Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvii.évfoirom,in.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1971.májúin,csütörtök A tartalomból Letartóztatások Görögországban (2 oldal > A lakásügy — társadalmi ügy (3. oldal) A világbéke védelmében A z országgyűlés márciusi ülésszakán Péter János elvtárs a kormány beszámolójához kapcsolódva elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Az európai béke és biztonság kérdéséről szólva kiemelte: „Európában 25 éve béke van, s ha meglepő is, de el lehet mondani, hogy ez a kontinens országai együttes történetének leghósz- szabb háború nélküli korszaka. Mégsem feledhetjük; nem kellően megalapozott ez a felszíni nyugalom. Az igazi világháborús veszély most is Európában van. A rendezetlen, megoldatlan kérdések egész sora bármely pillanatban világháborúhoz vezető konfliktust válthat ki. Az európai nyitott kérdések közül csak úgy lehet békét és biztonságot teremteni, ha a különböző társadalmi rendszerű európai országok kormányai együttműködnek az európai *biztonsági rendszer intézményessé tétele érdekében.” Tizenöt évvel ezelőtt „1955. május 11-én délelőtt 10 órakor a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökségének palotájában megkezdődött az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó értekezlete”. A TASZSZ hír- ügynökség ezekkel a szavakkal adta tudtul a világnak azt a tanácskozást, amelynek Záróaktusaként — 1955. május 14-én 15 évvel ezelőtt aláírták a Varsói Szerződést. A II. vilá"háborút követő tíz esztendőben történelmi jelentőségű változások mentek végbe a világban. A szocializmus ekkorra kilépett egy ország kereteiből és világrend- szerré vált. Az Amerikai Egyesült Államok úgynevezett „feltartóztatási” doktrínája — amely az „erőpolitikában” öltött testet és katonailag az atombomba monopóliumára támaszkodott — ekkorra már kudarcot szenvedett Ez a kudarc sem az Amerikai \ Egyesült Államoknak sem a többi nyugati tőkés országnak nem szolgált tanulságul. Az USA a IT. világháború utáni tíz évben a szocialista világrendszer fegyveres bekerítésére a katonai tömbök egész rendszerét hozta létre. Az első politikai katonai tömböt — a Nyugat-Európai Uniót — Anglia, Franciaország és a Benelux-államok hozták létre 1948. márciusában. Még ebben az évben le- i :kták az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) alapjait, amelyben 1949. április 4-én az alapokmány aláírásakor az Egyesült Államokkal, Kanadával, Angliával, Franciaországgal együtt már 12 kapitalista ország vett részt. Az Észak-Atlanti Szövetségbe tömörült hatalmak, amelyeknek száma azóta 15-re emelkedett, 1950-ben elhatározták a NATO-haderő felállítását. Az elhatározás értelmében az Atlanti Szövetség országai nemzeti haderejük jelentős rés-ét alárendelték a NATO közös parancsnokságának. Ezt követően az Észak-Atlanti Szövetség or- l .ágai 1954 októberében megkötötték az úgynevezett párizsi szerződést, mely szerint elhatározták Nyugat-Német- ország felfegyverzését és felvételét a NATÖ-ba. Az európai biztonság és a világ békéjének megszilárdítása érdekében arra lett volna szükség, hogy minél előbb felszámolják a II. világháború következményeit, hogy a potsdami szerződéssel összhangban megteremtsék a két Németország nemzeti egyesítését. Ezzel szemben a párizsi szerződés következtében Nyu- gat-Németország militaristái, lavansistái lehetőséget nyertek arra, hogy hozzálássanak egy állandó hadsereg megteremtéséhez és ellássák azt minden modern fegyverfajtával. Ilyen körülmények között a szocialista országok nem maradhattak tétlenül. Az európai szocialista országok 1954 novemberében Moszkvában értekezletre jöttek össze, hogy megvitassák az európai biztonság kérdéseit. Az értekezletre meghívták az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország képviselőit is, akik azonban a meghívást nem fogadták el. A szocialista országok al ;or azt javasolták a NATO tagállamainak, hogy ne ratifikálják a párizsi szerződést. Azt is javasolták, hogy hozzanak létre egy európai kollektív biztonsági rendszert a béke fenntartásában és megszilárdításában érdekelt valamennyi európai állam részvételével, függetlenül azok állami és társadalmi rendszerétől. A moszkvai értekezlet résztvevői elhatározták azt is, hogy további magatartásukat a párizsi szerződés ratifikálásától teszik függővé. A Szovjetunió 1954 márciusában azzal a kéréssel fordult az Atlanti Szövetség Tanácsához, hogy vegyék fel a magát védelmi szerződésnek reklámozott Atlanti Szövetségbe. A NATO-országok reagálása teljesen összhangban volt szándékaikkal: 1954 decemberében elhatározták a NATO- haderő atom- és nukleáris felfegyverzését, a Szovjetunió felvételi kérelmét visszautasították és 1955 márciusában ratifikálták a párizsi szerződést is. Ezzel új helyzet állt elő Európában. A szocialista országok és minden békeszerető ember előtt bizonyossá vált. hogy az Észak-Atlanti Szövetség politikai, katonai szervezete a Szovjetunió és a szocialista országok ellen irányul. Ekkor határozták el magukat az európai szocialista országok arra, hogy 1955. május 11-én értekezletre jönnek össze, melyre meghívták valamennyi európai ország képviselőjét. Az akkori európai helyzetre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a meghívás ellenére az értekezletre csak az európai szocialista országok jöttek össze, illetve a tanácskozáson megfigyelővel képviseltette magát a Kínai Népköztársaság. A küldöttségek azzal az elhatározott szándékkal ültek tárgyalóasztalhoz, hogy szilárd védelmi rendszert hozzanak létre az imperialista agresszióval szemben, hogy a kétoldalú szerződéseken túl kollektív kölcsönös barátsági segély- nyújtási és együttműködési sz ződést kössenek, valamint létrehozzák a szóbanforgó államok közös katonai parancsnokságát. Elhatározásukban az a meggyőződés vezette őket. hogy a szerződés a békét szolgálja és elzárja majd az agresszió útját Európában és az jelentősen hozzájáruljon az egész világ békéjének védelméhez. A szerződés célját híven illusztrálja mindjárt az Alapokmány 1. cikkelye, mely szerint „A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának megfelelően nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől, vagy annak alkalmazásától és nemzetközi vitákat békés eszközökkel oly módon oldják meg, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét és biztonságot”. A Varsói Szerződés országai azóta is hívek a szerződésben vállalt kötelezettsé- güKhöz. Hortobágyi István szds. Budapestre érkezett Aldo Idom Olaszország kíiliigyoiioiszlere A szigetvári bosnyák negyed (3. oldal) Nagy életek, nagy emberek (6. oldal) B é cs : Aldo Moro olasz külügyminiszter szerdán délelőtt egyórás eszmecserét folytatott Rudolf Kirschlaegerrel, az új osztrák külügyminiszterrel. A kiadott közlemény által „szívélyesnek” minősített találkozón Dél-Tirolra és a közös piacra vonatkozó kérdéseket érintették. Moro délután utazott el az osztrák fővárosból hazánkba. Budapest: Aldo Moro, az Olasz Köztársaság külügyminisztere — Péter Jáno6 külügyminiszter meghívására — hivatalos látogatásra szerdán este Budapestre érkezett. II KGST XXIV. ülésszaka folytatta munkáját Varsó: Varsóban szerdán délelőtt 9 órakor folytatta munkáját a KGST XXIV. ülésszaka. A tanácskozáson a nyolc tagországot a miniszterelnökök- vezette kormányküldöttségek képviselik. A hattagú magyar delegációt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vezeti. Az ülésszakon jelen van a jugoszláv kormány kéttagú küldöttsége. A tanácskozás részvevői — a kedd délutáni üléshez hasonlóan — a KGST tavalyi moszkvai tanácsülése integrációs határozatainak végrehajtásáról folytatták a vitát. Tegnap délelőtt a miniszterelnökök részvételével plenáris ülést tartottak. Ezután a szerkesztőbizottságban és albizottságaiban zajlott az érdemi vita. Sor került a tervbizottsági elnökök, az egyes reszortminiszterek és a szakértők konzultációira. Igen aktív munkát végez a KGST titkársága, amelynek apparátusa a tanácsülés idején részben Varsóban működik. Ide futnak be az egyes küldöttségek javaslatai, előterjesztései és a titkárság készíti elő az ülésszak folyamatos és záródokumentumait. A szerkesztőbizottságban és albizottságaiban kidolgozott — a tanácskozás eredményeit összegező — dokumentumokat csütörtökön terjesztik a plenáris ülés elé. Az ülésszak csütörtökön este fejezi be munkáját, ekkor kerül sor a határozót és a különböző dokumentumok aláírására. Ezt követően Józef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök fogadást ad a küldöttségek tiszteletére. Dél-vietnami hazafiak szerdán Saigon Cholon negyedében kézigránátot dobtak az egyik, dél-koreai katonákat szállító teherautóra, majd tüzet nyitottak rájuk. Több délkoreai katona meghalt, a jármű súlyosan megrongálódott. Néhány órával korábban bomba robbant Saigon egyik amerikai katonai székháza előtt. Több amerikai és délvietnami zsoldoskatona életét vesztette. Szerdára virradó éjjel az amerikai B—52-esek a délvietnami • fennsíkon lévő településeket bombázták. 4 lengyel nagykövet pécsi látogatása Vendégeink ma ismerkednek Pécs-Baranya műemlékeivel A kép jobb szélén a lengyel nagykövét Foto: Erb János Tadeusz Hanuszeknek, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövetének vezetésével, lengyel küldöttség érkezett tegnap Pécsre. A vendégel: a Megyei Pártbizottság épületében találkoztak Baranya megye és Pécs város párt- és állami vezetőivel s baráti eszmecserét folytattak. Ebéd utár a lengyel diplomáciai testület tagjai a Pécsi Orvostudományi Egyetem új klinikájára látogattak, ahol dr. Boros Béla rektor, dr. Tényi Jenő, az egyetem pártbizottságának titkára, valamint a professzori kar több tagja köszöntötte a baráti ország képviselőit. A nagykövet és kísérete megtekintette £ hidrotherápiát, a röntgen-helyiségeket, a műtőt és több betegszobát, majd I a klubban folytattak beszélgetést a magyar és lengyel- országi orvosképzésről, betegellátásról. Délután a klinika előadótermében Tadeusz Hanuszek nagykövet a baráti lengyel nép építőmunkájának 25 éves eredményeiről előadást tartott. Lengyel vendégeink ma megnézik a Pécs—Baranya műemlékei és a Diákváros című filmet, majd a Tanárképző Főiskolára látogatnak, ahol a tanárképzés módszereivel ismerkednek. A látogatás befejezése ufán Budapestre utaznak. Lippó, Somberek, Dunaszekcső, Nagykozár. Babarc, Boly Üj útburkolatot kap a pécs—harkányi országút, a pécsi temetőtől a máriagyűdi elágazásig. A Budapesti Aszfaltútépítő Vállalat kilenc centiméter vastag hengerelt aszfaltburkolattal újítja fel as országutat cs a munkálatokkal augusztus 15-ével készülnek el Erb János felvétele A legjobban gazdálkodó tsz-ek A Duna- és Karasica-men- ti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége területén is odaítélték a termelőszövetkezetek gazdálkodási versenyének díjait. Eszerint a múlt évi eredmények alapján az első díjatalippói termelőszövetkezet kapta meg. Második Somberek, harmadik Dunaszekcső. Három termelőszövetkezet — Nagykozár, Babarc és Boly —, dicsérő oklevelet kapott. A díjakat, illetve okleveleket minden termelőszövetkezetben ünnepi közgyűlés keretében adják át. A közgyűléseken a Megyei Pártbizottság, illetve tanács vezetői mondanak ünnepi beszédet. Az első ünnepi közgyűlésre ma este, Dunaszekcsőn kerül sor. Vietnami hazafiak támadása Saigonban
