Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-11 / 84. szám
N70. április It u un ont au napio Világszerte keresett cikk a farostlemez Eredmények, lehetőségek, feladatok a Mohácsi Farostlemezgyárban Befejeződött Baranyában a műszaki propagandahónap Pénteken befejeződött az idén már ötödik alkalommal megrendezett pécs—baranyai műszaki propaganda hónap. Százötven rendezvényét — előadásokat, vitadélutánokat, kiállításokat, vetélkedőket, szakmai bemutatókat — mintegy 30 ezren látogatták, jóval többen, mint bármelyik korábbi esztendőben. Különösen nagy érdeklődés kísérte a vezető közéleti személyiségek, köztük miniszterek, miniszterhelyettesek egy-egy teljes népgazdasági ágazat helyzetéről, fejlesztéséről szóló tájékoztatóit. A legnagyobb sikert a Pécsi Bőrgyár sok újdonságot bemutató kiállítása aratta. tanácskozás az állattartás kooperációs lehetőségeiről Modernizáljuk a háztájit! Körzetesítsék a könyvtárakat A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága — egyebek között — az olvasómozgalomról tárgyalt tegnap délelőtti ülésén. Megállapították: a megye könyvtárainak legnagyobb gondja a szétaprózottság. Pedig a felszabadulás óta hazánk a könyvtárak fejlesztésében nagy eredményeket ért el. Európában az ötödik helyen állunk a könyvtári ellátottság tekintetében, a száz lakosra jutó kölcsönzött kötetet vonatkozásában pedig a második helyen. E biztató adatok miell©tt is hátrányt okoz a falvak olvasói számára a szétaprózottság. Ezért elhatározták: körzetesíteni kell a könyvtárakat. E kérdésről egyébként a jövő héten országos tapasztalatcserét rendeznek Pécsett. A végrehajtó bizottság egyébként elfogadta a Megyei Könyvtár épületének távlati felújítási tervét. Ennek első lépéseként 700 ezer forintért kezdik meg az átalakítást és a szabad- polcos rendszer létrehozását. „Fekete“ bérle!... Itt hordom a zakóm felső zsebében. Tízszeri belépésre jogosít. Az első szelvény száma: 178 021. Ha felmutatom, bírság helyett.., kedvezményt kapok. Ke tessék azt hinni, valami titkos szektához szegültem, ahol felmutatom a „fekete”-bérletem, mire méz rsepek a kátrányos hordóból. Ott még nem tartok. A „fekete” bérletet a Csemege Kereskedelmi Vállalat vezette be, könnyítve ezzel az össznépi fogyasztás... a fekforszürcs ... pénztártól- presszógépig tartó hosszú menetelésben. Ami nemcsak helyzeti előnyt jelent térben és időben, hanem öt forint spórolást is tíz duplánál. A „fekete” bérlet azaz a loávébérlet, nem világrengető találmány, de hogy a vásárló érdekeit szolgáló, tehát az én fogygasztásomat köny- nyítő, gyorsító megoldás, az biztos. Veszek egy 10 duplás szelvényből álló kávébérletet, fizetek érte 20 forintot, s szelvényenként 1—1 duplát szolgálnak ki Pécsett a Kossuth utcai Csemegében. Ha darabonként vásárolom a duplát, 2,50 forintot hagyok a kasz- szánál. Mint bérlettulajdot.os, tíz dupla helyett, tizenkét kávét ihatok, tessék utána számolni. Tehát a kávébérlet gazdaságos, kényelmet biztosít és tulajdonosának időt takarít meg. Jó lenne ilyet mondani néhány vendéglőről is. — nist —t Világszerte erősen keresett cikk a farostlemez. Emiatt mind a szocialista, mind pedig a tőkés országok export- lehetőségei korlátozottak. Így például Ausztria — ahonnan korábban nagyobb tételeket vásároltunk — ez évre egyáltalán nem tudott ajánlatot tenni. Az idén a kereslet növekedése miatt a világpiacon 3,5 százalékos áremelkedéssel lehet számolni. Milyen a hazai farostlemezgyártás helyzete? Hogyan gazdálkodott a Mohácsi Farostlemezgyár az elmúlt évben? Melyek a gyár ez évi legfontosabb feladatai? Ezeket a kérdéseket tárgyalták meg pénteken délelőtt Mohácson a Farostlemezgyárban. A tanácskozáson résztvett dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának titkára, dr. Sáli Emil, a MÉM erdőrendezési főosztályvezetője, Csepregi István, a MÉM munkaügyi főosztályvezetője. Dr. Fáy Mihály, a gyár igazgatója számolt be a Farostlemezgyár elmúlt évi gazdálkodásáról. Elmondta, hogy az elmúlt gazdasági évet eredményesen zárták, több mint 84 millió forint nyereséget értek el. A vállalat termelése mind mennyiségben, mind minőségben az előző éveknél kedvezőbben alakult s ezért jobban kielégítették a keresletet. A Farostlemezgyár a hazai és a külföldi szállítókkal igen szoros kapcsolatot épített ki: elérték, hogy ütemesebbek a szállítások, kedvezőbbek a fizetési feltételek és néha kedvezőbbek az árak is. Sikerült biztosítani, a korábban importból beszerzett lakkok hazai helyettesítését. Negatív jelenségként tapasztalható, hogy a gyárban a bérszínvonal megyei viszonylatban is feltűnően alacsony. Egyrészt ez az oka a nagymérvű munkaerő vándorlásnak, s ugyancsak ennek tudható be az is, hogy viszonylag gyorsan csökkent a gyárban a szak- és betanított munkások aránya. A gyár igazgatója ismertette az idei év feladatait is. Elmondta, hogy javítani kell a készletgazdálkodást, különös tekintettel a segédanyagokra és a tartalékalkatrészekre. Biztosítani kell a még hiányzó alapanyagokat, különösen a farostfát. A jelenleg megindult beruházáson túl elsődlegesen a szinttartó beruházásokat, valamint a munkavédelmi jellegű fejlesztéseket szorgalmazzák. Pécsiek mindenütt vannak Lengyelországi, dániai, svédországi vendégszereplésről érkezett haza Marczis Demeter Egy hang a göteborgi ut- | cán: — Nézd csak, itt a Marczis Döme Pécsről! A dán világban kissé furcsának tűnt ez a mondot. Marczis Demeter azonban nem lepőlött már meg rajta. Varsóban, Stockholmban, Malmőben, Göteborgban, Poznanban vagy magyarokkal volt tele a nézőtér, vagy pedig néhány magyar volt csak ott, — de legalább né- hányan mindig voltak. És pécsiek is. Aki a dán hangulatban a fenti magyar mondattal kiáltott fel, néhány évvel ezelőtt Mephistó- ként látta őt idehaza. És pécsiek is mindenütt vannak. Marczis Demeter pedig tegnap érkezett vissza külföldi vendégszerepléséről. — Előbb Lengyelországban voltam — mondta —, ahol a felszabadulás jubileuma alkalmából Varsóban félezer diplomata előtt énekeltem, majd Poznanban koncerten léptem fel. Varsóban természetesen kizárólag magyar szerzőket énekeltem, Poznanban Verdi, Muszorgszkij, Erkel és Kodály műveiből álló műsort adtunk. — És Svédországban? — A Magyarok Világszövetségének szervezésében Gobi Hildával, Horváth Tivadarral, Lehoczky Zsuzsával és Németh Sándorral Svédországban és Dániában vendégszerepeltünk. Az ilyen vendégműsoroknak az a céljuk, hogy a kint élő magyarokban fenntartsák a hazaszeretetei, segítsék megtartani őket magyarnak. Stockholmban a nézők 85 százaléka magyar volt, a többi az ő hozzátartozójuk. A Bánk Bán bordalát, operaáriákat, majd operettdalokat énekeltem. Nem kell azt külön elmondani, hogy mit jelentett az ottani magyaroknak a „Rákóczi megtérése”, a „Hej cigány” vagy a „Mond el, hogy imádom a pesti nőket”, nem szólva a népdalokról ! Stockholmban még egy fellépésünk volt svéd közönség előtt, ahol Mozartot, Verdit és Muszorgszkijt énekeltem, majd Göteborgban és Malmőben, valamint Koppenhágában ugyancsak magyaroknak az első stockholmi műsort. Földessy Dénes Napirenden van: hogyan fejlesszük élelmiszer-gazdaságunkat. Ne csak az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, hanem a háztáji gazdaságok termelés“! is növeljük, modernizáljuk. Ezeknek a vezérgondolatoknak a jegyében rendezett tegnap délelőtt Pécsett, a Technika Házában taná"s- kozást és tapasztalatcserét a Megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya, az Agrártudományi Egyesület, a TIT mezőgazda- sági és élelmezésügvi szakosztálya. a Duna- és Ká^a- sijca menti, valamint a Mecsek- és Dráva menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A tanácskozáson részt vettek a megye tsz elnökei és szakemberei, többségükben azok, akik még nem sokat tettek le az asztalra a közös és a háztáji gazdaságok gyümölcsöző kapcsolatát illetően. Azoknak a tsz-eknek a vezetőit kérték fel előadásra, amelyek már az új gazdasági mechanizmus bevezetése előtt szerves egységként kezelték a közöst és a háztájit, tehát akik e mozgalom kibontakozásában úttörő szerepet játszottak. Nemcsak a megyében, hanem az országban. Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőjének megnyitója után Pék János, az Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója, Bak- sai Antal, a baksai Ezüstkalász Tsz elnöke és Kerner Ádám, a szalántai Hunyadi Tsz elnöke tartott előadást. A résztvevők, délután, a tanácskozás után meglátogatták a háztáji mintagazdaságokat, hosszú kocsisor látogatott Pogányba, Szalántára és Baksára. A pogány! mintaháztáji Befejeződött az egészségügyi dolgozók bérrendezése Újabb segítség: ösztöndíj — Visszavárják az ápolókat Pécsett és a megyében 1400 helyett 1700 Ft az átlagfizetésük Befejeződött az ápolók és az egészségügyi középvezetők bérrendezése Pécsett és Baranyában. A nagyszabású és az egészségügyben dolgozóknak mintegy felét érintő bér- intézkedésnek, mint ismeretes, a kórházak, klinikák és egyéb hasonló intézmények munkaerőhelyzetének megjavítása volt a fő célja, ezen belül elsősorban a három műszakban és betegágy mellett dolgozó nővérek munkájának jobb fizetése. Tokaji Sándorné. a Baranya megyei Tüdőgyógyintézet vezetőápolónője. aki egyben az OrI.ebontják a míg Uránváros őskorában épített barakképületeket, az építők munkásszállója előtt. — Ez a terület részben az új 6-os út nyomvonalába kerül, ezért Itt mist nem létesítenek, parkosítják a területet Akkor tört meg a jég, amikor elhangzott a „Leru- gatom véle a csillagokat'’ sor, A jugoszláv Kamerni Hor Beöej, azaz a becsei kórus magyarul adta elő a csütörtöki kórushangversenyen Bárdos: Huszárdalát. Az országos kamarakórus fesztivál egyik legfiatalabb együttese a becsei. Karnagyuk, Milenko Sustran Becsén kezdte, majd Újvidéken és Belgrádban folytatta zenei tanulmányait, s végül visszatért városába. — 1965-ben alakította meg a vajdasági kisváros kórusát, s már 1966-ban meghívták az együttest NiSbe, a Jugoszláv ICórüsünnepségekre, az egyik legrangosabb szemlére. — Megtiszteltetés számunkra ez a szereplés. Ez az első komoly külföldi fellépésünk. Sokat hallottunk arról, hogy önöknél milyen jelentős a kamarakórus kultúra, s így alkalmunk van összehasonlítani a mi munkánkat a külföldi kórusok Közös nyelvük az éneklés A becsei kamarakórus sikere az országos fesztiválon teljesítményével — mondotta a Hotel Turist érttermében Milenko Sustran. Aztán enyhe akcentussal hozzátette még, magyarul: — Ha keveset alszok, nem tudom enni. Tegnap este ünnepel a fellépés. Iván Piroska, a becsei zeneiskola igazgatója segített a társalgásban. Ö egyébként a kórus egyik korrepetitora is. — A 39 tagú kórus foglalkozásra és korra nézve a legszínesebb összetételű. Ezen nem is kell csodálkozni, hiszen karnagyunk szó szerint az utcáról, kávéházból gyűjtötte össze a kórus tagjait. Az étteremben magyar és szerb mondatok röpködnek vegyesen. A lakosság kétnyelvűsége az énekkar műsorpolitikájában is tükröződik: egyaránt szívesen éneklik a klasszikus kórusműveket, a jugoszláv népek zenéjét s a magyar szerzők kórusműveit. A vendéglátók nem tudtak angolul. Annyi biztos volt, hogy a vendégek nem tudnak magyarul. így aztán, amikor befutott a pécsi állomásra a budapesti gyors, felcsendült a régi diákdal, a „Gaudeamus igitur”. A tolmács illedelmesen félreállt. Pedig ő tudott angolul. A New London Singers tagjai, kezükben a bőröndökkel, megilletődve nézték a vendéglátókat, aztán ők is bekapcsolódtak, „tolmácskíséret” nélkül. Muzsika szeretők között ez már így szokás. Aztán, amíg a piros kü- lönbusz féléviekéit velünk a Széchenyi térig, sikerült megtudnunk valamit a „titokzatos” angol kórusról, amelynek a műsorprogramja nem érkezett meg a fesztivál idejéig. A 24 tagú, többnyire fiatal értelmiségiekből álló együttes hat évvel ezelőtt alakult, vezetőjük Donald James, a London melletti Exeter város egyetemének oktatója. — Szakmai körökben már jól ismerik a kamarakórust — eddig Nyugat-Németország- ban, Olaszországban szerepeltek sikerrel. Egyébként 25 év óta ők az első angol kórus, amely Pécsett fellép. Szombati hangversenyükön XVI—XVII. századi angol szerzők madrigáljait adják elő, majd Benjamin Britten és Vaughan Williams egy- egy művét. Ugyanezen az estén az Óbudai Leány-ka- marakórus, a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa és a budapesti Liszt Ferenc kamarakórus szerepel. Marafkó László vos Egészségügyi Szakszervezet megyei szakcsoportjának illetékes vezetője, tájékoztatta lapunkat: — Az illetékesek a bérrendezést három forrásból valósították meg. Először is az úgynevezett „ágy melletti pótlék” bevezetésével. Ezt a kórházi, klinikai, szanatóriumi, szociális otthoni ápolók, gyermekápolók és takarítók kapták. összege átlagosan 300 forint, legkevesebb 200, legmagasabb 400 forint. De a szakképzettlen, illetőleg tanfolyami hallgató ápolók i* megkapták 150—250 forintos keret között. Ezzel a pécsi és baranyai ápolók alapbére az eddigi havi 1400 forintról 1700 forintra emelkedett. E pótlékot azonban önműködően elveszíti az az ápoló, aki más. olyan egészségügyi munkakörbe kerül ahol nem ágyban fekvő beteget kell ápolnia. Ugyanakkor a pótlékot nem korlátozza a fizetési kategória felső határa sem, tehát aki már elérte ezt a határt, az is kaphatott akár 400 forintos pótlékot is. — A másik két módszer: a többi, kisebb beosztásban működő egészségügyi dolgozó béremelése és az évi bér- fejlesztési alap felhasználása volt. Béremelésben például a segédasszisztensek, konyhai dolgozók részesültek. A bér- fejlesztés jelentősége abban áll. hogy az eddigi legmagasabb összeget, 2 és fél százalékot kaptunk erre a célra. Ebből az orvosokat és az egészségügy más. a két megelőző forrásból nem részesülő tagjainak bérét növeltük bizonyos összeggel. — Megjelent a bentlakásos ápolónők ösztöndijrendelete is. Ez újabb segítség az egészségügynek, hiszen az ösztöndíj 50—500 forint, illetőleg érettségivel rendelkezők számára 120—600 forint között lesz. Továbbá a nehéz takarítóhelyzetet igyekeznek megoldani azzal, hogy a nyugdíjas takarítónők teljes régi fizetésüket kapják nyugdíjuk mellett, ha továbbra is dolgoznak. Végül megkérdeztük: — Megmutatkozott-e már eddig a bérrendezésnek valamilyen eredménye? ^— Eddig úgy látszik, hogy főleg a gyermekgondozási segélyt felhasználó ápolók állnak majd ismét munkába. A tüdőgvógyintézetben már két nővér visszajött. Aztán lehetséges, hogy néhány ápoló. aki más, nem egészség- ügyi munkakörbe ment a nagyobb fizetésért, most esetleg visszajön. De arra nem sok remény van, hogy az asszisztensi munkakörök helyett a most már sok helyen magasabb ápolói munkakörbe törekednek.
