Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-12 / 109. szám

1970. május 12. Dunttnttm napio 5 Az éneklő ifjúság napja Idén negyvenharmadik al­kalommal álltak a pódiumra Pécsett is a legjobb közép- és általános iskolai énekka­rok. A szokásoktól némiképp eltérően most nem rendeztek kerületenként előzetes „se­lejtezőt”, a'jubileumi ünnep­ségsorozatok bő szereplési alkalmai a kiválogatóknak is alkalmat adtak arra, hogy év közben lemérjék: melyek városunkban a legjobb álta­lános iskolai kórusok. Ily- módon a Liszt-teremben szombaton és vasárnap este megrendezett két hangverse­nyen a következő iskolák kórusai szerepeltek: Vasas II., Tolbuhin út, Tiborc u., Építők útja, Mátyás király utca (a zenei általános isko­la kiskórusa), Alkotmány ut­ca, Székely Bertalan út, Pe­tőfi utca, 39-es dandár út, Jókai utca és Egyetem ut­ca. A középiskolák kórusai kö­zött válogatni sem kellett, valamennyi, egyenként is több sikeres szereplést ma­gáénak mondható kórus fel­lépett az éneklő Ifjúság hangversenyein: a Radnóti szakközépiskola, a Széchenyi gimnázium és szakközépis­kola énekkarai, a Janus Pan­nonius gimnázium, a Zrínyi kereskedelmi szakközépisko­la és a művészeti szakközép- iskola leánykarai, valamint a Nagy Lajos gimnázium vo- kálegyüttese. Az iskolai kórusoknak ez a szereplése, mint mindig, most is lehetőséget ad k szakfel­ügyeletnek, hogy együtt hall­va is lemérje az énekkarok fejlődését, színvonalát. Más­felől — s ezt a telt házak is bizonyítják — élmény nem­csak maguknak az éneklő diákoknak, de az ismerősök, családtagok bő körének is. A 01-es számú díszparancs A Mecsektől az Adriáig A n-rtt AKÖV jelzését visel« nuurt» gördült ki tegnap dél­előtt Pécsett a Közlekedési Vál­lalat telepéről, hogy megtegye próbaútját Pécs és Blográd kö­zött. Zágráb érintésével a Ju­goszláv tengerpartra tartd autó­buszon helyet foglaltak az AKÖV vezet« munkatársa^ és meghí­vott vendégek. Az első úton — mely a me- csekaljal várostól az Adriai-ten­gerig tart — keresik a legked­vezőbb lehetőségeket, melyekkel az ntazók kényelmét Igyekeznek biztosítani s egyben utazásának költségeit csökkenteni. A menetrendszerű járat — terv szerint — június közepén viszi első utasait Biográdba. A három, egyenruhás fia­talokból álló század a hely­őrség fúvószenekarának pat­togó ritmusú indulójának hangjaira vonult fel vasárnap a pécsi Köztársaság térre —, ahol délelőtt díszszemlét tar­tottak az ifjúgárdisták a győ­zelem napja alkalmából. A csapatzászlót díszszázad hoz­ta a térre, majd a Himnusz hangjai után Vass István, a Munkásőrség megyei parancs­nokának helyettese szólt a felsorakozott ifjúgárdisták­hoz, megemlékezett az 1945. május 9-i eseményekről, ar­ról a napról, amelyet azóta a fasizmus felett aratott győ­zelem ünnepeként tartunk számon. „Viseljétek büszkén az egyenruhát, amely az 1919-es hősökre, a munkás- mozgalom harcosaira emlé­keztet bennünket — mondta. Az ifjúgárdisták nevében Vidor László, a zászlóaljpa­rancsnokság tagja mondott válaszbeszédet, majd Németh Csaba, a Pécs városi KISZ- Bizottság titkára felolvasta az Ifjú Gárda megyei pa­rancsnokának 01-es számú díszparancsát, amelyben kö­szönti és dicséretben részesíti az Ifjú Gárda valamennyi tagját. A díszparancsban sze­repelt ez is: a KISZ Központi Bizottsága aranykoszorús KISZ-jelvény kitüntetést ado­mányozott Sey Gábor ifjú­gárdista parancsnoknak, Soós István dicsérő oklevelet, Per- necker Sándor, Juhász Ist­ván, Horváth György, Engel Sándor, Iszak János, Gáspár Attila, Steurer József, „Szo­Ifj ú gárdisták díszsz emléj e I Felvonulnak az Ifjú Gárda egységei Hibefetfen airbfció él a néger fiatalokban Hat év Afrikában A fehér embernek ma is nimbusza van Fekete Afriká­ban. Nehéü volt megszokni de kénytelen volt az ember — ezzel kezdi a beszélgetést Bukovszky Ferenc, a Buda pesti Műszaki Egyetem épí­tő-mérnöki kara kísérleti fi­zikai tanszakének docense, a fizikai tudományok kandidá­tusa, aki hat évig Afrikában — Nigériában és Ghánában — tanított, s élményeiről teg­nap Pécsett előadást tartott a Technika Házában. Állítása igazolására mindjárt elmond egy, a hazai fülnek ma már szokatlannak ható epizódot: — Amikor autót vásároltam, még aznap beállított egy né­ger fiatalember hozzám és kocsimosónak ajánlkozott. El­utasítottam mondván, hogy cialista Hazáért” kitüntetést kapott. A kitüntetések átadása után Lukács László városi ifjúgár­da parancsnok és Horánszky Mátyás százados koszorút he­lyezett el az ifjúgárdisták nevében a Köztársaság téri munkásmozgalmi emlékmű­nél. Az ünnepség az Ifjú Gárda századok díszelgésével ért vé­get. Megtekintette a dísz­szemlét Novics János, a párt Baranya megyei Bizottságá­nak titkára, Takács Gyula, a Megyei Tanács vb. elnökhe­lyettese, Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bi­zottságának első titkára is. A program délután a má- lomi lőtéren folytatódott, ahol összetett honvédelmi verse­nyen vettek részt az ifjúgár­disták. Martyn Ferenc képei Tihanyban Vasárnap délben zsúfolt teremben nyílt meg Martyn Ferenc kiállítása a tihanyi múzeumiban. Szakemberek és művészetbarátok nagyszámú táborán kívül ott volt a megnyitón Veszprém, So­mogy és Baranya megye több tanácsi vezetője is. A nagy érdeklődésit kiváltott kiállí­tás Martyn Ferenc életmű­vének legszebb darabjait mutatja be a budapesti, majd pécsi kiállítás után az or­szág más részén élőknek, il­letőleg a Balaton nyári ven­dégeinek. 1942-től napjain­kig készült festmények és néhány illusztráció képviseli itt Munkácsy-díjas, érdemes művészünk negyedszázados munkásságát. A kiállítás ren­dezése Sarkadiné Hárs Éva, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójának munkája, a rendezés többi részét a Veszprém megyeiek vállal­ták magukra. A kiállítást Takáts Gyula költő, a Somogy megyei Mú­zeum igazgatója nyitotta meg. Meleg szavakkal méltat­ta Martyn Ferenc művészi pályafutását, művészetének értékeit, kiemelte, hogy az ő tevékenysége nélkül a ma­gyar művészet történetéből hiányozna az európai képző- művészetnek ez a stílusfeje­zete. Értékelte a tihanyi mú­zeumnak azt a kezdeménye­zését, hogy vállalkozott a M artyn -életm ű reprezenta­tív — ha nem is teljes — bemutatására. A tihanyi kiállítás egészen augusztus 1-ig megtekinthe­tő. A Széchenyi Gimnázium IV. C. osztályosai Megkezdődtek az írásbelik Hétfőn megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák ma­gyarból. Mind a gimnáziu­mukban, mind a szakközép- iskolák és technikumok IV. osztályaiban két-két központi tételt hirdettek ki, amelyek közül választhattak a ta­nulók. A gimnáziumok tételei a következők voltak: „Szabad­ság! Tégy gazdaggá minket! Gazdagság! Tárd ki szárnya­inkat!” (Hogyan ad hangot irodalmunk, filmművészetünk felszabadulás utáni életünk örömeinek, szépségeinek és Níyódíj a Mecsek Táncegyüttesnek A Vietnamban járt Pécsi Mecsek Táncegyüttes tagjait' húszezer forint nívódíjjal ju­talmazta a művelődésügyi miniszter. A kitüntető jutal­mat tegnap este Pécsett a Városi Tanács vb-termében Papp Imre, a végrehajtó bi­zottság elnökhelyettese nyúj­totta’ át az együttes tagjai­nak. A hangulatos ünnepsé­gen részt vett Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bi­zottságának osztályvezetője és Gábriel József, a Városi Tanács osztályvezetője. A többszörösen kitüntetett együttes tagjai, ma Pécsett a Doktor Sándor Művelődési Központban rendezendő em­lékünnepségen szerepelnek. Május 14-én, csütörtökön Bu­dapesten, az országos nép­művelési konferencia alkal­mából fellépnek a Nemzeti Színházban tartandó amatőr művészeti együttesek ünnepi bemutatóján. mindennapi gondjainknak?) A másik: ,,... a tájra / rásüt a hold s fényben a. drótok újra feszülnek.” „A drótke­rítés kidőlt, a ravasz áram / nem kering benne: mint az élet a halálban / úgy meg­semmisült ... (Radnóti Mik­lós Hetedik ecloga és Simon István Buchenwald! rapszó­dia c. versének összehasonlító műelemzése.) A szakközépiskolák és tech­nikumok tételei: „Veletek száguld, vív, újjong a lel­kem: / véreim, magyar pro­letárok.” (A XX. század nagy magyar költői a munkásosz­tály , történelmi hivatásáról néhány költő egy-egy műve alapján), a másik tétel: „Ez az ország a mi országunk, itt most már a mi kezünk épít...” (Eredmények, örömök és gon­dok felszabadulás utáni éle­tünkben egy-két regény, drá­ma vagy film elemzése alap­ján.) Mindkét iskolaformában a második tétel újszerű ré­sze az írásbelinek, mert az elemzőkészséggel szemben tá­masztott követelményeket kí­vánta lemérni. A diákok hasz­nálhatták a szöveggyűjtemé­nyeket, és a szükséges ada­tokat onnan kivehettek. Ma a matematika írásbelik­re kerül sor. Akik a hírekben szerepelnek... Dr. Teremi Gábor „Dr. Teremi Gábort, a Me­gyei Kórház volt osztályeve­zető főorvosát megyei jogú higiénikus főorvossá nevezte ki az Egészségügyi Miniszté­rium.” Az új munkakörről tájé­koztatásul annyit, hogy lét­rejöttét már 1967-ben meg­előzte az Egészségügyi Mi­nisztérium rendeleté, amely szabályozta a kórházi és gyógyászati higiéniával fog­lalkozó orvosok feladatkörét. Addig intézetenként egy-egy megbízott orvos, a főállása mellett látta el ezt a mun­kát, ami éppen ezért sok kí­vánnivalót hagyott maga után. De az említett rendelet életbelépését követően változ­tatni kellett azon a gyakor­laton is, hogy a maga sok­rétű feladataival amúgyis túl­terhelt KÖJÁL lássa el a gyógyintézetek bonyolult hi­giéniai felügyeletét. Tehát nagyon Indokolttá vált már, hogy e fontos egészségügyi terület is önálló felügyeletet kapjon a higié­nikus főorvosi státusz bizto­sításával. Ellenőrzési köre a fentebb említett rendelet sze­rint kiterjed a tanácsi fel­ügyelet alá tartozó egészség- ügyi intézetek berendezései­re, műszerezettségére, a kony­hákra, az étkeztetésre, a kór­házi alkalmazottak, de a be­tegek személyi higiéniájára is, másszóval minden olyan intézeten belüli problémára, ami közrejátszhat a fertőző ártalmak előidézésében. Ami a higiénikus főorvos eddigi tevékenységét illeti, bővelke­dik már tapasztalatokban, pe­dig néhány hét múlott el csupán a kinevezés óta. — Egyelőre csak a felmé­résnél tartunk, de már az ed­digi tapasztalataim is megle­hetősen lehangolok — mon­dotta. — Például a felügye­letem alá' tartozó kórházak nagyrésze régi, korszerűtlen, s többségükben távolról sem kielégítő még a sterilizálás és a vegyszeres védekezés. És bár közismert, hogy kórhá­zainkban kevés az ápoló, a takarító személyzet, de ennél is sajnálatosabb, hogy a meg­lévők nagyrészének ápolási technikája is sok javítaniva­lót hagy még maga után. De mint mondotta vannak olyan kórházak, köztük a szi­getvári is, ahol a legnagyobb jóakarat mellett sem tartha­tók be a higiéniai követel­mények. Nem egyszer előfor­dult már, hogy elkülönítő szo­ba híján, a belosztályon he­lyezték el a fertőző beteget, amelyre az eset súlyossága, sürgőssége miatt kényszerül­tek Szóval tarthatatlan az az állapot, hogy az egész me­gyében — beleértve a klini­kát is, csak a Megyei Kórház rendelkezik fertőző osztály- lyal. Egyelőre ennyit a felmérés tapasztalatairól, melyet soron követ majd a higiénikus fő­orvos egyéb jogköreinek gya­korlása is. S köztük nemcsak a meglévő kórházak korsze­rűsítésébe, hanem a leendő gyógyintézetek tervezésébe, kivitelezésébe történő szak­mai véleménynyilvánítása is, melyet a jövőben meg kell szívlelniük az illetékeseknek. — Ami természetesen csak úgy realizálódhat — mondot­ta dr. Teremi' —, ha minden érdekelt, beleértve a kliniku­sokat, a kórházi orvosokat is, együttműködnek a higiénikus főorvossal, mint ahogy az én törekvésem is az, hogy a ma­gam területén segítsem a munkájukat. s — gy — ezt majd magam csinálom. Másnap a Kollégák kioktat­tak: ilyet nem tehetek euró­pai létemre. Kénytelen vol­tam belátni, hogy a „tekin­télyhez" ez is hozzátartozik. — Hat év Afrikában. De hogyan is került ki ennyi időre ? — Egvszer egy UNESCO- Eelhívás került hozzám. Afri­kai munkára hívtak tanáro­kat. Jelentkeztem, bár nem gondoltam, hogy lesz belőle valami. Lett. Először csak két évre. utána hosszabbítottam. — Megérte? — Meg. Érdemes volt ta­nárnak lenni ott, mert a java diák nagyon hálás volt — sokuktól ma is kapok meg­ható hangú levelet — és a tanári munkának látszata volt. Hihetetlen ambíció volt a né­ger fiatalokban, akik megle­hetősen hiányos alapképzett­séggel kerültek a főiskolára, de szívós elszántsággal küz­döttek a tudásért. Sokszor gondoltam arra. bárcsak a mj diákjainkban is lenne ennyi akarás. Persze,, ez ott sem volt általános jelenség. A ni­gériai diákokra volt jellemző ez a tulajdonság, a ghanaia- kat már inkább csak az ér­demjegy érdekelte. — Fekete Afrika számára forrók voltak ezek az évek. Hogyan látta ezt egy magyar ember? — Érdekes volt például megfigyelni, hogyan alakul­tak ki Nigériában a polgár- háború csírái, ahogy elvonult az angol közigazgatás. A tör­zsi villongások sokszor egé­szen apró dolgokon kezdőd­tek és látnivaló volt, hogy „valami lesz”. Az Ojukwu- féle lázadás éppen akkor tört 'i, amikor eljöttem onnan. Biafra leverése óta hazatért kollégáktól hallottam, hogy rendeződnek a dolgok. De meg is van a gyors talpra- állás lehetősége. A kelet-ni­gériai gazdag olajmezők — ezek miatt is volt a lázadás — olyan kincset jelentenek az országnak, amely racioná­lis kihasználás mellett egy évtized alatt kifizetheti a pol­gárháború költségeit. Ghana más volt. Ott Nkrumah után már rendeződtek a viszonyok, az emberek tudomásul vették, hogy az eltávolított elnök visszaélt a hatalmával, vi­szont éberebbek lettek. Ezért is bukhatott meg egy jelen­téktelen vesztegetési ügyből kifolyólag Ankrah tábornok. — Milyen a tömegek vi­szonya a politikához? . — Ezekben az országokban a nép nagy része természeti ember, azaz az érdekli, te­rem-e a fán banán, lesz-e elegendő jamgyökér, de hogy milyen az állam rendszere?... Még sokat kell fejlődni, hogy ez után is érdeklődjenek. — Jelentett-e Afrika vala­mi különleges „afrikai” él­ményt? — Őserdő szélén laktam de ez dzsungel-élményt nem jelentett. A kertben rendsze­resen kellett a füvet kaszál - tatni, mert a mérges kígyók állandó vendégek voltak, egy még a lakásba is bemerész­kedett és akkor — érthetően — az egész család rémület­ben volt, amíg ártalmatlanná nem tettük. A ház közelében sok termesz-vár volt és a jól megtermett hangyák bizony nem egyszer kellemetlen per­ceket szereztek inváziójukkal. A négereket különösebben nem izgatta, hiszen számukra a termeszhangya — ízletes csemege. — összbenyomás? > — Nagyok a társadalmi el­lentétek. A gazdagoknak mindenük megvan, ami a fényűző élet kelléke, s ezek úgy rendezik be az életüket, ahogy az egykori gyarmatosí­tóknál látták. A tömeg pedig elképzelhetetlenül nyomorú ságos körülmények között él Ezt kell felszámolni a kor­mányoknak. Talán valame­lyest én is hozzájárulhattam ehhez a nagy munkához. H. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom