Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

1575. méfof T7, i 3 Lakások — lakbérek Elszállő milliók Beszélgetés a PIK vezetőivel Mi tekinthető összkomfortnak? — Mennyi volt a PIK bevétele és kiadása? — Mi lesz az üzletek, irodák, raktárak használati díjával? fort nélküliek pedig 9 szá­zalékkal részesedtek. Ami az átlagos havi lakbéreket illeti: az összkomfortos laká­sok lakói 130, a komfortos­ban élők 1Ö0, a félkomfortos­ban lakók 80, a komfort nél­küliek pedig 35 forintot fi­zettek és fizetnek. — Mennyi volt a PB ki­adása 1969-ben? — Száznegyvenezer forint híján 73,5 millió forint. Eb­ben persze benne vannak az üzletekre, raktárakra stb-kre fordított kiadások is, amelye­ket a különböző vállalatolt használnak. Szinte lehetet­lenség különválasztani e ki­adásokat a lakásokra fordí­tott kiadásoktól, hiszen a leg­több iroda, üzlet 6tb. lakó­épületben van elhelyezve, s amikor e lakóházakat tata­rozzák, nem szoktuk megvizs­gálni, hogy mennyi költség esik abból a lakásokra és mennyi az üzletekre. Az ilyen vizsgálatnak nem volna ér­telme. — MtMSl terMlk 6sm * ?M millió forintos kiadás? — Üzemeltetési és fenntar­tási költségekből. Az üzemel­tetési költségek közé sorol­juk a PIK által fizetett viz­es szemétszállítási díjat, a lépcsőházi, alagsori megvilá­gítást, a mosókonyha közös gázköltségét, a közös helyisé­gek fűtését, házfelügyelői dí­jat és hasonlókat E költsé­gek 16,6 millió forintot tettek ki az elmúlt évben. A 25,6 milliós összbevételből tehát mindössze 9 millió forint ma­radt volna a lakóházak fenn­tartására. Talán mondani sem kell, hogy a lakóépüle­tek puszta fenntartása, tehát a csőrepedések, vakolatbe- amlások, tetőbeázások, csa­torna dugul ások esetenkénti elhárítása, az elhasználódott gáztűzhelyek, fürdőszoba-, mosdó stb. felszerelések ki­cserélése és pótlása is több pénzt igényel ennél évente. Márpedig az idő minden épü­letet kikezd, ■ előbb-utóbb részleges, vagy teljes tataro­zásra, tetőzet- és nyílászáró szerkezet cserékre, kisebb- nagyobb felújításokra, kor­szerűsítésekre van szükség. sük el: a vállalatok adót is fizetnek az üzletek, irodák stb-k használata után, 6 az adók nem a PIK-hez folynak be, következésképp nem is lehet vállalati horizontból át­tekinteni a helyzetet. Csupán annyi a biztos, hogy népgazdasági szinten nem 58:73,5 millió forint len­ne a bevételek és kiadások aránya, hanem kisebb, bár hogy a bevételek még min­dig nem érnék el a kiadáso­kat, az is bizonyosra vehető. Ezért — minden valószínű­ség szerint — a vállalatok használatában lévő irodák, raktárak, üzletek, kultúrter­mek, garázsok 6tb-k díját is rendezni fogják. A rendezés mellett szól az a tény, hogy a régebbi építésű üzletek, irodák stb-k használati díját még 1946-ban, tehát igen ré­gen állapították meg, s az is, hogy az ÉVM szakvéleményt kért erre vonatkozóan a PIK-től is. Minden okunk megvan annak a feltételezé­sére, hogy az üzletele, irodák stb-k díja rendezése után népgazdasági szinten k i - egyenlítődnek majd a kiadások — fejezték be nyi­latkozatukat a PIK vezetői. Az általuk elmondottakhoz csak annyit kell hozzátenni, hogy — amint ismert — az állam 1971 júliusától kezdő­dően lakbér hozzájárulást fog fizetni a dolgozóknak, s en­nek összege az első időszak­ban azonos lesz a lakbéreme­lés teljes összegével. A lak­bér hozzájárulás — a párt- és kormányhatározatban meg­jelölt elveknek megfelelően — csak fokozatosan csökken majd. Á lakbérrendezés te­hát csak hosszabb idő múl­tán válik érzékelhetővé. Ezt nyomatékosan aláhúz­ták a PIK-nél is, hozzátéve, hogy nincs még rendelet, il­letve végrehajtási utasítás a birtokukban, következésképp ők sem lehetnek elég tájéko­zottak. Mégis, megkezdték a felkészülést, hiszen a lakbér- rendezés sok plusz munkát jelent a vállalat számára is. Magyar László Mi tekinthető összkomfort­nak? Mennyi lesz 1971 jú­liusától kezdve a lakbér Ö6z- szjege? Ilyen és ehhez hason­ló kérdéseket tesznek fel a PIK-nek, telefonon. Szeretnénk megkönnyíteni olvasóink tájékozódását, ezért felkértük a Pécsi Ingatlan- kezelő Vállalat vezetőit, vá­laszoljanak a közérdekű kér­désekre. A PIK részéről Ne­meskéri Gyula, a vállalat igazgatója, Kajdu László, a vállalat főmérnöke, dr. Palo­tás Géza vállalati jogtaná­csos és Rába Gyula házkeze­lési előadó vett részt a be­szélgetésen. — KeedJCk a leggyakoribb kieséssel! Ml tekinthető Bssakomfortoe, komfortos, Ml- komfortoe éa komfort nélküli lakásnak? — A ma érvényben lévő rendelkezések ezerint össz­komfortosnak tekintendő az a lakás, amelyben fürdőszoba és vécé, s a fürdőszobán kí­vül egyéb kiegészítő helyiség (hall, öltözőhelyiség, személy­zeti szoba, zárt terasz stb.), vagy kényelmi berendezés (beépített konyha, központi meleg víz ellátás) is van. Összkomfortosnak minősül az olyan — egyébként komfor­tosnál: számító — lakás is, amely nem rendelkezik az említett kiegészítő helyisé­gekkel, vagy kényelmi beren­dezésekkel, de központi illet­ve távfűtésű. Komfortosnak minősül a folyóvízzel ellátott olyan la­kás, melyben vécé és fürdő- Icádas fürdőszoba is van, to­vábbá az, amely annyiban el­tér az előbb felsorolt feltéte­lektől, hogy a fürdőkádas íürdősaoba helyett csak mos­dóval, vagy zuhanyozóval van ellátva — . viszont központi illetve távfüté3Ű. A félkomfortos lakások ka­tegóriájába sorolják azokat a lakásokat, amelyekben elő­szoba (zárt veranda), vagy vécé, vagy pedig folyóvízzel rendelkező mosdóheiyiség (zuhanyfülke) illetve folyó­vízzel nem rendelkező fürdő- | kádas fürdőszoba van. Komfort nélküli az a 2a- kás, amelyben sem előszoba, sem vécé, sem pedig fürdő­szoba nincs. Két éve kategorizálták a lakásokat ilymódon. Valószí­nű, hogy finomítanak még a meghatározásokon, s — a speciális esetekkel is számol­va — jobban körülírják a fogalmakat Csaknem biztos­ra vehető azonban, hogy a fenti meghatározások nem változnak lényegesen. i — múlj lakás vas a FOK HíetwléjdbgR, m hogy oszlanak még komfort szempontjából? — 1969. december 31-én csaknem 17 ezer 900 lakás tartozott hozzánk. Ennek 40 százaléka összkomfortos, 18 százaléka komfortos, 17 szá­zaléka félkomfortos, s 25 szá­zaléka komfort nélküli volt. Azóta már nőtt az összkom­fortos-arány, hiszen minden évben kb. 600 új lakással gyarapodik az állomány. I — Mennyi vett a FIK lak­bérbevétele a hogy részesed­tek ebből a különböző l&káe- Sta tejértét? — Kikerekítve 19,8 millió forint folyt be a lakbérek­ből a múlt évben. További 5.8 millió forint származott a PIK kezelésében lévő üzle­tek, raktárak, irodák, gará­zsok stb.-k bérleti díjából. A 19.8 millió forint lakbérbe­vételből az összkomfortos la­kások 56, a komfortosak 20, a félkomfortosak 15, a kom­A 25,6 millió forint bevétel és 73,5 millió forint kiadás különbségét az állam egyen- l lítette ki Így megy ez már több évtizede, s nyilvánvaló, hogy nem méltányos ez. Min­denki tudott erről, s úgy vél­jük, senkit sem lepett meg a közelmúltban megjelent párt­ós kormányhatározat, mely pontot tesz e tarthatatlan ál­lapot végére. i — Mennyi len a PIK latt- Mrbevötele 1971 Július* után, e hegy részesednek ebbél e különböző lakáskategóriák? Megtérülnek majd * kiadá­sok? — Csak az iámért számok­ból, tehát az 1969. évi lakás- állományból és kategória- megoszlásból tudunk kiindul­ni. Ezt tekintve 52 millió 350 ezer forint lakbérbevételünk lenne 1972-ben, 32,5 millió­val több, mint 1969-ben. A számítások szerint az össz­komfortos lakások 64, a kom­fortosak 19, a félkomfortosak 13,5, a komfort nélküliek pe­dig mindössze 3,5 százalék­kal részesednek ebből az ösz- szegbőL A valóságban még kisebb lesz a félkomfortos­komfort nélküli arány, hi­szen 1972-ig több mint ezer új bérlakással gyarapodik a város. Ha az üzletek - raktárak stb-k használati díjáért járó 5,8 millió forintot a lakbér­bevételhez tesszük, még min­dig csak 58 millió forintot kapunk, tehát azt is mond­hatnánk, hogy a bevételek még mindig nem fedezik a kiadásokat. Ez minden bi­zonnyal igaz is, bár semmi­képp sem lehet 15 millió fo­rint a különbség. Ne felejt­Beremendi Tíz óra lesz hét perc múl­va: Fleischman János postás degeszre tömött táskával lép ki Maros Ferenc borbély- műhelyébőL — Régebben ketten is ele­gen voltunk, ma négyen is alig győzzük. Tíz éve alig 80 napilap járt a faluba — most nekem egyedül 200-at kell kézbesítenem. A régi öregek csak kapáltak: manapság alig van 5 ház ahova nem jár újság. A legrosszabb; nincs pontos cím. Csak név. Nem úgy van; mindenkit is­merek. Az ember az ágy­szomszédját sem ismeri már ebben a faluban. Kereshe­tem...! Veszik az idő! Dühbe jön. Egy levéllel ha­donászik. Vastagon kirajzolt címzés: Te. Balatinácz Mar­ján. A műhelyben: művirágcso­kor, csikóst és menyecskét ábrázoló festmények, női fe­hérneműt bemutató maneke- nek képei a falakon. A vit­rinben parókák. Borotvaszap­pan illat. Az ifjabbik Maros borotvál. Most szabadul majd a nyáron, de ügyes mint egy régi mester. Elmondja, hogy az építkezésről kevesen jár­nak ide a falu közepére — van borbély a lakótelepen is. — Esetleg nyáron, este: amikor a presszóba, vagy mo­ziba jönnek. Mögöttem beszélgetnek: Szeretem Beremendet. —Fel­zaklatta a falut a sok nép. — Azt mondják 60 százalék büntetett. — Fenét, alig van 2—3 REF-es. Tőlem elvittek egy kerékpárt, éa később Vizsgálat a bányagázok hasznosítása ügyében — Három ev múlva már 12 millió köbméternyit csapolnak le — A meleg házépítés a sok közül csak egy lehetőség Tavaly mintegy 5 millió köbméter bányagáz szállt el a levegőbe, s idén még ennél is nagyobb mennyiségre vár hasonló sors. A Mecseki Szénbányák mélyművelést folytató- bányaüzemei rövide­sen újabb gázlecsapoló be­rendezéseket lesznek kényte­lenek üzembe állítani, s mi­után e gázok kiváló égési tu­lajdonságokkal rendelkeznek, jogosan vetődik fel a kérdés: mit lehet tenni e jelentős ér­ték megmentése érdekében? Egy hasznos vizsgálat A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége megbízásából külön munkacsoport alakult, illetve folytatott vizsgálatot e tárgy­ban. A Mecseki Szénbányák vezetőin, illetve gáz-szakér­tőin kívül a Kerületi Bánya­műszaki Felügyelőség és a Gázgyár szakemberei is részt vettek a munkában, egyön­tetűen leszögezve: a bányák mélyéről felhozott gáz óriási mennyisége, nagy metántar- talmá és magas kalóriaértéke lehetségessé teszi a közcélú felhasználást. A Kossuth-bá- nyán működő gázlecsapoló berendezés 1909-ben 5 346 774 köbméter bányagázt továbbí­tott a felszínre. A gáz átla­gos metántartalma 56,4 tér­fogatszázalék volt. Égéshője 5331 kalória. A széntermelési és művelési tervek szerint a berendezés folyamatos üze­meltetésére az elkövetkezen­dő években is szükség lesz, s így csak Kossuth-bánya évi 4—4,5 millió köbméter gázt csapol majd le. De épül már, Kisebb, lakható családi házakat keresünk ügyfeleink részére Pécs környékén 30—40 000 Ft-os értékben Ajánlatokat az ingatlan pontos megjelölésévei kérjük leadni. INKÖZ, Pécs, Rákóczi út 39/b. s pár hónapon belül munká­ba áll a zobáki lecsapoló is, ami további 4,5—5 millió köbméter gázt jelent majd. Szabolcs-bányán, ahol ugyan­csak a mélyebb szintek felé halad a termelés, szintén szükség lesz a művelés alá vont területek gáztalanításá- ra. Ez — igaz, csak 1972 után —, további 5 millió köbméter gázt eredményez majd. Az összesített — pécs-komlói —, prognózis tehát: 1970 — 4 millió, 1971 — 6 millió, 1972 — 8 millió, 1973 — 12 millió köbméter. 1973 után Komlón bizonyos mérvű csökkenés, Pécsett pedig hosszabb időn át azonos mennyiség kiter­melése várható. Pécsi lehetőségek Jónéhány évvel ezelőtt Ist- ván-akna már adott gázt a városnak, ezért annak idején Szabolcsig ki is épült a meg­felelő vezeték. Ezt kellene kijavítani, illetve meghosz- szabbítani Komlóig. A Kos- suth-bányai III-as akna és a szabolcsi István-akna távol­sága légvonalban 4,5 kilo­méter. A vezetéket a József- házán át vezető 7-es számú út mentén lehetne elhelyezni — ez 5,4 kilométer. A talaj rendkívül köves, a terepvi­szonyok meglehetősen kedve­zőtlenek, ezért minimálisan 8—10 millió forintba kerülne ez az építkezés. Megérné-e? Szükség van-e rá? A vizsgálódás végkövet­keztetése: pillanatnyilag nem. A Gázgyártó- és Szolgáltató Vállalat, miután felépítették és üzembe állították a ben­zinbontót, 1973-ig maradék­talanul ki tudja elégíteni a város igényeit. Éppen ezért a csővezetéképítéssel járó költ­ségeket nem is vállalná, a Gázgyár. Maradnak tehát a kisebb jelentőségű, periféri­kus hasznosítási lehetőségek, mint amilyen a pécsbányai kórház ellátása is. Ez a vá­rostól távoleső intézmény pil­lanatnyilag ugyanis városi gázt fogyaszt. Felvetődött az önálló rend­szerben való hasznosítás gon­dolata is. A szakemberek ez­zel kapcsolatos véleménye: lehetséges, Meszes esetében például üdvös is lenne, ehhez azonban megfelelő biztonsági tartályok felépítése szüksé­ges. A bányagáz-termelés egyenetlen, ezt kellene ezek­nek a tartályoknak kiegyen­líteniük, a költségek azonban oly nagyok, hogy a megoldás gazdaságosságát sajnos kér­désessé teszik. És Komló...? Elégetni a távfűtési felada­tokat ellátó komlói erőmű­ben — ez látszott a legkézen­fekvőbb megoldásnak, a szá­mítások azonban ez esetben is negatív eredményeket hoz­tak. Az erőmű ugyanis olyan gyenge minőségű szenekkel üzemel, melyek felhasználása más módon szinte lehetetlen, s ez a szén hihetetlenül olcsó is. A javaslatot tehát el kel­lett vetni. A hasznosítás egyetlen reá­lis lehetősége pillanatnyilag tehát: a vállalati felhaszná­lás. Kossuth-bányán kisebb épületeket máris fűtenek me­tángázzal, vannak azonban újszerűbb, nagyobb stílű el­képzelések is. A vállalat igaz­gatósága tervbe vette, egy melegház építését Zobák- akna közelében. Ez a létesít­mény nemcsak a gáz rész­beni értékesítését tenné lehe­tővé, de munkát biztosítana jónéhány rokkant vájárnak is. Készül a Mecseki Szén­bányák igazgatóságán egy át­fogóbb hasznosítási terv is, végleges megoldást azonban csak az erők koncentrálása hozhat. A bányaüzemek kö­zelében számos üzem, válla­lat, termelőszövetkezet dolgo­zik — nekik is érdemes len­ne hát mielőbb végiggondol­ni: mit nyerhetnek ebből a szomszédságból ? Az MTESZ hasznos munkát vállalt ma­gára, amikor vizsgálatokat kezdett e tárgyban, a megle­hetősen pesszimista záróje­lentésnél azonban nem sza­badna megállni. A gáz for­májában levegőbe szálló száz­ezer forintok megmentésének ügye megérne néhány tudo­mányos ankétot, s néhány je­lentős pályadíjat is. A pályá­zatok okos emberek, fantázia­dús műszakiak százait fog­lalkoztatják, — márpedig ez esetben csak ez, a kollektív akarat és gondolkodás segít­het Békés Sándor villanások visszahozták. — Éjjel egye­dül reszkír kimenni. A szesz jólesően égeti arco­mat — az ajtóban még hal­lom: a fenét, miért lenne reszkír kimenni...? Delet harangoznak amikor a parókiára érek. A dolgozó- szobában régi íróasztal, VI. Pál fényképe, az öt kötetes kultúra világa. Az asztalon a Dunántúli Napló, címlap­ján BCM-fénykép. Ferkov Mihály plébános 23 éve él Beremenden. Cigarettát tölt — Sok nép szakadt a falu­ra. Hívők — nem hívők...? Különböző vallásúak, külön­böző elfoglaltságúak: legfon­tosabb, hogy már Itt a földön mindenki megtalálja boldo­gulását. Az emberek nehezen szokták meg a mozgalmas ut­cát, a gépeket. Idegenkedtek az idegenektől. A régi gyár 1913-ban épült, most áttértek az olajtüzelésre, de ez kevés. Kell az új gyár. Az utcán gyerekzsivaj — most van vége a tanításnak, a konyhában zörögnek az evőeszközök — illő lesz bú­csúzni. A hőkicserélő építésénél egy MB—80 típusú óriásdaru dolgozik. Felette felhő vitor­lázik, úgy tűnik, rámdől az acéltorony. Függőlegesen 72 méter magasra tudja emelni a terhet, 16 méteres kinyú­lással 5, 36 méteressel 3,5 tonnás szerkezeteket képes felemelni. Szabó János darukezelő a magasból nézi az építkezést attól a pillanattól, amikor az első gépek a zöld mezőbe túrtak. Eredeti szakmája vil­lanyszerelő — úgy számítja az építkezés befejezése után . is Beremenden marad. La­kást kap, biztosabb lesz a megélhetés mint Pesten. Fe­lesége is lassan megszokja a vidéki életet. Az első időben csapkodott, ha nem kapott cseresnyét — most örül ami­kor 10 perc alatt megfordul a hentestől. Soha nem kell sorba állni, üres szatyorral hazatérni. — Megtanulta már, hogy nem minden a cseresnye — mondja a darus —, a 3700 forint körüli fizetést sem osz­togatják minden sarkon. Az egyenként 5 ezer köb­méteres henger alakú nyers­silók tetejéről messze ellátni. Délre a régi gyár füstölgő kéményei. Az elmúlt évben naponta 100 tonna cementet szállítottak ide az építkezés­hez — az összes termelés ta­lán a kétszerese lehetett. Mö­götte a nyersanyag-bánya, 20—30 évig biztosan ellátja az új gyárat nyersanyaggal. Vasakon, padlókon kapaszko­dom. Az ácsok magabiztos léptekkel közlekednek a 15 centis idomvasakon, 32 méte­res mélység felett Megszok­ták. Nagy Miklós művezető 26 éves, de már 14 éve dol­gozik az ország nagy építke­zésein. — Ha elkészül hova megy? — Addigra biztos elkezdő­dik egy másik gyár építése. Most 3 millió tonna az or­szágos termelés. Beremend belép egy millióval, de ad­digra ötnél is több kell. Lent a földön apró kéksi­sakos emberek. Dömperek, légkalapácsok zaja egy-egy szekeres csattan a deszkán. Ménesi Sándor, Vértes Ár­pád és Gettó Ferenc 14 éve­sek. Mindhárman most vé­geznek az általános iskola VIII. osztályában, és a BCM- ben szeretnének majd dol­gozni. A géplakatos, villany- szerelő és esztergályos szak­mát azonban még a régi gyárban, tanulják. Kíváncsi vagyok: mit tudnak a BCM- ről, tudják-e miért kell még egy gyár a faluban, mennyi lesz a kereset? Alig tudnám megmondani ki mit válaszolt, de azt hiszem nem is érde­kes. Jegyzetfüzetemből máso­lom: nem termel eleget a régi. Eleget termel, csak néni elég korszerű, nehéz benne a munka. A legjobb cementtel látja el az egész országot. A hegy elég 60 évig, ha elfogy még mindig ott a harsány!. Messzebb van a falutól, néni szennyezi annyira a levegőt mint a régi. Magunkat el­tartjuk, annyit biztos kere­sünk. Külföldről jönnek a gépeket szerelni. Két év múl­va már termelni fog. — Ha minden igaz lesz — teszi hozzá egyikük, de na­gyon elpirul kishitűsége miatt. Vagy talán ő érezte meg leginkább mennyi áldo­zat, nehézség, buktató vár az építőkre, amire az első ce- mentszállító szerelvények ki­gördülnek BeremendrőL Lomboái Jené

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom