Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-05 / 103. szám

1970. májul I» 6 Siinammt ndvta Az igazságügyi orvosszakértő bizonyít Rózsaszínű és fehérbe borult kertek Élve vagy halva született? Havonta megölnek Baranyában egy újszülöttet Mi késztethet egy anyát ilyen súlyos bűncselekményre? — Ebben az évben már a negyedik vizsgálatot végez­zük: élve vagy halva jött-e a világra az újszülött? — mondja dr. Budvári Róbert egyetemi tanár, a Pécsi Igaz­ságügyi Orvostani Intézet ve­zetője. Anyák, akik nem tudni mi­lyen indítékok miatt igye­keznek „megszabadulni” új­szülött gyermeküktől, nem gondolnak arra, hogy előbb- uíóbb kiderül bűnük és em­berölés bűntette miatt kell bíróság elé állniok, Ebben az. évben már a negyedik ... — Az élve vagy halva szü­letett-e? — megállapítása egyik legrégibb törvényszéki orvosi feladat. A válaszadást már V. Károly elrendelte tör­vénygyűjteményében, pedig ekkor még nem állt rendel­kezésre a megfelelő orvosi módszer, tudományos tapasz­talat — mondja a profesz- s’.or. — Ma már sokkal előbbre vagyunk és hitelt ér- demlőek vizsgálataink ered­ményei. / Az említett négy eset kö­zül az egyik: az anya mi­után megfojtotta újszülöttjét, — otthon szült — nylonba csomagolta, majd lepedőbe takarta és a szekrénybe rej­tette el. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy ha majd jobban lesz, máshova teszi, esetleg elássa. Az időközben megindult vizsgálat a cse­csemőt a szekrényben találta rneg. Igaz: az anya nem ta­gadta bűnét. A beismerés azonban önmagában nem elég. Az orvosszakértő feladata: bi­zonyítani. — A boncolás sok kérdés­re választ ad — állítja a professzor. — A nyakon lévő vérbeszűrődések például dur­va beavatkozást bizonyítanak. Ebben az esetben körömnyo­mokat is találtunk a nya­kon. Ez azt feltételezi, hogy nő volt a beavatkozó, — mert köztudottan általában a nők körmei hosszabbak, mint a férfiaké. A boncolás újabb bizonyítékokat is produkált: a bélben találtakból arra le­hetett következtetni, hogy az újszülött egy napig szopott. A bíróság a bizonyítékok alapján — emberölés bűn­tette miatt ítélte el az anyát. • — Már halva született, ezért dobtam a szennyvízbe — mondta az anya, amikor a nyomozók megtalálták az új­szülöttet. — Mondom, már halott volt. Tudom, hogy nem helyesen cselekedtem, de ezen kívül nincs más bűnöm ... Az orvostudomány szinte tévedhetetlen a vízbe fult-e, vagy már halva került oda — megállapításában. — Egy neves pozsonyi or­vos már évszázadokkal ez­előtt jó módszert alkalmazott a kérdés megválaszolására — mondja dr. Budvári Róbert. — A tüdőből egy darabot a vízre dobott. Ha a tüdő fenn­maradt, akkor lélegzett, ha nem, akkor nem volt levegő benne. Ezt az úgynevezett tüdőlégpróbát ma már szá­mos egyéb módszer kiegészí­ti, többek között a szövettani vizsgálat is. Ebben az esetben is két­ségtelenül megállapították: az újszülött élve született. A ha­lál oka: vízbefojtás. Az anyát a bíróság elítélte — tagadása ellenére. Igaz, amikor már látta, nincs kibúvó, csak in­tett fejével, elismerve az igazságügyi orvosszakértő vizsgálatának eredményét. * De lehet-e minden esetben büntetni, amikor maga a. tör­vény Is feltételezi: a szülés kialakíthat bizonyos tudatza­vart, amikor az anya nem ké­pes felismerni cselekedetét, annak súlyosságát. Nem egy bírósági tárgyaláson az ügy­védek hivatkoznak is erre a tudatzavarra, enyhébb elbírá­lást kérve. — A nők idegrendszere bi­zonyos allcalmakkor fokozot­tabban van igény bevéve — mondja a professzor. — Ilyen a szüléskor is. Kétség­telen, hogy félelem a fájda­lomtói, gondolat az életve­szélyre fokozottabban igény­be veszi az idegrendszert. De mindennek ellenére ezek a momentumok nem hathatnak annyira az idegrendszerre, hogy tudatzavara oly mér­tékben fokozódjék, aminek következtében megölje gyer­mekét — nem tudva, mii tesz. Valamennyi ilyen vizs­gálatunkkor az elmeállapotot is megvizsgáljuk, de — bár az orvosi irodalom nem zár­ja ki — én praxisom alatt még nem találtam példát ar­ra, hogy olyan mérvű elme­zavar lépjen fel, amely a szóban lévő cselekményhez vezessen. De előfordulhat. Havonta megölnek egy új­szülöttet a megyében. Maga a cselekmény egyértelműen súlyos, a törvény — ellentét­ben a korábbiakkal, amikor a csecsemőgyilkosságot kevésbé szigorúan bűntette — most hasonlóan' bírálja el, mint az emberölést. Izgalmas kutatási téma lenne: milyen indokok késztethetnek egy anyát, hogy gyermekét megölje. A kérdésre választ a sok­oldalú tudományos kutató­munka adhat: mennyire él még az avult gondolkodás- mód. milyen mélyek a kor­hadt gyökerek, miért nem képes a friss, mai tudat fö­lébe kerekedni a réginek? — Intézetünk dolgozik en­nek a tanulmánynak az el­készítésében — mondja a professzor. — Az országban először — úgy tudom —, meg akarjuk keresni ennek a bűn- cselekménynek egyedi, lélek­tani indítékait. Várjuk az eredményt. Ér­dekesnek, izgalmasnak ígér­kezik. Garay Ferene Pódium ILLÉSÉK KEX-EL. fl­ies Lajos és zenekara má­jus 25-i, pécsi vendégsze­replésére már most min­den jegyet eladtak; — Egyébként ezen a hang­versenyen egyetlen énekes sem lép fel, csak a két zenekar: Illésék és a hoz­zájuk hasonló stílusú új KEX EGYÜTTES. ♦ JAPAN HALÁSZOK. Érdekesség a pécsi szín­ház történetében is: az évad végén a színház egyik dirigensének, Károly R6- bertnek egyfelvonásos ope­ráját mutatják majd be — két másik egyfelvonásossal együtt — Japán halászok címmel. ♦ SIMON PÉCSETT. Si­mon György Jászai-díjas színművész vendégszere­pei a Pécsi Nemzeti Szín­házban a Nógrádi Róbert rendezte Barbár változa­tok című Cseres darabban. Bemutató: május 15-én. Életmentő lányok Bárány Julika Egy névtelen levélíró hívta fel rájuk a figyelmünket: „Ha idejük engedi keressék fel Somogyhárságyon Bárány Julikat és Vangyia Erzsit. Mindketten az állami gazda­ság baromfitelepének dolgo­zói. Fiatalok, szorgalmasak, jólkeresők, de mégsem csak emiatt ajánlom őket a figyel­mükbe: Juliska és Erzsi éle­tet mentett, egy kétgyerme­kes asszony életét.” Eredeti tervünk az volt, hogy a két kislányt a mun­kahelyükön keressük fel. SaJzKK, csak Somogy hssságys# Jutottunk el, mert a szent- lászlói halastóhoz vezető föl­des utat járhatatlanná silá- nyította a napok óta tartó eső. Végül is Julika és Erzsi —, akik közben hírét kapták érkezésünknek — megoldot­ták a problémát, eljöttek So­mogy hárságyra. A kacsagondozásra kíván­csiak? Mert az a mi mun­kánk itt a gazdaságban — kezdte bizonytalan hangon Erzsi, az idősebbik. — Arról tényleg van mit mondanunk — bátorkodott közbe Julika is. Alig győztük jegyezni, hogy mennyiféle gonddal-bajjal jár a „kacsagondozás”. Kü­lönösen télidőben, amikor a sokezer jószágnak csak a tó jegén vágott léken át bizto­síthatják az ivó és a „pan­csoló” vizet, ami nélkül — mint mondották — nem lé­tezhet nagyüzemi kacsaneve­lés. De elmondták, hogy a tél más veszéllyel is fenyegeti a szárnyasokat. Ilyenkor a ró­kák is bealattomoskodnak a jégre. Megbújnak a nádas­ban és ha kicsit is ébertelen a gondozó, tucatjával ragad­ják el a topa állatokat. Aztán olyan is volt már, hogy a csavargóbb hajlamú jószágok elültek a nádasban, s amire rájuk talált a .soros” őrző­jük, mindahányan ráfagytak a Jégr*. Hát így jutottunk el ama március elejei napig, melyen Karsai Istvánnéra, a „soros” társnőjükre várt az a megle­hetősen veszélyes munka, hogy a tó labilis jegéről part­ra terelje a hápogó seregle­tet — Mi ketten azzal voltunk elfoglalva, hogy a partra zú­duló jószágok elejét behesse- gessük az ólakba — magya­rázta Erzsi — és így a nagy lármában, repd esés ben bi­zony kis híján múlott csak, hogy még idejében észreve­gyük, mi történt a hátunk mögött. Annus néni alatt be­szakadt a jég, és éppen a halároknál, ahol két méter­nél is mélyebb a víz. Csak a fejét láttuk és azt, hogy a két kezével görcsösen kapasz­kodik a jég peremébe. A cselekvés történetét szűkszavúra fogták. „Csak annyi volt az egész” — mon­dották, hogy „megacélozták” maguknak az eset színhelyét és „ráfutottak” az akkor már minden léptükre megroppa­nó, szanaszét hasadozó jégre. És a folytatás? Az is „csu­pán” annyi volt, hogy közös erővel „kihúzták a vízből Annus nénit”. — Aztán odabent az öltö­zőben gyorsan átöltöztettük a sajátunkba. Erzsi a mackó­nadrágját, én meg a bújó­mat húztam rá, és ezzel már txége is volt a nagy ijedtté#­Május a Mecseken Itt fönt Kis-Szkókón moz­dulatlan haragoszöld fenyves választja el a szanatóriumot a meglehetősen köves, hepe­hupás úttól. Baloldalt házak, villák, vityillók, rózsaszínű és fehérbe borult kertekkel, szőlőkkel. A hegykoszorú fél­körbe fogja a völgyet, oly­képpen. mint egy öböl, csak a nyíláson át nem a végtelen tenger látható, hanem Urán­város. Fent a domboldalban még vakolatlan családi ház, amelynek lapos teteje egy­szintűén van az úttal. Ez a 12. szám, van egy esőverte, megbámult kartondarab is, fára szögelve: „A ház eladó”. A tulajdonos — bennünk vevőt sejtve — feljön a lép­csőn. bemutatkozik, Gy. I. bányász Béta-aknán. — Százötvenezerre tartom. Kétszoba. összkomfort... — Miért adja el? — Elég volt a bányából. Kiskunhalasiak vagyunk, megyünk vissza. Villanyhe­gesztésről van papírom, a tsz-ben, ha csak annyi pénzt keresek meg mint itt, akkor is jobb. Alacsony, sovány ember, ujjai között remeg a ciga­retta. Elgondolkozva nézi házát, mondom neki. milyen gyönyörű környék ez, de csak a vállát vonogatja. Nem ér­dekli. mehetnékje van. Kis­kunhalas mégis más. * Néhány házzal odébb be­nézek a kerítés fölött, a tu­lajdonos — régi ismerősöm Vangyia Erzsi nek. Mondom, kicsinység volt az egész, és talán el is felejtettük volna, ha ... Ha az említett levél nyo­mán fel nem keressük és nem kérjük számon tőlük e szép és bátor tettüket. Na persze, jobb lett volna, ha ebben megelőznek bennünket az állami gazdaság vezetői, mert az ő zárszavukkal bi­zonyára szebb, biztatóbb poént kapott volna a ripor­tunk, de reméljük sor kerül erre is. T. Gy. — M. F. invitál befelé: gyere csak, mindig ígérted, végre eljöttél, nézd meg mivel ügy­ködöm. Fura sorsú ember, negyvenöt elején Pesten har­colt a szovjetek oldalán, most két hete kapott érte ki­tüntetést — de kapott ezért mást is a földosztáskor: te­kintettel a sok testvérre, több mint 25 hold földet, amiért meg később kuláklistára ke­rült ... — Ez az én farmom ... A pázsitos udvar végében hosszúkás fehér épület. Bent két sorban végig ketrecek, teljesen hófehér nyulak A kicsinyek — amint összebúj­nak az anyjukkal — inkább vatta-csomóra emlékeztetnek. Némelyik ketrecajtón ez ol­vasható: „I. díjas”. Üj-zélan- di fajták kis fülekkel, kurta, rövid lábakkal. — Ennek a fajtának van jó világpiaci ára mert amíg ennél a vágósúly hatvan szá­zalék. a magyar óriás-nvúL- nál csak negyvenöt. Tovább- tenyésztésre adom át a nvu- laimat. Aztán viszik külföld­re szép pénzért... A verandás ház egyik szo­bájában oklevelek sorakoz­nak, aztán polcokon kancsók, korsók, cserép- és kőedények. — Nem én gyűjtöttem eze­ket. hanem a kislányom, de nincs itthon, Pestre jár a Színművészeti Főiskolára. * Felszaladunk a Misina te­tőre, félelmet meg csodála­tot áraszt e szürkés-zöld be­tonóriás. amely végérvénye­sen elfoglalta helyét Pécs jel­legzetes tájképében. Nehéz Ikarusz érkezik alfödi diá­kokkal, farmemadrágos fiúk, lányok, fényképeznek, ricsa- joznák, kéredzkednének a Tv-toronyba. de hát ez egye­lőre nem meg'r Egv lány kü­lön félrehúzódik, leül a régi kilátó lépcsőjére. Filmvilágot olvas. Nem rajong a Me­csekért és a városért. — Hanem? — Az Alföld szebb. Kecs­kemét, Debrecen. Békéscsaba. Sokkal nyugtatóbbak. Meg itt nagyon koszosak az ut­cák. sok papír, szemét. Az Uránvárosért is annyira oda­vannak! Száját lebiggyeszti, tovább olvas. * Fehérkút felé elcsendese­dik az út. Magányos, „gaz­dátlan” személyautók vára­koznak az útszélen. vagy az erdei ösvény diszkrét lombo­zata alatt. A turistaház kert­helyisége annál mozgalma­sabb. Valamennyi lengyel víkendhá7, foglalt, pedig éj­szaka elég hűvös errefelé is Andermann Jenő üzletvezető — nem kevés egyensúlyér­zékkel — hordja ki a halász­lés tálakat. Turisták, diákok, erdei munkások, akik ma kaptak fizetést, munka után fölballagnak ide sörre, va­csorára. A szomszédos asztal­nál cigánvférfi é3 fiatal, ma­donnaarcú felesége. Süt a nap, de a néha meg-mes- lóduló szél hideget hoz. A férfi kislcabátját teríti az asszony vállára, állapotos. — Valami süteményfélét kíván, tudna-e hozni? — kér­dezi az üzletvezetőt. Bólint, hozza is, apró sütemények alpakka tálcán, a férfi halkan bátorítja az asszonyt: „Egyél. Azt vedd ki. nézd. csokolá­dés ...” ’ * Késő délután nagy tömeg várakozik a dömörkapu! vég­állomáson. Van, aki szidja az AKÖV-öt, „miért nincs busz?”, van aki higgadtan védelmébe veszi, mondván, nem az AKÖV oe az úr­isten sem tud leakasztani annyi sofőrt és autóbuszt, amennyi kéne. Bent a büfé pultnái Anikó — a világ leg.-, udvariasabb csaplórosa — most ezúttal idegbán faltnak- , ról panaszkodik, mert a veri-J dégek nem értik meg. hogy a 40 filléres papírpohárral azt tesznek amit akarnak, de az üvegpohár, az más. ázt vissza kell adni, legalább is előfordult, -hogy visszaadták. Aztán két külföldi vendég érkezik^ csa.k benéznek a kis ' büfébe. Az'országul! cirkáló kint áll a fák alatt. Werner Schilling, a zürichi Vadas­park igazgatója és Fritz Bi­cher zoológus a Zürichi Ál­latkert tudományos munka­társa. A Mecseki Kultur­park igazgatójának. Fülöp Istvánnak meghívására töl­töttek egv napot Pécsett. — Szakmai kapcsolat, ök'küld­ték tavasszal az emu-mada­rat. de ezúttal ajánlatot tet­tek vidra átvételére s ennek fejében küldenének egy. fe­kete párducot, vagy a nagyon ritka amerikai bölényt. Fülöp István- mondja: — Hét esztendeje él egy vidránk az állatkertben. Rendkívüli „teljesítmény” ez. ugyanis Európa egyetlen állatkertiében sem maradt meg ennvi ideig ez a kedves, vízj emlős. Az aiánlat csá­bító. Most már csak az a kérdés, hogy a megyó hal­gazdaságaitól tudunk-e vid­rát szerezni, hogy aztán s cserét lebonyo’í+hassuk. * Bealkonyodik. vége a me­cseki körútnak. Kicsit cidriz- tünk hiába, a hideg még mindig markában szorongat­ja ezt a szép — májusban igazán jobb sorsot érdemlő — hazai vidékei Rab Ferene Felhívjuk tisztelt fogyasztóinkat, . hogy Pécs városában hibabejelentéseiket a 26-85-ös telefonszámon tegyék meg. DÉLPUNANTÜLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT ÜZEMVEZETŐSÉGE, PÉCS. — Áramszünet lesz nagyfe­szültségű feszültségáttérés miatt május 12-én 6—16 óráig Suráryi u., Kalinin u., Hunyadi u., Mik­száth u.. Szent I. u.. ÁnyoS Pál u.. Puskin u., Cserfa u., Szent László u., Rákóczi úton a vil­lanyrendőrtől a Felsőmalom ut­cáig. Bajcsy-Zs. u.. Czinderi u„ Hal tér. Bercsényi u., Fürdő u.. Tímár u.. Toldi M. u.. Munkácsy M. u.. GábDr u„ Kisfaludy u., Perczel u.. Lyceum u.. Kossuth L. u., Kazinczy u.. Színház tér, Boltívköz, Tanácsházköz által határolt területen. <x>

Next

/
Oldalképek
Tartalom