisz­térium épülő gyógyszállóját egyébként már a beruházási program elkészítése előtt egyeztetik a kórház és a gyógyfürdő terveivel, mert a két tárca intézményei sok szálon együttműködnek majd. Ezt a közeljövőben a megyei vezetőkkel a helyszínen kí­vánjuk megbeszélni, hogy mind a külföldi, mind a belföldi betegellátás minden feltétele arányosan biztosí­tott legyen. A harkányi kérdés egyik nemzetközileg is figyelemre méltó része: a psoriasis- gondozás. Egy tízmilliós or­szág ugyanis inkább minő­ségi, s nem annyira mennyi­ségi eredményeivel vehet részt a világversenyben. Ez Harkánnyal úgy függ össze, hogy kiderült: a gyógyvíz az egyik gyógyíthatatlan beteg­ség, a pikkelysömör (psoria­sis) ellen jó hatású, mert a beteg munkaképes idejét az eddigi gyógymódok he­lyett két-háromszorosára nö­veli. A minisztérium illeté­kesei szerint ez figyelemre méltó és a pécsi bőrklinika és a harkányi gyógyintézet szakemberei egyeztessék el­képzeléseiket, még az emlí­tett helyszíni tárgyalások előtt, hogy egy legalább tíz­ágyas psoriasis-gondozó rész­leget létesítsenek, kifejezet­ten a bőrklinika gondozása alatt. Nagyon közérdekű kérdés: a családtervezés. A sajtótájé­koztató ezt is alapvetően tisztázta. Dr. Szabó Zoltán miniszter világosan elhatá­rolta ugyanis a tervezést az eszköztől. A családtervezés tudati tevékenység, amit az adott időszak társadalmi, gazdasági és sok egyéb kö­rülményei határoznak meg. S fogamzásgátló szerek hasz­nálata csak eszköz ehhez, méghozzá a biztonságra és egészségre törekvés eszköze. Nem a fogamzásgátlók tehet­nek tehát az alacsony nép- szaporulatról. Több ország­ban kifejezetten tiltják a művi vetélést, mégis ala­csony marad a népszaporu­lat, mert tiltott, és ezért egészségileg veszélyes eszkö­zökkel végzik azt el. A Ma­gyarországon használatos infecundin is 15 éves világ­tapasztalattal rendelkezik, mégis óvatosan kezdték en­gedélyezni a használatát, ép­pen a tömegméretfiség miatt. Az utóbbi években könnyí­tették a kiadását, de őszin­tén meg kell mondani: ve­szélyei még mindig akadnak, szövődmények, allergia for­májában, tehát az infecun- din-ügy még mindig nem tel­jesen lezárt. Egyébként új fogamzásgátlóval is kísérle­teznek, már klinikai vizsgá­latok állapotában tart a kí­sérlet. II. A távlati fejlesztési kon­cepció a megye területén négy. úgynevezett középfokú vonzáskörzetet kíván kialakí­tani. Az egyiket Pécs és Kom­ló központok körül, a továb­biakat Mohács—Szigetvár és Siklós, a megye három kö­zépfokú központja körül ala­kítja ki. Ezekben a közpon­tokban olyan városi közin­tézmény-együtteseket, kultu­rális, egészségügyi, oktatási és kereskedelmi létesítmé­nyeket kell kialakítani, ame­lyek nemcsak a város lakos­ságát, hanem egész vonzás- körzetüket is ellátják. Ugyan­ezekben a középfokú közpon­tokban kell majd kialakítani azokat az új munkahelyeket, amelyek munkával el tudják látni az egész vonzáskörze­tük lakosságát. A megye déli határán fo- I lyó Dráva szakaszán két vízi- j erőművel összekapcsolt víz­lépcső megépítése teszi hasz- nosíthatóvá a Dráva vizét. A megye területe mezőgaz­dasági szempontból gyengén hasznosítható földekből áll. Ezek közül messze kiemelke­dik a Mécséit, valamint a Villány-hegység déli lejtője alatt elterülő hegyek által védett rész, amelynek gyü­mölcs és primőr zöldség ter­melésre való intenzív fejlesz­tése a terv egyik célkitűzése. A megye falusi településhá­lózata rendkívül sok apró faluból áll, ezek közül a leg­kisebbek nem maradnak élet­képesek nagyobb távlatban és a fokozódó elvándorlás által a legkisebb települések meg­szűnnek. Falukörzetek kiala­kítása azok központjaiban, minden alapfokú létesítmény megépítése képezi alapját a faluhálózat jövőjének. Ezek közül néhány kiemelt alap­fokú központ a városok kö­zötti területek jelentősebb el­látó és közintézmények köz­pontjai lesznek, mint pl. Sellye, Villány, Boly, Mágocs es Sasd is. Felavatták az MSZBT jubileumi emléktábláját A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége a társaság 25 éves jubileuma alkalmából emléktáblát he­lyezett el az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikai in­tézetében az előtt a terem előtt, amelyben 25 esztendő­vel .ezelőtt, 1945. június 9-én megalakult a Magyar—Szov­jet Művelődési Társaság. Az ünnepségen részt vett dr. Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke, Révész Géza és Va­dász Elemér alelnök, Nagy Mária főtitkár, dr. Gyalmos János, az MSZBT budapesti elnöke, valamint számosán a társaság alapítói és negyed­századon át hűséges munka­társai közül. Ott volt F. J. Tyltov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete és a nagy- követség több tagja, vala­mint a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság P. N. Fedosze- jev akadémikus, elnök veze­tésével a jubileumra hazánk­ba érkezett küldöttsége. Egresi István előadómű­vész Juhász Ferenc Szegény­soron című költeményét mondta el, majd Ligeti La­jos akadémikus, az MSZBT alelnöke —, akit a 25 év előtti alakuláskor is alelnök- ké választottak — avatta fel az emléktáblát. Ezután Kondor István, a Filmtröszt vezérigazgatója és Lenkei Lajos, a Vígszínház igazgatója — mindketten a mozgalom alapító tagjai — az MSZBT Országos Elnöksége, a Fedoszejev akadémikus ve­zetésével hazánkban tartóz­kodó küldöttség pedig a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság nevében koszorút he­lyezett el az emléktáblán. Az országos koncepció nagy jelentőséget tulajdonít az üdülés és idegenforgalom or­szágos megszervezésének. A következő 15 év folyamán 40 órás, 30 éven belül esetleg 30 órás munkahét bevezetése várható, mely rendkívül nö­veli a szabadidő, üdülés, spor­tolás formájában való eltöl­tésének igényét. Ez szüksé­gessé teszi minden potenciá­lis üdülőterület kifejlesztését a következő évtizedekben. Országos és nemzetközi je­lentőségű összefüggő üdülő- terület Baranya megyében a Mecsek, Pécs városát is bele­értve. Pécset műemléki, történe­ti, táji és kulturális vonzó­ereje miatt országos és nem­zetközi jelentőségű üdülési és idegenforgalmi szervező és elosztó központtá fejleszti a koncepció. A Mecsek Aba- ligettól Zengővárkonyig és Óbányáig az ország egyik nagy jelentőségű üdülőterü­letévé válik. Az abaligeti és orfűi tó környékére, Magyar- egregy, Márévár környékére hegyvidéki üdülő központot, Pécsvárad, Kisújbánya, Óbá­nya, Hosszúhetény, Komló és Sikonda környékére üdülési és turisztikai központot ter­vez a koncepció. Hasonlóan nemzetközi és országos jelentőségűvé válik a harkány—siklósi, nagyhar- sányi, villányi terület, amely­nek a harkányi gyógyüdülés- re, a siklósi várra és a vil­lányi bor vonzóerejére ala­pozott jelentős fejlesztését irányozza elő a koncepció. A Duna partján Dunaszekcső táji és népi építészeti szép­ségeit és üdülési lehetőségeit j a koncepció szintén felhasz­nálja. Kulturális, idegenforgalmi jelentősége van még Sziget­várnak, Mohácsnak is. A me­gyét átszelik az országos kon­cepció idegenforgalmi folyo­sói is. Ezek olyan nemzetközi forgalomra berendezkedő au­tós utak, amelyek mentén az átmenő forgalom megállítá- i sára szálláshelyeket, étkező­helyeket, autógondozó helye­ket és üdülésre, szórakozásra alkalmas egyéb letesítménye­Végy egy autópumpát, egy plexi hengert, uránszurok- érccel bevont pálcikát és még néhány apró, könnyén beszerezhető alkatrészt, s készen van a Wilson-köd- kamra „házi változata”. Hogy mfre jó ez a készülék? Arra, hogy szabad szemmel is meg­figyelhessük az atommagból kilépő töltött részecskék pá- lyanyomait. Nagy szavakkal: az anyag titkát. Mellesleg csak annyit; hogy Wilson skót fizikus 1927-ben Nobel- díjat kapott a ködkamra ki­kísérletezéséért. A ködkamra itt van előt­tem az asztalon. Jeges Ká­roly, a Tanárképző Főiskola Fizika Tanszékének tanszék- vezetője magyarázza a mű­ködését. De miért jelentős ez az egyszerűnek tűnő kis szer­kezet, ha egyszer már fel­találták? — Sajnos, a középiskolá­ban az atomfizika oktatása során a szemléltetés terén elmaradás van. Pedig tud­juk, hogy nagyon fontos és korszerű témáról van szó, amely a világnézeti nevelés szempontjából is különleges jelentőségű. A magsugárzást például részecskeszámláló műszerekkel szemléltethetjük a tanulók előtt, ahol a műszer „ropogása”, kattogása jelzi a sugárzást. Ugyanakkor ez a szemléltetés mégsem tökéle­tes, mert a tanulók előtt sok­minden titokban marad. — Április 9—11-én Debre­cenben részt vettem az orszá­gos középiskolai fizikata­nári ankéton, amelyen mint­két kell megépíteni, a rend­kívüli méretű belföldi és külföldi átmenő turizmus ki­szolgálása és megállítása cél­jából. Ilyen idegenforgalmi utak a 6-os út, továbbá a pécs—harkány—siklósi út, amelyeknek határállomása Drávaszabolcs lesz. A másik határállomás Udvar, a mo­hácsi—budapesti forgalmat van hivatva lebonyolítani. A koncepció Baranya me­gyére vonatkozó részét az országos koncepciónál jóval nagyobb részletességgel a Ba­ranya megyei területrende­zési terv fogja tartalmazni, amelyet a megye és Pécs vá­ros fognak jóváhagyni. 30 év távlatában Pécs és Baranya megye — az ország több részeivel együtt — ma­gas fejlettségű és a mait többszörösen meghaladó élet- színvonalra berendezett, ur- banizált terület lesz, mely­nek nagyvárosi központja Pécs, a fővárost jelentősen tehermentesíteni tudja. Dr. Perczel Károly egy 300 középiskolai fizika­tanár volt jelen. Ezzel egy- időben fizikai kísérleti esz­közökből kiállítás nyílt, ame­lyen a tanárok által otthon, házilag készített eszközöket mutatták be. Természetesen a Tanért Vállalat is kiállí­tott, amely szintén készít ún. diffúziós ködkamrát, s ezzel a középiskolák nagy része el van látva. Ennek ellenére, amikor előadásom elején megkérdeztem, hogy a jelen­lévő kollégák hány ködkamra kísérletet végeztek, mindösz- sze tizenketten jelentkeztek. Mielőtt ennek okát elma­gyaráznám, el kell mondani, hogy kétfajta szemléltető ködkamrá van forgalomban. Az egyik az expanziós, amely csak néhány másodpercig mutatja a kilépő részecské­ket, s az ún. diffúziós vagy folyamatos működésű, amely­nek az az előnye, hogy hu­zamosabb ideig lehet vele megfigyelést végezni. — Négy készüléket vittem magammal, közülük három expanziós, a negyedik szén­savhóval működő készülék volt. Terveim alapján mind­egyiket Bertalan Károly, tan­székünk mechanikusa készí­tette nagy szakértelemmel. A kollégák meggyőződhettek arról, hogy viszonylag egy­szerű eszközökkel is elkészít­hetők. A Tanért Vállalat is érdeklődött iránta, s ha gaz­daságossági tervükbe bele­illik, talán a gyártást is vállalják. A Wilson-ködkamra műkö­déséhez sötétségre van szük­ség, ezért átmegyünk a sö­tétkamrába. Jeges Károly az expanziós készülék terében az autópumpával légritkítást végez, mire a plexi henger­ben lévő vízgőz lecsapódik« s mintegy „rárakódik” az urán- szurokércből kiröppenő ré­szecskék pályájára. Az egyéb­ként szabad szemmel látha­tatlan alfa-részecskék — tu­lajdonképpen hélium atomok — vékony csíkot húznak maguk után, mint a lég- lökéses repülőgép. — Ezek alfa részecskék — mondja Jeges Károly. — Ha vékony, görbe pályanyomot lát, akkor elektron lépett ki az atommagból. • Egyébként egy interferencia készüléket is bemutattunk Debrecenben. Nézem a plexi hengert, amelyben az urán állandóan taftó, de egyébként láthatat­lan sugárzása egy-egy pum­parántásra láthatóvá válik. Minden egyes uránatom bomlását egy-egy alfa-ré­szecske kiröppenése kíséri. Az uránatom bomlási félide­je 4599 millió év, tehát a plexi hengerbe nyúló, urán- vegyülettel bevont pálcikán lévő uránatomoknak 4500 millió év alatt csak a fele bomlik el. S ez a titok lát­ható, csak egy autópumpa, plexi-henger s néhány jelen­téktelen apróság kell hozzá. Marafkó László Divatos nyári, női és férficipők hatalmas választéka a MECSEK ÁRUHÁZ CIPŐOSZTALYAN. végkiÁrusítás a földszinten egyes nő! és férficipőkből 50 SZÁZALÉKOS Árengedménnyel: FIGYELMES KISZOLGÁLÁS! I Földessy Dénes Pécs és Baranya jövője k

Next

/
Oldalképek
Tartalom