Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-25 / 147. szám

im Június 25. Búnatittm napin Bővítik, korszerűsítik Kevés az üzemanyagtöltő állomás — 1975-re 15 korszerű töltőállomás épül Baranyában Gépvásárlás küllőidről — Érdeklődni jöttem — lép be sapkát emelve egy nyurga fiatalember az ÁFOR pécsi kirendeltségére. — Van-e emdéa? Várható-e, hogy idén nyáron jobb lesz a helyzet? A kirendeltségvezető feláll, a széket maga mögé löki, bemutatkozik. — Melyik üzemből jött? — A kátolyi téeszből. Mert nagyon aggasztónak találjuk a mostani állapotot. Félünk, hogy úgy járunk, mint tavaly. Gondoltuk, időben szólunk az emdéáért. Az emdéa némi magyará­zatra szorul. Az MDA 90. és az MDA 140. a mezőgazdasá­gi gépek motorolaja. Hiánya tavaly érzékenyen érintette a baranyai mezőgazdasági üzemeket. Nem véletlen te­hát, hogy az óvatosabbak már jóval az aratás élőtt igyekeznek készleteiket be­szerezni. A kirendeltségveze­tő válasza idén sem meg­nyugtató. Az MDA motor­olajokból ugyanis nagyon so­kat használnak mo6t fel az árvizes területeken. MDA 140-esből ennek ellenére már most, MDA 90-esből pedig a hét végén tudnak adni a vá­sárlóknak. A növekedés számai Az ellátásban időnként fennálló zavarok a növekedés nehézségeit jelzik az ÁFOR- nál. A forgalom évről évre rohamosan növekvő adatai mutatják, hogy Baranyában rendkívüli mértékben szapo­rodnak a járművek, s ez a tény egyre megfeszítettebb munkát követel az ÁFOR dolgozóitól. A motorbenzin­értékesítés az 1962. évi 9 ezer tonnával szemben 1968-ban . már 22 ezer tonna volt. Gáz­olajból az akkori 29 ezer ton­na helyett 1968-ban már 45 ezer tonnát értékesítettek. 1968-ban ezenkívül eladtak 3 ezer tonna háztartási és 3,2 ezer tonna könnyű, ipari 'tü­zelőolajat és 31 ezer tonna fűtőolajat. Pécs és Baranya jelentős helyet foglal el az ÁFOR központi statisztikájá­ban, hiszen a vállalat összes forgalmának 5 százalékát ad­ja. Baranyában a kiskereske­delmi értékesítés növekedése az országos átlagot is lénye­gesen felülmúlja. Leggyor­sabb ütemben a megye tüze­lőolajigénye növekszik. 1968- ban 3,2 ezer tonna, 1969-ben már 5,3 ezer tonna tüzelő­olajat értékesítettek. A forgalom gyorsütemű nö­vekedése sok gondot okoz a vállalatnak. A megyében lé­vő ÁFOR-kirendeltségek kor­szerűtlenek, túlzsúfoltak. Tankautós házhoz szállítással lehetne fokozni a forgalmat, de kevés a tankautó és Bara­nyában nincs lehetőség ezek „házi” karbantartására. Kö­vetkezésképp: a más vállala­Erőteljesen fejlesztik a somogyi építőipart Somogy megyében a Párt- bizottság, a szakszervezet, valamint a KISZ kedden és szerdán tanácskozást rende­zett Kaposvárott az építő­mar helyzetéről és fejleszté­séről. Somtogyban a negyedik ötéves tervidőszakban 72 milliárd 600 millió forint ér­tékű munka vár elvégzésre. Ezért az építőipar gyorsabb ütemű fejlesztésére, a terve­zők, beruházók és kivitelezők eddiginél jobb együttműkö­désére van szükség. A fel­készülést szolgálja a panel poligon-üzem építése, amely- lyel megkétszereződik a ka­pacitás. A július elsejével induló Dél-dunántúli Közmű­építő Vállalat a 102 millió forintos beruházásból 65 mil­liót költ gépekre. tóik által hosszú határidőre vállalt javítások tovább csap­panják a szállításban részt­vevő tankautók számát. A házhoz szállítás legfőbb aka­dálya azonban az, hogy a bekötőutak rossz állapota miatt meg sem közelíthetők ezekkel a kocsikkal a mező- gazdasági üzemek, például a véméndi Lenin Tsz, a Ko- vácshidai Egyetértés stb. Az ellátásban nagy segítséget je­lentene, ha a felhasználók, különösen a mezőgazdasági üzemek, a csúcsidőszak előtt maximális mértékben feltöl­tenék tárolóterüket és az ÁFOR-szállítmányokat esti, sőt az éjszakai órákban is fogadnák. Növekvő gépjármű-állomány — kevés kút Ugyancsak gondot jelent, hogy Pécsett és Baranyában kevés az üzemanyagtöltő ál­lomás. A közúti üzemanyag­ellátást Pécsett öt, Baranyá­ban tíz töltőállomás és öt falukút végzi. Az öt pécsi kút a megyében értékesített összes üzemanyagnak közel 60 százalékát szolgáltatja. A töltőállomásoknak csaknem fele korszerűtlen, kézi üzeme­lésű, öt kút csak egyféle mi­nőség kiszolgálására alkal­mas. A III. ötéves terv ide­jén Komlón, Mohácson, Pé­csett pedig az Ipar utcában és Űjmecsekalján épült kor­szerű töltőállomás. A kivite­lező hibájából eddig nem történhetett meg a siklósi és a harkányi töltőállomás üzem­behelyezése. A késést nehe­zen lehet pótolni, hiszen a töltőállomás-fejlesztés a gép­járműállomány növekedésétől messze elmaradt. 1958 és 1968 i között Baranyában több mint tízszeresére növekedett az egy töltőállomásra jutó sze­mélygépkocsik száma. A töl­tőállomások száma a megye településeihez képest is ke­vés. Tizennégy erősen fejlett község közül csak négyben van töltőállomás, 32 község­től pedig 20 kilométernél tá­volabb van a legközelebbi. Az üzemanyagtöltő-állomások terheltsége az országos átlag­nál nagyobb. Az egy kút­oszlopra jutó átlagos forga­lom csakhem 30, az egy töl­tőállomásra jutó gépjármű­vek száma 44 százalékkal ma­gasabb a vidéki átlagnál. Az ÁFOR sokat tesz annak érdekében, hogy lépést tart­son a növekedéssel. Első tette az volt, hogy növelte a töltő- állomások dolgozóinak lét­számát. A nagyobb töltőállo­másokon nyáron diákokat is foglalkoztatnak. Nyolc töltő- állomást két műszakban, hár­mat pedig éjjel-nappali üze­meltetnek. Bevezették az au­tóápolási és felszerelési cik­kek értékesítését Pécsett a Hajnóczy úti, és a komlói töltőállomásokon. Három pé­csi állomáson van légkomp­resszor. Beremend, Szigetvár, Sellye, Szederkény, Abaliget, Vil­lány, Vajszló, Szentlőrinc, Szászvár, Komló, Pécsett a mecseki autós kemping, a Fürst Sándor utca, a Kert­város, az Engels út és a Steinmetz kapitány tér. A fejlesztés eredményeképpen 1975-re a megye 15 telepü­lésében lesz már korszerű töltőállomás. Töltőállomástól 20 kilométernél távolabb mindössze négy kisebb köz­ség lesz. A meglévő, kézi­üzemelésű töltőállomásokat nem szüntetik meg, ezek háztartási tüzelőolajat fog­nak árusítani. H. M. t Három ország — harminc gép NDK, csehszlovák, francia gépipari szakemberekkel tárgyalt Pécsett Röder László a Pécsi Kossuth Cipészipari Szövetkezet elnöke. Ennek eredményeként, közel négy­millió forintért vásárolnak speciális cipőipari gépeket a pécsiek. Már megérkezett a német Komfort típusú hidas csákozógép. Útnak indították Weissenfelsből azt a 22 da­rab tűzőgépet, amelyet az UNITECHNIKA Külkereske­delmi Vállalat exportál. Az év végéig megérkezik Cseh­szlovákiából a gotvaldowi négy alja-megmunkáló gép is. A francia ANVER cég össze­sen, másfél millió forintért szállít speciális gépeket, 1970-ben. Több lakást építenek a ktsz-ek Beruházásokra és építőipari gépekre van szükség I A pécsi ktsz bevezeti a panelos technológiát Elkészült a baranyai építő kisipari szövetkezetek ötéves lakásépítési terve, amelyet a közeljövőben tárgyal a KI- SZÖV vezetősége. A terv leg­főbb jellemzője, hogy a szövetkezetek a következő ötéves tervben az eddiginél sokkai nagyobb részt kér­nek maguknak a lakásépítési program megvalósításából és ennek érdekében fokozatosan nöyjelik az összes munkájuk­ból a lakásé oítések arányát. 1970-ben ez az arány 50 szá­zalékos, 1975-ben pedig már közel kétharmados lesz. A baranyai szövetkezetek az. elmúlt évben 4.8 millió Valaha 4 forint volt itt a telek négyszögöle Az Ifjúság útja a harkányi víkendtelepen Foto: Erb János Új víkendtelep Harkányban Az új gyógyszálló és a drávaszabolcsi híd új fellendülést hoz majd A fejlesztés célkitűzései Elkészültek az ÁFOR fej­lesztési célkitűzései. Baranya és Pécs kőolajtermék forgal­ma 1968—1975 között becs­lések szerint két és félszere­sére növekszik. A meglévő hálózat tehát bővítésre, kor­szerűsítésre szorul. Az ÁFOR hálózatfejlesztési koncepciója szerint Pécset összekötik a déldunántúli készletezési fel­adatok ellátására Dombóvá­ron épülő bázisteleppel. A pécsi telep innen kapja majd az árut az országos termék- távvezeték rendszerből. Mind­emelett fenntartják a tank­autós szállítást is, a pécsi telepről tankautók szállítják majd a benzint a töltőállomá­sokra. További törekvés, hogy a töltőállomásokat — elsősor­ban a főközlekedési utak mentén' — más szolgáltató létesítményekkel, vendéglátó egység, szerviz, tolaett stb. együtt építsék. Ilyen töltő- állomás épül a következő öt­éves terv időszakában Szi- getvárott. Űj töltőállomást kap a közeli esztendőkben Ki hinné, pedig igaz, hogy valamikor — talán az ötve­nes évek végén — 4 forin­tért kínálták négyszögölét a harkányi víkendtelepnek. In­kább eszmei díj volt ez, hi­szen Harkány jövője már lassan kirajzolódott. Ki kel­lett emelni — ezt a nagyon értékes —, de eléggé elha­nyagolt fürdőhelyet a koráb­bi határsáv-okozta kénysze­rű nyugalomból. Fel kellett kelteni — elsősorban a me­gye — dolgozóinak érdeklő­dését Harkány iránt. Sike­rült is, pedig később már felszökött a telekár 60—80 forintra is. Ma, egy négy­szögöl ára 280 forint. Sokan vitatják, helyes-e fo­kozni a telkek árát, amely­ben inkább haszonszerzési tendenciát látnak akár a ta­nács, vagy éppen az OTP ré­széről. Pedig szó sincs róla. Mindenféle fejlesztés anyagi kiadásokkal jár, s egyébként is: irreális elképzelés lett volna hosszú évekig tartani nem a 60, de még a 160 fo­rintot is, A „régi” telepen jelenleg mintegy 700 víkendház áll — több kevesebb befogadóké­pességgel. Valóságos falu, hi­szen ha három főt számítunk egy víkendházra, a lélek- szám akkor is meghaladja a kétezret, de valójában sok­kal többen töltik itt el sza­badságukat, sőt, a téliesítés óta a szabadszombatokat, va­sárnapokat, egész esztendőn át is. Á régi telep tulajdono­sai voltak tulajdonképpen a „pionírok”, mert bár olcsób­ban megúszták a telekvásár­lást, különösebb előnyöket nem élveztek. A Siklósi községi Tanács és az OTP az idén ismét egy új telepet nyitott, mintegy 14 holdnyi területen, a régi mellett, Siklós irányában. Felparcelláztak 114 telket s ezt értékesítik, ami — leg­alább is az eladást illeti — nem megy nehezen, hiszen még 300 igénylőnek pillanat­nyilag nem tudtak helyet ad­ni. De mi lesz azokkal, akik — szerencsés módon — be­lekerültek a „nagykalapba” és rövidesen telektulajdono­sok lesznek? Magyarán mondva: mit kapnak a 280 forintos telekár fejében? Ideális elképzelés lenne már eleve lefektetni a közműhá­lózatot, megépíteni az aszfal­tos utakat, és utána kirakni a táblát: „Ez a parcella el­adó”. Nem megy. A tulajdo­nos először is villanyt és vi­zet kap. A villanyt a már korábban kialakításra kerü­lő utcákra vezetik be, ez eddig díjtalan, de az épüle­tekbe való lecsatlakozást már a tulajdonosnak kell majd megfizetni, ugyanúgy, mint egy családi ház esetében. Az ivóvíz-szolgáltatás közki- folyós rendszerű lesz, vagyis a telep bizonyos pontjain nyomós-kutakat állítanak fel, de úgy, hogy bármelyik ví­kendház és egy-egy kút kö­zött maximum 150 méter tá­volság lehet. Ez azonban ideiglenes megoldás. Ugyanis az épületek bekö­tésére csak akkor kerülhet sor, ha Harkány község szennyvízhálózatának korsze­rűsítése megoldódik. A je­lenlegi hálózat — szűk ke­resztmetszete miatt — a túl­terhelést nem bírja el. Két lehetőség kínálkozik: vagy a régit korszerűsítik, tehát nagyobb keresztmetszetű csö­veket fektetnek le, vagy tel­jesen új nyomvonalon épí­tik meg a hálózatot. Egy biz­tos, hogy mindkét elképzelés esetén meg kell építeni a szennyvíztelepet is. Hogy mi­kor kerül erre sor, • azt ma még pontosan megígérni alig­ha lehet. De összefügg ez a hatalmas — mondjuk így, „ultramodem” — gyógyszál­ló építésével, amely már ele­ve feltételezi a korszerű szenn vvízhálózat létesítését. Összefügg Harkány rendezé­si tervével, amely kapcsoló­dik majd a létesítendő drá­vaszabolcsi híd teljes idegen- forgalmi programjához. Az új telepen — ahogy a telkek, pontosabban az ut­cák kiépülnek — fokozatosan építik meg az utakat is. Ter­mészetesen minden víkend­ház elérhető lesz gépjármű­vel — másképpen az építke­zést sem lehetne lebonyolíta­ni —, de később csak a főbb útvonalakon közlekedhetnek autók, parkosított mellék- utaknak inkább sétány-jelle­gük lesz. Éppen ezért a ta­nácsi szervek autóparkolók­ról gondoskodnak: Előrelát- hatóa„ 15—20 víkendház-cso porthoz tartozik egy parko­lóhely. Ami az új telepet a régitől megkülönbözteti — többék között — az, hogy szellősebb, tágasabb és köny- nyebben áttekinthető lesz. Ennek ellenére a községi ta­nács nem járul hozzá gará­zsok építéséhez, részben hely­kihasználási, másrészt eszté­tikai elgondolások miatt. Megoldják a községben ma is sok gondot okozó parko­lási problémákat. A Baranya Szálló előtti térség már rég szűknek bizonyult. A rende­zési tervben Harkányt átsze­lő főútvonalon, a Kossuth utcán a két árokrendszert lefedik és itt többszaz gép­kocsi várakozhat, kijelölt sá­vokon. Végezetül egy sajnálatos tényről kell szólni. A strand bejárata előtti szép útvona­lon, a Zsigmondi sétányon már egyre több olyan öreg, égnek törő platánfa áll, amelyek lassan, de biztosan pusztulnak. A Baranya Szál­ló előtt két hatalmas nyárfa teljesen elszáradt. Minden évben vágják a száraz galy- lyakat, de tavasszal újak je­lentkeznek. Ezeket a fákat megöli az aszfalt. R. F„ forintot vettek fel a kisipari szövetkezetek kölcsönös tá­mogatási alapjából gépi be­rendezések és szállító eszkö­zök beszerzésére és ezért ke­reken 2500 lakás átadását vállalták a következő terv­időszak végéig. Most meg­történt ennek a korábbi ter­vezetnek a felülvizsgálata és valamennyi szövetkezet arra a megállapításra jutott, hogy további gépesítéssel, új tech­nológiai eljárások bevezetésé­vel jelentősen növelhetik ere­deti vállalásukat. Az elké­szült tervben már 3550 lakás szerepel, melyek közül — és ez is igen jelentős vonása a tervnek — 3158-at többszintes házban akarnak megépíteni. A fejlődést jól érzékelteti, ha ezeket a számokat összé- vetjük az 1965—69 években épített lakásszámmal. Ez idő alatt a szövetkezetek 1718 lakást építettek, közülük 945- öt többszintes épületben. Az utóbbiak javára mutatkozó arányeltolódás jelentőségét az adja meg, hogy a kisipaii szövetkezetek nagyrészt vidé­ken építkeznek, olyan helye­ken, ahol a többszintes épü­letek előretörése az egyre nagyobb mérvű városiasodást is jelenti. A pécsi, a mohácsi és a sásdi járási építő ktsz építi a tervezett lakások legnagyobb részét • 2730-at. A pécsi szövetkezet a tervezett 1440 lakás közül 700-at Pécsett, ebből 550-et pedig egy épí­tési területen belül épít. Ez természetesen növeli az épít­kezés gazdaságosságát. A sásdi ktsz építendő lakásai­nak egy része pedig a me­gyén kívül kerül, mivel ez a szövetkezet részt vállal a dombóvári lakásépítkezések­ből is. Ugyanez a három szövet­kezet foglalkozik legbehá- tóbban az új technológiái* el­járások bevezetésének gon­dolatával is. A pécsi a jövő évtől kezdődően panelos technológiával akar építkez­ni. Az első évben mindössze 10 lakást terveznek így, 1975- ben pedig már 230-at. A mohácsi ktsz a középblokkos, blokkos vagy alagútzsalus építési módok valamelyikét akarja bevezetni attól füg­gően, hogy fejlesztési elgon­dolásait mennyire tudja va­lóra váltani. A sásdi szövet­kezet tavaly megkezdte a lá­bazati elemek telephelyi elő- regyártását, amit további be­ruházással akar növelni. — Ugyanakkor központi beton­keverő üzem létrehozását is tervezi. A tervezett lakásépítési programot azonban a jelen­legi műszaki színvonalon nem tudják megvalósítani a szövetkezetek. Üjabb beruhá­zásokra, s főleg több építő­ipari gépre van szükségük, A szövetkezeteknél képződő fejlesztési alap azonban eh­hez kevés, ezért az egy pécsváradi ktsz-en kívül va­lamennyi további támogatás­ra tart igényt. A mohácsi szövetkezet például 6 millió forintból, a sásdi 3 millió forintból tudná legfontosabb műszaki fejlesztési elgondo­lásait valóraváltani. Éppen ezért a KISZÖV vezetősége fontosnak tartja a szövetke­zetek jelenlegi gépi kapaci­tásának felmérését és annak megállapítását, hogy tényle­gesen milyen műszaki fej­lesztés szükséges a tervezett 3 és félezer lakás megépí­téséhez. Nagy gyakorlattal rendelkező VÍZVEZETÉK- SZERELŐT, AUTOGÉN ÍVHEGESZTŐT ÉS LAKATOS SZAK­MUNKÁSOKAT FELVESZÜNK. Gépüzem, Szabadszentkirály, Fő n. 134.

Next

/
Oldalképek
Tartalom