Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-24 / 146. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fin«l Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 146. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. június 24., szerda KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozásáról Június 21—22-én Budapes­ten tanácskozást tartottak a Varsói Szerződés tagállamai­nak külügyminiszterei» A ta­nácskozáson részt vettek: Ivan Basev, a Bolgár Nép- köztársaság, Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, Stefan Jendry- chowski, a Lengyel Népköz- társaság, Péter János, a Ma­gyar Népköztársaság, Otto Winzer, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Corneliu Manescu, a Román Szocialis­ta Köztársaság, Andrej Gro- miko, a Szovjetunió külügy­minisztere. A tanácskozáson a barát­ság és a kölcsönös megértés szellemében véleményt cse­réltek az európai helyzet né­hány időszerű problémájá­ról. A jfniniszterek megerősí­tették kormányuknak azt a meggyőződését, hogy az európai biztonsági értekez­let megtartása fontos hozzá­járulás lenne az enyhülés­hez, a biztonság megszilár­dításához és a békés együtt­működés szélesítéséhez Euró­pában. Ezzel összefüggésben különös figyelmet szenteltek az európai biztonsági érte­kezlet aktív előkészítésének. A miniszterek tájékoztat­ták egymást azokról a két- és többoldalú érintkezésekről és konzultációkról, ame­lyekre az utóbbi hónapok­ban sor került az érdekelt államok között az európai biztonsági értekezlet meg­tartására vonatkozó kérdé­sekről. A tanácskozáson képviselt országok kormányai megál­lapították, hogy Prágában 1969. októberében tett javas­lataikra széles körben és ál­talában pozitívan reagáltak. Ez arról tanúskodik, hogy ezek a javaslatok megfelel­nek az európai biztonság (Folytatás a 2. oldalon) Gaafar Mohamed Nimeri látogatása Kádár Jánosnál és Fotk Jenőnél Találkozás az Egyesült Izzó munkásaival Nimeri vezérőrnagy szudáni államfő látogatása Kádár Jánosnál Gaafar Mohamed Nimeri szudáni elnököt kedden fogadta Fock Jenő, hazánk miniszterelnöke. A Mohácsi Farostlemezgyár dolgozói az árvízkárosultakért Konkrét munka felajánlások, ötmillió forint többletnyereség Keddig 188 millió 458 ezer forint az árvízkárosultak csekkszámláján Az önzetlen segítőkészség számlájának Is lehetne nevezni fiz árvízkárosultak megsegítésére nyitott 5350-es OTP folyó­számlát, amelynek összegét száz- és százezrek kisébb-nagyobb adományai keddre már 188 millió 458 ezer forintra növelték. Á Mohácsi Farosti emez- gyár dolgozói eddig 130 ezer forinttal segítették az árvíz- súlytotta területek lakóit: négyezer négyzetméter fa­rostlemezt és a dolgozók egynapi keresetüknek meg­felelő összeget juttattak el a károsultaknak. Hogyan segíthetnék még hatékonyabban a bajbajutot­takat? Milyen vállalásokat kéne tenni, hogy a kormány által meghirdetett egyszáza­lékos nemzeti jövedelem-nö­vekedést a vállalat is előse­gítse? Miképp tudnák bizto­sítani az árvízkárok helyre- állítására vállalat fejlesztési alapjának öt százalékát? — ezeket a kérdéseket vitatta meg hétfőn délután a Fa­rostlemezgyár 17 szocialista brigádvezetője és 8 szocialis­ta üzem címért versengő bri­gád vezetője. Az értekezleten részt vettek a gyár műszaki gazdasági, párt-, KISZ- és szakszervezeti vezetői is. A legnagyobb problémát a fejlesztési alap öt százaléká­nak felajánlása okozta a vál­lalat kollektívájának. Hiszen a vállalat fejlesztési alapját tíz évre lekötötték. Ugyanis ez évben megkezdődött a kö­zel félmilliárdos beruházás­sal épülő új üzemrész építé­se. Ennek ellenére a gyár kollektívája megtalálta azt a módot, hogy a rájuk eső összeget mégis „előteremtse”. Az összeg biztosítéka a jobb munka, következésképpen a többletnyereség, melyből új­ból képződik „fejlesztési alap”. Az értekezleten elhatároz­ták, hogy az idén ötmillió forint többletnyereséggel zár­ják majd az évet. Ennek érdekében az érte­kezleten gazdasági felajánlá­sok születtek. Így többek között a fa fajlagos felhasz­nálásában egyszázalékos meg­takarítást érnek el, mely több mint 350 ezer forint élték­nek feled meg. A lakkozó üzemben a terv túlteljesíté­sével, anyagtakarékossággal, minőségjavítással egymillió forint többletnyereséget ér­nek ed. 150 ezer négyzetmé­ternyi farostlemezzel többet termelnek a lamináló üzem­ben. Javítják a minőséget, anyagtakarókossági intézke­déseket vezetnek be. Ez az üzemrész eredeti terven fe­lül 2 és fél millió forint nyereséget hoz majd. Elha­tározták, hogy mintegy fél­millió forintot takarítanak meg a vállalati általános költségből. A hétfői tanácskozást bri­gádértekezletek követik majd, melyen a dolgozók megbe­szélik, hogy a gyár vállalá­sából a rájuk eső feladato­kat hogyan valósítsák meg. Az OYH tegnap esti jelentése Az elmúlt 24 órában a Du­na és a Tisza teljes vízgyűj­tőjén folytatódott a száraz, meleg időjárás. Most már az Alpokban is csak a 2600 mé­ter fölötti hegyoldalakon ta­lálható összefüggő hóréteg. A Tisza-vöigyi folyókon min­denütt maximum alá süly- lyedt a vízállás. Továbbra is veszélyes a helyzet azonban Szolnok és a déli országha­tár között, mert rendkívül lassú az árhullám levonulá­sa. Szegednél egy nap alatt öt centimétert apadt a folyó, de a vízszint még mindig 915 centiméter, tehát igen ma­gas. Keddre virradóan átvágták a Fehér-Körös töltését, hogy a romániai gátszakadásból átáramló és a határmenti lo­kalizációs töltéseinkkel felfo­gott vizet visszavezessék a folyóba. A tartósan magas vízszint miatt fokozott figye­lőszolgálatot tartanak a Hor- tobágy-Berettyón, a Hármas- Körös és a Maros torkolati szakaszán, valamint a Tisza alsó védvonalán. Üjabb tíz­ezer holdról vezették le a belvizet, s jelenleg még 90 ezer holdat borít a belvíz, a védekezésben kedden több mint 20 000 ember vett részt. Gaafar Mohamed Nimeri vezérőrnagy, a Szudáni De­mokratikus Köztársaság For­radalmi Parancsnoki Taná­csának elnöke, miniszterel­nök kedden délelőtt látoga­tást tett Kádár Jánosnál, az MSZMP Központi Bizottsága első titkáránál, a Központi Bizottság székházában. A szívélyes baráti találko­zón jelen volt Rácz Pál kül­ügyminiszter-helyettes, illet­ve Abul Kasszem Mohammed Ibrahim őrnagy, a Forradal­mi Parancsnoki Tanács tag­ja, helyi közigazgatási mi­niszter, Farouk Aba Isa ál­lamminiszter és Mustafa Me- dani Abbasher, a Szudáni Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. * Gaafar Mohamed Nimeri vezérőrnagy, a Szudáni De­mokratikus. Köztársaság For­radalmi Parancsnoki Taná­csának elnöke, miniszterel­nök kedden délelőtt az or­szágházban látogatást tett Fock Jenőnél, a Miniszterta­nács elnökénél. A szívélyes baráti találko­zón részt vett Rácz Pál kül­ügyminiszter-helyettes, illet­ve Abdul Kasszem Moham­med Ibrahim őrnagy, a For­radalmi Parancsnoki Tanács ARATJA« A REPCÉT :<.;>• v I.' lllÉÉlllllllll Sill Y i,'/ 4 & ?/,, éééíé í; v\* mm Megkezdték a repce aratását a Bolyi Állami Gazdaság­ban. Két rendrearatógép mellé kísérletképpen repce aratásához átalakított kombájnt is munkábcT állítottak. A gazdaság ezer kataszteri holdon termeszt repcét. Szokolai felv. tagja, helyi közigazgatási mi­niszter, Farouk Abu Isa ál­lamminiszter és Mustafa Me- dani Abbasher, a Szudáni Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Gaafar Mohamed Nimerí és kísérete kedden délután ellátogatott az Egyesült Izzó és Villamossági Rt-be. A szu­dáni vendégeket a gyár be­járatánál dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és a gyár vezetői fogadták. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke és felesége kedden éste fogadást adott Gaafar Moha­med Nimeri vezérőrnagy, a Szudáni Demokratikus Köz­társaság Forradalmi Parancs­noki Tanácsának elnöke, mi­niszterelnök tiszteletére. A szívélyes, baráti hangulatú fogadáson Losonczi Pál po­hárköszöntőt mondott. Nagy szállítási és beszerzési nehézségek oldódnak meg Fél év alatt tízszeres fejlődés Július 1-től már 2000 ton­na felett lesz a Vas és Acél Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat dél-dunántúli telepé­nek kapacitása. Ez a meny- nyiség a fél évvel ezelőtti 200 tonna tízszerese. A telep Baranya megye ipari és me­zőgazdasági üzemein kívül Tolna, Somogy, Zala és Bács-Kiskun megyéket látja el vas és acéláru féleségek­kel: idomvasakkal, lemezek­kel, huzalokkal és csőféle- ^égekkel. A fővárosi anya- vállalatnak első — és eddig egyetlen, — vidéki telepe hirtelen fejlődéséhez nem kell magyarázat:' nagy be­szerzési és szállítási problé­mák oldódnak meg segítsé­gével, — minden vállalat jól jár A FERROGLOBUSZ épít­kezését 1968 februárjában kezdték meg Kővágószőlős közelében, a 6-os út mellett. Az építkezés beruházási költ­sége 10—12 millió forint. A területet a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat biztosította. Iparvágánnyal rendelkezik, ami több milliós megtaka­rítást eredményezett. A szál­lítást az 1969-es esztendő első negyedévében kezdték — és ekkor már 300 tonna acélárut értékesítettek. A jelenlegi hirtelen felfutást a környék ipara, az állandóan növekvő kereslet okozta. — Erre a FERROGLOBUSZ központjában sem igen szá­mítottak — közölte Bajai György telepvezető. — Az ed­digi tapasztalatok alapján azonban szeretnének tovább­lépni: a jövő év januárjában már 4000-es kapacitással szá­molunk. Persze, sok függ a jelenlegi építkezéseink állá­sától is. Égető problémánk a központi fedett raktár át* adási határidejének sorozatos elcsúszása. Lehet, hogy az árvízi károk helyreállítási munkálatai sok építőt elvon­nak Baranyából is. így csak reménykedünk. Május 31 után június 30, ezt követően újabb — augusztus 31, — ha­táridőmódosítást hajtott vég­re a kivitelező, a Baranya megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Sajnos úgy néz ki az építkezés jelenlegi állása szerint hogy ez utóbbi ha­táridő betartása is kétséges, A telepen a szabadtéri tá­rolás az egyetlen lehetőség: 8000 tonna acéláru van a szabad ég alatt. A rozsdáso- dás nagy veszélyt rejt ma­gába. Haszonvasként kell el­adniuk több megrongálódott tételt. Egyelőre fóliákkal vé­dekeznek — és gyors el­szállítással. Az anyagellátás mindezen nehézségek ellenére kifogás­talan — naponta 25—30 te­herautó fordul meg a tele­pen. A rakodás teljesen gé­pesítve van. Az AGROKER- nél újabb 3 autódarut ren­deltek a közelmúltban. A fél évvel ezelőtti 5 fő anyag- mozgató helyett 25 fő áll rendelkezésre. A FERRO­GLOBUSZ telep jó hírét tá­masztja alá az elmúlt hetek­ben Budapesten tartott ér­tekezlet is: a vas és építő­ipari vállalatok, ktsz-ek kér­ték a központi vállalatot, hogy a pécsi mintájára az ország más területein is lé­tesítsenek hasonló „anyag­raktárt”. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom