Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ära; 1 forlnl Dunántúli napló xxvn.éwolyam, 126.$zám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. május 31., vasárnap Építők napja, Í970 Felavatták az újmecsekaljai rendelőintézetet Az ünnepség végén dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisz­ter kitüntetéseket nyújtott át. Szokolai (elv. — Tiszteletre méltó köve­tendő példája az új rendelő- intézet annak, hogy az egész­ségügyet össztársadalmi és a maga ügyének is tekintve az Ércbánya Vállalat vezetése vállalta, biztosította az anya­gi ráfordítások jelentős há­nyadát. Ezzel lehetővé tették, hogy saját dolgozóik, de a te­rület lakossága egészségügyi ellátása is korszerű, magas színvonalú új létesítménnyel gazdagodjék. Dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter avató beszédé­nek befejező részében elis­merését fejezte ki az intéz­mény tervezőinek, kivitelezői­nek. A méltató szavak után a kék szalag elvágásával meg­történt a rendelőintézet fel­avatása. A miniszter és a meghívottak emeletről eme­letre megtekintették a kor­szerű létesítményt. Ezután Dr. Szabó Zoltán az Egész­ségügy Kiváló Dolgozója ki­tüntetést nyújtotta át: Sallai Árpád osztályvezetőnek, Saár József csoportvezetőnek, Kő­vári Antal mérnöknek, Schatzl József építésvezető­nek, Nemeskéri László igaz­gatónak, dr. Telkes József ve­zető főorvosnak és dr. Vár­bíró Bélának a Gyermekbe­tegellátó Intézet igazgató fő­orvosának. Nagy István Szegednél ma várhaté az árhullám tetézése A mai napon rendezik meg országszerte az építők nap­ját. Megemlékeznek az építő-, fa- és építőanyagipari dol­gozókról. Az ünnep mindig számvetést — és az erőgyűj­tés mellett — jövőbetekintést jelent. Büszkén tekinthetnek az építők a megtett útra, akár a távoli, akár a közelmúltra. Az építőmunkások tehetsé­gét hirdető mesterművekre és számtalan szépséggel teli, fennmaradt vagy újjáépített alkotásokra. A harcos évtize­dekre 1912-re, 1919-re 1931- re, 1944-re, amikor a szer­vezett építőmunkások az el­ső sorokban küzdöttek, hoz­tak áldozatot a jelenért. Az elmúlt 20 év alkotásai: Dunaújváros, Inota, Komló, Százhalombatta és a DCM, az újjászületett városok: Bu­dapest, Pécs, Miskolc, Deb­recen stb. mind, mind az építők tehetségét, becsületét hirdetik. Ez a hatalmas munka tette lehetővé, hogy ma már hat­szor annyit termel iparunk, mint 30 évvel ezelőtt. Nem­zeti jövedelmünk meghárom­szorozódott, s ma már három­milliónál többen laknak új, jobb otthonban. Bizonyossá vált, hogy az építőipar még több és jobb munkája alapja, kulcskérdé­se továbbfejlődésünknek. Je­lentősége túlnő létszámán, sőt azon a tényen is, hogy a nemzeti jövedelem 10 száza­lékát termelik meg az épí­tők. A Központi Bizottság döntése alapján ma minden szükséges erkölcsi, anyagi tá­mogatást megkap az építő­ipar ahhoz, hogy megoldhas­sa ez év — és a negyedik ötéves terv — feladatait. Hogy érint bennünket, Ba­ranyát e terv megvalósítása? Mit épít a tizenhatezer építő­munkás? Az 1969. évi ezer lakással szemben az idén mintegy ezerháromszázat, 1975-ig mintegy tízezret. Fel­épül Pécsett az egyetemi va­ros, a műszaki főiskola, Szi­getváron a konzervgyár után a cipőgyár bővítését is be­fejezik. Beremenden 1972. júliusára, a tervezettnél fél­évvel korábban kész lesz a 2.5 milliárd értékű cement­mű. A Közúti Építő Vállalat­nak és Igazgatóságnak a téli fagyok kijavítása mellett 33 lem utat kell korszerűsítenie és 15 új bekötőutat építenie, az idén. Megkezdte termelését a görcsönyi téglagyár, amely korszerű automata technolói- giájával 48 millió kisméretű téglát gyárt évente, a 23 régi gyár 180 milliójával szemben. Már épül az MT és SZOT vörös vándorzászlóval több­szörösen kitüntetett Mohácsi Farostlemezgyár új üzeme 450 milliós értékben, amely hatvanezer tonna terméket gyárt még fejlettebb techno­lógiával. A X. Pártkongresszus tisz­teletére az építőmunkások a felszabadulási munkaversenyt tovább folytatják, mintegy 702 brigád, 9514 fővel vesz részt a kongresszusi munka­versenyben. Nehéz, de szép és meg­tisztelő feladat építőmunkás­nak lenni, a méltó elődök tiszteletreméltó munkáját folytatni. A nehézségekért kárpótolja őket, hogy nap, mint nap láthatják a terme­lőmunkájuk gyümölcsét: az új házakat, üzemeket, uta­kat, amelyek egy-egy téglái a felépítendő szocialista Ma­gyarországnak. Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszer­vezete Baranya megyei Bizottsága. ______ P écs dinamikusan fejlődő városrészében új intézmény ünnepélyes avatását tartották tegnap a délelőtti órákban. A III. kerület Dr. Veress Endre utcai egészségügyi lé­tesítményének átadására el­jött dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter. A meghí­vottak között ott volt dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára, Ambrus Jenő a Pécs városi Pártbi­zottság első titkára, Bogár Jó­zsef, az SZMT vezető titkára, Horváth Lajos, a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke, Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács vb-elnökhelyettese, dr. Boros Béla, a POTE rektora, dr. Szo- táczki Mihály a jogi kar dé­kánja, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat, az állami és társadalmi szervek, tudomá­nyos életünk számos képvise­lője, valamint az intézmény tervezői és kivitelezői. Az avató ünnepséget dr. Breila István, a Pécs városi Tanács osztályvezető főorvosa nyitotta meg, majd dr. Szabó Zoltán miniszter mondott be­szédet — Jóleső érzés, hogy, ha csak néhány órára is újból alkalmunk, lehetőségünk nyí­lik e hétköznapok egyikén megállnunk, és hogy e meg­álláshoz éppen szocialista egészségügyünk egy olyan új, nagyszabású létesítményének elkészülte és átadása szolgál­ja az alkalmat, mint Pécs város új szakorvosi rendelő- intézete — mondotta beveze­tőül a tárca vezetője. — Az új rendelőintézet a területi elv alapján tervezett, szerve­zett fejlesztett, hozzáférhető, korszerű, magasszintű ellátást biztosít a lakosság számára a lakóhelyi és üzemi gyógyítás­ban — hangsúlyozta Szabó Zoltán miniszter, majd ki­emelte, hogy — az új rende­lőintézet ma egyike a legna­gyobbaknak az országban, Majd így folytatta: A Tisza felső szakaszán és a Bodrogon lényegesen eny­hült a veszély. Így az Észak- Magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság szombaton a Bodrog­nak Felsőberecki és Viss kö­zötti szakaszán harmadfokú­ról másodfokúra mérsékelte az árvízvédelmi készültséget Az utóbbi 48 órában mintegy 50 000 kiürített homokzsákot küldtek Szegedre. Ezekben a napokban a tokaji kőbánya is Szegednek dolgozik, eddig nagyobbrészt uszályokon 2300 tonna terméskövet, a hegyal­jai ásványbányákból pedig bentonitot szállítottak a Tisza alsó szakaszának védekezési munkáihoz. A Tisza dél-borsodi szaka­szán az apadás ellenére sem I szűnt meg a veszély. Tisza- I palkonyától Poroszlóig erősen i átáztak a gátak és még min­dig jelentkeznek csorgások, j szivárgások, buzgárok. A Laskó és Rima patak mentén, továbbá Tiszatarján és Tisza- keszi között a gát mellett fel­fakadó víz okoz gondot. A Rima jobb partján a holtági torkolatoknál észlelt buzgá­rok lokalizálására szorítótöl­téseket építenek, a Laskó pa­takhoz pedig a vízfelfakadás elfojtására követ szállítottak. Szolnoknál szombaton dél­előtt a Tisza vízszintje 14 centiméterrel haladta meg a maximumot, de a folyó még árad. Előreláthatóan szomba­ton—vasárnap tetőzik ezen a szakaszon. Szegednél is 16 centiméterrel meghaladta már a maximumot a folyó áradá­sa. A Tisza völgyének fő erőit a folyó legalsó 800—900 kilo­Társadaiml támogatással méternyi szakaszán vonták össze. Amint várható volt, Makónál már mutatkoznak a Maros felső szakaszáról ér­kező kisebb árhullám jelei. A vízügyi szakemberek szá­mításai szerint az újabb ár­hullám mindössze 20—30 cen­timéterrel növeli Makónál a folyó szintjét, s miután ko­rábban jóval több, mint egy méterrel apadt a Maros, ez az. újabb áradás lényegében nem fokozza a veszélyt. Az árvíztől fenyegetett vi­déken Kiszombor és Makó, valamint Tiszabercel és Balsa között ismét megnyitották a vasúti forgalmat. Most már csak egy vonalon, Mátészalka és Zajta között szünetel a vasúti közlekedés, s a MÁV iránvvonatai nagymennyiségű kő- és építőanyagot szállíta­nak az árvízsújtotta terüle­tekre. Elutazott hazánkból a szovjet kormányküldöttség A magyar—szovjet gazda­sági és műszaki—tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság IX. ülés­szakán részt vett szovjet kormányküldöttség Mihail Leszecakónak, a miniszterta­nács elnökhelyettesének ve­zetésével szombaton délelőtt elutazott Budapestről. A delegáció búcsúztatásá­ra a ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Gyenes András külügymi­niszterhelyettes és az együtt­működési bizottság több ma­gyar tagja. Ott volt a dele­gáció búcsúztatásán F. J. Tyitov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. KS/D. NAPLÓ. TELEFOTO Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Biró József külkereskedelmi miniszter társaságában szombaton látogatást tettek » Budapesti Nemzetközi Vásáros. Megyei művelődési ház épül Pécsett Évek óta nagy gondot je­lent a közművelődésben, hogy nincs központi műve­lődési ház Baranyában. A gondok enyhítésére a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa már tett lé­péseket. Ennek eredménye­ként az Országos Tervhiva­tal a SZOT egyetértésével 20 millió forintot bocsátott me­gyénk rendelkezésére egy művelődési központ építésé­re. Az összeg nem elég, a ter­vezett objektum költségeit nem fedezi. Szükséges, hogy a helyi ipari üzemek, gaz­daságok társadalmi segítsé­get nyújtsanak, mert csak ebben az esetben kapjuk meg a 20 millió forintot. Az első lépések megtör­téntek. Tegnap Pécsett, az SZMT székházban, az SZMT vezetői, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat, a Mohá­csi Farostlemezgyár, a Bo- lyi Állami Gazdaság, a Ba­ranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat és a Mecseki Szénbányák Vállalat képvi­selői — ismerve a probléma jelentőségét — közölték se­gítő szándékukat. Ügy nyi­latkoztak, hogy a 20 millión felüli összeget ők és a me­gye, valamint Pécs várói' vállalatai, támaszkodva i dolgozóik egyetértésére, sa­ját erőforrásaikból előteremt .hetik. i GYERMEKNAP, 1G70

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom