Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

1970. május 30. Dunammi napid Háromszoros, négyszeres túljelentkezés Lezárultak a felvételi je­lentkezések a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem, az Ál­lam- és Jogtudományi Kar, valamint a Tanárképző Főis­kola új tanévének első év­folyamára. Az orvosegyetemre 507-en adták be kérelmüket és kö­zülük csak a legjobbak le­hetnek medikusok, mert az engedélyezett keretszám 200 elsőéves felvételét teszi le­hetővé. A jogikaron a 70 nappali tagozatos helyre 294 fiatal pályázik. A leányok, száma valamivel több, mint a fiúké. Esti és levelező tagozatra 237-en kérték felvételüket. A Tanárképző Főiskola nappali tagozatára 950, a le­velező tagozatra 260 felvé­teli kérelmet nyújtottak be. A nappali tagozatos pályá­zók közül a leányok arány­száma elérte a 70 százalé­kot. A nappali tagozatra be­iratkozható elsőévesek ke­retszáma 330. A közel három­szoros túljelentkezés mellett külön problémaként jelent­kezik a választott szakok kö­zötti nagy aránytalanság. A jelentkezők döntő többsége humán tantárgyakat válasz­tott, míg természettudományi szokokon, a vártnál keveseb­ben akarnak tanulni. A pécsi egyetemeken és a Tanárképző Főiskolán a fel­vételi vizsgák június végén, az írásbeli dolgozatok írásá­val kezdődnek meg. Jubilál a papi békemozgalom Húsz éves a magyar papi békemozgalom. Ez alkalom­ból tegnap Pécsett ünnepi társadalmi választmányi ülést tartottak. Ezt követően Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke a résztvevők tiszteletére fogadást adott, amelyen megjelent dr. Cser­háti József megyéspüspök és Papp Imre, a Pécs városi Tanács vb-elnök-helyettese. A fogadáson Baranya me­gye és Pécs város állami vezetői, valamint a papi bé­kemozgalom és választmány tagjai baráti eszmecserét folytattak. — nist — — Űj teherszállító-eszkö­zök. Mintegy 130 tehergépko­csit, tíz rakodógépet és 19 pótkocsit rendelt 1970-re, a teherfuvarozás fejlesztése ér­dekében a 12. AKÖV. A meg­rendelés alapján megérkezett és munkábaállítottak 40 te­hergépkocsit, öt rakodógépet és nyolc pótkocsit. I — Jóska! Ha Joseph J. Scherschel meghallja ezt a nálunk oly gyakori nevet, rendszerint felkapja a fejét. A név puszta hallatára emlékképek lepik meg abból az időből, amikor még nem volt név­kártyája és Temesvárról az új-világba vándorolt édes­apja egyszerűen csak Jóská­nak szólította. A magyar nyelvet már nem tanulta meg, de szíve mélyén egy ici-picit még magyarnak ér­zi magát. Nem véletlen, hogy samikor a National Geogra­phie Magazine szerkesztősé­gében elhatározták: a közép­európai országok sorában „feldolgozzák” Magyarorszá­got is, ő ide kérte magát. A „Jóskán” kívül az ízekre is figyel. A magyar konyha pontosan felidézi benne gyer­mekkorában elvesztett édes­anyja főztjeinek zamatát. De Joseph J. Scherschel természetesen nem ezért ér­kezett Magyarországra, s eközben Baranyába. hogy gyermekkori emlékeit fel­idézze. Az a feladata, hogy a Nemzetközi FöldrajN Tár­Megkezdődött a traumatológiai vándorgyűlés Kezdjük a tudósítást egy nyilatkozattal. Dr. Forgon Mi­hály pécsi sebészprofesszor mondja: — A balesetek számának folyton fokozódó emelkedése napjainkban világjelenség. Következménye ez annak a hatalmas technikai fellendü­lésnek. mely a XX. századot jellemzi. Az ipar örvendetes fejlődése, mezőgazdaságunk gépesítése, de nem utolsósor­ban közlekedésünk gyors nö­vekedése hazánkban is min­den óvintézkedés ellenére el­kerülhetetlenül vonja maga után a balesetek számának egyre fokozódó emelkedését. A baleset napjaink egyik leg­elterjedtebb betegsége lett. De ehhez még azt is hozzá­tehetjük, hogy nemcsak a balesetek száma, hanem az esetek súlyossága is egyre nagyobb. A baleseteket szülő technika más oldalról viszont segíti a balesetsebészetet. A technika a balesetek ellátása területén is módot adott szá­mos olyan megoldás, műtét alkalmazására, melyre né­hány évtizede még csak nem is gondoltunk. Célzok itt az újraélesztésekre, szövetátülte­tésekre, de nem utolsósorban a törések korszerű csontegye­sítő műtéti megoldásaira. — Szükséges tehát — foly­tatta —, hogy kongresszusain­kon, évi vándorgyűléseinken szakmánk és a határterületek fejlődéséről, egymás kutatá­sairól, technikai újításairól, munkamódszeréről és a leg­újabb módszerek alkalmazá­sával szerzett tapasztalatokról áttekintést kapjunk. Ezt a célt szolgálja jelen vándor- gyűlésünk is. melyet a Ma­gyar Tráumatológus Társaság az idén Pécsett kívánt meg­rendezni. Meg kell mondani, hogy erre a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem új klinikai tömbjében minden feltétel ideálisan adva van. Reméljük, hogy vándorgyűlésünk mind­annyiunk számára, — de nem utolsósorban betegeink szá­mára, — annyi elméleti és gyakorlati haszónnal jár majd, mint amennyit a beje­lentett előadások nagy száma, a témák változatossága, s a belefektetett sok munka jo­gosan ígér. Lényegében erről tárgyal­nak a Magyar Traumatológiai Társaság tegnap délután meg­nyílt vándorgyűlésén. A gyű­lést dr. Boros Béla, a Pécsi Orvostudományi Egyete; V rektora nyitotta meg, majd dr. Honig Vilmos, a társaság főtitkára, továbbá a rendező­bizottság nevében dr. Forgon Mihály professzor üdvözölte. Ezek után a dr. Szántó—dr. Székely szerzőpár előadásá­val megkezdődött a tudomá­nyos program. Ez az előadás az orvostudomány egyik új útjáról, a hyperbaricus oxi- géntherápiának a traumato­lógiában történő alkalmazá­sáról és jövőjéről szólt. Az egész országot képviselő elő­adók között pécsiek is voltak, Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülélst tar­tott. Megtárgyalta és elfo­gadta többek közt a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. stsámú tvr. mó­dosítását, amelyet a Szak- szervezetek Országos Taná­csa kezdeményezett. E sze­rint július 1-től a betegségi biztosítás keretében a dolgo­zók, valamint családtagjaik — az eddigi 90 nap helyett — időbeli korlátozás nélkül kaphatnak díjtalan kórházi, gyógyintézeti ápolást. Az Elnöki Tanács felhatal­mazása alapján a kormány ezzel egyidejűleg rendeleté­ben kiterjesztette a fentieket a nyugdíjasokra és azok csa­ládtagjaira is, akik tehát jú­lius 1-től a betegségi biztosí­tás keretében szintén időbeli korlátozás nélkül jogosultak díjtalan kórházi, gyógyintéze­ti ápolásra. így dr. Makar ész Dénes és dr. Habon György a pécsi já­róbetegellátás ötéves töréses beteganyagának megoszlásá­ról értekezett. A Magyar Néphadsereg pécsi 3. számú Honvédkórházát pedig két előadás képviselte. Ezekről ugyancsak rövid nyilatkoza­tot kértünk: Dr. Lux Ottó: — Az égéstraumatológiai ellátást nem lehet leszűkíteni a szorosan vett gyógyításra és kutató munkára, fontosnak tartjuk a megelőzést, a reha­bilitáció és utógondozás kér­dését is. A komplex ellátás csak úgy valósítható meg, ha a szakkádereken kívül a meg­felelő osztály; műszerezettség és gépi felszerelés is rendel­kezésre áll, mert ezek kon­centrálása teszi gazdaságossá a betegellátást Dr. Török Zoltán: — Az előadás lényege: az égési sérültek ellátásának gyakorlati kérdései. Egyik ki­emelt gondolata: az égési osztály legnagyobb megterhe­lését a tömegsérülések ellá­tása okozza. Ezzel kapcsolatos néhány kérdés: a sebkezelési módszereink lényege, hogy a sebeket nyitottan kezeljük, semmiféle kötést nem te­szünk a betegekre. A sebészi kezelésnek döntő jelentőséget tulajdonítunk, részben az égett sérültek közvetlen gyó­gyítása során, mely elsősor­ban különféle bőrátültető módszereket, plasztikai meg­oldásokat jelent. De nagy je­lentősége van a sebészeti ke­zelésnek az égés után esetleg kialakuló hegek által okozott funkciókárosodás helyreállí­tásában is. Rendkívül fontos: az égett beteg mindenféle gondjával, bajával azonos or­voscsoport foglalkozzék, amelyben a traumatológus, a plasztikai sebész, az anaesthe- siológus, a belgyógyász, a pszichiáter és rendkívül ma­gas színvonalú, képzett ápoló­nővérek vesznek részi A vándorgyűlés ma folytat­ja munkáját. Földcssy Dénes Ércbányászok soron kívül Átszervezik Pécs szakrende lő-há lóza tát Milyen változásokat jelent a ma avatandó újmecsekalji rendelőintézet? — Dr. Brcila István sajtótájékoztatója Dr. Breila Isván, a Pécs városi Tanács V. B. egészség- ügyi osztályának vezetője tegnap délelőtt sajtótájékoz­tatót tartott a ma felavatan­dó újmecsekaljai rendelő- intézetről, s arról, hogy ez az új intézmény milyen vál­tozást eredményez majd az egész város, sőt bizonyos mértékig Baranya megye egészségügyi ellátásában. Először néhány számadat: a rendelőintézet felépítése és berendezése 56 millió forint­ba került, s ezt az összeget elsősorban a Mecseki Érc­bánya Vállalat, azon kívül a tanács fizette. Egyik szár­nyában a 28 munkahelyes ércbányász üzemi szakrende­lő kap otthont, másikban ^z 52 munkahelyes tanácsi szak­rendelő. Továbbá itt lesz Pécs legnagyobb patikája, a Schulek Gyógyszertár. Az intézet az ország legnagyobb járóbeteg szakrendelője lesz. A szakrendelő jelentősége azonban csak az egész vá­rost, sőt, a megye egészség- ügyi szervezetébe illesztve látható. Megnyitásával ugyan­is megváltozik a pécsi egész­ségügyi szakrendelő hálózat, mégpedig a következő kép- pen: Az első kerületben a Fe­kete Gyémánt téri szakren­delőben látják el 11 felnőtt orvosi körzet, valamint a volt pécsváradi járás lakos­ságát. A második kerületben, a Munkácsy Mihály utcai rendelőintézetben lesz egy nagy városi nő és gyermek­„Magyar sztori" saság Washingtonban meg­jelenő világlapjába, amelyet havi 7 és fél milliós pél­dányban a világ minden tá­ján terjesztenek, művészi fo­tókat készítsen hazánk leg­vonzóbb tájairól. A fotókat októberig kell elkészítenie, s attól számítva körülbelül egy év múlva jelenik meg a „magyar sztori”. Miután két napot töltött Baranyában, a megyei Ide­genforgalmi Hivatalban ta­lálkoztunk vele. Elragadónak találta Pécset, Siklóst, a hi­vatal vendégfogadását, s bár a hirtelen szerzett benyomá­sok alapján nyilatkozott, tett néhány megszívlelendő meg­jegyzést. — Pécs lenyűgöző. Kör­nyéke is szép. De egyidöben túl sok helyen dolgoznak közművesítésen. Annyira fel­ásták a várost, hogy nem is tudtam felvételt készítem. Ezért júliusban még vissza­jövök. Remélem, több siker­rel. Siklósról: — Életemben először lak­tam várkastélyból átalakított hotelben. Kitűnő a lakosz­tály. Az étteremben a ki­szolgálás és az ételmennyi­ség elsőrangú. Az ételek mi­nőségéről viszont nem mond­hatom ugyanezt. Egyébként sajnálatos, hogy a festői vá­rat teljes befejezés előtt ad­ták használatba mert így a turisták az építkezés, s az ezzel járó felfordulás képét is magukkal viszik. Az idegenforgalmi propa­gandáról: — Fontos volna, hogy az olyan szerveket, mint a Ba­ranya megyei Idegenforgal­mi Hivatal, ahol rendkívül udvariasan bánnak a vendé­gekkel, nemzetközileg is is­mertté tegyék. Az olyan re­mek ötletet is, mint az iba- faí múzeum, széles körben propagálni kellene. Az én hazámban ha valami új buk­kan fel, rögtön nagy tudósí­tások jelennek meg róla. Ennek a szemléletnek a meghonosítása szerintem itt is indokolt volna. A friss idegenforgalmi propagandá­hoz az is hozzá tartoznék, hogy legalább háromhavon- ként adjanak ki tájékoztató­kat, * ezzel segíteni az egyé­ni turistákat. Baranyának vannak — ha nem is negyedévenként fel­frissített, de szép kiadvá­nyai. Mutatnak neki néhá­nyat. Szabadkozik. — Ne vegyék rossznéven, amit mondtam. Én járom a világot, évente legalább két­száz napot töltök Ausztráliá­ban. Afrikában, Ázsiában, Európában, s mindig a tu­rista szemével nézem a vilá­got. Pécset és Baranyát is egyszerű turistaként igyekez­tem megismerni. Képeimen azokat a tájakat fogom be­mutatni, amelyekre minden turista eljuthat. Mondhatom, jól éreztem itt magam. Sze­retnék még többször vissza­térni ide. Elköszön, indul a Porce­lángyárba. Készül a „ma­gyar sztori”. (Harsányt) védelmi rendelőintézet, sajá­tos gyermekszemészeti, gyer­mek fül-, orr- és gégészeti, gyermekröntgen, gyermek orthopádiai osztállyal és gyer­meklaboratóriummal. Itt kap még otthont a felnőtt ortho- pádidai szakrendelés is. — Mindez egész Pécs város és Baranya megye rendelkezésé­re áll majd. Továbbá itt lesz a pécsi gyermekfogászat is, az iskolafogászat kivételével. E mellett 21 felnőtt orvosi körzet lakosságának szakren­delője marad még itt, va­lamint a pécsi járás hagyo­mányos — nem szakosított — gyermekszakrendelése. — Végül nagyon fontos felada­tot látnak majd el a Mun­kácsy Mihály utcai épület­ben: megszervezik minden pécsi lakos úgynevezett ak­tív és komplex szűrővizsgá­latát. Ez annyit jelent, hogy évente vagy másfél évente mindenkiről egy ernyőfény­kép felvétel készül, s ezen nemcsak a tüdőgyógyászati, hanem a szívbetegségeket is szűrik, még olyan állapot­ban észlelhetik, amikor a be­tegnek nincsen panasza. E célra a legkorszerűbb, a já­róbetegellátásban Magyar- országon még nem alkalma­zott gépi berendezéseket kapják meg. Az új, harmadik kerületi — s ma avatandó — szak­rendelőhöz 16 pécsi felnőtt orvosi körzet, valamint a pécsi járás nyugati felének lakossága tartozik majd, így lát el 100 ezer embert. To­vábbá itt lesz a Mecseki Ércbánya Vállalat szakren­delője, az egész megye és Pécs város urológiai szakren­delése, egy kisebb tüdőgon­dozó és kisebb gyermek­szakrendelő tömb. Ezt a gyökeres átszervezést hosszú hónapokon át készí­tették elő, a leggondosabb felmérésekkel, a lakosság létszámának, s mindennemű jellegzetességének legmesz- szebbmenő figyelembevételé­vel. S ami még fontos: ez az új rendelőintézet lehető­vé teszi korszerű, úgyneve­zett team-rendszerű család­ellátás pécsi megszervezését. Továbbá az egy betegre jutó vizsgálati idő is növekszik valamennyit. Azokon a szak- rendeléseken, amelyek nem lesznek a Mecseki Ércbánya Vállalat önálló épületszár­nyában, az ércbányászok so­ron kívül jelentkezhetnek a tanácsi szárny szakrendelői­ben. Minden órában ugyanis negyed órát üresen hagynak, addig más beteget nem fo­gadnak, így válik lehetővé az ércbányászok gyors ellá­tása. Az új intézményben a rendelés június második fe­lében kezdődik. F. D. Szabó Tünde előadóestje Dosztojevszkij: Feljegyzé­sek az egérlyukból című no­vellája, vagy kisregénye töké­letesen alkalmatlannak tűnik arra, hogy ezt egy ember másfél órán keresztül közön­ségnek előadja. Az egész nem egyéb, mint egy negyvenéves férfi töprengése saját leiké­ről, cinizmusáról, vagy kicsi­nyességéről. Másfél órán át vitatkozik önmagával, majd néhány percen keresztül egy bukott lánnyal, akit meglec­kéztet. Végül itt is magával vitatkozik, monomániásan, mint egy világos emberi tu­dattal rendelkező, elnyomoro- dott egér, aki ki sem akar bújni a lyukból, csak önmaga körül forgolódik. Meghökkentő vállalkozásba bonyolódott tehát múlt szom­bat este Szabó Tünde szín­művésze. És meg kell mon­danom, hogy ez várakozáson felül sikeres volt. A homályba borult színpa­don egyetlen karosszék, egy párnázott nagy szék. A szín­pad lassan megvilágosodik és megjelenik egy modern, mai fiatal lány, mai frizurával, fekete hosszú nadrágban, de­rekán egy fura övvel, ame­lyet az ember hajlandó oro­szosnak nézni. Majd beszélni kezd. Mintha humoreszket mondana, egy kicsinves lelkű de jó megfigvelőképességű alak vall magáról és ez a ru­ganyos, friss, fiatal testű lány éles kontrasztként, látszólag eszköztelenül, csak a hangját és egyáltalán nem túlzott arc­játékát veti be. Tehetségére jellemző, hogy néhány perc múlva eltűnik a lány. csak a hang és az arc- kifeiezés változása marad és a néző a szünetet is beleszá­mítva. nem esik ki ebből a hangulatból, amibe ez a fiatal művész beleringatta. Pedig az egész, amit el­mond, vagy játszik, egyetlen lelki monológ, mintha valaki egy lelki szemetes kosarat töltene meg a saját cselekvé­se helyett a saját elmélkedé­sével. Mesél arról, hogy mit tett addig, amíg negyven éves ko­rára nyugdíjba nem ment, vi­tatkozik magával, hogy rossz ember-e, jó-e, pedig valójá­ban egyik sem, hanem mint a legtöbb Dosztojevszkij figu­ra, hőse elnyomorodott. Tulajdonképpen monstruó- zus törpe, akinek minden lel­ki szőrszálát látjuk és aki cselekvés helyett csak elemez és nem történik több, mint hogy egyszer kinézett magá­nak egy ismeretlen ellenséget az utcán és hosszú hetek elő­készületei után vállal neki­ment. Hosszú ez az előkészü­let, öltözködik rá, mint a lány az első báljára. Valóban mindez alkalmat­lannak látszik arra, hogy egyetlen előadóval betöltsön egy estét, hogy a közönség fe­szülten figyeljen és egyetlen pillanatra sem lankadjon el, hogy elhiggye azt a színpadi csodát, hogy ez a karcsú, fe- ketenadrágos fiatal lány negyvenéves férfi és elhites­se, hogy ez a negyvenéves, lelki emigrációba szorult, te­hetetlen, a kényszeresség há­lójában vergődő furcsa, gro­teszk, cinikus, ellenszenves polgár nemcsak Dosztojev­szkij, hanem én, te. ő, mind­annyiunk és úgy hozza ezt napvilágra, hogy az ember­nek néha a háta borzong tőle. Van az a jelenet, amikor a darab hőse vitatkozik az el­bukott, Rigából származó ut­calánnyal. A látszólag bizton­ságban élő ember fölénye az utcalány kitaszítottsága és re­ménytelen jövője csap itt össze Szabó Tünde egyedü' folytatott párbeszédében. Ez úgy megragadja az embert, hogy hosszú időn át felejt­hetetlenné válik. Szabó Tünde ebben az egyetlen, nehézveretű lélek­tani novellában feszültséget tud teremteni, elő tudja va­rázsolni a lélek olyan örvé­nyeit, amire csak Dosztojev­szkij képes. Mindezt látszó­lag eszköztelenül, intellektuá­lisan. de belső feszültségtől és felelősségtől szinte szét­robbanva. Sz. K. > I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom