Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-14 / 111. szám

1970. májúi 14. oimantmt ndpiii‘‘ 3 A lakásügy — társadalmi ügy (III.) Méltányosan, igazságosan 25 éves a határőrség A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülé­sének határozatából már is­mert: 1971. július 1-től új lakbérrendszer is életbe lép. Jelenlegi lakbérrendsze­rünknek néhány igen lénye­ges ellentmondása van. Elő­ször is: négyzetméterenként kb. 1.5-0 forint a régi laká­sok bére, míg az 1948 óta épült új lakásoké Budapes­ten 2,70, vidéken 2,10 forint négyzetméterenként. Eltérő a tanácsi és más állami, vál­lalati tulajdonú lakások bé­re is. A fizetendő összegek­ben nem fejeződik ki a la­kások értéke, minősége kö­zötti különbség sem. Hogyan lehet egységes alapelveket alkalmazni ^ a sokféle ellentmondás között? A párt és a kormány kiin­duló tétele: a lakásépítés és -fenntartás ne legyen nyere­séges vállalkozás. A lakbér sem lehet olyan, hogy belőle a kieső, elhasználódó laká­sok pótlására amortizációs alap képződjék. Mindebben az fejeződik ki, hogy a la­kásépítés társadalmi szolgál­tatást célzó állami befekte­tés. Jelenleg az állam a bérlaká­sok fenntartására a lakbér­bevételen túl évente mint­egy 2 milliárd dotációt for­dít, s még ez is kevés a kellő színvonalú felújítások­hoz, fenntartásokhoz. A sze­mélyi tulajdonú bérlakáso­kat sem képes a tulajdonosa fenntartani a jelenlegi ala­csony lakbérek mellett. Hod a kiút? Ott, hogy a lakbér legyen annyi, hogy fedezze vagy közelítse meg a lakóházak folyamatos fenn­tartási költségeit. Tehát át­lagosan ennek megfelelő szintre kell emelni az össze­güket. Ebből kiindulva 1971. júli­us elsejétől az összkomfor­tos lakások bére négyzetmé­terenként 6, a komfortos la­kásoké 5,40, a félkomfortos lakásoké pedig 3,60 forint lesz. A komfort nélküli la­kásoknál nem emelkedik a lakbér. Mivel az egyenlő ní­vójú lakásoknál is lehetnek előnyös vagy hátrányos el­térések, ezért amikor a la­kásokat az új lakbérkategó­ria szerint majd besorolják, a négyzetméterenként fize­tendő összeget 10 százalék­kal magasabbra, vagy ala­csonyabbra szabhatja a ta­nács. Milyen mértékű ez a lak­béremelés? 1946-ban a bér­lakásokban lakók lakbérkia­dása egy átlagos háztartás összes jövedelméből mintegy 8—10 százalékot, míg 1969- ben már csak 2—3 százalé­kot tett ki, mivel a kerese­tek emelkedtek, de a lakbé­rek változatlanok maradtak. A bérlakásban élő nyugdíja­soknál a lakbér ma eléri a nyugdíjaknak átlagosan 4—6 százalékát. Viszont a havi törlesztés aránya a szövetke­zeti lakásoknál 7—8, a tár­sasházaknál 12—14 százalék. Előrevetítve 1975-re: a munkásoknál összkomfortos lakás esetében a lakbér a háztartási összes jövedelem 6—8; komfortos lakásban 5— 8; félkomfortosban pedig 2,5 —3 százalékát teszi majd ki. Ez még mindig kevesebb, mint az 1946—48-as 8—10 százalékos átlagos arány. Kiket érint mindez? A la­kosságnak ma mintegy egy- harmada — 3,3 millió csa­ládból 1,1 millió — lakik bérlakásban, elsősorban mun­kások és alkalmazottak. Ará­nyuk Budapesten 80, a vá­rosokban 63, a községekben 4 százalék. Országosan a bérlakásokban élő munkások aránya kb. 40, az alkalma­zottaké kb. 60, a paraszti lakosságé mintegy 5 száza­lékkal. A bérlakásállomány jelen­leg 1 millió 70 ezer lakás, de ebből 360 ezer nem kom­fortos. Így végeredményben a lakbéremelés mintegy 700 ezer összkomfortos, komfor­tos és félkomfortos lakásra terjed ki és érinti a szellemi | dolgozók mintegy 40 száza- | lékát, az összes munkáscsa­ládoknak mintegy negyedét (400 ezer család) és a pa­raszti családoknak csak kb. 2 százalékát. Megfelelő ellensúlyozás nélkül a lakbéremelés az említett rétegek életszínvo­nalát. átmenetileg csökkente­né. A végrehajtásra azonban úgy kerül sor, hogy ez ne következzék be. Ezért a lak- béremelés életbelépésétől mindenegyes érintett család — kivéve a szabadfoglalko- zásúakat, kisiparosokat és kiskereskedőket, valamint a magánmunkáltatónál foglal­koztatott személyeket — amely 1971. július 1-én fő­bérleti lakással rendelkezik, állami lakbérhozzájárulást kap. Ennek összege ugyan­annyi, mint a régi és az új lakbér különbözeié. Az álla­mi hozzájárulást a család első és második' keresőjének (pl. férj és feleség) egyenlő arányban a munkahelyen fi­zetik. Ahogy az átlagkere­setük a továbbiakban emel­kedik — évenként vagy fél­évenként — a mindenkori keresetnövekedés 25 százalé­kának megfelelő összeggel csökkentik, majd megszünte­tik a hozzájárulást. Méltányos lakásigény-jogo­sultságuk mértékéig életük •4 A város keleti részé­* ■ nek néhány házsora, és az a negyed, amelyet még ma is „Gornyamálának” nevez­nek az idősebb szigetváriak, apró, zegzugos utcákkal, egy­más elé ugró házaival, meg­lepő kiszögeiléserved. valami sajátos hangulatot áraszt — amelyet csak a kis utcákba betolakodó, szeszélyeit híven követő betonút tör meg. Néhány ősi családnév: Kap- roncai, Brigovác, Légrádi, származási helyükre utal, a „Gornyamála” „kis hegyet” jelent, — lakóitól az itt élő bosnyákoktól kapta nevét, akkor, amikor még beszélték az anyanyelvet. Ma már leg­feljebb az öregektől lehet bosnyák szót hallani, s ők is csak egymásközt beszélik. Lengyeltóti János, a ■ mozsgói művelődési ház igazgatója —, aki maga is a szigetvári bosnyákok leszár­mazottja — életének negyven esztendejét szentelte arra, hogy letelepedésük körülmé­nyeit kutassa, feljegyezze és feldolgozza mondáikat, nép­szokásaikat, képet alkosson életüknek minden jellemző mozzanatáról. A gyerekkori élmények még elevenen él­nek benne — ezek alapul, kiegészítésül szolgálnak ku­tatásaihoz. Szerinte már Zrínyi korá­ban sok horvát, szerb és bosnyák család élt Szigetvá­Ideiglenes, új helyiségünkben is tartjuk korábbi ajánlatunkat: H-—68. TÍPUSÚ, HÖCSÖVES szekszárdi olajkályha most kényelmesen BESZEREZHETŐ BOLTUNKBAN öS* sz. Gázkészülék bolt Pécs, Kossuth L. u. 1. sz, (Nick-udvar) Telefon: 27-40. végéig teljes összegű lakbér­hozzájárulást kapnak a bér­lakásokban élő nyugdíjasok, a rendezés után nyugdíja­zottak is, továbbá a kereső- képtelenek és a csökkent munkaképességűek. Viszont akik a rendezés után költöz­nek új lakásba, azoknak hozzájárulás nélkül kell meg­fizetniük az új lakbéreket. Ez természetes is, hiszen az új bérlakás javítja az élet- körülményeiket. * összegezve a párt- és kor­mányhatározat tömör lénye­gét: egyfelől a lakásépítés nagyarányú fellendítését fog­lalja magába; másfelől pedig a társadalmi igazságosság és szociális szempontok messze­menő érvényesítését célozza. Az ingyenes lakáskiutalások megszüntetése, a lakbérek emelése ezzel egyidejűleg fo­kozatosan újabb forrásokat nyit meg a lakásalap növe­léséhez, és a lakásállomány megfelelő karbantartásához. Az intézkedések rendszere ugyanakkor várhatóan fel fogja élénkíteni a reálisabb, de jobban szabályozható, el­lenőrizhető lakásfargalmat: nagyobb lehetőség nyílik ar­ra, hogy a szükségletek és a lehetőségek szerint válassza­nak maguknak lakást a csa­ládok. rótt. Településrendjüket tu­lajdonképpen a történelem alakította ki. Amikor Zrínyi a közelgő -törökök miatt ki­adta a kitelepülési paran­csot, a lakosság a környező „természetes várakban”, a dombhajlatokban, a zsibóti éfi a domorosi erdőkben keresett menedéket —, majd az ost­rom után, amikor a török el­foglalta a várat, lassan visz- szaszivárogtak a város köze­lébe. A lakóépületeket a tö­rökök birtokolták, a főként iparosokból álló németeket a kanizsai városrészen telepí­tették le, a horvátok, szer- bek, bosnyákok pedig a ke­leti városrészen találtak he­lyet maguknak. A második nagy bevándor­lási hullám akkor indult meg, amikor 1689 márciusában a törököket, a várost körülvevő sereg kiéheztetési stratégiája, elvonulásra kényszerítette, és dél felé, Belgrád irányában vonultak vissza. Ezekről a vidékekről — a török elől menekülve — sok bosnyák és szerb család került Szigetvár­ra, s most már véglegesen a város keleti részén, az egy­kor apró szigetekből álló mo­csaras vidéken telepedtek le — és alakították ki sajátos ;,védelmi rendszerüket”. O Ez a keményen dolgo- zó, törekvő, mélyén vallásos nép, viseletével szo­kásaival sokáig teljesen el­különült a városban élő töb­bi nemzetiségtől — egyéb­ként is a zárkózottság a szi­gorú egység, összetartás jel­lemezte őket. És még valami, ami évszázadokig élt ben­nük: a hazát-vesztettség mi­att valamiféle kisebbségi ér­zés —, amelyet még a főként más nemzetiségű jobbmóduak ostoba kivagyisága is szított. M. bácsi, aki az 1800-as évek végén járt Szigetvárott iskolába erre így emlékszik vissza: — Valahogy szégyeltük bosnyákságunkat. és őszintén szólva, ha tehettük le is ta­gadtuk. A kajmák szót, ami horvátul bosnyákot jelent a legtöbbször csak sértésként használták. Az iskolában ma­gyar nyelven folyt az okta­tás’, mi is magyarul beszél­tünk, egyformán jártunk oda mindannyian. Aztán lassan közülünk is kerültek tanult emberek, iparosok, lassan be­szivárogtunk a főutcára is —, ami akkor bizony rangot je­lentett. Ezek a megnyilvánulások egy-egy réteg egymás közti viszonyára voltak esak jel­Sajtó alatt az új tankönyvek A diákok még az idei tan­év utolsó leckéit tanulják, a nyomdászok azonban már ké­szítik az új iskolaév tan­könyveit. Az Egyetemi Nyom­da 160 féle, mintegy 600 I tonna „tudnivalót” ad az ál­talános és középiskoláknak. A tervek szerint július 31-ig befejezik az általános isko­lai, augusztus közepére pe­dig a középiskolai tanköny­vek nyomását. Idén 2 468 000 színes tankönyv elkészítését vállalta az Athenaeum is. Az 1970—71-es tanévre megjele­nő 808 féle kiadvány között 216 új tankönyv, munkafü­zet, illetve feladatlap szere­pel. Az új tanévre az elsősök és másodikosok „Számolás és mérés” munkafüzete készül el. A kicsinyeknek nem lesz nehéz válaszolniok a logikai sorrendben egymást követő képes ábrás kérdésekre. Az osztatlan falusi iskolák alsó­tagozatos tanulói ezenkívül nyelvtan munkafüzeteket is kapnak. Az általános iskolai 4. osztályosok részére készülő munkalapok is az új mate­matikai tánterv kibontakozá­sát segítik. A három éve megalakult nyelvi tagozatos osztályok számára ősszel ad­ják ki a 7.—8.-os francia, an­gol és német nyelvkönyve­ket. A 8.-os matematika ta­nulásának könnyítésére külön programozó matematikai fe­jezetek készülnek. A 7.-esek pedig a 8 íves fizika-könyv mellett 30 íves kísérleti prog­ramozó fizikakönyvet kapnak. lemzők, nemzetiségi ellentét­re, viszálykodásra senki sem emlékszik. Inkább a békés egymás mellett élés, sőt egy­féle egymáshoz ragaszkodás jellemezte az itt élőket. A bosnyákok „őslakosokká” let­tek, s a néhány évszázaddal ezelőtt idetelepült bosnyák családok leszármazottainak már ez a föld jelentette az édes haza fogalmát. Fél évszázaddal ezelőtt, ■ karácsony táján még daloktól voltak hangosak a bosnyák porták, megkapó szépségű énekeik megtöltöt­ték a zegzugos kis utcákat. Lengyeltóti János bácsi sze­rint seregnyi olyan karácso­nyi dalt ismertek, hoztak magukkal, amilyeneket má­sutt nem lehet hallani. A „közélet” a fonóban zaj­lott, népszokásaik egy-egy je­lentős egyházi ünneppel vol­tak kapcsolatosak. Karácso­nyi szokásaik közül néhány, töredékében, ma is él. Az idősebbek még jól em­lékeznek a „kotyolásra”, a pikáns ízű, dalban kifejezett jókívánságokra, s a nekünk kicsit furcsa karácsony-esti étrendre: tarkababból készült papula, méz fokhagymával, olajban sült füstölt hal, las­ka, kalács. A férfiak — a családfő és a legidősebb fiú — szalmát kötöttek kévébe, egy búzá­val telt csészébe gyertyát állítottak, amelyet csak ak­kor lehetett meggyújtani, ha valahol már égett a világ — az asszonyok soha nem hasz­nált szőttesekkel terítették le az asztalt —, így köszön­tötték a karácsonyt. Fél évszázaddal ezelőtt még természetes volt a horvát be­széd — a mostani fiatalok között elvétve akad, aki ér­tené, népviseletük is a két emberöltővel ezelőtt meghalt nemzedékkel együtt halt ki. * A riport nem tanulmány igénnyel készült, oktalanság, szerénytelenség lett volna er­re vállalkozni. Átfogó tanul­mány — tudomásom szerint — nem készült róluk, Len­gyeltóti János anyaga is többnyire kézirat még. Kultúrtörténeti értékeink mentéséről manapság gyak­ran szó esik, többet is te­szünk érte mint eddig bár­mikor. Mégis, amikor útnak indultam, hogy anyagot gyűjtsék a szigetvári bosnyák negyed lakóiról, sokan ezt kérdezték: hát élnek ott bos­nyákok? A Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945. május 14-én írta alá a honvéd határva­dász századok szervezését, a felszabadító szovjet hadse­reghez átállt 24. gyaloghad­osztály személyi állományá­ból. Ezért ezt a napot te­kintjük a határőrség meg­alakulása napjának. Meg ugyan ez év nyarán meg­kezdték működésükét a Bel­ügyminisztérium alárendelt­ségében a hatarrendőr kapi­tányságok, a mai forgalom- ellenőrző pontok elődei. A szocialista 1 haza határ­őrizete a fegyveres SS kato­nák, szökött háborús bűnö­sök és felfegyverzett csem­pészbandák ellen rendkívül nehéz viszonyok között, a hősiesség és bátorság sok­sok példáját felmutatva kez­dődött. Csupán 1945—46-ban: — 235 szökött háborús bű­nöst, 345 menekülő SS ka­tonát, 5726 csempészt és 6989 jogtalan határátlépni szándé­kozót tettek a honvéd határ­vadászok ártalmatlanná. E feladatukat gyenge felszere­léssel, korszerűtlen, hiányos fegyverzettel, rossz elhelye­zési és ellátási viszonyok között kellett végrehajtani. Az 1945—50 közötti évek­ben a határőrség nagy belső, eszmei, politikai, szervezési fejlődésen ment keresztül. A szocialista haza határőrizete új politikai tartalmat kapott. A kommunista hivatásos ál­lomány elkötelezte magát, meggyőződése lett a párt, a dolgozó nép szolgálata. Ezen az eszmei alapon oktatta ne­velte a határőrség fiatal kato­náit is. Munkájukban a kez­deti ösztönösséget, járatlan­ságot fokozatosan felváltotta a gyakorlati tapasztalatokon alapuló újtípusú munkastí­lus, a kommunista katonai vezetési készség. A határőrség csapatai és alegységei az ellenforradalom legvéresebb napjaiban is he­lyükön maradtak és fegyve­resen vettek részt az ellen- forradalmi erők leverésében, útját állták a kiszökni szán­dékozó politikai bűnözőknek. Mély fegyverbarátság alakult ki a harcokban részt vett szovjet csapatokkal, katonák­kal, mintegy internaciona­lista kötelesség teljesítés je­lentkezett a munkáshatalom megvédésében. A határőrség egységesen és feltétel nélkül segítette a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormányt, az új­jászerveződött pártot a poli­tikai konszolidáció mihama­rabbi megvalósításában. A határ mentén biztosította a párt, állami, társadalmi szer­vek működésének zavarta­lanságát, a lakosság fegyve­res védelmét. A dolgozókban ma is mélyen él a határőr­ségnek ez a nagyon pozitív helytállása. A határőrségnek az alap­vető feladata ma is adott, hiszen rendszerünknek jelen­leg is vannak ellenségei, ha nem is úgy jelentkeznek sem számukban és tevékenysé­gükben. mint közvetlenül a felszabadulás után. Az el­múlt években megnövekedett hazánk nemzetközi tekinté­lye, kiszelesedett nemzetközi kapcsolata és idegenforgalma. A kiszélesedett kapcsolatnak természetesen elsősorban po­zitív vonásai vannak, mert egyre többen megismerhetik hazánk Delsö fejlődését, né­pünk életét, amit nehéz ha­mis propagandával Nyugaton ellensúlyozni. A lehetőség azonban veszélyeket is rejt magában, hiszen a kapitaliz­mus velünk szemben ismert arculata nem változott meg. A határőrség személyi állo­mánya jól ismeri az ellen­séget, felderíti szándékait és leleplezi azokat. Fő tevé­kenysége közé tartozik ma is a politikai bümózök, az ember- és árucsempészek te­vékenységének megakadályo­zása, a propagandaanyag fel­derítése, az illegális utazá­sok megakadályozása. A mai feladatok megoldá­sához pártunk és kormá­nyunk minden feltételt biz­tosít. A területi párt, állami, ifjúsági, MHSZ szervezetek, iskolák es tantestületek te­vékenységében a honvédel­mi nevelés szerves részeként helyet kap a határőr szolgá­latra előkészítő es a határ- őrzés segítésére irányuló mindennapi mozgósító mun­ka. így vált társadalmi ügy- gyé a határőrizet. A Belügy­minisztérium fegyveres szer­vei: a rendőrség, karhata­lom, ezenkívül a munkás­őrség helyi szerveinek tevé­kenysége jól összehangolt, egységes irányítás és elvek gyakorlati megvalósításával szolgálja az összbelügyi ér­dekeket. A határőrség negyedszáza­dos tevékenysége, az állam­határ őrizete, a határsértők­kel vívott harc, az elemi csa­pások elhárítása és az 1956- os ellenforradalom leverése hősi tett volt, hősöket szült, de sajnos életeket is köve­telt. Rájuk is emlékezünk az évforduló kapcsán, neveiket és tetteiket emlékoszlopok, emléktáblák, szobrok, Dicső­ség-könyvek őrzik, péttfáfuk nyomán is nevelődnek 'if­jabb határőrök, ifjúgárdisták és úttörők, példájuk lelke­sít, hősi és nemes tettekre. 1970. május 15-ével a ha­tárőrség megalakulásának újabb negyedszázadát kezd­jük meg. Az új fejlődési sza­kasz kedvezőbb körülmények között indul, mint az előző. Akkor, 1945-ben háborús pusztítás romjain kellett új haza építésével megkezdeni az életet és jellegének megfe­lelő új határőrizeti szerv létrehozásával vált szükséges­sé a haza1 határait megvéde­ni. Ma, amikor a szocializ­mus építése és védelme, köz­te a határ őrizete is társa­dalmi üggyé vált, nekünlí határőröknek hazafias és in­ternacionalista kötelességünk a következő negyedszázadban is tettekkel bizonyítani, hogf a Magyar Népköztársaság államhatára szent és sért­hetetlen ! Kászonyi István alezredes. Pártbizottság titkára VÍV VILLANYSZERELÖIPARI VÁLLALAT Lábatlan, Tatabánya, Százhalombatta DKV, Szentendre munkahelyeire azonnal felvesz villanyszerelőket, segédmunkásokat, kubikosokat Jelentkezés: lAbatlani vékonypapirgyar Építkezés VIV kirendeltségen, Hársvölgyl Mihály vezetőszerelőnél. VILLANYSZERELÖIPARI VÁLLALAT (. sz. Szerelőipari Özem Budapest. VII., Síp a 23. LendvainénáL Sz. S. A szigetvári bosnyák negyed D. Kónya József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom