Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

A labdarugó vb.! után DIDI MEGY A „nagy” Didi nem akar tovább edzősködni a perui labdarúgó-válogatottnál. Az egykori brazil csillag kijelen­tette, hogy visszatér hazájá­ba. A Jornal do Brasil círrrfi lapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy nem tér visz- sza Peruba, hanem Brazíliá­ban vállal állást. Az is le­hetséges, hogy közreműködik majd valamilyen formában a brazil válogatott további fel­készítésében a nemzetközi mérkőzésekre. PELÉ MARAD „Pelé király” az egyedüli olyan labdarúgó a világon, aki eddig négy vb-n szere­pelt, szülővárosába, Santosba való visszatérése után kije­lentette, hogy már nem kíván részt venni a Münchenben 1974-ben sorrakerülő újabb labdarúgó világbajnokságon. A brazilok világhírű játé- kósa viszont elmondta egy újságírónak, hogy 1972-ben még szeretne szerepelni azon a nagyszabású nemzetközi tornán, amelyet Brazília fennállásának 150. évforduló­ja alkalmából rendeznek majd. Ekkor szeretné befe­jezni játékos-pályafutását. — Nem szakadok azonban el azután sem a labdarú­gástól, mert edző akarok len­ni, mégpedig csapatomnál a Santosnál, ahol az ifjúsági játékosokkal kívánok foglal­kozni az utánpótlás nevelése érdekében — mondotta. — Célom, hogy minél szélesebb körben adjam át tapasztala­taimat a fiatal brazil labda­rúgóknak. Közölte Pelé azt is, hogy még Mexikóban számtalan ajánlatot kapott különböző dél-amerikai csapatoktól, szerződjön le játékosnak vagy edzőnek, de nem vál­lalta. — Hatalmas pénzösszegeket kínáltak nekem — folytatta — de engem milliárdokkal sem lehet megtántorítani. A Santosban kezdtem és ott is fejezem be, a brazil válo­gatottban pedig három világ- bajnokságot nyertem és így részese voltam annak, hogy csapatunk végleg hazavihette a Rimet kupát. Arra a kérdésre, hogy a mexikói vb-n kinek a játéka tetszett a legjobban, így vá­laszolt : — Saját csapatomban Clo- doaldoé és Everaldóé, a cseh­szlovák Petrasé, valamint az óriási munkabírású angol Bobby Moore-é. Mai sportműsor Labdarúgás, MNK mérkőzés: Bauxitbányász (Tapolca)—Pécsi Dózsa, Tapolca n.30. Totó Ku­pa mérkőzés: Pécsi BTC—Hon­véd Táncsics SE, BTC pálya, 17.00. Modellezés: Rádióirányitású és önjáró hajómodellek országos bajnoksága, Abaliget. 8.00. Röplabda, nemzetközi mérkő- cs: PEAC—Osijek férfiak, Ifjú­sági stadion, 10.30. NB II. mér­kőzés: PEAC—Szombathelyi j Spartacus, lifjúsági Stadion, 9.00. Tenisz: NB n. mérkőzések: PEAC—Rába ETO, nők, Balo- kányi pályák. 8.30, Pécsi Spar­tacus—Szombathely, férfiak. Ba- lokányi pályák. 13.00. Oszás: Területi serdülő baj­nokság, Balokányi fürdő, 9.00. Vízilabda: OB II. alosztály! mérkőzés: Pécsi Helyiipari—Bp. Elektromos, Balokányi fürdő, IrUi A türelem vízilabdasportot terem! Népstadion, 60 000 néző, r.'. Zsolt. Góllövőik: Bramikovics, ill. Vépi (öngól). Mindkét csapat igyekezett az ellenfél veszélyes játéko­sait szorosan fedezni. Elég jó volt az iram, de a játék színvonala elmaradt a Me­gyeri úton látottaktól. tétlenül lőtt — félmagasa» — a kapu bal sarkába (1:0). A 73. percben a nagyszerűen játszó Noskó megunta a csa­tárok tétlenségét, mintegy 18 méterről kapura lőtt, a labda a közbelépő Vépin irányt változtatott, s a bal­ra vetődő Géczi mellett a jobb sarokba jutott, öngól Idő kell a Amikor jó néhány héttel ezelőtt a vízilabdázókat meg­látogattuk, a vezetők biza­kodással várták a bajnoki rajtot és a végső kilátásokat illetően mértéktartóan, de derűs optimizmussal nyilat­koztak. Azóta lement az első három forduló a következő eredményekkel: Kazincbar­cika—Pécs 12:2, Kecskemét —Pécs 6:5, Miskolc—Pécs 5:4. Három mérkőzés — három vereség! Ezután változatla­nul mértéktartó a vélemény, mégsem lehet mondani, hogy pesszimista lenne. Korhécz Józsefnek, a Pécsi Helyiipari SK vizilabdacsapata edzőjé­nek ugyanis ez a vélemé­nye: — Tervszerűen több fia­talt vetettünk csatasorba. Ez nem megy seholsem zökkenő nélkül, de a jövő érdekében kockáztatni kell. Az első meccsen még nagyon kiüt­között a rutinhiány, a másik kettőn alig egy-egy góllal kaptunk csak ki. Mindhárom mérkőzés a sorsolás szeszé­lye folytán idegen medencé­ben került lebonyolításra! A nyilatkozatot követően kerül sor a hazai bemutat­kozásra e hét végén. Szottt- baton délután a Kecskemét, vasárnap a bajnokságra tö­rő, volt NB I-es játékosok­kal is megtűzdelt Elektro­mos az ellenfél. A szombati összecsapás két pontját sze­retnék itthon tartani a pé­csi fiúk, vasárnap pedig kis­sé megszorítani a bordósár­gákat. Talán sikerül. — Változatlanul bízunk a csapatban és ha nem is si­Á Dézsa-öttusázók sikere Lvovban A Pécsi Dózsa öttusázói Lvov­ban vendégszerepeitek, nagy­szabású nemzetközi versenyen indultak. A csapat, annak elle­nére, hogy tartalákosan utazott, Lovászt fegyelmi okok miatt nem vitték magukkal, helyette Nagy József szerepelt. A verse­nyen Kaunasz, Almaata, Kijev, Lvovi Dinamó, Spartak, Pisce- vik és a Pécsi Dózsa öttusázói végig éles küzdelmet vívtak. A pécsiek közül Bank Csaba versenyzett kitűnően. A lövészet­ben és a futásban nagyszerű eredménnyel rukkol elő és megnyerte az összetett versenyt. A pécsiek sikerét jelentette, hogy az egyéni verseny 2. he­lyét Vízi József szerezte meg. A csapat újonca, Csema Pé­ter is bizonyította tehetségét. Úszásban és futásban nyújtott jó teljesítményével hozzájárult, hogy a csapatversenyben a Dó­zsa a győztes Biscsevik mögött a 2. helyen végzett. Almaata volt a 3., Kaunasz 4., Kijev az 5., Spartak a 6. és a Lvovi Di­namó a 7. Bank Csaba, a Pécsi Dózsa fiatal öttusázója Lvovban is bebizo­nyította tehetségét. Nemzetközi versenyt nyert. Hirth nyolcadik Egynapi szünet után pénte­ken Lübbenauban folytatódtak a nemzetközi országúti kerékpá­ros verseny küzdelmei, amelyen a magyarok is szerepelnek. A 84 km-es kritérium versenyen az NDK-s Willgruber szerezte meg az elsőséget 63 ponttal. A 2. helyen a holland Van der Donk végzett 37 ponttal. A ma­gyarok közül Hirth szerepelt a legjobban: két ponttal a nyol­cadik helyen végzett. tehetséges fiatalok beépítésére kerül még idén a 3.—4. he­lyezés, nem végzünk sokkal lejjebb. Es lesz jövőre, eset­leg két év múlva csapatunk! — ez az edzői vélemény. Az NB II. B. csoportjában küzdő pécsi csapatnak a mostani kettős hazai mérkő­zést követően így alakul a programja: Kaposvár (ide­genben), Kaposvár (itthon), utaznak Ceglédre és az Elektromoshoz, végül három pécsi mérkőzés: Miskolc, Kazincbarcika és a Cegléd ellen. Ebből a sorozatból kell ki­termelni .a középhelyek el­éréséhez szükséges bajnoki pontokat. Korheczék azt mondják, hogy ennek sike­rülni kell, mert a fiatal spor­tolók lelkesedése igen biz­tató. A felnőtt csapat 15-ös kerete ott van minden edzé­sen, lelkiismeretesen dolgoz­nak, de a körülmények kö­zött elégedettek az ifik edzé­seinek 65—70 százalékos lá­togatottságával is. — Ha nem lennének a kö­telező nyári táborozások és üzemi gyakorlatok, tőlük sem hiányozna senki! A tü­relem másutt rózsát, nálunk reméljük, jó vízilabdát te­rem! A második félidő elejen nagy lendülettel támadtak a zöld-fehérek, de helyzetük egyelőre nem adódott. Az 58. percben vezetéshez ju­tott a Ferencváros. Mucha— Szőke—Branikovics volt a labda útja, és Branikovics mintegy 15 méterről védhe­Szombaton, a 29. súlyemelő Európa bajnokság utolsó- előtti versenynapján a nehéz- súlyuak (súlyhatár 110 kg) szerepeltek. Az érdeklődés ezúttal is igen élénk volt, több, mint ezer néző figyelte 11 ország 14 versenyzőjének párviadalát. (1:1). Döntetlen eredménnyel végződött a visszavágó, ami egyben azt jelentette, hogy az Ü. Dózsa nyerte a fél- idényes bajnokságot és a Felszabadulási Emlékserle­get, mert a Megyeri úton 3:2-re győzött. Rekordokban nem vott hiány. Csúcsjavítással kezdte első Európa bajnoki fellépé­sét a magyar Hangzlik Já­nos (Tatabánya) is. Ambrus közelmúltban felállított 176 kilós rekordját adta át a múltnak, nyomásban. Nehézsúlyú nyomáafoaa Európa-baj nők: Jan Talts (Szovjetunió) 195 kg, 2. Alexander Krajesev (Bulgária) 180 kg, Majd meglátjuk! I Kalóztanulók a Pécsi-tavon Rekordok nehézsúlyban Bizony nem könnyű mes­terség a hajózás. Még egy kétszemélyes Kalóz típusú vitorlással sem jut egy lé­pésnyit sem előre, aki nem ismeri a hajózás, meg a sze­lek titkait, nem tud mit kez­deni az orrvitorlával, az uszonnyal, a kormánylapát­tal, meg a fiagyvirtolával. Ezért nem könnyű a ha- jósinasság, még egy Kalózon sem. Az elmúlt egy héten, szél ide, szél oda, egypárszor megizzadt a Pécsi tavon ren­dezett vitorlástanfolyam hu­szonkét tanulója is, amíg kitanulták a szakmát. Mert kitanulták. A legfőbb tanú erre Hamvas Imre, a ma­gyar vitorlásedzők doyenje, aki 1938. óta oktatja a vitor­lázást. Igen, a hajók úgy sikla­Rajthoz állnak be a hajók. nak a vizen, ahogyan az a Hamvas Imre-féle szak­könyvekben is meg van ír­va. Sehol nem lebeg a vá­szon, egyik hajó sem csú­szik oldalt, a hattagú flotta távolról „öreg” hajósokat sejtet. Még Hamvas barátját is megtréfálták a fiatalok. A barát, aki leugrott Orfű- re, nem győzte dicsérni a tavat, a tájat, és a hajóso­kat. Aztán egyszerre eszébe jutott, hogy itt teljesen kez­dőket is oktatnak, hát azt is megkérdezte, hol vannak a kezdők? A hajókban, — mondták, — amit t bizony csak akkor hitt el Imre bá­csi barátja, amikor látta, hogy valóban tizenkét és ti­zennyolc év közötti fiúk, lá­nyok szállnak ki a hajókból. Persze érthető, hogy a ki­lenc lány és a tizenhárom — Szokolai felv. ^ fiú nem sokat törődik a fá­radtsággal, hiszen a ma vé- getérő tanfolyam végén negyvennyolc vizen töltött óra után az első két hajó személyzete egyesületi tag­ként vitorlázhat tovább a Vízügyi Sportegyesületben. A vitorlázás egyébként nagy jövő előtt áll a Pécsi tavon. A tó adottságai kitűnőek, ötven hajóval is könnyűszer­rel lehet versenyt lebonyolí­tani, és száz hajó is kényel­mesen elfér a víztükrön. Csak hát hajó kéne több. Sok ka­lóz, Finn dingi és kadett. A fiatalok örömmel szállnának százával is vízre, egy-egy versenyen. Reméljük, meg­érjük még azt is, hiszen a vitorlássport magja már el van vetve — és minden jel arra mutat, hogy jó talajba. Úttörő olimpikonjaink Szegeden A június 28-4:61 július 5-ig tar­tó VI. Nyári Úttörő Olimpián* 65 baranyai fiatal utazik Sze­gedre. öt dunántúli megye te­rületi versenyén elért eredmé­nyeik alapján érdemelték ki a részvételt. És az esélyeik az or­szágos versenyen? A labdarúgó- és kézilabda- csapat (mindkettő pécsi) mind a négy mérkőzését megnyerte; az előbbi 21:l-es, az utóbbi 66:35- ös gólaránnyal. A lánycsóki Lé­pőid Endre 100 m-en kiváló ll,3-al nyert; a bolyi lányok 4XlOO-as váltója 53,4-et futott, a pécsi Katona Jenő 77,50 m-es kislabda dobása szintén figye­lemre méltó, és esélyes a pécs- szabolcsi repülőmodellező csa­pat is, amely a tavalyi pécsi olimpián második lett. Eséllyel indul 8 fiú- és 11 lánytomász, a 2—2 fiú- és lányúszó, lövé­szetben 4—4 fiú és lány és egy hajómodellező is. De nemcsak az a fontos, hogy a G5 baranyai tanulóból minél többen álljanak az úttörő olim­piai dobogóra. Benkő Gyula, a megyei Úttörő Elnökség elnöke szerint mindennek az alapja az úttörő őrsök versenye, az, hogy minél több gyereknek biztosít­sák a rendszeres testedzés lehe­tőségét. Majd a különböző — házi, körzeti, járási, városi, me­gyei — tömegversenyeken fel­színre került tehetségeknek a továbbfejlődés különböző felté­teleit egészen az úttörő olim­piáig és tovább. 3. Günther Wu (NSZK) 180 kg, 4. Hangzlik János (Magyar- ország) 177.5 kg, új országos csúcs. Talts teljesen külön ver­senyt vívott, messze kiemel­kedett vetélytársai közül, 185 kg-n kezdte, aztán a 195-öt nyomta ki, harma­dikra éppenhogy hiba adó­dott a 200 kg-os, új világ­csúcsot jelentő nyomásban. Hangzlik János magabizto­san birkózott a súlyokkal Mindhárom fogását vala­mennyi pontozó megadta. A verseny lapzártakor még tart. — Tüke! Mit szól a brazilok­hoz? — Remek fickók azok, mester. Megérdemelték, hogy ők igya­nak a serlegből. — Azért sajnálom, hogy a ma­gyarok nélkül ment le a „kar­nevál”. — Ne sajnálja, mester. A mieink sem tudtak volna jól aludni. — A pályán? — Csudát a pályán! Olyan nagy melegben a pályán sem lehet aludni. A szállóban, ké­rem. Olvastam, hogy az angol kádereket még éjjel a szálló­ban is macerálták a drukkerek. — Mondja, Tüke, jobb hely nem is lett volna a foci VB. rendezésére, mint a mexikói pá­lyák? — Dehogynem. A Popokaie- petli tüzokádó hegy csúcsán. Ott még a tüzes láva is pirította volna az üllepüket. Minden vicc nélkül mondom, én nem sza­vaztam Mexikóra. — Magát nem H kérdezték meg, Tüke. Amire a megújho­I dott magyar föd emlőin felnő az új válogatott, jobb helyen lesz a VB. — Maga olyan szépen beszél, hogy már meg sem értem. Mondja azt, hogy a Didit meg­kapjuk a peruiaktól! — Azt nem hiszem. — Őszintén, én sem! De lát­ja mester, a mi cseh haverjaink sem boldogultak helyettünk. Amikor láttam a balszélsőjüket, a maga Csapkovies játékával, akkor sajnáltam csak igazán a marseille-i tragédiát. így csak a mi fociszakembereink szűkkörü „turistacsoportja” szemlélődött az azték ég alatt a narancsérle­lő melegben. — Nézze, Tüke, néhány dol­got ők is hazahoznak a tarso­lyukban. — Ha a vámosok békén hagy­ják őket. — Nem úgy gondolom. Ta­pasztalatot hoznak, amiből ná­lunk is tanulhatnak. Például a játékvezetők az izraeli Kleintől. — Nem is adakoztak a tizen­egyesekkel, mint a Pécsi Dózsa „haverjai”! — Nem bizony. Látta, amikor a Pelét az első meccsen úgy megstószolták, hogy az alap­vonal mögött majdnem agyon­ütött három fotós kollégát? Ná­lunk a Fradi, meg a Honvéd javára a mi bíróink egymás­után három tizenegyest Is rú- gattak volna. — Azért vannak jó bírók is Magyarországon. — Erről jut eszembe, hogy szerdán a Komló—Ércbányász kupameccsen az NB I-es bí­rónknak nem volt nehéz dolga. Az egyik néző be is kiabált ne­ki: Kaposi, olyan vagy, mint a Mézga Géza! — Mire a játékvezető? — Azonnal visszakiáltott: Te meg olyan, mint a Lüké Aladár! Látja, az ilyen bírókat szere­tem. Ez tudja, mikor kell fü­tyülni, mikor és mit visszakia­bálni és mikor egy fülest ki­osztani. Az ilyen bíróknak gyors felfogókészségük és remek ref­lexük van. — Ez a párbeszéd többet ért, mint az egész focimeccs! — Ez így igaz, mester! A Sors és az MLSZ büntetése sze­rint az egyik csapatnak itt is tovább kellett menni. Lehet, hogy a félidőben azt mondták, hogy inkább egy jégverés, vagy egy sáskajárás, mint a győze­lem. — Tud ennél jobbat, Tüke? — Tudok. A ma délelőtti SZÚR! Ez jobb, mint a mexi­kói VB. Ott sem volt mindig tele a katlan. — Itt tele lesz? — Na hallja, mester! Mit gon­dol, miért nem szerepelek én a csapatban? — Tényleg, miért nem szerepel, Tüke? — Átadtam a helyemet a Kló ss kapitánynak. Hogy mi­ért! Tízezerrel több hölgy szur­koló megy ki a pályára. Hátha még beállítanák az Angyalt, a Jean Maraist, a Maegilt és még egy-két izgalmas hapsit. Harmincezren bemennének a pályára. — Értem már, Tüke. — Én viszont nem értem, hogy miért vetette ki egy-két idegen csapat a hálóját a pécsi focistákra? — Pecáznak az intézők? — Bizony. Persze nem „ma­szek” kukacokkal. Mert vajon kinek van pénze kétoszba össz­komfortra, százezres betétkönyv­re, toronyórára aranylánccal, búr a búr a búrkalapra, meg a töb­bi szédítésre. — És a mieink bekapták a horgot? — Annái okosabb legények, mester. Szép ez a város itt a Mecsek alján. Tudja, mit csi­nálnék én az idegen intézőkkel? — Mit csinálna, Tüke? — Elküldeném őket az ... — Ki ne mondja! — Miért? Elküldeném az NB m-ba, ahonnan a pécsiek is hozzák az új srácokat! Ferencváros—Ü. Dózsa 1:1 (0:0)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom