Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-19 / 142. szám

1970. június 19. DutvantajLi napiö 5 Irodalomtanárok találkozása írókkal A baranyai irodalomtanitási napok programjából Tegnap folytatódtak a ba­ranyai irodalomtanitási na­pok eseményei. Délelőtt Sze­derkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője tartott tájé­koztatót a jelenlévő iroda­lomtanároknak a mai magyar irodalom főbb problémáiról, majd Elbert János irodalom- történész, a Nagyvilág ro­vatvezetője tartott előadást A mai szovjet irodalom né­hány kérdése címmel. A két előadás között Csernus Ma­rian előadóművész mondott el néhány' verset a magyar és a szovjet líra legszebb darabjai közül. Délután fél 5-kor a Hír­lapolvasóban találkoztak az irodalomtanárok Sánta Fe­renccel és Garai Gáborral. Szederkényi Ervin mutatta be a tanároknak a találko­zóra eljött írókat, ő vezette a beszélgetést. Szó esett az írók közéleti érdeklődéséről, a szorosabb értelemben vett irodalmi tevékenységükön kí­vüli munkásságukról, s ez­zel kapcsolatban Sánta Fe­renc elmondta, hogy a nagy gyászon belül e tekintetben különösen érzékeny veszteség érte a magyar irodalmat Veres Péter és Váci Mihály halálával: kettejük munkás­sága ugyanis az írók köz­életi érdeklődésének, áldozat- készségének, lobogásának mindig emlékezetes példája volt A beszélgetés további folyamán a határainkon kí­vüli magyar irodalom néhány kérdése került szóba s a magyarság—európaiság prob­lémái. Amikor Garai Gáborhoz legutóbbi indiai útjáról in­téztek kérdést, ő Váci Mihály szavaival válaszolt: Híd épül Drávaszabolesnál Átadás 1973 végén — A híd hossza 316, szélessége 10,5 méter — Korszerűsítik a pécs—drávaszabolcsi utat A 14 évesek vágyai Lesz-e háromezer új szakmunkástanuló? Csak a szakközépiskolákban nagy a túljelentkezés Újjáépítik a II. világhá­borúban felrobbantott dráva­szabolcsi hidat Ezzel köz­vetlen összeköttetést bizto­sítanak Baranya megye és a szomszédos jugoszláv te­rület között. A hídépítés magyar—jugoszláv együtt­működés alapján történik. A két ország szakemberei ez év márciusában a hely­színen tartottak megbeszé­lést. Később magasabb szin­ten tanácskoztak. Ügy hatá­roztak, hogy I974-re terve­zett befejezési határidőt egy évvel csökkentik, vagyis 1973. év végére a Dráván át­ívelő hidat átadják a for­galomnak. Marosi István, a Közúti Igazgatóság főmérnöke teg­nap ismertette azokat a ta­nulmányterveket, melyeknek variációit az Üt-, Vasútter­vező Vállalat készíti majd el és ezekből a legkedvezőbb megoldást választják a Ju­goszláviában készített ter­A tárgyalóteremből Ä károsultnak adták el vekkel történő összehasonlí­tás után. A tervezett Dráva-határ- híd hossza 316 méter lesz. A vasbeton pályaszerkezet szé­lessége 10,5 méter. Ebből 7,5 méter kocsipálya, és két ol­dalán 150—150 centiméteres járda áll a gyalogosok ren­delkezésére. A közúti híd — tanulmányterv szerinti be­csült — értéke meghaladja a 36 millió forintot. A hídépítéssel egyidőben megoldásra vár az 58-as számú, pécs—harkány—drá­vaszabolcsi főközlekedési út korszerűsítése is. A tanul­mánytervben kidolgozzák egy négy-nyomsávos út épí­tésének és Pécs—Harkány közötti útszakaszon lévő, közbeeső községek megkerü­lésének lehetőségeit. A vár­ható idegenforgalmi fellen­dülés indokolja Harkány vá­rosias kiképzésének koncep­cióját is. Három változat­ban készítik a fürdőváros több sávos útvonalának, csatornázásának programját Az idő sürget Ezért a tervszállítások határidejét megjelölték. Az útépítési tervekben szerepel a Fekete-víz csator­nán egy új híd építése is. — nist — Vége van a tanévnek, a pécsi és baranyai általános iskolások közül 7 ezer gye­rek számára mindörökre vége, legalábbis az általános iskolának.' S hogy tovább tanulnak-e, hogy mit és hol tanulnak, arra vonatkozólag eddig még csak vágyaik vannak — a jelentkezések után rövidesen eldől: kit hová vesznek fel. Addig is érdekes, hogy milyenek ezek a vágyak, hová kívánkozik a 7 ezer pécsi, baranyai gyerek? A megyében 4780 nyolca­dikos volt. Közülük 537 gim­náziumban akar továbbta­nulni, s ez valószínűleg si­kerül is, hiszen a megye gimnáziumaiban van férő­hely. Művészeti szakközépis­kolába 22 akar menni, ipari szakközépiskolába 327, mező- gazdaságiba 194, közgazdasá­giba pedig 230. S a szak­munkásképző intézetek? — Az ipari jellegűekbe 1823, a mezőgazdaságiakba 235 ba­ranyai gyerek jelentkezett, egyéb szakmunkás 346, me­zőgazdasági betanított mun­kás pedig 28. Nem jelent- I kezett sehová 748 diák. Fi­gyelemre méltó: közülük 505 leány. Ez falun ugyan eddig természetes volt, de a továbbképzős iskolák szá­mára elgondolkodtató, hogy meg tudják-e szervezni ezeknek a továbbképzését, amikor a jogszabály szerint 15 ilyen gyereknek kell egy faluban lennie, s csak akkor indulhat továbbképző iskola. A kis baranyai községekben pedig sok helyen nincs 15 együtt, hanem elszórtan él­nek. Pécsett? — 2222 gyerek fejezi be az általános isko­lát. Ezek közül 555 jelent­kezett gimnáziumba, 16 mű­vészeti szakközépiskolába, ipari szakközépiskolába 256, mezőgazdaságiba 35, közgaz­daságiba 127, egyébbe 97. A szakmunkásképző intézetek­be a pécsi gyerekek közül 966 jelentkezett. Ezek tehát a vágyak — Vajon milyen lesz a valóság? Napokon be­lül eldől. Hely — leszámítva a szakközépiskolákat — ál­talában elegendő van. A szakközépiskolákba a férő­hely 130—170 százalék a jelentkezők aránya. a zsákmányt Ritkán fordul elő a bűn­ügyi krónikában, hogy a tol­vajok a károsultnak adják el zsákmányukat. Kovács József 19 éves, Pápai Nán­dor 30 éves és Kovács Ist­ván 22 éves büntetett elő­Beszélgetés belga bányászokkal Mások a viszonyok Az egészségvédelem terén előrébb vannak a magyar bányák Bőséges esők megyeszerte Szerdán este 108 kilomé­teres széllökésekkel kísérve, igen intenzív vihar vonult át Baranyán. — Váci Mihály, testvéri jó barátom mondta egyik utolsó interjújában, hogy nem tud elképzelni olyan ha- zafiságot, amely nem páro­sul a más népek iránti érdek­lődéssel és szeretettel, más­felől olyan internacionaliz­must sem, amely nem első­sorban saját hazánk szerete- téből táplálkozik. A jelenlévő irodalomtaná­rok és a „tananyagként” is szereplő írók között a be­szélgetés második felében vi­ta alakult ki arról, hogy he­lyes-e még le nem zárult életművek, munkásságuk de­rekán álló írók tanítása az iskolákban. A pedagógusok többsége úgy nyilatkozott, hogy ez szükséges és hasz­nos dolog az olvasóvá neve­lés szempontjából, az írók ellenvéleményüket fejezték ki és azt mondották, ele­gendő lenne, ha a pedagó­gusok csupán az érdeklődést keltenék fel tanítványaikban az élő irodalom iránt. Az irodalomtanítási napok résztvevői tegnap este a Pé­csi Nemzeti Színházban meg­nézték a Pécsi Balett 1970. balett-estjét. életű üszögpusztai lakosok azonban elkövették ezt a vakmerőséget, de rajta is vesztettek. Február 18-án a késő esti órákban hármasban behatol­tak a Pécsi Hőerőmű köze­lében lévő MÉH központi telepre és a magukkal vitt zsákokat megtöltve, 293 ki­logramm rezet loptak el 14 650 forint értékben. A zsákokat elrejtették egy bokros her lyen, és onnan másnap egy kétkerekű kordén szállítot­ták haza azokat. Ezt köve­tően felkeresték a MÉH vál­lalat különböző átvevőhe­lyeit, ahol részben saját, részben pedig álnévvel el­adták a lopott rezet. A bíróság társtettesi mi­nőségben, visszaesőként el­követett és a társadalmi tu­lajdont károsító lopás bűn­tettéért Kovács Istvánt 3 évi, Pápai Nándort 2 évi és 6 hó­napi, Kovács Józsefet pedig 2 évi szigorított börtönre ítélte. A bíróság továbbá a MÉH vállalatnak okozott kár teljes összegű megfize­tésére kötelezte a tolvaj­bandát A Mecseki Szénbányák vendégeként néhány napot Baranyában töltött az a bel­ga bányász szakszervezeti küldöttség, amely a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének meghívására érke­zett hazánkba, hogy tanul­mányozza a magyar bányá­szok munka- és életkörül­ményeit. Tatabányáról jöttek hozzánk és tegnap az első magyarországi bányajárás után Komlóról indultak to­vább a harmadik nagy bá­nyavidékre!, Borsodba. El­utazásuk előtt beszélgettünk Sante Cantarelli elvtárssal, a liége-i szénmedence szak- szervezeti központjának olasz származású elnökével. — Bányászszemmel mi­lyennek látták a komlói Kossuth-bányát? — Nehéz lenne kritikát mondani a látottakról, any- nyira mások a viszonyok itt. mint nálunk. A liége-i bá­nyákban a vágatok sokkal alacsonyabbak, mindössze 70—80 cm magasak, a bá­nyászok csak kúszva, vagy erősen meghajolva közleked­hetnek és ez sok mindent meghatároz. Nálunk például ismeretlenek azok a hidrau­likus bányatámok, amelyek itt olyan biztonságossá te­szik a bányászok munkáját. Ugyancsak ismeretlen ná­lunk az is, amit önöknél légvágatnak neveznek. A mi bányáinkban a fő vágatok­ban történik minden — szál­lítás és szellőztetés egyaránt. — Volt-e alkalom össze­hasonlítást tenni a magyar és a belga bányászok élet- körülményei között? — Beszélgettünk magyar bányászokkal, s ha e beszél­getésekből valamilyen kö­vetkeztetést akarunk levon­ni, megállapíthatjuk, hogy a magyar bányászok jól élnek, bár különösebb luxust nem engedhetnek meg maguk­nak. Ami a keresetet illeti, a belga bányászok többet keresnek ugyan, viszont az élet nálunk jóval drágább. A mi bányászaink élete nem túlságosan rózsás, ezért mind a mukafeltételek, mind az életkörülmények megja­vításáért folyamatosan kell harcolnunk. — Milyen benyomást sze­reztek a bányászszakszerve­zet munkájáról? — Ügy látom, hogy akár csak nálunk, itt is azért küzd a szakszervezet, hogy meg­javítsa a bányászok életkö­rülményeit Megragadott, hogy milyen eredményesen harcol a szakszervezet a bá­nyászok életszínvonalának emeléséért, s hogy mennyire előttünk vannak a bányá­szok egészségvédelmét, a be­tegségek megelőzését szol­gáló intézkedések megvaló­sítása terén. Nagyon fontos­nak tartom, hogy ezeket megismertük, mert hazatér­ve számonkérhetjük a mi kormányzatunktól. Sajnos, arra nincs lehetőségünk, hogy egyszeriben meg is valósítsuk az itt látottakat, de legalább tudjuk, hogy milyen célokat tűzzünk ma­gunk elé, s talán egyszer nálunk is valósággá válnak ezek a vívmányok. — Milyen érzésekkel utaz­nak el tőlünk? — Mindenki, akivel eddig találkoztunk, nagyon kedves és segítőkész volt, minden­ben rendelkezésünkre álltak és bármire voltunk kíván­csiak, mindenre kielégítő felvilágosítást kaptunk. Ha hazatérünk, soha nem feled­jük el az önök körében töl­tött napokat. H. I. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság meteorológiai egysége ez alkalommal 8 mil­liméter csapadékot mért. A pogányi repülőtéren 6 milli­méter csapadék hullott Bő­séges esők voltak megye­szerte. Szentlászlón esett leg­több (27,2 mm) eső, majd sorrendben Szederkény (21,7 mm), és Tekeres követke­zik. Tekeresen 16,2 millimé­ter csapadékot észleltek. Mohácson 9,3, Sásdon 8,2, Szigetváron 5,2, Villányban 2, Drávaszabolcson 1,3, Sik­lóson 1,1, Sellyén 0,2 milli­méter eső hullott Az esőt többhelyütt jég kísérte. Pé­csett csütörtökön újabb eső esett. Szentiványi Miklós, a me­teorológiai egység vezetője mára a következő előrejel­zést adta: — Továbbra is felhős ma­rad az idő. Délről záporhaj­lamos csapadékzóna érke­zik, meg-megújuló esők vár­hatók. . A június 17-től 20-ig ter­jedő időszak rendszeresen jégveréseket hoz Baranyába. Nem volt ez alól kivétel az idei év sem: szerdán 18 óra­kor jégverés pusztított a megyében, ebben az évben immár harmadszor. Az Állami Biztosítóhoz már befutottak az első kár­jelentések, melyből máris kirajzolódik, hogy a jégve­rés a Pellérd, Pécs, Remény­puszta, Egerág, Belvárdgyu- la, Boly, Nagynyárád, Majs, Mohácsi-sziget útvonalon pusztított. A felsorolt ter­melőszövetkezetek legtöbb­je már a május 16-i jégve­rés során is károsodott. A károk a gabonaérés előtt közvetlenül, jelentő­seknek mutatkoznak. Vil­lámcsapás érte szerdán este kilenc órakor Lőcser Kon- rád, Monyoród kültelek, Gyoma dűlőben lévő prés­házát. Mivel a telefonkábel megrongálódott, későn érte­síthették a monyoródi és a szederkényi önkéntes tűz­oltókat, s így a présház tető­zete a présházban lévő fel­szerelések egy részével együtt elégett. A kár hozzá­vetőlegesen tízezer forint. m mß$äm .. I .* • mmrt 1 ........................................... ; * '4 m ÉH m* I g1 ilii:; m :1MHB 1 . má I MMMIIIllTBw w ■Ü IWPIlii A 6-os út szentlörinci felüljáró szakaszán az útépítők az utolsó munkákat végzik. Az aszfaltburkolat tomöritésén dolgoznak és az utat szegélyező vaskorlát tartóoszlopainak betonágyazatát készítik. ANYAKÖNYV PÉCS SZÜLETTEK: Bukovics Gyöngyi- Welmana Szilveszter, Regényt Zsolt, Ko­vács Marianna, Renkó Péter, Klein Gábor, Dombay Győzd, Katona János. Pristov Magdol­na, Németh Mária. Budavári Attila, Mazil k a, Bakó Judit, Koszér Attila. Pa Ifi Vera, Szaj- duk Béla, Gasteiger Andrea* Horváth Edit, Májer Valéria, Klsander Ferenc, Kiss Emilia, Pakuts Lilla, Kovács Tibor, Molnár Beáta, Dankl Dóra, Be- tiol Melinda, Studer Zoltán, Wehring Gábor, Füzesi Katalin, Juhász Zsolt, Palkovies Éva, Bóli Ildikó, Soós Gábor, S*e- lontai Tünde, Faluhelyt Judit, Bakos Kálmán. Kiss Ferenc, Kovács Szilárd, Tarró Csaba* Szivler Mónika, Illés Zoltán* Standovár Zita, Balogh Andrea, Keller Attila. " HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Gottier Jacques és Horváth^ Halas Év a, Paleszter József ég Szentvér! Mária, Kovács Sándor és Volom Edit, Szomor János és Faj esi Anna, Vargá Zoltán és Horváth Éva, Frlck János és Kovács Zsuzsanna, Tihanyi Jó­zsef és Fonyó Ildikó. MEGHALTAK: Bognár Gyuláné ss. Réde? Mária, Berger László, Vidvin- dics Ferenené sz. Király Márig, Novákovlcs Jenő, Dórbar Gyula. Lukács Jánosné sz. Gering Kiali- dina. Kárpáti Antal, Radkov Ruszi Belcsev. Fekete István, Kiss József, Kosma Mihály. Bencze Géza, Fodor Józsefné sz. Benedek Mária, Kis Jánosné sk- Fazekas Julianna, Rlgaes Tünde, Nagy Gyuláné sz. Riehter Éva, Háry Lajosne sz Wagner Te­rézia, Kincse Máté, Sántha Já­nos, Herbai István, Halász An- talné sz. Juhász Dóra Terézia, Stefán Károlyné sz. Bien Ka­rolina, Újvári Dénes, Jobbágy József, Arpádi Józsefné sz. Mi- hálovics Teréz. Oöltz Henrik, Morschaiuzer József, Czirkos András. ix .rí' KOMLÓ SZÜLETTEK: Orsós János. Miskovity Zol­tán, Kardos Norbert, Orsós Te­rézia, Sáska Attila, Vidákovicp Agnes, Eklics Tibor. Hoyk Edit. Horváth Edina, Móricz ZsoljL Varga Zoltán, Varga László, Kollár Andrea, Molnár Attila. Miltner Marietta. Orsós József, Kerekes Tímea, Bálint Zoltán, Czigler Hajnalka, Kugelmahft Csilla, Váca Magdolna, Bajnáj Tibor, Iván Nóra, Mauks Zei­tén. Gyömbér Anikó, Agri Andrea, Endre Attila, Waglier Tamás, Radies Zsolt. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kalányos György és Orsós Tó­réz, Fábián Sándor és Barátit Julianna, Podlunsek Ferene ég Heim Mária, Bőrösök József ég Ládás Agnes. Kosa József és Velő Julianna. Rajnai Attila ég Simon Mária. Rózán József és Pál Ilona, Bimbó István ég Kienle Klára, Bede Sándor és Herczeg Zsuzsanna, Dobos Jó­zsef és Német Martanná. MEGHALTAK: Senke Teréz, Horváth Katalin, Gyenis András, Cserhalmi Fe­renc, Miklós Józsefné sz. He­ger Mária. Borza Kálmánná sz. Dani Ilona. Vi<Jó Andrásné sa. Perei Zsuzsanna. MOHÁCS SZÜLETTEK: Szabó Klára, Vajaskéri Beat­rix, Seres Tamás, Palotai Attiía, Galambos István, Bíró Árpád, Appl Zsolt, Lukács Livia, Sze­gedi Szilvia, Bohorcz Zoltán, Szabó László. HÁZASSÁGOT KÖIÖTTBK; Kovács István és Antal Erzsé­bet, Balog István és Gregor Mária. MEGHALTAK: Bencsik Lászlósé sz. Molnár Erzsébet, Hockrein Pál. SZIGETVAR SZÜLETTEK: Németh Szilvia, Kern Rolland, Kellner Piroska. Kovács Sán­dor, Orsós Magdolna, Tóth Tün­de. Kovács Zoltán, Várnai Jó­zsef, Mihály László, Manlnger Katalin. Budai Csaba, Bódls Agnes, Varga Ferenc, Verk- man István. MEGHALTAK: Dobosi János, Bőgődéi János­né sz. Horváth Erzsébet. Ba- lika Sándor. n. t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom