Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-20 / 116. szám

1)70. május 20. ' 3 Bimontttit ntiutov A közművelődés — új utakon Az országos népművelési konferencia után Ki megy, ki jön? Személyi változások a Pécsi Nemzeti Színháznál Három napon át többszáz küldött tanácskozott a Ma­gyar Tudományos Akadé­mián, a népművelés hivatá­sos munkásai, gazdasági, párt- és társadalmi vezetők, a kulturális közélet számos képviselője. A téma a nép­művelés volt, azaz mostantól az új kiíejezéssel: a közmű­velődés. Az új szóhasználat nem tisztán formai kérdés, hanem egy új korszak jele, a „közművelődés” szóban rejlő aktív cselekvő tartalom az egész társadalom 'által vég­zett, önmagára visszaható fo­lyamatot fejezi ki. A mai korban tehát már nem egyes, arra hivatott emberek, vagy akár egy intézményhálózat „neveli a népet”, hanem a „köz művelődik” a legkülön­félébb formákban és módo­kon. Ilyenformán tehát a kultu­rális forradalom első nagy szakaszának lezárásához ér­keztünk el. De az új szakasz nem jelent teljesen új fel­adatokat, hanem minden ed­dig elért eredmény és meg­kezdett küzdelem folytatását, s ezek mellett az élettel je­lentkező újabb tennivalók fel­mérését és elvégzését. Fontos gondolat ez: nem valamiféle új „vonalról” van szó, hanem a kulturális fejlődésnek a kor követelményeihez igazodó, a társadalom mai fejlettségi szintjét figyelembevevő kiter­jesztéséről. Kultúra nélkül nincs szocialista ember A konferencia vitaanyaga is kimondja következtetései­ben, hogy „a közművelődés a szocialista ember — a szo­cialista társadalmi tudat, er- Kölcsiség, az új szocialista életmód — kialakításának egyik legfontosabb eszköze” és hogy „társadalmi szerepét csak a politikai élettel, a tár­sadalmi-gazdasági alappal szoros kapcsolatban tudja be­tölteni.” A közművelődés tár- sadalmasodásának ez a már megkezdődött folyamata feje­ződött ki frappánsan abban a tényben is, hogy a konferen­cia meghívottai és felszólalói között szép számban voltak tsz-elnökök, tanácselnökök, vállalati igazgatók, partfunk­cionáriusok, akik nagyon ér­dekesen fejtegették a közmű­velődés „másik oldalát”, vagyis , azokat az igényeket, amelyek az emberek körében egyre világosabban fellelhe­tők, továbbá azokat a vonat­kozásokat, amelyek mutatják, hogy a kulturáltabb, művel­tebb, a tudást igénylő ember munkája, közösségi viszonyai, életformája mind-mind fej­lettebb és gazdagabb. Nyilvánvaló, hogy a kul­túra öncélúsága helyett ezt a felfogást lehet helyeselni és ezt kell minél szélesebb kör­ben elterjeszteni. Mint Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára el­mondta nagy figyelemmel kí­sért felszólalásában: a szo­cialista ember kritériumában együtt jelentkezik a politika, kultúra és erkölcsi magatar­tás. Hangsúlyozta, hogy most már következetesen harcolni kell a termelés vezetői köré­ben fellelhető prakticista fel­fogás ellen, ami a kulturális alapok rossz felhasználásában éppúgy jelentkezik, mint a dolgozók tanulási kedvének' szegésében. vagyis a kultúra teljes lebecsülésében. Az ilyen ember hiába veri a mellét és állítja, hogy jó ve­— Bányászok betegsége. Nemcsak a szilikózis a bá­nyászok foglalkozási betegsé­ge, hanem az idült hörghurut is. Erről tartott érdekes elő­adást tegnap a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Gyer­mekklinikáján rendezett tu­dományos ülésen dr. Háber József, a Mecseki Tüdőgyógy­intézet igazgató-főorvosa. zető, szocialista ember, mond­ta Aczél György, mai társa­dalmunkban nagyon káros szerepet tölt be, mert az el­maradó ., műveletlen ember nem lehet „jó elvtárs”. A közművelődés: közügy Mindazok a gazdasági ve­zetők, akik a konferencián szóltak, éppen ennek az igaz­ságnak ékes példáit szolgál­tatták. Amikor a Pamutnyo­mó Vállalat vezérigazgatója elmondta például, hogy a húszezres dolgozólétszám egy- harmada továbbtanul (főleg alapfokon, nem szolgálva te­hát ezzel közvetlenül az üzem szakmai érdekeit), hogy a kulturális ellátás legkuionbö- zőbb formáit alkalmazzák a vállalatnál, hozzátette, hogy az emberekben ennek nyo­mán kialakult az a nézet, hogy nemcsak az a fontos, amit a borítékban hazavisz­nek, hanem az is, amivel lé­lekben, tudásban, szórakozás­ban gazdagodnak. És mivel az ilyen emberek egész gon­dolkodásmódja, a munkához, a közösséghez, a társadalom­hoz való valamennyi viszo­nya jó irányban változik — végső soron az adott üzem­nek sem közömbös ez, még «azdasagi szempontból sem. Vagy ahogy egy másik, ta­nácsi vezető kifejezte: közsé­gében a „tsz szellemi beru­házásai” magasan megtérül­tek a község egész szellemi­ségének, hangulatának, adott­ságainak, igényeinek megvál­tozásában. S ha ezek egye­seknek nem elég kifejező mutatószámok, a dolgozók műveltségi szintje és a ter­melés számai közötti össze­függést mindig ki lehet mu­tatni; hogy a művelt munkás jobban dolgozik és többre képes, azt ma már abszolút, vitathatatlan számok igazol­ják. Vagyis: a közművelődés a korszerűség követelményei­nek is eleget kell hogy te­gyen, s az eddiginél több fel­adata lesz a szocialista de­mokrácia és a termelési kul­túra növelésében, fejlesztésé­ben. És éppen ennek a gon­dolatnak a jegyében' kell erő­síteni azt a már meglévő ten­denciát, hogy az egyes terü­letek termelési egységei egy­ben kulturális egységek is le­gyenek, a vállalatok, termelő- szövetkezetek stb. egyben a kultúra gazdái is legyenek. Konkrét tennivalók, várható intézkedések Mint Orbán László, a mű­velődésügyi miniszter első helyettese leszögezte zársza­vában: a konferencia azért volt sikerült, mert munkaér­tekezlet volt, s azon túl, hogy a közművelődés korszerű fel­fogását, a kialakult koncep­ciót és a nagy vonalakban kidolgozott irányelveket meg­erősítette, számos részletkér­désben segített a konkrét fel­adatok tisztázásában. Milyen közeli következmé­nyei lesznek a közművelődés reformjáról szóló konferen­ciának? A most átszervezen­dő, új Országos Közművelő­dési Tanács első dolga egy részletes munkaterv kidolgo­zása lesz, s ez útmutatást ad majd a legfontosabb tenni­valókról, a teendők sorrend­jéről. A továbbiakban készül egy népművelési törvény, s mint az egyik felszólaló or­szággyűlési képviselő elmond­ta, már meg is kezdődtek en­nek előkészítő munkái. Ez a törvény naivon fontos doku­mentum lesz, hiszen a köz- művelődés egyes területei jo­gilag is tisztázatlanok, s kü­lönösen a népművelési háló­zat munkásainak helyzete, valamint a népművelésre for­dítható anyagi eszközoK ere­dete. felhasználása szempont­jából lenne már szükség a törvényre. Bizonyos szervezeti változ­tatások elengedhetetlenek a továbbiakban, s ez most a vezetőkre, a központi szer­vekre vár. Nagyon fontos ta­nulsága volt azonban a kon­ferenciának az is, hogy a : ...gyományos népművelés — beleértve a hálózatot, a hiva­tásos népművelőket, az eddig kialakult népművelési formá­kat — egyáltalán nem szorul­hat háttérbe a jövőben sem, csupán , kizárólagossága szű­nik meg. A kérdés természe­téből eredően nagyon sok szó esett a népművelő., anyagi és erkölcsi megbecsül<_o_nek fo­kozásáról. Intézkedések, dön­tések mellett természetesen magukra a népművelőmre is sok feladat hárul, hiszen a megbecsülés sokszor attól is függ, amilyen munkát egy in­tézmény vagy egy népművelő végez. Egyfelől tehát nő — növekednie kell — a társada­lom megbecsülésének a nép­művelők irányában, másfelől a népművelőknek mind töb­bet kell vállalniuk a népmű­velés korszerűbb formájának terjesztése, elfogadtatása ér­dekében. Mert — és mégegy- szer: ez a kérdés lényege — amilyen arányban megnőtt a közművelődés társadalmi sze­repe, jelentősége, ugyanolyan arányban nő a társadalom igénye is a közművelődés va­lamennyi hivatásos, félhiva­tásos vagy társadalmi mun­kásával szemben. A folyamat kölcsönös, többoldalú, de egy irányú: egy művelt, a kor szintjén álló, szocialista tár­sadalom felé halad. Az elmúlt években ko­moly kapcsolatot épített ki a Baranya megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya a bolgár Jambol megyeszék­hellyel. Közreműködésük kö­vetkeztében a szigetvári Ti-* nódi Vegyeskár méghivást kapott a kétévenként Jam- bolban megrendezésre ke­rülő „Arany Diana Kamara­kórus Fesztiválra”. Ez a rendezvény a Pécsi Kamara­kórus Fesztiválhoz shasonló jelentőségű a bolgár zenei életben. A kórus kilenc felejthe­tetlen napot töltött Bulgá­riában. A jamboliak vendé­geként megismerkedett Szó­fia nevezetességeivel. — A Bolgár Nemzeti Operában az Anyegin előadását nézték meg. Május elsején a kórus vezetősége számára Nikoláj Gágánov. a Megyei Tanács elnöke adott fogadást, ahol Kiril Krisztov, a Városi Ta­nács elnöke is megjelent. A fogadás befejeztével a fel­vonulás díszemelvényére in­vitálták az énekkar minden tagját Délután a Jamboltól 20 km-re fekvő, 2000 lakosú Botevóban vendégszerepeit az énekkar. Az utcán üldö­gélő egyszerű emberek me­leg kézfogással üdvözölték magyar vendégeiket. A kó­rus tagjai itt érezték igazán a magyar és a bolgár nép közötti barátság őszinteségét, eleven hatását. A magyarok műsorát meleg tapssal ün­nepelte a közönség. A hangverseny befej ése után a Művelődési Ház előt­ti térségen folytatódott a barátkozás. Együtt kólózott a nemzeti viseletbe öltözött bolgár gyermektáncos a me­gyei művelődésügyi osztály vezetőjével, a község párt­titkárával, néhány idősebb, piros nemezövet viselő pa­raszt bácsival és a falu pe­dagógusaival. A bátrabb magyar lányok is „kólóra” perdültek. Tinusz János, a küldöttség vezetője ajándék átadásával pecsételte meg a két nép barátságát. Az Arany Diana Feszti­válon Bulgária legjobb hét kamarakórusa vett részt. Eb­ben az erős mezőnyben kel­lett helytállnia a Tinódi Kó­rusnak. A magyarokon kí­vül más külföldi kórus nem kapott meghívást. A fesztiválon a kórusokat nem rangsorolták. A hang­versenysorozat befejezése ▲ A Sopiana Gépgyár felké­résére a gyár kultúrtermének díszítésére ébenfa dombor­művet készít Bocz Gyula pé­csi szobrászművész. A 320 centiméterszer kétméteres relief az élet különböző fá­zisait mutatja be. A művész kitűnőnek ígérkező munkáját a jövő hónap elején ünnepé­lyesen avatják fel. Erb János felvétele után a zsűri konferenciát tartott, a szakemberek és a kórusvezetők számára, me­lyen személyesen közölték minden kórusvezetővel a po­zitív és negatív tapasztala­taikat. A szigetvári Tinódi Kórus teljesítményéről a zsűri és a szakemberek nagy elismeréssel nyilatkoztak. — Közvetlenül a kórus fel­lépése utón Georgi Dimitrov professzor — a zsűri elnöke személyesen gratulált Hergenrőder József karveze- tónek. Kiemelte a Tinódi Kórus igényes és szép mű­sorválasztását. mely a rene­szánsz madrigáloktól a ro­mantikus mestereken át, a ma élő magyar zeneszerző­kig minden jelentős zenei korból hozott egy-egy kis remekművet, s ezeket stílus- szerűen szólaltatta meg. — Megdicsérték a kórus egysé­ges szép hangszínét is. A bolgár karvezetők, amikor megtudták, hogy az egysér ges hangszin a rendszeres Nagy Ferenc, a színház ed­digi zenei igazgatója a Ma­gyar Állami Operaházhoz szerződött karigazgatónak. Helyét Breitner Tamás tölti be, akit a Fővárosi Operett­hangképzés eredménye — el­mondták, hogy a tapasztal­takat a jövőben ók is alkal­mazni kívánják. Legnagyobb sikere Kodály: Ének Szt. István királyhoz; Bárdos: Himnusz a békéről és Tillai: Elmégy rózsám? — című művének volt. Az utóbbi partitúráját el is kérték a karvezetőtől. Georgi Dimit­rov külön kiemelte Hergen- rőder József karvezető di­namikus és a stílusokhoz al­kalmazkodó vezénylését, Horváthné. Farkas Éva zon­gorista bravúros és ugyan­akkor alkalmazkodó kísére­tét és Hergenrőder Józsefné én^vszólista egyéni hangszí­nét és jó orgánumát. Jambol megye tanácselnö­ke — a fesztivál befejezése után — a 12 emeletes, mo­dern Tundzsa Szálló külön­termében fogadást adott a karvezetők, zsűri tagok, és a teljes magyar kórus szá­mára. Bóra Ferenc színház adott ki egyelőre egy évre. Szabadi József és Hor­váth Eszter a Szegedi Nem­zeti 'Színházhoz megy. Hor­váth Eszter helyére az Orszá­gos Filharmónia tehetséges fiatal magánénekesnőjét, Né­meth Alizt szerződtették Pécsre. Szabadi József státu­sát nem töltik be, hanem egyes szerepekre szerződtet­nek majd neves tenoristáikat. Krémer József egy éves szer­ződést írt alá az innsbrucki operaházzal. A prózai társulat változá­sai: sajnos Budapestre megy Haumann Péter,, s Gyurkó László új társulatának, a Hu­szonötödik Színháznak lesz a tagja. Ronyecz Mária^,Ma­gyar Nemzeti Színházzal irt alá szerződést. Örbáii Tibor rendező-színész a Kecskemé­ti Katona József Színház, An­tal Anetta a Miskolci Nem­zeti Színház tagja lesz. El­megy Karikás Péter is, aki azonban egy színházzal sem írt alá szerződést, úgyneve­zett „szabad úszó” művész­ként dolgozik majd tovább. S az újak? Sokan jönnek Kaposvárról, ígV Tímár Éva, Kis István, Koltai Róbert. Kis István a Vígszínházba» vendégszere­pei most, Koltait a televízió képernyőjéről ismerheti a pécsi közönség. Az Állami Déryné Színháztól ide jön Somody Kálmán, valamint két most végzett főiskolás: Bus Kati, aki Pesten a „Tetovált rózsában” aratott sikert, továbbá Sipeki Tibor. Árpád-kori falu maradványai Nagybaracskánál A bajai múzeum régészei leletmentő ásatásokat "folytat­tak Nagvbaracska térségé­ben. A község mellett, az új hídnál egy temető leleteit, a régi Duna-ág partján pedig egy falucska maradványait mentették. Mindkét lelőhely 11. szá­zadbeli, a temetőben kiásott 14 sírból egyélű vaskés, két tekert bronz fülbevaló, ezüst gyűrű, egy kislány hantjából fél pénz, egy kisfiú sírjából pedig negyed pénzérme ke­rült elő. A kettétört pénz egyik felét az édesanya őriz­hette meg emlékként, viszont a negyed pénz „miért”-jérc nincs megfelelő magyarázat Különlegességek jellemzik a 900 éves- falut is. pél­dául templomot közvetlenül a régi Duna-ág partjára épí­tettek. s azt nem veszi körül temető, mint más korabeli településeken. A kiásott, égett nádszálakból arra következ­tetnek a régészek, hogy az Árpád-kori falu házai, nád- fedelesek voltak, s azok le­égtek valamikor. Hallatna Erzsébet Szigetvári siker Bulgáriában I t A Tinódi vegyeskar

Next

/
Oldalképek
Tartalom