Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-12 / 109. szám
1970. május 12. Dunttnttm napio 5 Az éneklő ifjúság napja Idén negyvenharmadik alkalommal álltak a pódiumra Pécsett is a legjobb közép- és általános iskolai énekkarok. A szokásoktól némiképp eltérően most nem rendeztek kerületenként előzetes „selejtezőt”, a'jubileumi ünnepségsorozatok bő szereplési alkalmai a kiválogatóknak is alkalmat adtak arra, hogy év közben lemérjék: melyek városunkban a legjobb általános iskolai kórusok. Ily- módon a Liszt-teremben szombaton és vasárnap este megrendezett két hangversenyen a következő iskolák kórusai szerepeltek: Vasas II., Tolbuhin út, Tiborc u., Építők útja, Mátyás király utca (a zenei általános iskola kiskórusa), Alkotmány utca, Székely Bertalan út, Petőfi utca, 39-es dandár út, Jókai utca és Egyetem utca. A középiskolák kórusai között válogatni sem kellett, valamennyi, egyenként is több sikeres szereplést magáénak mondható kórus fellépett az éneklő Ifjúság hangversenyein: a Radnóti szakközépiskola, a Széchenyi gimnázium és szakközépiskola énekkarai, a Janus Pannonius gimnázium, a Zrínyi kereskedelmi szakközépiskola és a művészeti szakközép- iskola leánykarai, valamint a Nagy Lajos gimnázium vo- kálegyüttese. Az iskolai kórusoknak ez a szereplése, mint mindig, most is lehetőséget ad k szakfelügyeletnek, hogy együtt hallva is lemérje az énekkarok fejlődését, színvonalát. Másfelől — s ezt a telt házak is bizonyítják — élmény nemcsak maguknak az éneklő diákoknak, de az ismerősök, családtagok bő körének is. A 01-es számú díszparancs A Mecsektől az Adriáig A n-rtt AKÖV jelzését visel« nuurt» gördült ki tegnap délelőtt Pécsett a Közlekedési Vállalat telepéről, hogy megtegye próbaútját Pécs és Blográd között. Zágráb érintésével a Jugoszláv tengerpartra tartd autóbuszon helyet foglaltak az AKÖV vezet« munkatársa^ és meghívott vendégek. Az első úton — mely a me- csekaljal várostól az Adriai-tengerig tart — keresik a legkedvezőbb lehetőségeket, melyekkel az ntazók kényelmét Igyekeznek biztosítani s egyben utazásának költségeit csökkenteni. A menetrendszerű járat — terv szerint — június közepén viszi első utasait Biográdba. A három, egyenruhás fiatalokból álló század a helyőrség fúvószenekarának pattogó ritmusú indulójának hangjaira vonult fel vasárnap a pécsi Köztársaság térre —, ahol délelőtt díszszemlét tartottak az ifjúgárdisták a győzelem napja alkalmából. A csapatzászlót díszszázad hozta a térre, majd a Himnusz hangjai után Vass István, a Munkásőrség megyei parancsnokának helyettese szólt a felsorakozott ifjúgárdistákhoz, megemlékezett az 1945. május 9-i eseményekről, arról a napról, amelyet azóta a fasizmus felett aratott győzelem ünnepeként tartunk számon. „Viseljétek büszkén az egyenruhát, amely az 1919-es hősökre, a munkás- mozgalom harcosaira emlékeztet bennünket — mondta. Az ifjúgárdisták nevében Vidor László, a zászlóaljparancsnokság tagja mondott válaszbeszédet, majd Németh Csaba, a Pécs városi KISZ- Bizottság titkára felolvasta az Ifjú Gárda megyei parancsnokának 01-es számú díszparancsát, amelyben köszönti és dicséretben részesíti az Ifjú Gárda valamennyi tagját. A díszparancsban szerepelt ez is: a KISZ Központi Bizottsága aranykoszorús KISZ-jelvény kitüntetést adományozott Sey Gábor ifjúgárdista parancsnoknak, Soós István dicsérő oklevelet, Per- necker Sándor, Juhász István, Horváth György, Engel Sándor, Iszak János, Gáspár Attila, Steurer József, „SzoIfj ú gárdisták díszsz emléj e I Felvonulnak az Ifjú Gárda egységei Hibefetfen airbfció él a néger fiatalokban Hat év Afrikában A fehér embernek ma is nimbusza van Fekete Afrikában. Nehéü volt megszokni de kénytelen volt az ember — ezzel kezdi a beszélgetést Bukovszky Ferenc, a Buda pesti Műszaki Egyetem építő-mérnöki kara kísérleti fizikai tanszakének docense, a fizikai tudományok kandidátusa, aki hat évig Afrikában — Nigériában és Ghánában — tanított, s élményeiről tegnap Pécsett előadást tartott a Technika Házában. Állítása igazolására mindjárt elmond egy, a hazai fülnek ma már szokatlannak ható epizódot: — Amikor autót vásároltam, még aznap beállított egy néger fiatalember hozzám és kocsimosónak ajánlkozott. Elutasítottam mondván, hogy cialista Hazáért” kitüntetést kapott. A kitüntetések átadása után Lukács László városi ifjúgárda parancsnok és Horánszky Mátyás százados koszorút helyezett el az ifjúgárdisták nevében a Köztársaság téri munkásmozgalmi emlékműnél. Az ünnepség az Ifjú Gárda századok díszelgésével ért véget. Megtekintette a díszszemlét Novics János, a párt Baranya megyei Bizottságának titkára, Takács Gyula, a Megyei Tanács vb. elnökhelyettese, Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára is. A program délután a má- lomi lőtéren folytatódott, ahol összetett honvédelmi versenyen vettek részt az ifjúgárdisták. Martyn Ferenc képei Tihanyban Vasárnap délben zsúfolt teremben nyílt meg Martyn Ferenc kiállítása a tihanyi múzeumiban. Szakemberek és művészetbarátok nagyszámú táborán kívül ott volt a megnyitón Veszprém, Somogy és Baranya megye több tanácsi vezetője is. A nagy érdeklődésit kiváltott kiállítás Martyn Ferenc életművének legszebb darabjait mutatja be a budapesti, majd pécsi kiállítás után az ország más részén élőknek, illetőleg a Balaton nyári vendégeinek. 1942-től napjainkig készült festmények és néhány illusztráció képviseli itt Munkácsy-díjas, érdemes művészünk negyedszázados munkásságát. A kiállítás rendezése Sarkadiné Hárs Éva, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójának munkája, a rendezés többi részét a Veszprém megyeiek vállalták magukra. A kiállítást Takáts Gyula költő, a Somogy megyei Múzeum igazgatója nyitotta meg. Meleg szavakkal méltatta Martyn Ferenc művészi pályafutását, művészetének értékeit, kiemelte, hogy az ő tevékenysége nélkül a magyar művészet történetéből hiányozna az európai képző- művészetnek ez a stílusfejezete. Értékelte a tihanyi múzeumnak azt a kezdeményezését, hogy vállalkozott a M artyn -életm ű reprezentatív — ha nem is teljes — bemutatására. A tihanyi kiállítás egészen augusztus 1-ig megtekinthető. A Széchenyi Gimnázium IV. C. osztályosai Megkezdődtek az írásbelik Hétfőn megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák magyarból. Mind a gimnáziumukban, mind a szakközép- iskolák és technikumok IV. osztályaiban két-két központi tételt hirdettek ki, amelyek közül választhattak a tanulók. A gimnáziumok tételei a következők voltak: „Szabadság! Tégy gazdaggá minket! Gazdagság! Tárd ki szárnyainkat!” (Hogyan ad hangot irodalmunk, filmművészetünk felszabadulás utáni életünk örömeinek, szépségeinek és Níyódíj a Mecsek Táncegyüttesnek A Vietnamban járt Pécsi Mecsek Táncegyüttes tagjait' húszezer forint nívódíjjal jutalmazta a művelődésügyi miniszter. A kitüntető jutalmat tegnap este Pécsett a Városi Tanács vb-termében Papp Imre, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese nyújtotta’ át az együttes tagjainak. A hangulatos ünnepségen részt vett Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osztályvezetője és Gábriel József, a Városi Tanács osztályvezetője. A többszörösen kitüntetett együttes tagjai, ma Pécsett a Doktor Sándor Művelődési Központban rendezendő emlékünnepségen szerepelnek. Május 14-én, csütörtökön Budapesten, az országos népművelési konferencia alkalmából fellépnek a Nemzeti Színházban tartandó amatőr művészeti együttesek ünnepi bemutatóján. mindennapi gondjainknak?) A másik: ,,... a tájra / rásüt a hold s fényben a. drótok újra feszülnek.” „A drótkerítés kidőlt, a ravasz áram / nem kering benne: mint az élet a halálban / úgy megsemmisült ... (Radnóti Miklós Hetedik ecloga és Simon István Buchenwald! rapszódia c. versének összehasonlító műelemzése.) A szakközépiskolák és technikumok tételei: „Veletek száguld, vív, újjong a lelkem: / véreim, magyar proletárok.” (A XX. század nagy magyar költői a munkásosztály , történelmi hivatásáról néhány költő egy-egy műve alapján), a másik tétel: „Ez az ország a mi országunk, itt most már a mi kezünk épít...” (Eredmények, örömök és gondok felszabadulás utáni életünkben egy-két regény, dráma vagy film elemzése alapján.) Mindkét iskolaformában a második tétel újszerű része az írásbelinek, mert az elemzőkészséggel szemben támasztott követelményeket kívánta lemérni. A diákok használhatták a szöveggyűjteményeket, és a szükséges adatokat onnan kivehettek. Ma a matematika írásbelikre kerül sor. Akik a hírekben szerepelnek... Dr. Teremi Gábor „Dr. Teremi Gábort, a Megyei Kórház volt osztályevezető főorvosát megyei jogú higiénikus főorvossá nevezte ki az Egészségügyi Minisztérium.” Az új munkakörről tájékoztatásul annyit, hogy létrejöttét már 1967-ben megelőzte az Egészségügyi Minisztérium rendeleté, amely szabályozta a kórházi és gyógyászati higiéniával foglalkozó orvosok feladatkörét. Addig intézetenként egy-egy megbízott orvos, a főállása mellett látta el ezt a munkát, ami éppen ezért sok kívánnivalót hagyott maga után. De az említett rendelet életbelépését követően változtatni kellett azon a gyakorlaton is, hogy a maga sokrétű feladataival amúgyis túlterhelt KÖJÁL lássa el a gyógyintézetek bonyolult higiéniai felügyeletét. Tehát nagyon Indokolttá vált már, hogy e fontos egészségügyi terület is önálló felügyeletet kapjon a higiénikus főorvosi státusz biztosításával. Ellenőrzési köre a fentebb említett rendelet szerint kiterjed a tanácsi felügyelet alá tartozó egészség- ügyi intézetek berendezéseire, műszerezettségére, a konyhákra, az étkeztetésre, a kórházi alkalmazottak, de a betegek személyi higiéniájára is, másszóval minden olyan intézeten belüli problémára, ami közrejátszhat a fertőző ártalmak előidézésében. Ami a higiénikus főorvos eddigi tevékenységét illeti, bővelkedik már tapasztalatokban, pedig néhány hét múlott el csupán a kinevezés óta. — Egyelőre csak a felmérésnél tartunk, de már az eddigi tapasztalataim is meglehetősen lehangolok — mondotta. — Például a felügyeletem alá' tartozó kórházak nagyrésze régi, korszerűtlen, s többségükben távolról sem kielégítő még a sterilizálás és a vegyszeres védekezés. És bár közismert, hogy kórházainkban kevés az ápoló, a takarító személyzet, de ennél is sajnálatosabb, hogy a meglévők nagyrészének ápolási technikája is sok javítanivalót hagy még maga után. De mint mondotta vannak olyan kórházak, köztük a szigetvári is, ahol a legnagyobb jóakarat mellett sem tarthatók be a higiéniai követelmények. Nem egyszer előfordult már, hogy elkülönítő szoba híján, a belosztályon helyezték el a fertőző beteget, amelyre az eset súlyossága, sürgőssége miatt kényszerültek Szóval tarthatatlan az az állapot, hogy az egész megyében — beleértve a klinikát is, csak a Megyei Kórház rendelkezik fertőző osztály- lyal. Egyelőre ennyit a felmérés tapasztalatairól, melyet soron követ majd a higiénikus főorvos egyéb jogköreinek gyakorlása is. S köztük nemcsak a meglévő kórházak korszerűsítésébe, hanem a leendő gyógyintézetek tervezésébe, kivitelezésébe történő szakmai véleménynyilvánítása is, melyet a jövőben meg kell szívlelniük az illetékeseknek. — Ami természetesen csak úgy realizálódhat — mondotta dr. Teremi' —, ha minden érdekelt, beleértve a klinikusokat, a kórházi orvosokat is, együttműködnek a higiénikus főorvossal, mint ahogy az én törekvésem is az, hogy a magam területén segítsem a munkájukat. s — gy — ezt majd magam csinálom. Másnap a Kollégák kioktattak: ilyet nem tehetek európai létemre. Kénytelen voltam belátni, hogy a „tekintélyhez" ez is hozzátartozik. — Hat év Afrikában. De hogyan is került ki ennyi időre ? — Egvszer egy UNESCO- Eelhívás került hozzám. Afrikai munkára hívtak tanárokat. Jelentkeztem, bár nem gondoltam, hogy lesz belőle valami. Lett. Először csak két évre. utána hosszabbítottam. — Megérte? — Meg. Érdemes volt tanárnak lenni ott, mert a java diák nagyon hálás volt — sokuktól ma is kapok megható hangú levelet — és a tanári munkának látszata volt. Hihetetlen ambíció volt a néger fiatalokban, akik meglehetősen hiányos alapképzettséggel kerültek a főiskolára, de szívós elszántsággal küzdöttek a tudásért. Sokszor gondoltam arra. bárcsak a mj diákjainkban is lenne ennyi akarás. Persze,, ez ott sem volt általános jelenség. A nigériai diákokra volt jellemző ez a tulajdonság, a ghanaia- kat már inkább csak az érdemjegy érdekelte. — Fekete Afrika számára forrók voltak ezek az évek. Hogyan látta ezt egy magyar ember? — Érdekes volt például megfigyelni, hogyan alakultak ki Nigériában a polgár- háború csírái, ahogy elvonult az angol közigazgatás. A törzsi villongások sokszor egészen apró dolgokon kezdődtek és látnivaló volt, hogy „valami lesz”. Az Ojukwu- féle lázadás éppen akkor tört 'i, amikor eljöttem onnan. Biafra leverése óta hazatért kollégáktól hallottam, hogy rendeződnek a dolgok. De meg is van a gyors talpra- állás lehetősége. A kelet-nigériai gazdag olajmezők — ezek miatt is volt a lázadás — olyan kincset jelentenek az országnak, amely racionális kihasználás mellett egy évtized alatt kifizetheti a polgárháború költségeit. Ghana más volt. Ott Nkrumah után már rendeződtek a viszonyok, az emberek tudomásul vették, hogy az eltávolított elnök visszaélt a hatalmával, viszont éberebbek lettek. Ezért is bukhatott meg egy jelentéktelen vesztegetési ügyből kifolyólag Ankrah tábornok. — Milyen a tömegek viszonya a politikához? . — Ezekben az országokban a nép nagy része természeti ember, azaz az érdekli, terem-e a fán banán, lesz-e elegendő jamgyökér, de hogy milyen az állam rendszere?... Még sokat kell fejlődni, hogy ez után is érdeklődjenek. — Jelentett-e Afrika valami különleges „afrikai” élményt? — Őserdő szélén laktam de ez dzsungel-élményt nem jelentett. A kertben rendszeresen kellett a füvet kaszál - tatni, mert a mérges kígyók állandó vendégek voltak, egy még a lakásba is bemerészkedett és akkor — érthetően — az egész család rémületben volt, amíg ártalmatlanná nem tettük. A ház közelében sok termesz-vár volt és a jól megtermett hangyák bizony nem egyszer kellemetlen perceket szereztek inváziójukkal. A négereket különösebben nem izgatta, hiszen számukra a termeszhangya — ízletes csemege. — összbenyomás? > — Nagyok a társadalmi ellentétek. A gazdagoknak mindenük megvan, ami a fényűző élet kelléke, s ezek úgy rendezik be az életüket, ahogy az egykori gyarmatosítóknál látták. A tömeg pedig elképzelhetetlenül nyomorú ságos körülmények között él Ezt kell felszámolni a kormányoknak. Talán valamelyest én is hozzájárulhattam ehhez a nagy munkához. H. L
