Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-20 / 116. szám
Dunantmt nauio 1970. május 20. Jogi tanácsadó 3. P. olvasónk kérdezi: a jogszabályok mennyi felmondási időt írnak elő, és a munkavégzés alól mikor kell felmenteni a dolgozót? A felmondási idő a Munka Törvénykönyv rendelkezései szerint több tényezőtől függ, valamint attól is, hogy a felmondani szándékozó munkahelyén a kollektív szerződés ezzel kapcsolatban mit ír elő. Tájékoztatásul közöljük a legfontosabb rendelkezéseket Az 1967. évi II. törvény 27, §-a a következőket rendeli : „A felmondási idő tizenöt naptól hat hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett munka jellegétől függően a kollektív szerződés határozza meg.” ... „A vállalat és a dolgozó az előírtnál hosszabb, de hat 'hónapot meg nem haladó felmondási időben is megállapodhatnak.” Abban az esetben, ha a vállalati kollektív szerződés a felmondási idővel kapcsolatban nem tartalmaz külön rendelkezéseket és a felek másként nem állapodnak meg, akkor a tizenöt napos felmondási idő a munkaviszonyban töltött időtől függően meghosszabbodik az alábbiak szerint: ej ha a dolgozó tíz évet töltött munkaviszonyban, akkor négy, t»j ha a dolgozó húsz évet töltött munkaviszonyban, akkor öt, ej ha a dolgozó harminc évet töltött munkaviszonyban, akkor hát hétre. (Mt. V. 29. §) A munkavégzés alóli felmentéssel kapcsolatban a következőket írják elő a jogszabályok: „A vállalat a felmondási Idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól felmentheti. A felmentés tartamára a dolgozót átlagkeresete megilleti. Ha azonban a vállalat mond fel, új munkahely keresése végett a dolgozó részére a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott szabadidőt feltétlenül biztosítani kell.” (Mt 27. | 13]) A felmentési idővel kapcsolatban a rendelet még a következőket tartalmazza: A munkaviszonynak a vállalat részéről történő felmondása esetén a kötelező felmentés időtartama tizenöttől harminc napi? terjedhet, attól függően, hogy a vállalati kollektív szerződés a felmentési időt konkréten menynyiben határozza meg. A munka alól a dolgozót kívánságának megfelelő időpontban, összefüggően vagv részletekben kell felmenteni. (Mt. V. 30 [1]) Amint az eddigi ismertetésünkből is kitűnik, jaz érvényes jogszabályi rendelkezések lehetőséget biztosítanak arra a dolgozónak és a munkáltatónak, hogy a felmondás mikéntjében, a felmondási időtartamban stb. kölcsönösen megállapodjanak. Abban az esetben, ha nem kölcsönös megállapodás alapján történik a felmondás, akkor a vállalati kollektív szerződésben foglaltak az irányadók, a jogszábályban rögzített keretek között. Az idevonatkozó legfontosabb rendelkezéseket már ismertettük. Külön szabályozták azt az esetet, amikor a vállalat mond fel a dolgozó részére. Ebben az esetben a felmondási idő nem lehet 15 napnál kevesebb és legalább ugyanennyi időre a dolgozót fel is kell menteni a munkavégzés alól. A jogszabályi rendelkezések csak az alsó és a felső határt jelölték meg. Szén belül a vállalati kollektív szerződés rendelkezései az irányadók. A jogszabály tehát csak annak a dolgozónak biztosítja kötelező erővel a munkavégzés alóli felmentést, akinek a munkaviszonyát a vállalat szünteti meg. Ennek a célja ; z, hogy a dolgozó részére biztosítsák az új munkahely felkutatásának a lehetőségét. Tekintettel arra, hogy olvasónk levelében nem derült ki, hogy a vállalata mondott-e fel, va.gy a levélíró, így pontosan nem tudjuk tájékoztatni arról, hogy a Munka Törvénykönyvnek mélyik rendelkezését kell alkalmazni. A SZERKESZTOSEG A pécsi csurgatórium Ha idegen Pécsre jön, akkor ha többet nem, de kettőt biztosan megnéz, a székesegyházat és a Mecseket. Ha . valaki, a székesegyházat nézi,' könnyen lekerül az alsó Sétatérre és megnézi, hogy mi az a csoda a pezsgőgyár előtt. A pécsiek által „csorgatóriumnak” csúfolt vízesésrendszer ez. Ha valaki ezt meglátja, akkor megvan a véleménye Pécs tisztaságáról. Ugyanez a helyzet, ha valaki a Mecsekre akar felmenni. A Hunyadi úton az első kis tér. ahol a János kút van, még rendben van tartva, de a következő sarkon van három kis parkosítható terület. Ezek közül egyikben semmi nincs, a másik kettőben építési törmelék. A Hunyadi út két oldalán a Pálos templomig a járdák közt hagyott zöld sáv minden, csak nem zöld. Tele van végig a legkülönbözőbb hulladékkal, építési törmelékkel stb. Kérem az illetékeseket, figyeljenek fel ezekre a jelenségekre. Dr. Szily Imre Népvándorlást, de korlátok kozott! Az elmúlt vasárnap afeletti örömömben, hogy a hosz- szú tél után végre napos időre ébredtem, elhatároztam, hogy nagyobb sétát teszek a Mecseken. Ebéd után négytagú családommal a Kossuth téri autóbuszmegállóhoz mentem azzal, hogy a Dömör- kapuig busszal utazunk. — Megdöbbentő volt a kép, amit ott láttam. Az egész Kossuth téri forgalmat egy személy irányította, méghozzá nő. Az egymást tipró-taposó emberek irányítása még férfinak is kemény munkát adott volna, igy a kartársnő félreállt, de igaza is volt, nem tehetett semmit;. Nem kapunk parkettát Körzeti általános iskolánk ebben az évben három új tanteremmel bővül Ezt az örvendetes eseményt csupán az zavarja meg, hogy a tantermeket nem tudjuk befejezni. mivel nem kapunk a padozat burkolásihoz parkettát. A megye jónéhány TÜZÉP-telepét felkerestük kérésünkkel, azonban mindenütt nemleges választ kaptunk. Ezért kérjük a Szerkesztőség segítségét a mintegy 200 négyzetméter parketta beszerzéséhez. Szabó Jenő áll. lsk. lg. h. Drávaszabolcs Amilyen dicséretre méltóan megoldja hosszú éveken keresztül a vállalat a halottak napi temetői „népvándorlást” azzal, hogy terelőkorlátokat épített, úgy azt hiszem a mecseki járatokhoz is megépíthetné ezeket a korlátokat. Dr. Hegedűs Sándor Szerkesztői üzenetek Jankovics-telepi ált. iskola és óvoda nevelőinek üzenjük, hogy a Zagytó gátépítési munkálatai miatt a Hőerőmű Vállalat csökkentette a víztükör szintjét. Mivel a legkisebb szélnél is túl nagy volt a por, visszaállítják eredeti állapotába. Addig, amíg a víz szintje el nem éri a kellő magasságot, locsolással portalanítanak. * Kovács J-né Beremend: Mivel annak idején a földjét térítésmentesen adta az államnak, abból most nem követelhet vissza semmit. * Simon 1. Mohács: Az államosított téglagyáruk után nem kaphatnak kártalanításként életjáradékot. * Tóth Árpád Siklós: Levele alapján nyereségrészesedés csak abban az esetben jár, ha áthelyezéssel változtat munkahelyet. •St Ifj. Kiss L. Szigetvár: Csak abban az esetben tarthat kutyát, ha a lakók beleegyeznek. f ÍV Oi V[/j iAJJ \J ű A gödröt végre betemették Az Endresz utcának deli sora mind újonnan épült házakból áll és az épületek előtt elkészült az aszfaltos járda is, egyedül a 9-es számú ház előtt nem. A 9-es és 11-es számú házak között gáz fővezetéknek ástak gödröt, amit sokáig nem temettek be. A házban sok a kisgyerek és sokat még csak gyerekkocsiban lehet vinni. Ez a sáros út miatt borzalmas nehézséggel jár. Elmúlt a tél és sok utánjárással elértük, hogy a gödröt betemették, de még mindig nem kezdték el a járda építését. Kérjük az illetékeseket, hogy a kért járdát sürgősen építtessék meg. A ház lakói nevében: Pataki Kálmán 40 teherkocsi naponta Négy évvel ezelőtt a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség MG Tsz az utcánktól nem messze homokbányát nyitott. Azóta minden évben tavasztól őszig — az esős időket kivéve — szinte lehetetlen a lakásokat szellőztetni. Naponta ugyanis 30 —40 teherkocsi, vontató stb. hajt el az utcában oda- vissza, s ezek a jármüvek akkora port vernek fel. hogy nemcsak szellőztetni nem lehet, hanem még kint tartózkodni is lehetetlen. Kérésünk, hogy nyissanak a homokbányához egy lakott területen kívüli utat, vagy hozzák rendbe a különben nagyon rossz állapotban lévő, mindössze 300 méter hosszú utcánkat. Weldi József és 7 aláírás Harkány, Zója utca Az illetékesek vÄtfrvzolnok „Víz nélkül” Uj gerincvezetéket építünk A városi vízfogyasztás kü- j lönösen az új lakásépítések ■ következtében a város nyu- , gáti területein rendkívül nagymértékben megnőtt. A 1 fogyasztások vízhiányt általában a negyedik szint feletti lakásokban okoznak nyomáselégtelenség miatt. Városunk kelet-nyugati irányból kapja a vizet, és a keleti, valamint a nyugati területeket összekötő vízvezeték- rendszer keresztmetszet okozta nyomásvésztesége olyan nagy, hogy amennyiben a keleti területen vízfeleslegünk is van. a nagy nyomásveszteség miatt a nyugati területen csak korlátozott nyomásviszonyok alakulhatnak ki. Ez történt ez év tavaszán is, amikor a keleti területe-/ „Szereplés a nézőtéren” ken minden esetben. megfelelő, kielégítő volt a vízellátás, és ugyanakkor a nyugati részeken hálózati nyomáshiány volt tapasztalható. A hiba elhárítása kétféleképpen történhet: általáb-n csökkenti a két terület közötti súrlódási nyomásveszteséget. melyet egy kelet-nyugati irányú 500-as gerincvezeték építésével kívánunk megoldani a IV. ötéves terv első éveiben. — A másik megoldás, hogy középmagas és magas épületekben, ahjl általában a nyomás nem elegendő, szükséges a helyi, épületen belüli nyomásfokozó berendezések beépítése. Szilágyi Elemér, a Pécsi Víz- és Csatornaművek főmérnöke. Segítsenek a látogatók A cikk írója olyan jelenségre hívja fel a figyelmet, amelynek felszámolására a vállalat már több intézkedést tett, de időközönként megjelennek a mozikban olyan csoportok, amelynek tagjai nemcsak az előadás élvezetét zavarják hangos, idétlen bemondásokkal, a film jelenetéhez nem illő megnyilvánulásaikkal, hanem komoly károkat is okoznak elsősorban a bútorzat megrongálásával. A Petőfi és Kossuth filmszínházakban rövid idő alatt 11 szék műbőrét hasították fel, de erről tanúskodnak — a harmadik hely padsoraiban — a lefejtett háttámlájú székek is. Ezeket a károkat csak a közönség kibocsátása után tudják dolgozóink felfedezni, amikor már nem állapítható meg, ki ült azon a helyen. Legalább a járda készülne el! Az elmúlt év folyamán napvilágot látott egy cikk — mely az utca lakosságának szívét erősen megdobogtatta — s melyet később a Pécsi Rádió is megerősített, hogy végre a városhoz tartozónak érezhetik majd magukat a kovácstelepiek is, ugyanis megcsinálják az Ürögi fasort. Sajnos, az 1969- es év elmúlt és az utca nem lett sem szebb, sem jobb, mert nem csináltak azon semmit, ellenben erősen kezd*'hasortlitani a hullámvasúihoz. A telep mellékutcáit két kivétellel megcsinálták. Most elkezdték két mellékutcában a járda készítését is, de azon az Ürögi fasoron, melyen a lakosság kétharmad részének forgalma lebonyolódik, semmi útburkolás nem történik. Sajnos. ősztől tavaszig sártengerben járunk. Megoldás lenne az is, ha legalább a járda elkészülne, ha már az úttestre nincs keret, vagy egyéb akadály áll fenn. S végül szeretném megemlíteni, hogy a lakosság szívesen vállalna társadalmi munkát fák elültetésére, hogy az utcánk valóban Ürögi fasor lenne. Kovács Istvánná Ürögi fasor 33. Több kertvárosi olvasónk panaszának Jogosságát Igazoljuk képünkkel. Az italbolt kerthelyisége mellett húzódó árok teljesen lefolyástalan, nines tisztítva és Így minduntalan megáll benne a csapadékvíz, kellemetlen, poshadt bűzt árasztva. Mind az ittlakók, mind a kerthelyiséget látogatók kérik az Illetékeseket, hogjy változtassanak kellemetlen helyzetükön. A kérdéses előadáson a földszinten á filmszínház gondnoka teljesített szolgálatot, aki többször előrement, hogy a rendzavarok személyét megállapítsa, de ilyenkor mindig elhallgattak, sót egyes nézők szóltak rá a gondnokra: „Üljön már le, ne mászkáljon.” A nézőtéri ügyeleteseknek utasításuk van a rendzavarók megfékezésére, szükség esetén eltávolításukra még azon az áron is, ha a nézők nyugodt rhű- élvezete érdekében ez az előadás rövid időre történő megszakításával járna is. Kérjük a közelben ülő látogatóinkat, nyújtsanak segítséget a mozik dolgozóinak a kártévők és a jóérzésü közönség filmélvezetét zavaró személyek megállapításában és * megfékezésében. Lehetetlen, hogy a heti 28—30 ezer pécsi mozinéző összefogva dolgozóinkkal ne tudjon megfékezni néhány rendzavarót. Rejtő János, a Baranya megyei Moziüzemi V. igazgatója. „Ki fizessen” A lakásszövetkezet I A nevezett közmű vállalat ! helyesen járt el, mikor a fű- j tési díj összegét követelte. Ugyanis a nevezett épület részére október 15-től az energia szolgáltatást meg kellett kezdenie. Arra módja nincs 1 a vállalatnak, hogy egy épületen belül egyes lakásokat a hőszolgáltatásból akár véglegesen, akár ideiglenesen kiiktasson. Amennyiben a lakásszövetkezet mint jogi személy az energiaszolgáltatás megkezdését igényelte — és azt meg is kapta — úgy vállalnia kell az ezzel járó gazdasági következményeket is, akár mint szövetkezet, akár mint a lakás későbbi jogos tulajdonosa. Hirdi Ferenc, a Városi Tanács VB építési és közlekedési osztályának vezetője. A fenti címmel két hete megjelent cikkünkben, Éva Józsefné szabadszentkirályi lakos helyi víztársulással kapcsolatos súlyos problémájával foglalkoztunk, melyre az ügyében helyszínen vizsgálatot tartó illetékesektől az alábbi választ kaptuk: A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Társulati Csoportja részéről dr. Bodnár József és Mor- vay Kálmán folyó hó 6-án Éva Józsefné (Szabadszentkirály 137. sz. alatti lakos) panaszának kivizsgálása és orvoslása céljából kiutaztak Szabadszentkirályra, ahol meghallgatták a panaszost, majd ezt követően felkeresték a helyi törpe vízmű elhökét, Fulmer Józsefet és pénzügyi vezetőjét, Unferdorfer Józsefet. A kivizsgálás során megállapítottuk, hogy a panaszos időközben már belépett a vízműtársulatba és ez év januárjában írásbeli kifogást terjesztett elő a társulatnál, melyben kérte a terhére kivetett érdekeltségi hozzájárulás törlését. Megállapítást nyert, hogy Éva Józsefné valóban olyan anyagi, szociális körülmények között él, hogy nem várható e! tőle a 3000 forint érdekeltségi hozzájárulás Cikkünk nyomán! „Nincs rá paragrafus...” megfizetése. Erre való tekintettel a társulati csoportunk indítványozására a vízműtársulat Intéző bizottsága ülést tartott, melyen megtárgyalta Éva Józsefné panaszát. Határozatában — a társulati csoport javaslatának megfelelően a 25/1965. (XI. 2«.) Korm. sz. rendelet 8. | (1) bek. alapján a panaszost terhelő érdekeltségi hozzájárulás felét áthárította az ingatlan tulajdonosára (Jónás Gyula szabadszentkirályi lakosra), és a további érdekeltségi hozzájárulás fizetése alól a panaszost méltányossági okokból felmentette. Tartozását törölte, a hiányt pedig költség- vetés tartalék alapjából fedezték. A fenti ügy kapcsán Is fel szeretnénk hívni a helyi tanácsok vezetőit az alábbi szempontokra: A vízmű társulatok működésével as 1365. évi 21, tvr. és * végrehajtása tárgyában kiadott 25/1965. (XI. 28.) Korm. sz. rendelet foglalkozik, mely szerint a társulat feladata elsősorban magának a vízszolgáltató műnek megépítése, illetve anyagi alapjának biztosítása. A társulat által megépítendő mű költségfedezeteit az alábbi források biztosítják: 1. Lakosság érdekeltségi hozzájárulása. 2. Jogi személyek érdekeltségi hozzájárulása. 3. Tanácsi támogatások (megyei, járási, községi). 4. Vízügyi alap. 5. Egyéb források 'Területi Intézőbizottságok pl. BIB stb.). A fenti forrásokból először az állam által adható támogatásokat veszik figyelembe, és az érí- tési költségből fennmaradó részt a lakosság, illetve a jogi személyek érdekeltségi hozzájárulásából fedezik. A lakosságot terhelő érdekeltségi hozzájárulást ingatlanonként az ingatlan használójára vetik ki, mely összegnek a felét a használó, ha nem tulajdonos, az ingatlan tulajdonosára átháríthatja. Előfordulnak olyan esetek, amikor a társulat működésében érdekelt állampolgár a társulat megalakulásakor, vagy ezt követően fizetésképtelenné válik, illetve anyagi-szociális körülményei alapján tőle az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése nem várható el. Ebben az esetben mód van arra, hogy a társulat érdekeltje (tagja) a terhére kivetett érdekeltségi hozzájárulást kifogásolja és kérje annak mérséklését, illetve elengedését a társulat taggyűlésétől, amely különös méltánylást érdemlő okból a hozzájárulást el is engedheti. A társulatba tagként belépett állampolgár pedig a társulati alapszabály SS. fi (6) bek. alapján halasztó hatályú kifogással élhet az érdekeltségi hozzájárulás kivetése ellen a társulat intézőbizottságához, mely panasza ügyében határoz és a panaszos anyagi-szociális körülményeire való tekintettel a hozzájárulás összegét mérsékelheti, vagy el is engedheti. E határozat ellen a panaszos 15 napon belül a társulati közgyűléshez fellebbezhet, melynek e tárgyban hozott határozata jogerős. A jövőben a társulatok szervezése során fokozott figyelemmel leszünk arra. hogy ne hagyják figyelmen kívül a fizetés- képtelen, vagy rossz anyagi körülmények között élő lakókat. Ezért amikor felhívjuk a községi tanácsok és a vízmütársu- lati vezetők figyelmét erre a problémára, ezzel elejét akarjuk venni annak, hogy olyan állampolgárt kötelezzenek érdekeltségi hozzájárulás fizetésére, aki annak megfizetésére anyagi körülményei miatt képtelen. Csizmadia Elek, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság társulati csoportjának vezetője. -------» ( f
