Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-19 / 115. szám

1970. május 19. Dutvantmi napio 5 Újabb iskolák épülnek Pécsett Közeleg a turistáidén^ Tájékoztató a vám- és devizarendelkezésekről A IV. ötéves terv iskola­építési programjáról tárgyalt tegnap a Pécsi városi Tanács vb. Az elfogadott határozat szerint négy tanteremmel bővítik a Fábián Béla utcai (istenkúti) általános iskolát, mert a környék rohamosan fejlődik, s a jelenlegi iskola már zsúfolt Nyolctantermes általános iskolát építenek a Székely Bertalan—Surányi Miklós utca környékén, a Szigeti városrész IX/l-es la­kókörzetében, s egy 16 tan­termes általános iskolát az épülő Megyeri kertvárosban. Mindemellett felújítják az Ágoston téri általános isko­lát, korszerűsítik a fűtést az Egyetem utcai általános is­kolában, a Leöwey Klára, il­letve Művészeti Gimnáziúm- ban és több más helyen. To­vábbi korszerűsítések történ­nek még Vasason és a város több más iskolájában. Az előirányzat szerint 4400 állami-szövetkezeti lakás épül a IV. ötéves terv időszaká­ban Pécsett, s ehhez — az országos normák szerint — 36 általános iskolai tanterem jár. A vb. tagjai hangsúlyoz­ták, hogy ez nem lesz ele­gendő, mert egyre erőtelje­sebben kibontakozik a ma­gánerős lakásépítkezés is. El­határozták, hogy ebben az ügyben megkeresik az orszá­gos fórumokat is. A vb. határozatot hozott a Kulich Gyula utcai állami nevelőotthon bővítéséről. Emeletráépítés történik, há­rommillió forint költséggel, a munka 1971 decemberében fejeződik be. Az emeletrá­építés lehetőséget nyújt ar­ra, hogy az általános iskola 8. osztályát befejező, s ipari tanulóként tovább tanuló gyermekek az intézet gondo­zásában maradjanak, s ne legyen szükségük arra, hogy például albérleti lakásba köl- tözzentK Éjszakai strandolás Harkányban Harkányban megkezdődött az éjszakai strandolás. Bár az időjárás fukarkodik a me­leggel, már most oly nagy a vendégforgalom, hogy hiva­talos nyár előtt áttértek a „kétműszakos” üzemelésre. Akinek kedve van, késő dél­utántól éjszaka tizenegy órá­ig élvezheti a kellemes me­leg gyógyvizet. Korszerűsí­tették a fürdő húszholdas parkjának világítását, a me­dencék körül pedig nagy reflektorokat helyeztek el. A fénycsóváktól csillogó me­dence látványa is nagyon szép. A melegvizes meden­cék feletti gomolygó gőz még hűvös időben is kellemessé teszi az esti fürdést. Az idei turistaidény indu- i lásának közeledtével a Vám- ! és Pénzügyőrség Országos I Parancsnokságán elmondot- ! ták, hogy a vám és deviza- jogszabályok változatlanok. Tájékoztatásul a követke­zőkben foglalhatók össze a legfontosabb tudnivalók: — Minden külföldre uta­zó utas engedély nélkül vi­heti ki azokat a személyes használati tárgyakat, ame­lyekre az utazás céljának, időtartamának és az évszak­nak megfelelő kint-tartózko- dása alatt szüksége lehet. Élelmiszerből legfeljebb há­rom napi mennyiséget, a 16 éven felüli utasok ezenkí­vül két liter bort, egy liter egyéb szeszesitalt és 250 ci­garettát vihetnek magukkal. A 3 napi úti élelem összesen nem lehet több két kilónál, ezen belül fajtánként fél ki­lónál. Nem számít úti éle­lemnek az olyan élelmiszer, amely csak feldolgozás után fogyasztható. A személyes használati tárgyakon kívül az egyéni útlevéllel és be­tétlappal utazók ajándé­kot is vihetnek, a csoportos útlevéllel utazok azonban nem vihetnek külföldre ajándékot. A kivihető aján­dék összértéke személyen­ként nem haladhatja meg az ezer forintot, és ezen be­lül sem lehet kereskedelmi mennyiségű árut külföldre vinni. Az ajándékként kivi­hető iparművészeti és képző- művészeti alkotások, vala­mint a tartós használati tár­gyak egyedi értéke nem lehet nagyobb 500 Ft-nál. Tartós használati tárgyból minden­A Fővárosi Kézműipari Vállalat a MÉSZÖV székhá­zában kétnapos bemutatón ismerteti termékeit, amelyek folyamatos szállítására már a második félév elejétől szá­mítani lehet. Üjdonság a PVC-ből fröccs­öntött, rugalmas talpú, élénk­színű gyermek- és női papu­csok, gyermek- és férfi szan­dálok, amelyeket Ausztriából vásárolt szabadalom és gép­sorok segítségével sorozat­ban, igen olcsón állítanak elő. Fogyasztói áruk nem éri el az ötven forintot. Üjdon­ság a PVC-ből készült bélelt gyermekcsizma is, ezeket minden kívánt színből gyárt­ják. A jövő télre a Fővárosi Kézműipari Vállalat hozza divatba hazánkban a vulka­nizált gumitalpú fókabőrcsiz- mákat. A csizmákat NSZK- licenc alapján, az NSZK-tól vásárolt gépsorokon gyártják a III. negyedév kezdetétől. Saját találmányuk — való­képpen csak egy darabot le­het ajándékként kivinni. Nem lehet külföldre ajándékként vinni élelmiszert, italt és dohányárut, bélyeget, nemes­fémet és muzeális tárgyat. Külföldi fizetőeszköz kivi­teléhez engedély szükséges, enélkül 200 forintot vihet­nek magukkal az utasok vál­tópénzben, vagy 20 forintnál nem nagyobb bankjegyek­ben. A behozott tárgyak közül vámmentesek a személyes használatra kivitt és vissza­hozott útiholmik, ezért cél­szerű, ha az értékesebb, vagy külföldi eredetű áru­kat kiutazáskor a vámáru­nyilatkozaton az utas fel­jegyzi és a kivitelt a vám­hivatal igazolja. Az egyéni útlevéllel és be­tétlappal utazók személyen­ként nyolcezer, az idegen- forgalmi irodák, vagy bár­mely szerv által szervezett társas utazásban csoportos útlevéllel résztvevők 2000 fo­rint értékű árut hozhatnak be külföldről, ennek felét vámmentesen. Az egyéni út­levéllel és betétlappal uta­zók tehát négyezer, a cso­portos útlevéllel utazók pe­dig ezer Ft összértékű árut hozhatnak be vámmentesen. Az érték kiszámításakor minden esetben a belföldi forgalmi árat veszik figye­lembe. Ha a behozott áruk értéke a négyezer, illetve az ezer forintot meghaladja, úgy a többlet után a belföldi for­galmi érték 40 százalékának megfelelő vámot kell fizetni. Fizetési kötelezettségének az színűleg világszabadalom lesz belőle — a villámzára« map­pa, amelyben egytől kétszáz lapig bármilyen méretű irat, lyukasztás és fűzés nélkül, egy mozdulattal rendszerez­hető. A villámzáráé mappá­kat most kezdték sorozatban gyártani, s máris szállítanak belőle. Üjdonság a műanyag­ból készült fürdőszobacsem­pe, amely törhetetlen polisz- tírolból készült. Felragasztá­sához nem kell szakember, s emellett éppúgy tisztántart- ható, mint a hagyományos csempe. Impregnált karton­ból készült a gyermekek szá­mára gyártott olcsó, tarka­mintás esőkabát. Az FKV kétnapos bemuta­tóját Ménes János, a bőr-, műbőr-, műanyag-feldolgozó üzemág igazgatója kísérte el megyénkbe. Az első órák után arról számolt be, hogy a baranyai kereskedők élénk érdeklődéssel kísérik az áru­bemutatót és minden új cikkből rendelnek. utas a beutazástól számított 30 napon belül kamatmen­tesen eleget tehet. Ha az utas a vámfizetés nélkül behozott tárgyat értékesíteni akarja, az utána járó vá­mot értékesítés előtt meg kell fizetnie. Engedély nélkül hozható vissza az érmékben vagy 20 forintnál nem nagyobb cím­letekben kivitt 200 forint, továbbá külföldön el nem költött külföldi fizetőeszköz. Vámvizsgálatkor az utas köteles a kivinni szánt, il­letve külföldről behozott áruit és fizetőeszközeit a vámhivatalnak bejelenteni, ellenőrzéskor bemutatni. Az utasok egyébként a vámhivataltól írásos tájékoz­tatót kapnak a legfontosabb vám- és devizarendelkezé­sekről. Szocialista szerződés Nívósabb ellátásért karbantartják a konyhagépeket Szocialista szerződést ír­tak alá tegnap délután a Mecsekvidéki Üzemi Ven­déglátó Vállalat és a Me­cseki Ércbánya Vállalat Ércdúsító Üzemének veze­tői. A szerződő felek az ed­diginél szorosabbra fűzik kapcsolataikat, kölcsönö­sen támogatják egymást a dolgozók jobb ellátása ér­dekében. Az 1971-ig érvényes szerződés értelmében az Ércdúsító Üzemben lévő Kinizsi konyha és büfé ál­lagának megóvására az eddiginél jobban ügyelnek a tulajdonosok. Az ÉDÜ alkalmazottai rendbehoz­zák az asztalokat, vállal­ják a konyhában és a hű­tőkben lévő villamosgépek karbantartását, szerelését, ők végzik el az épületgé­pészeti és műszeripari munkákat, kibővítik a mo­sogatót, újabb mosogatókat szerelnek fel, megoldják a konyha régóta vajúdó szellőztetését, stb. A MÜV ezzel szemben általános nívóemelésre vál­lalkozik. A szerződés má­sodik pontja szerint 1970- ben nem változtatják az árakat. Azt ígéri a MÜV a szerződésben, hogy a Kinizsi konyhán és büfé­ben bővítik a választékot, növelik az olcsó ételek arányát, olcsó töltelék­árukkal töltik fel a büfé árukészletét, naponta friss kenyeret és péksüteményt szállítanak, ezenkívül pri­mőrökkel és egész nyáron friss gyümölccsel látják el a büfét. Újdonságok az FKY baranyai árubemutatóján PVC papucsok — Börretikülök Akik a hírekben szerepelnek DR. KOLTA JÁNOS A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetségében az elmúlt két év­tizedben — a megalakulás óta — végzett kimagasló munkája elismeréseképpen MTESZ-díjat kapott dr. Hol­ta János, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének osz­tályvezetője, a MTESZ bara­nyai szervezetének társelnö­ke, az országos elnökség tag­ja. (Üjsághír.) — Jól esett az elismerés, de én úgy veszem, hogy az személyemen keresztül a ba­ranyai szervezetnek szólt — mondja beszélgetésünk ele­jén dr. Kolfa János. Amikor a két évtized emlékei felől faggatom, akkor sem az „én”, hanem a „mi” adja meg az alaphangot. A MTESZ-ben tevékenykedő szakemberek egyik első, komoly tudomá­nyos értékű munkáját idézi: — A feladat az volt: hogyan lehet Pécsnek naponta 10 000 köbméter vizet biztosítani. Megoldottuk, de akkor már magasabb volt a mérce, és azóta is egyre emelkedik. Ma már 100 ezerről beszélünk, s ha valaki akkor ezt mondja, megmosolyogtuk volna. Nem titkolt büszkeséggel emlékezik vissza arra is, hogy annakidején a MTESZ teremtette elő szinte napok alatt a tv 'közvetítő állomá­sának minden feltételét, ez­zel Baranya elsőként jutha­tott az országban — a fővá­ros után — kifogástalan vé­teli viszonyokhoz. Volt még egy ilyen „első­ként az országban” a MTESZ életében. Itt indult az első vidéki műszaki folyóirat, a Pécsi Műszaki Szemle, amely­nek kezdettől fogva dr. Kol- ta János a szerkesztője. A Szemle egyik kitartó követ­kezetességgel végrehajtott célkitűzéséről mondja: — Soha nem féltünk az úgynevezett „első cikkek” le- közlésétől. Nagyon sok helyi szakember rajtunk keresztül jutott el országos folyóira­tokhoz, ahová egyébként ne­héz betöfhi olyannak, aki még nem publikált sehol. Sok elsőcikkesünk írását kö­vették újabbak másutt is, amire jogosan lehetünk büsz­kék. De Pécsről indult el —ép­pen dr. Kolta János kezde­ményezésére — a vidéki MTESZ-szervezetek „egyen­jogúsításának” gondolata, melynek eredményeként (és nem kis ellenállás leküzdé­se árán) 1965-ben alakultak át az intéző bizottságok me­gyei szervezetekké. A MTESZ egyik fontos eredményeként említi a he­lyi mérnök-továbbképzés megszervezését. Tavaly 400 jelentkezővel indultak a tan­folyamok, idén már 500-zal. Ennek továbbfejlesztése lesz a tervbevett technikus-to­vábbképzés is. — A másik dolog, amin fáradozunk: kapcsolatot ki­alakítani a MTESZ-en ke­resztül a kereskedelem és az ipar között, hogy alapot ad­junk a Közgazdasági Egye­sület kereskedelmi tagozatá­nak létrehozásához. Dr. Kolta János nem mű­szaki ember. Az intézetben gazdaság-földrajzzal foglal­kozik, a jogi egyetemen pe­dig a legutóbbi időkig pénz­ügyi jogot adott elő- A lát­szólag másirányú tudomá­nyos tevékenység hogyan kapcsolódik a MTESZ-mun- kához? Élő tudományt csak a köz­életben való részvétellel le­het csinálni. Ha ismerem a mai valóságos életet, az el­méleti kérdéseket úgy tudom feldolgozni, hogy megfelelő Hazaérkezett Jugoszláviából a baranyai pártmiinkáshüldöttség Hazaérkezett Jugoszláviá­ból Novics János, a Baranya megyei Pártbizottság titkára, Valkai József, a Megyei Párt- bizottság munkatársa, Amb­rus Lajos, a Mohácsi járási Pártbizottság titkára, dr. Nagy Gyula, a Megyei Tanács vb- elnökhelyettese és Csendes László, a Beruházási Bank fiókvezetője, akik a Horvát Kommunisták Szövetsége Eszéki Területi Bizottságá­nak meghívására látogattak Jugoszláviába. Megyénk pártmunkáskül­döttsége Baranya és az eszéki terület közötti évi rendszeres program keretében egy hetet töltött a szomszédos ország­ban. A Szovjetunió Vízgazdálkodási Intézetének igazgatója Pécsett Tegnap délután rövid láto­gatásra Pécsre érkezett dr. G. A. Jakovlev, a műszaki tudományok doktora, a Szov­jetunió Vízgazdálkodási Inté­zetének igazgatója. A vendég tiszteletére a Magyar Hidro­lógiai Társaság pécsi csoport­ja fogadást adott az MTESZ klubhelyiségében. G. A. Ja­kovlev ma Pécs vízellátásé­val, szennyvíztisztításával is­merkedik és megtekinti a pécs-üszögpusztai víztisztító­telepet, majd repülőutat tesz a megye felett. Délután Har­kányt látogatja meg, s a kör­nyék nevezetességeinek meg­tekintésén kívül elsősorban a világhírű fürdő vízellátási vi­szonyait tanulmányozza. Ifjú Jandó Jenő a versailles-i döntőben Üjabb sikert aratott a fia­tal pécsi zongorista: ifjú Jan­dó Jenő, bár a siker szeren­csétlenséggel párosult. Május elsején indult el Franciaor­szágba, méghozzá az akkori hűvös napok miatt kissé meg­fázva. Versailles város meg­rendezte szokásos májusi fesztiválját, s erre hívták meg őt is. A fesztivál kere­tében többféle zenei rendez­vény volt, így Karajan is fel­lépett. Ifjú Jandó Jenő a fia­tal zongoristák versenyében vett részt, s több földrész számos jelöltje közül, négy nehéz elődöntőn keresztül, bejutott a mindössze három versenyzőből álló döntőbe. Megfázása azonban betegség­gé fajult, és visszalépett. Mi történt, hogyan történt? — erről kérdeztük vasárnap a hazaérkezett ifjú Jandó Je­nőt. — Nagyon nehéz verseny volt — mondta. — Az első fordulót itthon rendezték meg, a többit pedig odakint, nemzetközi zsűri előtt. Ennek a zsűrinek azonban két ma­gyar tagja is volt, Ferenczi György, és a május negyedi­kén Pécsett hangversenyezett Hernádi Lajos. Nehéz és vál­tozatos műsort kellett játsza­nunk, például Dutilleux na­gyon nehéz, három tételes modern szonátáját, aztán Pierre Sáncán: Movement cí­mű darabját. Szerepelt a mű­sorban Liszt: Dante szonátája és Ravel: Szonatinája is. Vé­gül nagy küzdelemben a kö­vetkező három zongorista ke­rült a döntőbe: Jean Philip Collard, valamint két ma­gyar: Torma Gabriella és én. Jómagam a nehéz verseny és a bujkáló betegség miatt tel­jesen kimerültem, s úgy érez­tem, hogy a döntőben még annyit sem tudok nyújtani, mint korábban, s a harmadik helyre sem kerülhetnék. Ezért visszaléptem. Végül a francia Collard lett az első, Torma Gabriella a második, s a harmadik díjat természe­tesen nem adták ki. F. D. Akik énekelve érettségiznek Ezt is megértük: énekelve lehet érettségizni. A pillanat ugyan csak hallomásra kelle­mes, Gyarmati Erzsiké szép tisztán énekli a népdalt, va­lami cifra ruháról, meg arany-ezüstről, de bal keze kicsit összeszorul, mert még­iscsak érettségi ez. Pedig a bizottság majdnem úgy szur­kol, mint ő, hiszen ez a nap, a tegnapi, az énekes érettsé­gik premierje. Pesten, Győ­rött, Miskolcon, Debrecenben és itt Pécsett először érettsé­giznek a művészeti középis­kolák zenei tagozatos osz­tályai „szaktárgyaikból”, öt áttételekkel a való életet szolgálják. A gazdasági föld­rajz viszont sok vonatkozás­ban segíthet — és segít is! — műszaki problémák meg­oldásában. H. L város zenepedagógusai figyel­nek az eredményre, bár itt Pécsett csak tíz kislány és nyolc fiú vágott neki az „énekes érettséginek”. De fi­gyeljük csak tovább: Gyarmati Erzsiké szolmizál, aztán feláll és a zongorához indul. Mire Antal György fő­iskolai tanár, a zsűri társ­elnöke: — Csak maradjon nyugod­tan, már megtette a magáét! A zenei elméleti tárgyak érettségijén szolfézsből, nép­zenéből és összhangzattanból kell a tudásukat bizonyítani. Vagyis érettségi feltétel: úgy énekelni, hogy a maturáns egy másik szólamra is figyel­jen. Ehhez való a zongora. De a zsűri belement, hogy ha két barátnő kisegíti egymást, s két szólamban énekel, men­tesülnek saját maguk zongo­rakíséretétől. Gyarmati Erzsi­ké is ezért maradhatott a he­lyén. Csakhogy Antal György kíváncsi az általános zenei műveltségre, ismeretanyagra, tájékozottságra is. így gyako­ri a kérdés: — Ezt a dalt mikor és ki énekelte legutoljára a rádió­ban? De sajnos a válasz néha néma csend, mire Antal György rosszkedvűen jegyzi meg: — Hát igen, alig jutunk hozzá, hogy rádiót hallgas­sunk! Rohan az élet! Ma tovább folytatják a ze­nei érettségit, persze együtt a közismereti tárgyak, a ma­gyar-, matematika- és a tör­ténelem-tudás bizonyításával. Ezért a társelnökrendszer is. Odabent közben tovább énekelnek. De sokan irigylik most ezt az iskolát! Földessy Dénes v ÍSe. I l 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom