Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

Aro: SO fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXYÜ. évfolyam, 149. srám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. június 27., szómból MEMORANDUM A Varsói Szerződés tagállamai föíiyniniszteri tanácskozásának állásfoglalása tz anyai kiztonsági értekezlet időszerű kérdéseiről ▲ Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyei Népköztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja az érdekelt államok kormányainak tudomására hozni azokat az elkép­zeléseiket, amelyek véleményük szerint hasznosan szolgál­nák az európai biztonsági és együttműködési értekezlet elő­készítését és összehívását Megelégedéssel állapítják meg, bogy a kétoldalú és többoldalú konzultációk és eszmecserék során az érdekeit államok álláspontja közelebb került egymáshoz egy sor fon­tos, az európai biztonsági értekezlettel összefüggő kérdés­ben. A konzultációk és eszmecserék eredményei azt mutat­ják, hogy a Prágában 1969 októberében előterjesztett javas­latok alapot teremtettek ahhoz, hogy már a legközelebbi időben gyakorlati síkra tereljék az európai biztonsági ér­tekezlet előkészítését és a kétoldalú tárgyalások mellett át­térjenek az értekezlet előkészítésének sokoldalú formáira is. Kívánatos, hogy az érdekéit államok közvetlenül részt ve­gyenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének és megszervezésének valamennyi szakaszában, olyan formák­ban, amelyeket célszerűnek tartanak, beleértve ezen álla­mok képviselőinek megfelelő előkészítő találkozóit is. Tisztázódott az értekezleten való részvétel kérdése: részt vehet azon minden európai állam — beleértve az NDK-t és az NSZK-t is, azonos és a többi európai állam­mal egyenjogú alapokon — továbbá az USA és Kanada is. Pozitív fogadtatásra talált a finn kormány kezdeményezése, hogy Helsinki legyen az értekezlet színhelye. Megértés mu­tatkozik az iránt, hogy az értekezlet összehívását nem sza­bad semmilyen előzetes feltételhez kötni. Sok országban egyetértenek azzal, hogy az első európai biztonsági értekezlet sikere — amelynek előkészítése, meg­szervezése és megtartása valamennyi érdekelt ország hoz­zájárulásának eredménye kell hogy legyen — utat nyitna a továbbiakban más európai problémák, különösen az európai biztonság szilárd rendszere megteremtésének közös meg­vizsgálásához. Ezzel összefüggésben hasznos lenne egy sor európai értekezlet megtartása és az összes érdekelt ország megfelelő szervének létrehozása, amely az európai bizton­ság és együttműködés kérdéseivel foglalkozna Tovább folyik az európai biztonsági értekedet tartal­mának és napirendjének megvitatása. A Prágában javasolt két napirendi pont megfelel az európai biztonság megszi­lárdítása és az együttműködés fejlesztése érdekeinek. Olyan kérdések ezek, amelyekben széleskörű megegyezés lehető­sége áll fenn. Ezek a javaslatok nem váltanak ki elvi el­lenvetéseket, ugyanakkor egy sor állam állást foglal az ér­tekezlet napirendjének bővítése mellett. Attól a szándéktól vezérelve, hogy az európai biztonsá­gi értekezlet minden állam számára elfogadható napirend­jében meg lehessen állapodni, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztár­saság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya javasol­ja, hogy tűzzék az európai biztonsági értekezlet napirendjé­re az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel fog­lalkozó szerv létrehozását is. A jelein memorandumot elfogadó kormányok vélemé­nye szerint az európai feszültség enyhülésének és Európa biztonságának javára válna az európai államok területén lévő idegen fegyveres erők csökkentésének megvitatása. Ah­hoz, hogy az ezzel összefüggő kérdéseket a lehető legrövi­debb időn belül, a lehető legkedvezőbb feltételek között le­hessen megvitatni az európai biztonsági értekezleten, vala­mint, hogy gyümölcsöző legyen az idegen fegyveres erők csökkentésének a megvizsgálása, a kérdést az európai biz­tonsági értekezleten létrehozásra javasolt szervben, vagy más, az érdekelt államok számára elfogadható módon le­hetne megvitatni. Ezen túl véleményük szerint a Prágában javasolt napi­rend második pontja keretében meg lehetne vitatni az em­beri környezet problémáit, továbbá ki lehetne bővíteni e pontot a kulturális kapcsolatok fejlesztésének kérdéseivel. Ilymódon az európai biztonsági értekezleten az alábbi kérdések kerülhetnének megtárgyalásra: © Az európai biztonság megteremtése, lemondás az erő­szak alkalmazásáról és az erőszakkal való • fenyegetésről az európai államok kapcsolataiban. © Az európai államok közötti politikai együttműködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságon alapuló kereskedel­mi, gazdasági, műszaki—tudományos és kulturális kapcso­latok kiszélesítése. ® Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozása. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetégének kormánya kifejezi reményét, hogy a memo­randumban foglalt javaslatok — amelyek figyelembeveszik sok érdekelt állam véleményét — kedvező fogadtatásra ta­lálnak az érintett kormányoknál. A jelen memorandumot kibocsátó kormányok meggyő­ződése, hogy az összes érdekelt állam közös erőfeszítésének eredményeképpen összehívásra kerülő európai biztonsági ér­tekezlet jelentősen hozzájárulna a feszültség csökkentésé­hez, a biztonság megszilárdításához és a békés együttműkö­dés fejlődéséhez Európában. A memorandumot a Varsói Szerződés tagállamai kül­ügyminiszteri tanácskozásának megbízásából a magyar kül­képviseletek vezetői, illetve munkatársai június 26-án, pén­teken eljuttatják az érdekelt országok kormányaihoz. Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken 10 órai kezdettel az országgyű­lés folytatta az 1969. évi költségvetés telje­sítéséről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munr kás—Paraszt Kormány elnöke, továbbá Ap­ró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, valamint a Poli­tikai Bizottság póttagjai, a Központ Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. A diplo­máciai páholyokban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képviseletek több veze­tője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után az ülés első felszólalója Dégen Imre államtit­kár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke volt. Dégen Imre felszólalása Visszatérve az árvízre, az országgyűlés kettőzött figye­lemmel hallgatta Dégen Im­re államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke sza­vait, aki elsőnek szólalt fel a pénteki ülésen. Különösn figyelemre méltó felszólalá­sában a rendkívüli árvízzel kapcsolatos tapasztalatokról szóló része. A nemzetközi összefogás szükségessége az árvízvéde­lemben vitán felül áll — hangsúlyozta az államtitkár —, hiszen a védekezés már csak természetföldrajzi okok­ból is, közös ügy. Indokolt tehát meggyorsítani a Tisza menti öt ország együttmű­ködését e téren, annál is in­kább, mert valamennyien tagjai a szocialista országok családjának. A kormány éppen ezért, a Tisza völgyi tapasztalatok is­meretében, még ez évben megtárgyalja az árvízvédel­mi programot, jelentette ki Dégen Imre. Felszólalásának befejező részében pedig ar­ra figyelmeztetett, hogy bér a védekezés hamarosan vé- getér, a helyreállítás hatal­mas feladatai azonban még előttünk állnak. A helytál­lás tehát, amely megküzdött a víz rettenetes erejével, to­vábbra is követendő példa. Nem akadály a nagyobb lakás Több vonatkozásban fog­lalkozott az árvíz okozta problémákkal Balogh Lász­ló, az ugyancsak sok kárt szenvedett Csongrád megye egyik képviselője. Vázolta, a kárfelmérés eddigi adatait és kérte a kormányt, hogy gon­doskodjék a zavartalan épí­tőanyagellátásról. Egyben ja­vasolta, hogy azt a dotációt, amelyet egy korábbi rendel­kezés értelmében az állami vállalatot igénybe vevő épít­tetők élveznek — hogy ne sújtsák őket a felszökött építkezési költségek — a szö­vetkezetek, illetve magán- iparos építők is igénybe vehessék. Hasonlóképpen javasolta, hogy az árvízká­rosultak akkor is kaphassa­nak kamatmentes hitelt, ha ezt az összeget, a réginél na­gyobb lakás építése esetén, a sajátjukkal kiegészítik. Itt említjük meg, hogy a pénzügyminiszter válaszában egyetértett az utóbbi javas­lattal, mondván, hogy a na­gyobb szobaszám nem aka­dálya a kölcsön felvételé­nek; a szövetkezeti és ma­gánszektornak azonban in­dokolatlan lenne a minisz­ter véleménye szerint épí­tési dotációt adni, hiszen más árkonstrukcióban dol­goznak, mint az állami vál­lalatok. Az egészségügy helyzetéről Erős hangsúlyt kapott a pénteki ülésen az egészség­ügy, már az előző nap dr. Vámosi Erzsébet körzeti or­vos, Pest megyei képviselő zárta be a felszólalók so­rát. Említést tett a rendkí­vül sok közlekedési baleset­ről, amelyek ma már, a be­tegségek közé sorolva, a lis­ta harmadik helyén állnak. Ezért az egészségügyi és szo­ciális bizottság véleményéit tolmácsolva nagyobb számú, lehetőleg gyorsjáratú mentő gépkocsi beszerzését javasol­ta, valamint a kórházak úgy­nevezett intenzív osztályai, kórtermed számának növelé­sét. Dr. Szabó Zoltán egészség­ügy! miniszter péntek dél­előtti hozzászólásában már beszámolt arról, hogy 17 in­tenzív osztály és számos részleg működik már a kór­házakban, mintegy 700 ágy­gyal az életveszélyes betegek ápolására, és ehhez jelenté­kenyen hozzájárultak a múlt évi költségvetés adta fejlesz­tési lehetőségek. A negyedik ötéves tervben tovább növe­lik ezeknek a részlegeknek a számát. Ami pedig a mentő­gépkocsikat illeti, az ország- gyűlés által tavaly megsza­vazott 30 millió forint pót­lólagos költségvetési juttatás jórészét, 180 új kocsi beszer­zésére használták feL Elmondotta a miniszter, hogy az egészségügyi költ­ségvetés növekedésének ered­ményeképpen javult a kór­házak gyógyszerellátása, lét­számellátottsága, és jelentős mennyiségű értékes műszert szerezhettek be. Siófokon, (Folytatás a 2. oldalon) 4 tartatomból: Dubcekct kizárták a pártból (2. oldal) Ismét előtérben az iparjogvédelem (3. oldal) Aratási ügyelet azAGROKER-né! (5 oldal) A jövő vonata (6. oldal) Losonczi Pál ma Mongóliába utazik Losoncai Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanacsanak elnöke, a Mongol Népköz­társaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének Zsamsz- rangin Szamhunak a meghí­vására ma hivatalos baráti látogatásra a Mongol Nép- köztársaságba utazik. »• Ünnepélyes tanévzáró a pártiskolán Az MSZMP Baranya me­gyei -Bizottsága Oktatási Igazgatóságán az egy éves pártiskola hallgatói tegnap délután tartották tanévzáró ünnepségüket, melyen részt vett dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára és dr. Tóth József, az Ok­tatási Igazgatóság vezetője. Rozs László méltatta a hallgatók csaknem egyéves tanulásának jelentőségét a mindennapi politikai, gazda­sági életben, melynek meg­valósítására a következő hó­napokban kerül sor, főleg a párt X. kongresszusának előkészítésében, a vezetőség választások idején. Dr. Csendes Lajos — aki a Megyei Pártbizottság ne­vében köszöntötte a hallga­Sok orom, nagyszerű élmény Pécsi úttörők a Balatonnál Pécs ül. kerület 11 is­kolájának mintegy ötezer úttörője tölti a nyár egy részét — Balatonnál. A fenyvesi táborban — amely a Mecseki Ércbánya Válla­lat, a pécsi ül. kerületi Tanács és az úttörő cso­portok hozzájárulásával és közreműködésével épült — 10 boldog és felejthetetlen napot töltenek egy-egy tur­nusban a gyerekek. tókat — elmondotta, hogy a tanfolyam a feladatát telje­sítette. A szerzett ismeretek az alsó- és középszintű ká­derek ideológiai, politikai képzését eredményesen szol­gálják. A végzett hallgatók elméleti, ideológiai ismere­teiket kitűnően kamatoztat­hatják a kongresszusi elő­készületek során, amikor fel­mérik az elmúlt négy év eredményeit, hogy a kedvező tapasztalatok felhasználásá­val megszabjuk a következő négy esztendő feladatait. Nem kis feladat vár a pártmunkásokra a gazdasági életben. Készülve a követ­kező ötéves tervre, arra is mozgósítani kell, hogy a kor­mányhatározatunk felhívásá­nak megfelelően az egy szá­zalékos nemzeti jövedelem növekedését munkaterületü­kön segítsék elő. A megyei titkár kérte a hallgatókat, hogy a munka­helyükön segítsék a kong­resszusi munkaverseny ki­bontakozását, adjanak na­gyobb nyilvánosságot az el­ért eredményeknek. Dr. Csendes Lajos beszédé­ben felidézte azokat a kor­mányhatározatokat, melyek többi között a lakás építést, elosztást és fenntartást fo­kozottabban lehetővé teszi. Kérte a hallgatókat, hogy en­nek végrehajtásában, vala­mint a nőmozgalom új szer­vezeti formában való műkö­désében, és az ifjúságra vo­natkozó központi elképzelé­sekre^ hozott irányelvek meg­valósításában nyújtsanak messzemenő támogatást. Végül kellemes pihenést és eredményes munkát kíván­va köszönt el a végzett hall­gatóktól, akik között értékes könyvjutalmakat osztottak ki az iskolaévben elért társa­dalmi és tanulmányi ered­ményeikért. ». L Bz aztán a finom időtöltés

Next

/
Oldalképek
Tartalom