Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-09 / 107. szám
1Í75. május 9. 3 BtinftntftU ndLuiB* A fejlődés jellemzi Baranya gazdaságát A KSH megyei igazgatóságának /. negyedévi jelentése (Folytatás az 1. oldalról) nek értékesítése kedvezően alakult, a termékek egytize- dét exportálták. Tovább nőtt a bőrkesztyű, a sajt és a konzervfélék exportja. Az I. negyedévben mégsem alakult minden téren megfelelően a termelés és a kereslet összhangja. Az építőanyagiparban az elmúlt I. negyedévhez mérten jóval kevesebbet termeltek téglából, mészből, kőből, cementből, porcelánszigetelőből, szénhiány miatt növelni kellett a brikett termelést, míg a villamosenergia termelése az országos kooperáció kívánságának megfelelően kevesebb a múlt évinél. A könnyűiparban a farostlemez termelése csökkent valamelyest, bőrlábbeliből viszont a termelés nem csökkent, de nem is növekedett. Az élelmiszeriparban a fogyasztói tej keresletének csökkenése miatt a sajttermelést kellett fokozni. Húsból az elmúlt évinek háromnegyed részét sem szállították ki, így a lakosság ellátása nem volt megfelelő. Az egy év előttihez mérten valamelyest csökkent a cigaretta termelése is. Az iparvállalatok ez évi termelői kapacitásuk nagyrészét rendelésekkel lekötötték, ami biztosítja a termelés folyamatosságát, az élelmiszer- iparban, a bőriparban és a kesztyűgyártásban pedig lehetővé teszi a termelés fokozását. Az építőipari termelés — folyóáron számítva — 3 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához mérten, ha azonban figyelembe vesszük az építőipari árak növekedését, ez lényegében azonos szintű termelést jelent. A mezőgazdaság helyzete A mezőgazdasági üzemek a késői kitavaszodás miatt nem tudták a tavaszi munkákat időben elvégezni, ugyanakkor ebben az évben több munka húzódott át az előző őszről, mint a korábbi években. A hosszantartó tél miatt az őszi vetésekben is nagyobb volt a fagykár és egyes helyeken a belvíz is jelentős károkat okozott. A megye szarvasmarha-állománya az előző évhez képest 5 százalékkal csökkent, a márciusi állatösszeíráskor az utóbbo 20 esztendő legalacsonyabb állományát számolták össze. A szarvasmarha-tartás nemcsak a kis üzemekben, háztáji gazdaságokban csökkent, hanem a nagyüzemi gazdaságokban is. E tényen csak valamelyest enyhít, hogy a tehénállomány kisebb mértékben csökkent, valamint az a körülmény, hogy a sertéstartás az elmúlt évi mélypont után újra fellendülőben van. A sertésállomány 18 százalékkal növekedett a kocaállomány pedig 32 százalékkal nagyobb, mint az előző évben. Említésre méltó még a baromfiállomány 35 százalékos növekedése is, ami a húsellátás gondjain enyhít A mezőgazdasági termékek értékesítése általában növekvő tendenciát mutat. Vágósertésből a felvásárlás ugyan valamivel meghaladta az egy évvel ezelőtti viszonylag alacsony szintet, de még mindig 35 százalékkal kevesebb volt az 1968. I. negyedévinél. Beruházások A termelő jellegű beruházások viszonylag magas szintje a megyében ez évben is megmarad. Jelentékeny összeget fordítanak terv szerint ez évben az építőanyagipar fejlesztésére és fokozott mértékben fejlesztik a könnyűipart Így az I. negyedév végén megkezdték az új mohácsi farostlemezgyár építési munkáit és előkészítés alatt van Mohácson egy jelentős bútoripari beruházás. Az élelmiszeriparban a Szigetvári Konzervgyár beruházásának teljes üzembehelyezése, a sörgyári rekonstrukció építési munkáinak befejezése, a siklósi kenyérgyár üzembehelyezése képezik a legfontosabb beruházásokat, de a II. félévben tervezik megkezdeni Mohácson a megye legnagyobb gabonaraktárának építését. A közlekedés és hírközlés területén folytatódik a televízióállomás építési munkája és az év végéig szerelésre kész állapotban kell átadni a pécsi új távbeszélő főközpont épületét. Az I. negyedévi beruházási tevékenységnél külön kiemelést érdemel legfontosabb ipari beruházásunk, a BCM helyzete, ahol a jó munkaszervezés és a megfelelő kapacitások felvonulásának eredményeként az év I. negyedében várakozáson felül előrehaladást értek el, biztosítva az ez évre előirányzott építési program teljesítésének lehetőségét. A lakásberuházások túlnyomó többsége tanácsi megrendelésre készül, Pécs város Tanácsa 898, a Baranya megyei Tanács 238 lakás átadását tervezi ez évre. Az I. negyedévben Baranya megyében 189, Pécsett 350 új lakást juttatott a Tanács az igénylőknek. ez 87 lakással kevesebb, mint egy évvel korábban volt. A gazdasági életünkre jellemző mutatók összefoglalóan az I. negyedévben fejlődést jeleznek annak ellenére, hogy a téli időszak elhúzódása és a késői kitavaszodás több nép- gazdasági ágban, de különösen a mezőgazdaságban károkat okozott és hátráltatta a munkát. Ez a körülmény, valamint az egyes területeken még megmutatkozó hiányosságok mind a gazdasági vezetők, mind a dolgozók fokozottabb erőfeszítését igénylik a következő negyedévben. Ötven vagonosi hűtőház létesül Komlón A Baranya megyei Szik- víz és Szeszipari Vállalatnál most készítik a komlói jéggyár mellé tervezett 50 vagonos hűtött raktár gazdasági számításait és beruházási programját. A közel hárommillió forintos létesítmény a komlói és környékbeli vállalatokkal és állami gazdaságokkal kooperálva kívánják megvalósítani. A hatalmas hűtőházban előreláthatólag zöldséget, tojást, gyümölcsöt is tárolnak majd az üdítőitalokon kívül, így segítve a város ellátását. A tervek szerint az építkezés 1971- ben kezdődik. Nyaralótelep Dunaszekcson Hétvége a Duna partján. Nyolcvan telek a vásártéren Lesz alkalom a bővítésre Már évek óta nagy az érdeklődés. Az igények egyre jelentkeztek, s a község vezetői, élükön Botz Lajos tanácselnökkel döntöttek. Nemrég fejeződött be Dunaszekcson a vásártér és a téglagyár mellett egy magasabb partoldal megosztása. Ezen a területen egyelőre nyolcvanegy hétvégi telket adtak át az OTP járási fiókjának értékesítésre. Mohács felől jövet, az országút jobboldalán terül el a kisebbik rész. Itt 25 darab, közel 100 négyszögöl nagyságú telkek, velük szemben a vásártéren 56, átlagosan 94 négyszögöles telket képeztek ki. Eddig is sokan kedvelték ezt a Duna-parti helyet, a Kishárságyi látóhatár Pusztai emberek A hajnali kolompszó már csak emlék — Minden lakásban van rádió — A fiúk elmennek, a lányok maradnak — Volt már Pesten?-— Még nem. — Látott már szputnyikot? — Igen, egyszer egy nagy, piros csillag vonult végig az égem Tizenkilenc éves lány válaszaiból idéztem. A lány egy földes szobájú, fagerendás mennyezetű, régi cselédházban él. Szentképek függnek a falon, szomszédságukban pedig egy katonafénykép látható: középkorú férfi, csizmában, piros nadrágban és búzakék zubbonyban, hegyesre pödört bajusszal... Fülsértőén bömböl a rádió, Aradszki énekel. A rádióra tűzték Kloss kapitány képét is; valamelyik újságból vágták ki... Fátyolos fénnyel süt a nap, méhek dongának a virágzó fák között, egy asszony kenyeret süt az udvari kemencében. A puszta — melyet Kishárságynak hívnak, Baranya és Somogy határán fekszik — éli mindennapi életét. A felszabadulás idején még négyszáz ember élt itt, ma kétszázkilencven, tíz év múlva ötvennel, vagy százzal kevesebb, de élnek... Valamelyik Zichy grófé volt valaha a kastély, a hajdan szép park, az istálló formájú. hosszú cselédházak, a vaskolomp, melyet hajnali Üj bányászlakásokat építenek Komlón a Sallai utcában. A három épületben összesen negyvenöt lakás lesz, melyek átadása augusztus közepén kezdődik és október végéig mind a három épület beköltözhető lesz. A lakásokat a Mecseki Szénbányák Karbantartó üzeme építi. Szokolai fel«. háromkor vertek meg, s olyankor minden dologra fogható ember felkelt... A cselédek búzát és más terményt kaptak munkájukért és minden negyedévre huszonöt pengőt, amit fertálypénznek hívtak. Több pénzt nem adott a gróf. Csirke néni, az egykori cselédasszony, aki 1924 óta él a pusztán, 1944 teléig nem járt a kastélyban. Négy cselédlakás nyílott egy közös helyiségből, melynek közepén egy nagy kemence állt. A kemence körül lármáztak, játszadoztak a négy család gyermekei — tízen, tizenketten, esetleg még többen is ... Rászoktak a pusztaiak a kávéra, negyed kiló szemes kávét fogyaszt az átlagos család havonta. Minden lakásban van rádió, minden másodikban tévé, sok a motorkerékpár, egy házban még autó is akad. Az autótulajdonos villanyszerelő az állami gazdaságban — a pusztaiak többsége ott dolgozik. Felépítettek tiz új, nagyablakos hazat, lebontottak húsz régi cselédlakást, a megmaradtak többségét lepadlózták és mégis... A régi cselédházak kiürülnek. Most is üresen áll vagy hat-nyolc, nem költözik be senki sem. Majdnem az egész puszta kemencében süti még a kenyeret, együgyű szövegű falvédőkkel tapétázzák ki a konyhájukat. Csak a tanító házaspárnál meg néhány családban van modern bútor, a többi helyen régi hálók, tornyos ágyak láthatók. A tanító házaspár munkamegosztásban dolgozik: az egyik tanít (alsó és felső tagozat egyben, több mint negyven gyerek,) a másik addig a kisfiúkra vigyáz. Nincs bölcsőde, nincs más választás. Ha süt a nap, az iskolaudvarra viszik a járókát, ott járkál a gyerek, akkor mind a ketten tanítanak. A tíz éves korú gyerekek többségé még sohasem járt Pécsett, van aki még Szigetvárait sem. A kamaszkorba serdült lányok többsége a pusztán marad, a fiúk a városba szállingóznak, lakatosnak, autószerelőnek vagy éppen tanárnak. Több tanár, egy főiskolai adjunktus, egy katonatiszt került már ki a pusztából. A fiúk elvándorlása miatt krónikussá vált a férfihiány, az ottmaradtak válogatósak. Két anya él, dolgozik a pusztán, akiknek gyerekük van, de férjük nincs. Igaz, mindenütt előfordul az ilyesmi, de Kishárságyon sok ez a kettő. Hetvennyolc család él az egész településen. — Volt már Pesten? — Igen, egyszer már voltam. J- Mi tetszett magának a legjobban? — Az állatkert, a majmok. Órákig el tudtam volna nézni őket. — Mást nem nézett, csak majmokat? — Nagyon kevés volt az idő. Csal: egy napot töltöttem Pesten. Csirke néni látókörét nem lehet megítélni ebből a válaszból, hiszen amikor beléptünk, Népszabadságot olvasott, több lapot járatnak, akárcsak a többi házban. Nekik is van tévéjük, rádiójuk, de mégiscsak elgondolkoztatják az embert azok a majmok, az a szűkre szabott egy nap. Másra nem jutott idő, csak a majmokra? Elmaradott Kishárságy? * Ha a régi időkre, a hajnali kolompszóra, a közös előtérben zsivaj gó tíz-tizen- két gyerekre, a nyomorúságos földes szobákra, a huszonöt pengő fertálypénzre s arra gondolok, hogy Csirke néni húsz éven át nem léphette át a kastély küszöbét — nem elmaradott. S mégis ... Magam előtt látom azt a tizenkilenc éves miniszoknyás lányt, aki egy este felnézett az égre, meglátta a mozgó csillagot, tudta róla, hogy szputnyik, aztán visszament a konyhába, a falvédők közé, s nem is vágyik arra, hogy egyszer megnézze az ország fővárosát. Valami nem stimmel itt. Vagy nemcsak itt? Sok olyan pusztája van még Baranyának, mint Kishárságy. Magyar László hétvégeken elárasztották a kempingezők. Ezt továbbra is megengedik, viszont tervbe vették, hogy gépkocsimegőrzőt állítanak be — a strandolok nyugalma érdekében. A telkek értékesítése nemsokára megkezdődik. Az építkezésekre is hamarosan sor kerül... Nyolcvan házhoz azonban már legalább egy bolt is kell. Erre is gondoltak. Ingyen biztosítottak egy telket az ÁFÉSZ-nak, s itt amolyan „vegyesboltot” nyitnak, ahol élelmiszertől a kempingcikkekig mindenfélét árusítanak. A nyaralók és ví- kendezők külön kényelméhez pedig a csónak- és egyéb cikkek kölcsönzése járul majd hozzá Közművek? Négy úton minden ház megközelíthető lesz, a vízvezeték csövei pedig már csak a beépítésre várnak. A vízhálózat terveit a Komlói Víz- és Csatornamű- vek elkészítette, a munka nemsokára megindul. Villany — az országút mellől nem probléma. S ami nagyon fontos, és a község vezetői is nagyon vigyáznak rá: a házak külalakja, a nyaralótelep egységes képe. Az építési hatóság a szerződésben már megkötöttségeket adott — ez azonban még mindig nem elég, hogy leszerelje az esetleg jelentkező „túlburjánzó” ízléseket, megelőzze a kimondottan „egyéni stílben” megálmodott, kistomyos, kacskaringós, kertitörpés házikók megépülését. Távlati tervük, hogy a vásártértől a falu felé eső területet, mintegy nyolcezer négyszögölet a magánosoktól kisajátítják, ez újabb száz telket jelent, s egy összefüggő, komoly nyaralótelepet. A Duna partján' pedig — árterületen — a Széchenyi utca utolsó árvízben rombadőlf," házai helyén, néhány hónap múlva értékesítenek harminc hétvégi házhelyet. Itt csalt szétszedhető, árvízveszély esetén elszállítható házat építhetnek a tulajdonosok. Szó esett már arról is, hogy később a termelőszövetkezet, fel nem használt területeit is hasonlóképpen értékesíti. S ami az építtetőknek a legfontosabb: minden építkezéshez pénz kell. Eddig nem volt módjában a dunaszekcsői takarékszövetkezetnek, hogy hitelt nyújtson efféle építkezésekhez. Az új, módosított alapszabály szerint 1970 második felében — tehát éppen akkor, amikor az építkezések várhatóan megindulnak — szövetkezeti tagok lehetnek azok is, akik nem helybeli illetőségűek, hanem ingatlanuk van Dunaszekcson. Ilyenformán a takarékszövetkezet 30 ezer forint építési hitelt tud nyújtani a hétvégi házat építeni kívánóknak — öt éves lejáratra. Néhány év, és több, mint kétszáz ház áll majd az új nyaralótelepen. Megnő a falu idegenforgalma, s ehhez csak egy kis összefogás kellett: a községi vezetők, a járási tanács, a földhivatal és az OTP fiók összefogása. — kampís — Piaci árak az ország nagyobb városaiban Május második hetében csökkent a téli tárolású áruk piaci felhozatala, ezzel egyidőben azonban több tavaszi primőr került a fogyasztókhoz. Mind a fővárosi, mind a vidéki piacokon elegendő burgonya, vöröshagyma, zöldségféle és téli alma várta a vásárlókat, általában olcsóbb áron. mint az elmúlt év azonos időszakában. A szeszélyes, esős időjárás ellenére nőtt a paraj, a sóska és a retek felhozatala. Üjdonság a spárga, ennek piaci ára egyelőre ugyan még változó, kilónként 10—30 forintos áron mérik a fővárosi, 6—25 forintért a kaposvári és 10—30 forintért a veszprémi piacon. Melegágy! uborkákból is nagyobb szállítmányok érkeztek* aa áruk egyelőre még borsos, 40—60 forint, vidéken olcsóbb, 30—40 forint. A karalábé is drágább a fővárosban: 3,80—5,60 forint darabja, míg vidéken 2—4 forintért kapható. A téli cikkek ára az április végihez hasonló. A hónaposretek, a paraj, a sóska és kisebb mértékben a fejessaláta, valamint a paprika ugyanakkor olcsóbb lett. A fővárosi és vidéki piacok árainak egybevetése arról tanúskodik, hogy az április eleji ár- különbözetek nagyjából kiegyenlítődtek. A vöröshagyma például Kecskeméten 5, Pécsett 5,40, Budapesten, Győrben és Egerben 5,60 forintba kerül. A sárgarépa ára országszerte 2,50—3 forint körül alakúk
