Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-22 / 118. szám
1970. május 22. mmantmt n am n Munka a falusi asszonyoknak Kisüzemek — semmiből Szentlőrinc: vállfától az ajtóig — Vókány: karnisüzem Gyártják már a különleges paneleket Júniusban elkezdik a falak szerelését a posta új műszaki épületén Szinte a semmiből hoztak létre ipart néhány baranyai községben a fogyasztási szövetkezetek. Ezeknek a kisüzemeknek a haszna sokirányú. 1. Munkalehetőséget, megfelelő jövedelmet biztosítanak a falusiaknak, elsősorban — és ez nagyon örvendetes — a nőknek. Ha dolgozni akarnak, nem kell ingázniuk. 2. A kisüzemek hasznot hajtanak a népgazdaságnak, olyan cikkeket — főként hiánycikkeket gyártanak, amelyek előállítására a nagyipar nem vállalkozik. Ezenfelül a kisüzemek a piaci igények változásaira rugalmasabban reagálnak. 3. Az iparból élünk, mondja Madarász János, a szentlőrinci fogyasztási szövetkezet igazgatósági elnöke, és megmagyarázza: 26 község kereskedelmi ellátását kell biztosítaniuk, a boltok többsége — kisközségekről van szó — ráfizetéses. Ipar nélkül nehéz lenne ezeket fenntartani, nem is szólva a hálózatfejlesztésről. Az alábbiakban két úttörő vállalkozásról lesz szó. íme, így lett a semmiből a 100 és a 200 fős, szépen jövedelmező kisüzem. Keserves napok A szentlőrinci fogyasztási szövetkezet faipari üzemének helyén valamikor egy kereskedő fatelepe állt, a mostani irodákban, a szociális létesítményekben pedig valamikor disznók röfögtek, mert sertés- hizlalda is volt itt. Nagyon szerény keretek között 1958- ban kezdték el a munkát, mindössze 10 fővel. Vállfákat készítettek. Az évek során fellendült a vállalkozás, a létszám 1964-ben már 40, 1968-ban pedig már 120 fő. A termelési érték utóbb elérte az évi 8—12 millió forintot. Az új gazdasági mechanizmus aztán azzal köszöntött be Szentlőrincen, hogy létüket kérdőjelezte meg. — A budapesti Május 1. Ruhagyár máról holnapra közölte, nem tart igényt vállfáinkra. ''Százhúsz embert kellett volna szélnek ereszteni. Hogy erre a szomorú lépésre ne kerüljön sor, hogy időt nyerjenek, saját kockázatukra továbbra is gyártották a vállfákat. A vezetők pedig lázasan kutatták, mi legyen a vállfa helyett. Végül amellett a termék mellett döntöttek, amelyről mindenki tudta, hogy csak ráfizetésesen lehet előállítani. Ez a termék az épületajtó. Sikerült felhajtani mindenekelőtt az alapanyagot — szovjet talpfákat. Ekkor meg az volt a baj, hogy hosszú a talpfa, hetven centit le kell vágni mindegyikből, s ha ezt eldobják, ráfizetéses az egész. Aztán megtörtént a csoda. A gor- diusi csomót úgy oldották meg, hogy a hetven centis darabokat — hármat-hármat — összeragasztották és az ajtó két oldalát befedték színes farostlemezzel. Ez is I. osztályú áru. így egycsapásra jövedelmező lett az ajtók gyártása és az átállás gyorsan megtörtént. Kapacitásukat a TÜZÉP teljes egészében lekötötte. Évente negyvenezer darab különféle, egyébként hiánycikknek számító ajtót gyártanak, a termelési érték az idén már meghaladja a 25 millió forintot, és ebből szép summa a nyereség. A létszám a két műszakban 180 fő, zömmel nők, a környékbeli falvak lányai, asszonyai. Áz átlagkereset 2200 forint Nem volt könnyű idáig eljutni. Sokszázezer forintos költséggel új műhelyrészeket kellett építeniük, gépeket beállítaniuk, ezeket egyébként saját maguk készítették. És a gyártás forgóeszköz vonza- ta sem 600 ezer forint, mint a vállfáknál, hanem 5 millió forint, és ez a fejlesztési alapot terhelte. De most már sínen van a vállalkozás, a dolgozók is elégedettek lehetnek a fizetésükkel. Az átlag- keresetek 2200 forint körül mozognak. Néhány adat a bérjegyzékből. Egy szalagfűrésznél dolgozó asszony keresete 2595 forint, egy gyalus férfi bére 2941, egy gyalus asszonyé 2146, egy famarÓ6é 3374, egy anyagmozgató asz- szony bére pedig, aki két hónapja van itt, 1376 forint Karnisüzem a sütödében A vókányi volt sütődében és kenyérboltban rendezkedett be 1966 novemberében a újpetrei fogyasztási szövetkezet függönykarnis üzeme. A gyártás jogának megszerzéséért annak idején a ME- SZÖV-nél több szövetkezet is pályázott, a vókányiak mintadarabja tetszett a legjobban. A létszám kezdetben mindössze 6 fő volt, de aztán ez a vállalkozás is virágzásnak indult. A két műszak létszáma ma már megközelíti a száz főt, az évi termelési érték pedig az idén tízszer több lesz mint az első évben — 13—14 millió forint. A fejlődés itt is szembetűnő, eddig közel egymillió forintot, az idén újabb 300 ezer forintot költenek az üzemre. Gépeket, járműveket vásároltak, műhelyeket, tárolószint építettek. A fejlesztés a jövőben, ahogy az ÁFÉSZ vezetői megjegyezték, nem a létszám bővítésére irányul, a cél: az automatizálás. A vókányi karnis hulladék faanyagból készül. Nem kis utánajárást jelentett az alapanyag beszerzési helyeinek felkutatása. A léceket Szolnokról és az újpetrei tsztől szerzik be, a síneket és a guri-gurit kezdetben a vasműszaki nagykereskedelmi vállalatoktól vásárolták, később találtak olcsóbb beszerzési helyet. Vevőik között találjuk a Centrum Áruházakat, vasműszaki boltokat, fogyasztási szövetkezeteket. Az órabér kezdetben 4—5 forint volt, ma már 5,50 és 10 forint között mozog. Itt is zömmel asszonyok dolgoznak, akiknek jól jön havonta az az 1300—1500 forint. Akad olyan asszony, aki többet keres mint a férje. Azelőtt otthon a háztartást vezették. Az ilyen kis vállalkozásokat, amilyen a szentlőrinci és a vókányi, és még sorolhatnánk, kezdeményezni, segíteni kell, jelentős szerepük van a falu felemelkedésében. Miklósvári Zoltán Minden kisiparos műhely egy-egy apró gyár, ahol a mesterség hagyományos, vagy némileg korszerűsödött eszközeivel, szerszamaival mindent egy vagy két embernek kell elvégeznie. A szakma minden csinját-binját. apró fogását ismerni kell, — de az sem ritka, hogy más szakmákba is „átruccan” a mester, hogy minden külső segítség nélkül el tudja készíteni a megrendelt munkát. A kisiparosoknál ^szabadult” ifjú szakmunkások után kapnak az üzemek, vállalatok, jól tudják alkalmazni őket azokon a munka • helyeken is, ahol a szakmán belül univerzális képzettségre van szükség. A mester úr a tenyerét mutatja: — Látja ezt? Kalapácshoz szokott. Ha én ezzel lekeverek valakinek, ott nincs apelláta. — És le szokott keverni? — A Janit gondolja? Mikor is ... úgy tavaly nyáron lehetett, amikor kapott egyet, merthogy azt hitte a haverjai között van. Különben nem nyúlok én hozzá, pedig az apja azzal hozta ide: üsse csak mester úr, azt akarom, hogy ember legyen belőle ... Aztán minek üssem? Kaptam én verést, ebédet se annyit. — mégsem lettem okosabb tőle. — Jani, beszélgetésünk tárgya, nem hagyja abba a munkát. Hallja, hogy róla folyik a szó, időnként odasandít, de csak akkor jön Bőrgyár — nagy díj Kesztyűgyár — vásári díj Pécsi termékek sikere a BW-n Szerdán zsűrizték a Budapesti Nemzetközi Vásár díjaira pályázó 146 vállalat és szövetkezet 462 termékét. A Fővárosi Tanács 12 nagydíja és a BNV 80 díja közül kettőt pécsi gyárak szereztek meg termékeikkel. A Bőripari Vállalat pécsi gyára idén kezdte meg különleges eljárással gyártani ruházati célra a magas, selyemfényű sertés velúrbőrt. A gyárnak ez az újdonsága a nyugati országokban keresett exportcikkünk, s a termelés jelentős részét ezeken a piacokon értékesítik. A belföldön is kedvelt ruházati bőr a Fővárosi Tanács egyik nagydíját nyerte el. A Kesztyűgyár a Déri János műszaki fejlesztési előadó által tervezett Morat- felsőrészes női kesztyűjével a BNV díját nyerte el. közelebb, amikor a mester felé int: — Igaz-e Jani? — Hát, több se kéne belőle ... — Megy a munka? — kér- dezen a tizenhatévesforma nyúlánk gyerektől^ de a mester válaszol helyette: — Lefőzi ez még a mestert is. Már úgy gondolom a lányokhoz járásban, mert azért még van igazítani való a kezén. De, hogy jó szakember lesz belőle azt én garantálom. Hova jutna az ember, ha kikerül a keze alól a gyerek, aztán azt kérdik tőle a gyárban: hát erre se tudott megtanítani a mestered? Ilyen meg velem nem volt, de nem is lesz az szentigaz. — Szóval itt meg lehet tanulni a szakmát. — Mondok valamit uram. Igazában már csak a maszeknál lehet megtanulni. Mit mondjak: az én tanulóm elboldogul a gyárban is, de egy ott végzett munkással nem nagyon tudnék mit kezdeni. De nem én mondtam ... A mechanizmus a következő: a KIOSZ tanuló bizottsága gondos, minden részletre kiterjedő műhelylátogatást végez annál a kisiparosnál, aki tanulót szeretne fogadni. Meggyőződnek arról, hogy a műhely felszerelése, az iparos képzettsége, — s nem utolsó sorban emberi tulajdonságai megfelelnek-e a követelményeknek, vagyis arról, milyen helye lesz a gyereknek. a képzést év közben is ellenőrzik, — az iskolai osztályozó konferenciákat megelőzően pedig gyakorlati ismeretekből vizsgáztatják a tanulókat. A vizsgákra a szülőket, és a mestereket is meghívják, — így mindig figyelemmel lehet kísérni, hogyan „formálódik” a gyerek, mennyit tud átadni a mester a tudásából. Az új szakmunkástörvény eltörölte a helyzeti különbséget. addig ugyanis a kisiparosoknál szakmát tanuló fiatalok hátrányosabb helyzetben voltak. A tanuló a napi nyolc óra helyett hét órát dolgozik naponta, ennek betartását a KlOSZ-nál lévő foglalkoztatási tábla alapján tudják ellenőrizni, amelyen szinte óra szerint fel van tüntetve, hol kell lennie a gyereknek. Az új törvény szerint a kisiparosoknál tanuló fiataloknak is jár ebéd, vagy ebéd- térítés. Sokan, sokféleképpen értelmezték a törvényt, azonban teljesen felesleges a vita: az ebéd-térítés 1970. január 1-től jár a szakmunkás tanulóknak. A jelenlegi első, A palánkon kívülről még most sem látni sokat, inkább csak az ide-oda forgolódó darut. Közelebbről azonban másképp fest a helyzet. A kész betonalap, amelybe közel 3 ezer köbméternyi anyagot dolgoztak be, várja a munka következő fázisát, a hatalmas, 7 tonnás kereszttartók, valamint a födémszerkezeti elemek beemelését. A Pécsi Postaigazgatóság új műszaki épületén átmeneti szakaszban van a munka. Aránylag kevesen dolgoznak, munkájuk egyben már az előkészületet jelenti a falazáshoz. A stasa-üzem- ben múlt héten megkezdték már a különleges méretű falelemek gyártását — a műszaki szárny, ahol az új telefon- központ is helyet kap — 6x2 méteres panelekből készül — második es harmadik évesek a vizsgáig a nyolc órára megállapított ói abért kapják, azok a tanulók pedig akik szeptember elsején kezdenek, az új rendeletben biztosított ösztöndíjra jogosultak. A magánkisiparosoknál végzett fiatal szakmunkások ritkán maradnak a mester mellett, — a szövetkezeti vagy az állami iparban helyezkednek el. Ezen még a kedvezmény sem változtat: ha a mester szakmunkásként megtartja volt tanulóját, egy évig nem kell alkalmazotti jövedelmi adót fizetnie. Baranya megyében jelenleg 777 szakmunkástanuló sajátítja el a mesterség fogásait 507 magánkisiparos keze alatt. A korábbi években úgy látszik nagyon népszerű volt a szobafestő szakma: 88-an készülnek a vizsgára. Utána nagyságrendben a lakatosok következnek több mint íél- százan, majd az autószerelő, asztalos mesterség következik. öt órással, egyetlen kováccsal. három kádárral gyarapodik nemsokára a megye szakember létszáma. Változatlanul emberszegények az építőipari szakmák, s változatlanul telítettek a női mesterségek. Az áramlás tömeges a divatos, — nagyon lanyha a kevésbé ismert — és elismert szakmák felé. Így aztán gyakori az, hogy a mester tanulót, — a tanulójelölt mestert keres. és június közeoére várják a szállítás megindítását. A jövő hónap második felében tehát új lendületet kap az építkezés és a jelenlegi helyzet ismeretében úgy látszik, hogy év végére állni is fog az épüEgyelőre nincs baj a határidővel sem, a Baranya megyei Építőipari Vállalat is azon van, hogy fennakadás néuvúl haladjon a munka. A svéd Ericcson-cég júliusbán. megkezdi az új telefonközpont szállítását, s a terv szerint 1971. január 2-án meg keu kezdeni a szerelést. Erre az időpontra az építőknek már helyet kell biztosítani a műszaki szárny első emeletén és a kapcsolódó épületrészekben. Van azonban valami, ami aggodalommal tölti el a beruházót. A szerelés januári indítása elképzelhetetlen fűtés nélkül. A műszaki épület végleges hőellátása a létesítendő HK—2 hőközpontból történik majd, lehetséges azonban, hogy ideiglenesen a Jókai utcai kazánházból kapja a fűtést. Azonban akárhogy is lesz, a távvezetéket mindenképpen ki kell építeni, ennek nyomvonalán pedig ott áll még a Rákóczi út 40/a számú ház, amelynek szanálását ugyan elhatározták már, végrehajtani azonban nem lehet az épületben lévő üzletek tulajdonosainak egyre húzódó fellebbezése miatt. A postaigazgatóság aggodalma indokolt. A távvezeték építésének költségéből ráeső hányadot — 1,4 millió forintot —- már tavaly átutalta a Városi Tanácsnak éppen az énítés gyors lebonyolítása érdekében. Ha azonban a szanálás nem történik meg idejében, természetesen a vezetéképítés is eltolódik, a késedelem pedig a szerelés tervszerinti kezdését — pesszimistán megfogalmazva pedig Pécs elviselhetetlen telefonhelyzetének gyors rendezését — veszélyeztetheti. Remélhetőleg ezzel az akadállyal együtt elhárul az a másik is, amit egyelőre a Rákóczi út egyébként elkerülhetetlen átfúrása körüli vita jelent, hiszen a munka a legkritikusabb helyen akadályozza majd a forgalmat a nagyfon- tqsságú útvonalon. Kisebb, lakható családi házakat keresünk ügyfeleink részére Pécs környékén 30—40 000 Ft-os értékben Ajánlatokat az ingatlan pontos megjelölésével kérjük leadni. INKÖZ, Pécs, s Rákóczi út 39/b. A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet harkányi üzemegységének szőlőjében az egyéb munkák mellett felszántják a sorközöket is. A közeli napokban paprikapalánta kerül a szőlősorok közé. D. Kónya József Női és férfi segédmunkásokat alkalmaz kőműves tanulók mellé a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat Fizetés teljesítménybér alapján. Jelentkezés a munkaerőgazdálkodáson. PÉCS, RÁKÓCZI ÜT 56. SZÁM ALATT. „Maszek44 szakmunkásképzés A tanuló mestert, a mester tanulót keres
