Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-22 / 118. szám

1970. május 22. mmantmt n am n Munka a falusi asszonyoknak Kisüzemek — semmiből Szentlőrinc: vállfától az ajtóig — Vókány: karnisüzem Gyártják már a különleges paneleket Júniusban elkezdik a falak szerelését a posta új műszaki épületén Szinte a semmiből hoztak létre ipart néhány baranyai községben a fogyasztási szö­vetkezetek. Ezeknek a kis­üzemeknek a haszna sokirá­nyú. 1. Munkalehetőséget, megfelelő jövedelmet biztosí­tanak a falusiaknak, elsősor­ban — és ez nagyon örven­detes — a nőknek. Ha dol­gozni akarnak, nem kell in­gázniuk. 2. A kisüzemek hasz­not hajtanak a népgazdaság­nak, olyan cikkeket — fő­ként hiánycikkeket gyárta­nak, amelyek előállítására a nagyipar nem vállalkozik. Ezenfelül a kisüzemek a pia­ci igények változásaira ru­galmasabban reagálnak. 3. Az iparból élünk, mondja Ma­darász János, a szentlőrinci fogyasztási szövetkezet igaz­gatósági elnöke, és megma­gyarázza: 26 község kereske­delmi ellátását kell biztosíta­niuk, a boltok többsége — kisközségekről van szó — rá­fizetéses. Ipar nélkül nehéz lenne ezeket fenntartani, nem is szólva a hálózatfejlesztés­ről. Az alábbiakban két út­törő vállalkozásról lesz szó. íme, így lett a semmiből a 100 és a 200 fős, szépen jö­vedelmező kisüzem. Keserves napok A szentlőrinci fogyasztási szövetkezet faipari üzemének helyén valamikor egy keres­kedő fatelepe állt, a mostani irodákban, a szociális létesít­ményekben pedig valamikor disznók röfögtek, mert sertés- hizlalda is volt itt. Nagyon szerény keretek között 1958- ban kezdték el a munkát, mindössze 10 fővel. Vállfákat készítettek. Az évek során fellendült a vállalkozás, a létszám 1964-ben már 40, 1968-ban pedig már 120 fő. A termelési érték utóbb el­érte az évi 8—12 millió fo­rintot. Az új gazdasági me­chanizmus aztán azzal kö­szöntött be Szentlőrincen, hogy létüket kérdőjelezte meg. — A budapesti Május 1. Ruhagyár máról holnapra közölte, nem tart igényt váll­fáinkra. ''Százhúsz embert kellett volna szélnek ereszteni. Hogy erre a szomorú lépésre ne kerüljön sor, hogy időt nyer­jenek, saját kockázatukra to­vábbra is gyártották a váll­fákat. A vezetők pedig láza­san kutatták, mi legyen a vállfa helyett. Végül amellett a termék mellett döntöttek, amelyről mindenki tudta, hogy csak ráfizetésesen lehet előállítani. Ez a termék az épületajtó. Sikerült felhajta­ni mindenekelőtt az alap­anyagot — szovjet talpfákat. Ekkor meg az volt a baj, hogy hosszú a talpfa, hetven centit le kell vágni mind­egyikből, s ha ezt eldobják, ráfizetéses az egész. Aztán megtörtént a csoda. A gor- diusi csomót úgy oldották meg, hogy a hetven centis darabokat — hármat-hármat — összeragasztották és az aj­tó két oldalát befedték színes farostlemezzel. Ez is I. osz­tályú áru. így egycsapásra jövedelmező lett az ajtók gyártása és az átállás gyorsan megtörtént. Kapacitásukat a TÜZÉP teljes egészében le­kötötte. Évente negyvenezer darab különféle, egyébként hiánycikknek számító ajtót gyártanak, a termelési érték az idén már meghaladja a 25 millió forintot, és ebből szép summa a nyereség. A létszám a két műszakban 180 fő, zömmel nők, a környékbeli falvak lányai, asszonyai. Áz átlagkereset 2200 forint Nem volt könnyű idáig el­jutni. Sokszázezer forintos költséggel új műhelyrészeket kellett építeniük, gépeket be­állítaniuk, ezeket egyébként saját maguk készítették. És a gyártás forgóeszköz vonza- ta sem 600 ezer forint, mint a vállfáknál, hanem 5 millió forint, és ez a fejlesztési ala­pot terhelte. De most már sínen van a vállalkozás, a dolgozók is elégedettek lehet­nek a fizetésükkel. Az átlag- keresetek 2200 forint körül mozognak. Néhány adat a bérjegyzékből. Egy szalagfű­résznél dolgozó asszony ke­resete 2595 forint, egy gyalus férfi bére 2941, egy gyalus asszonyé 2146, egy famarÓ6é 3374, egy anyagmozgató asz- szony bére pedig, aki két hó­napja van itt, 1376 forint Karnisüzem a sütödében A vókányi volt sütődében és kenyérboltban rendezke­dett be 1966 novemberében a újpetrei fogyasztási szövet­kezet függönykarnis üzeme. A gyártás jogának megszer­zéséért annak idején a ME- SZÖV-nél több szövetkezet is pályázott, a vókányiak min­tadarabja tetszett a legjob­ban. A létszám kezdetben mindössze 6 fő volt, de aztán ez a vállalkozás is virág­zásnak indult. A két műszak létszáma ma már megközelíti a száz főt, az évi termelési érték pedig az idén tízszer több lesz mint az első évben — 13—14 millió forint. A fejlődés itt is szembe­tűnő, eddig közel egymillió forintot, az idén újabb 300 ezer forintot költenek az üzemre. Gépeket, járműveket vásároltak, műhelyeket, tá­rolószint építettek. A fejlesz­tés a jövőben, ahogy az ÁFÉSZ vezetői megjegyezték, nem a létszám bővítésére irányul, a cél: az automatizá­lás. A vókányi karnis hulla­dék faanyagból készül. Nem kis utánajárást jelentett az alapanyag beszerzési helyei­nek felkutatása. A léceket Szolnokról és az újpetrei tsz­től szerzik be, a síneket és a guri-gurit kezdetben a vas­műszaki nagykereskedelmi vállalatoktól vásárolták, ké­sőbb találtak olcsóbb beszer­zési helyet. Vevőik között ta­láljuk a Centrum Áruháza­kat, vasműszaki boltokat, fo­gyasztási szövetkezeteket. Az órabér kezdetben 4—5 forint volt, ma már 5,50 és 10 forint között mozog. Itt is zömmel asszonyok dolgoznak, akiknek jól jön havonta az az 1300—1500 forint. Akad olyan asszony, aki többet ke­res mint a férje. Azelőtt ott­hon a háztartást vezették. Az ilyen kis vállalkozáso­kat, amilyen a szentlőrinci és a vókányi, és még sorol­hatnánk, kezdeményezni, se­gíteni kell, jelentős szerepük van a falu felemelkedésében. Miklósvári Zoltán Minden kisiparos műhely egy-egy apró gyár, ahol a mesterség hagyományos, vagy némileg korszerűsödött esz­közeivel, szerszamaival min­dent egy vagy két ember­nek kell elvégeznie. A szak­ma minden csinját-binját. apró fogását ismerni kell, — de az sem ritka, hogy más szakmákba is „átruccan” a mester, hogy minden külső segítség nélkül el tudja ké­szíteni a megrendelt mun­kát. A kisiparosoknál ^szaba­dult” ifjú szakmunkások után kapnak az üzemek, vál­lalatok, jól tudják alkalmaz­ni őket azokon a munka • helyeken is, ahol a szakmán belül univerzális képzettség­re van szükség. A mester úr a tenyerét mutatja: — Látja ezt? Kalapácshoz szokott. Ha én ezzel lekeve­rek valakinek, ott nincs apelláta. — És le szokott keverni? — A Janit gondolja? Mikor is ... úgy tavaly nyáron le­hetett, amikor kapott egyet, merthogy azt hitte a haver­jai között van. Különben nem nyúlok én hozzá, pedig az apja azzal hozta ide: üsse csak mester úr, azt aka­rom, hogy ember legyen be­lőle ... Aztán minek üssem? Kaptam én verést, ebédet se annyit. — mégsem lettem okosabb tőle. — Jani, beszélgetésünk tárgya, nem hagyja abba a munkát. Hallja, hogy róla folyik a szó, időnként oda­sandít, de csak akkor jön Bőrgyár — nagy díj Kesztyűgyár — vásári díj Pécsi termékek sikere a BW-n Szerdán zsűrizték a Buda­pesti Nemzetközi Vásár dí­jaira pályázó 146 vállalat és szövetkezet 462 termékét. A Fővárosi Tanács 12 nagydíja és a BNV 80 díja közül ket­tőt pécsi gyárak szereztek meg termékeikkel. A Bőripa­ri Vállalat pécsi gyára idén kezdte meg különleges eljá­rással gyártani ruházati célra a magas, selyemfényű sertés velúrbőrt. A gyárnak ez az újdonsága a nyugati orszá­gokban keresett exportcik­künk, s a termelés jelentős részét ezeken a piacokon ér­tékesítik. A belföldön is ked­velt ruházati bőr a Fővárosi Tanács egyik nagydíját nyer­te el. A Kesztyűgyár a Déri János műszaki fejlesztési elő­adó által tervezett Morat- felsőrészes női kesztyűjével a BNV díját nyerte el. közelebb, amikor a mester felé int: — Igaz-e Jani? — Hát, több se kéne be­lőle ... — Megy a munka? — kér- dezen a tizenhatévesforma nyúlánk gyerektől^ de a mes­ter válaszol helyette: — Lefőzi ez még a mes­tert is. Már úgy gondolom a lányokhoz járásban, mert azért még van igazítani való a kezén. De, hogy jó szak­ember lesz belőle azt én ga­rantálom. Hova jutna az ember, ha kikerül a keze alól a gyerek, aztán azt kérdik tőle a gyárban: hát erre se tudott megtanítani a meste­red? Ilyen meg velem nem volt, de nem is lesz az szentigaz. — Szóval itt meg lehet ta­nulni a szakmát. — Mondok valamit uram. Igazában már csak a maszek­nál lehet megtanulni. Mit mondjak: az én tanulóm el­boldogul a gyárban is, de egy ott végzett munkással nem nagyon tudnék mit kezdeni. De nem én mondtam ... A mechanizmus a követ­kező: a KIOSZ tanuló bizott­sága gondos, minden rész­letre kiterjedő műhelylátoga­tást végez annál a kisiparos­nál, aki tanulót szeretne fo­gadni. Meggyőződnek arról, hogy a műhely felszerelése, az iparos képzettsége, — s nem utolsó sorban emberi tu­lajdonságai megfelelnek-e a követelményeknek, vagyis ar­ról, milyen helye lesz a gye­reknek. a képzést év közben is ellenőrzik, — az iskolai osztályozó konferenciákat megelőzően pedig gyakorlati ismeretekből vizsgáztatják a tanulókat. A vizsgákra a szü­lőket, és a mestereket is meghívják, — így mindig fi­gyelemmel lehet kísérni, ho­gyan „formálódik” a gyerek, mennyit tud átadni a mes­ter a tudásából. Az új szakmunkástörvény eltörölte a helyzeti különb­séget. addig ugyanis a kis­iparosoknál szakmát tanuló fiatalok hátrányosabb hely­zetben voltak. A tanuló a napi nyolc óra helyett hét órát dolgozik naponta, ennek betartását a KlOSZ-nál lévő foglalkoztatási tábla alapján tudják ellenőrizni, amelyen szinte óra szerint fel van tüntetve, hol kell lennie a gyereknek. Az új törvény szerint a kis­iparosoknál tanuló fiatalok­nak is jár ebéd, vagy ebéd- térítés. Sokan, sokféleképpen értelmezték a törvényt, azon­ban teljesen felesleges a vi­ta: az ebéd-térítés 1970. ja­nuár 1-től jár a szakmunkás tanulóknak. A jelenlegi első, A palánkon kívülről még most sem látni sokat, inkább csak az ide-oda forgolódó da­rut. Közelebbről azonban másképp fest a helyzet. A kész betonalap, amelybe kö­zel 3 ezer köbméternyi anya­got dolgoztak be, várja a munka következő fázisát, a hatalmas, 7 tonnás kereszt­tartók, valamint a födém­szerkezeti elemek beemelését. A Pécsi Postaigazgatóság új műszaki épületén átme­neti szakaszban van a mun­ka. Aránylag kevesen dol­goznak, munkájuk egyben már az előkészületet jelenti a falazáshoz. A stasa-üzem- ben múlt héten megkezdték már a különleges méretű fal­elemek gyártását — a műsza­ki szárny, ahol az új telefon- központ is helyet kap — 6x2 méteres panelekből készül — második es harmadik éve­sek a vizsgáig a nyolc órára megállapított ói abért kapják, azok a tanulók pedig akik szeptember elsején kezdenek, az új rendeletben biztosított ösztöndíjra jogosultak. A magánkisiparosoknál végzett fiatal szakmunkások ritkán maradnak a mester mellett, — a szövetkezeti vagy az állami iparban he­lyezkednek el. Ezen még a kedvezmény sem változtat: ha a mester szakmunkásként megtartja volt tanulóját, egy évig nem kell alkalmazotti jövedelmi adót fizetnie. Baranya megyében jelenleg 777 szakmunkástanuló sajá­títja el a mesterség fogásait 507 magánkisiparos keze alatt. A korábbi években úgy lát­szik nagyon népszerű volt a szobafestő szakma: 88-an ké­szülnek a vizsgára. Utána nagyságrendben a lakatosok következnek több mint íél- százan, majd az autószerelő, asztalos mesterség követke­zik. öt órással, egyetlen ko­váccsal. három kádárral gya­rapodik nemsokára a megye szakember létszáma. Válto­zatlanul emberszegények az építőipari szakmák, s válto­zatlanul telítettek a női mes­terségek. Az áramlás tömeges a di­vatos, — nagyon lanyha a kevésbé ismert — és elis­mert szakmák felé. Így aztán gyakori az, hogy a mester tanulót, — a tanulójelölt mestert keres. és június közeoére várják a szállítás megindítását. A jövő hónap második felében tehát új lendületet kap az építke­zés és a jelenlegi helyzet is­meretében úgy látszik, hogy év végére állni is fog az épü­Egyelőre nincs baj a határ­idővel sem, a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat is azon van, hogy fennakadás néuvúl haladjon a munka. A svéd Ericcson-cég júliusbán. megkezdi az új telefonköz­pont szállítását, s a terv sze­rint 1971. január 2-án meg keu kezdeni a szerelést. Erre az időpontra az építőknek már helyet kell biztosítani a műszaki szárny első emele­tén és a kapcsolódó épület­részekben. Van azonban valami, ami aggodalommal tölti el a be­ruházót. A szerelés januári indítása elképzelhetetlen fű­tés nélkül. A műszaki épület végleges hőellátása a létesí­tendő HK—2 hőközpontból történik majd, lehetséges azonban, hogy ideiglenesen a Jókai utcai kazánházból kap­ja a fűtést. Azonban akár­hogy is lesz, a távvezetéket mindenképpen ki kell építe­ni, ennek nyomvonalán pedig ott áll még a Rákóczi út 40/a számú ház, amelynek szaná­lását ugyan elhatározták már, végrehajtani azonban nem le­het az épületben lévő üzletek tulajdonosainak egyre húzó­dó fellebbezése miatt. A pos­taigazgatóság aggodalma in­dokolt. A távvezeték építésé­nek költségéből ráeső hánya­dot — 1,4 millió forintot —- már tavaly átutalta a Vá­rosi Tanácsnak éppen az énítés gyors lebonyolítása ér­dekében. Ha azonban a sza­nálás nem történik meg ide­jében, természetesen a veze­téképítés is eltolódik, a kése­delem pedig a szerelés terv­szerinti kezdését — pesszi­mistán megfogalmazva pedig Pécs elviselhetetlen telefon­helyzetének gyors rendezését — veszélyeztetheti. Remél­hetőleg ezzel az akadállyal együtt elhárul az a másik is, amit egyelőre a Rákóczi út egyébként elkerülhetetlen át­fúrása körüli vita jelent, hi­szen a munka a legkritiku­sabb helyen akadályozza majd a forgalmat a nagyfon- tqsságú útvonalon. Kisebb, lakható családi házakat keresünk ügyfeleink részére Pécs környékén 30—40 000 Ft-os értékben Ajánlatokat az ingatlan pontos megjelölésével kérjük leadni. INKÖZ, Pécs, s Rákóczi út 39/b. A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet harkányi üzemegységének szőlő­jében az egyéb munkák mellett felszántják a sorközöket is. A közeli napokban paprika­palánta kerül a szőlősorok közé. D. Kónya József Női és férfi segédmunkásokat alkalmaz kőműves tanulók mellé a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat Fizetés teljesítménybér alapján. Jelentkezés a munkaerőgazdálkodáson. PÉCS, RÁKÓCZI ÜT 56. SZÁM ALATT. „Maszek44 szakmunkásképzés A tanuló mestert, a mester tanulót keres

Next

/
Oldalképek
Tartalom