Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-11 / 84. szám

Wó. óp.ilis 11. Dimantmi napio 3 IS api 200 ezer utas Állandó a létszámhiány Az igények nőnek, kielégítésük gondot okoz — 63 új autóbusz Mit lehet tenni a zsúfoltság enyhítéséért? — Ha távirati stílusban kellene válaszolnia a kérdés­re: hogyan foglalná össze azokat a gondokat, amelyek jelenleg a vállalatot foglal­koztatják? — kérdeztem Pap Jánostól, a pécsi 12-es AKÖV igazgatójától. Létszám­ég alkatrészhiány — Gondok: létszám--és al­katrészhiány, feladat: a zsú­foltság csökkentése, a kultu­ráltabb utazás megteremtése. A válasz mögött egy nagy vállalat munkája, erőfeszíté­se. Valóban nem kis gond naponta mintegy 200 ezer utas szállítását megoldani — a jelentős anyagszállítási fel­adatokról nem is beszélve. Szolgáltató vállalat, alkal­mazkodniuk kell az igények­hez. Ha a folyamatos mun­kájukat bármi objektív, vagy szubjektív ok hátráltatja, na­ponta ezrek és ezrek érzik meg. Tény: az utas a pén­zéért időben és megfelelő módon kíván utazni. — Volt időszak, amikor ke­vés busz állt rendelkezésünk­re — mondja az igazgató. — Most jobb a szállítóeszköz ellátásunk. Ebben az évben például 63 új autóbuszt ka­punk, illetve vásárolunk. Többségük az elhasználódott járművek helyére lép, de így is 25 új busz forgalomba ál­lításával javíthatjuk a köz­lekedést. Tény, hogy az elmúlt évek­hez képest jelentősen javul a szállítóeszköz-ellátásuk. A buszokon kívül még 12 új Warszava gépkocsi is a jobb közlekedést szolgálja — igaz, ez mennyiségi javulást nem eredményez, mert az elhasz­nálódott járművek pótlására állítják munkába. Legnagyobb gondjukról, a létszámhiányról esik szó. — Úgyszólván azonnal • munkába tudnánk állítani közel száz gépkocsivezetőt és mintegy 20—30 szerelőt — mondja az igazgató. Ezek a számok már nagyon aláhúz­zák a létszámhiányról mon­dottakat. Ha mindehhez még hozzáteszem, hogy még a ta­valyi szabadságokból is jócs­kán maradt erre az évre, ak­kor élesebb körvonalakban rajzolódnak a gondok. Al­katrészhiány miatt pedig na­ponta 15—20 gépkocsink áll ... A létszám negyedrésze vándorútra kelt A létszámhiány krónikus, annak ellenére, hogy sokat tesznek ennek enyhítéséért. Az elmúlt esztendőben pél­dául több, mint 300 gépko­csivezetőt képeztek ki — en­nek a létszámnak mintegy 80 százaléka a vállalatnál ma­radt, munkába állt. De so­kan — a régebbiek közül — más munkahely után néztek. — Az elmúlt évben 26 szá­zalék volt vállalatunknál a fluktuáció. Jelentős szám ez. Miért a nagy vándorlás? Mint sokan nekem ezt sze­mélyesen is megmondták: el­mennek, nem is annyira a kereset miatt — vannak, akik új munkahelyükön keveseb­| bet keresnek —, hanem a több szabadidő miatt. Pél­dául a szabad szombatnak — ami nálunk nincs — nagy a vonzereje. Ha már adott ilyen lehetőség, az emberek élni is akarnak vele. Mi ezzel nem vehetjük fel a versenyt, a közlekedés nem állhat le. Az AKÖV gépkocsivezetői a nehézségek ellenére dere­kasan helytállnak. Ezt bizo­nyítja a havi átlag 250—260 ledolgozott munkaóra —, míg másutt általában havonta 190 órát töltenek a gépkocsiveze­tők a volán mögött. A jobb közlekedést belső szervezési intézkedésekkel is elő kívánják segíteni. Ezt példázza a napokban Sikló­son átadott — 7,2 millió fo­rintos költséggel épült — új forgalmi műszaki telep. — Egy folyamat része ez, annak a törekvésnek a meg­valósítására, hogy a közvet­len irányító, operatív mun­kát ne a területektől távol eső központban, hanem a helyszínen végezzék. A sik­lósi terület forgalmát már in­nen irányítják, annak veze­tője önálló „gazda” minden vonatkozásban, nevezetesen járatszervezésben, fuvarvál­lalásban. Mindez természetesen hoz­zájárul a kulturáltabb közle­kedés elősegítéséhez. A leg­többször szóba került gond azonban a pécsi közlekedés, annak zsúfoltsága. Mit lehet tenni a zsúfoltság enyhítésé­ért? Sokat segítene a lépcsőzetes munkakezdés — Társadalmi segítség nél­kül — vázolt helyzetünk alapján — kevés remény van erre — mondja az igazgató. — Ismételten hangsúlyozom: tudatában vagyunk annak, hogy szolgáltató vállalat a miénk, elsősorban nekünk kell alkalmazkodnunk az igényekhez. Mégis hadd em­lítsek meg néhány javasla­tot, amelyek enyhíthetnének a gondon: Pécsett, ahol erre mód és lehetőség adódik, a lépcsőzetes munkakezdés hozzájárulna a zsúfoltság enyhítéséhez. Ha az iskolák egy fél órával később kezde­nének — 11 ezer diákbérle­tünk van — ez is javítana valamit. Még egy: talán meg lehetne oldani: a kórházak a látogatási időt ne a csúcs­forgalmi időre „szervezzék”. Érdemes lenne ezeket a ja­vaslatokat — minden való­színűség szerint újabbak is felmerülnének — alaposan megvitatni. Mert — mint az igazgató szavaiból kitűnik — a vállalat önerejéből képte­len a zsúfoltságon enyhíteni. — Végezetül milyen elkép­zelések vannak közvetlen a tavaszra, illetve a nyári idényre? — Igyekszünk a kiránduló- helyek járatait sűríteni. Ja­vasoljuk, hogy az utazók a kirándulóhelyi járatokra oda- vissza váltsák meg a jegyü­ket, így némi támpontot nye­rünk, hogyan kívánnak visz- szautazni. A nagy idegenfor­galomra tekintettel most dol­gozunk Siklós—Harkány— Máriagyűd térségében a he­lyi járat kialakításán. Szer­vezzük: a Pécs—Kecskemét, Pécs—Tatabánya, Pécs—Za­laegerszeg járatot is, sőt sze­zonálisán Pécs—Biográd (ju­goszláv tengerparti üdülő­hely) járat is indul a nyári hónapokban. G.F. Új építési módszer: az alagútzsaluzás Változatosabb épületformák így építkeznek Mohácson a IV. ötéves tervben Üj építési módszerrel bo­nyolítják le a IV. ötéves terv lakásépítkezési programjának zömét Mohácson — közölte Getto József, a BARANYA- TERV főépítésze. Alagút- zsaluzásos technológiával épí­tenek fel 300 lakást. Amint a tájékoztatóból ki­derült. az új módszer több vonatkozásban hasonlít ah­hoz a csúszózsaluzásos tech­nológiához, amelynek az új- mecsekaljai 17 emeletes ház építése során szemtanúi vol­tunk. Jelentősek azonban az eltérések is, s ezek leglényege­sebb vonása abban foglalha­tó össze, hogy lehetőség nyí­lik a födémek helyszínen történő „kiöntésére” is. Mágocsi fiatalok FalUH jS lehet élni... \ „Metszéspont“ a klub — Három KISZ-szervezet, két vélemény — Egyszer csak azt ve­szem észre, hogy nem hoz­zák már a KISZ bélyeget, — úgy látszik megöreged­tem, — mondja Farkas Ádám a Mágocsi közös Tanács vb- elnöke. öregnek éppen nem lehet nevezni az elnököt, de annyi biztos, hogy a KISZ korosztályon már vagy két évtizeddel túl van. Az ifjú­sági mozgalomtól azonban nem tudott elszakadni, rajta tartja a szemét a fiatalokon, érdekli amit csinálnak. — A KISZ szervezeti éle­tével nem lehet nagyon di­csekedni, nálunk valahogy nem alakult ki az az aktív tevékenység, amit máshol ta­pasztalni. Talán azért is, mert sokan eljárnak a falu­ból, s csak esetenként tud­nak találkozni egymással a fiatalok. A hatvanas évek elején még meg lehetett fog­ni őket egy kis társadalmi munkára, amikor a művelő­dési házat építettük. Azt hi­szi most megy? * li — Egyébként? — Az égvilágon semmi probléma sincs velük, sőt általában azt hallom, hogy jól dolgoznak, becsületesek, rendesek a gyerekek. Nem mondom, a múltkoriban volt egy rossz ízű Zorró tréfa, az sem nagyon komoly, de ezen kívül semmi. Ügy vagyunk, hogy a művelődési házat las­san ifjúsági háznak kell ne­vezni, mert a fiatalok közül kerül ki a látogatók többsé­ge. Az ifjúsági klub ragyo­góan megy, ott aztán tény­leg találkoznak egymással a fiatalok, ráadásul okos dol­gokat csinálnak... Kovács Márta a községi KISZ alapszervezet titkára: Új Lenin-könyvek a centenáriumra A Lenin-centenárium al­kalmából a magyar könyv­kiadás sok érdekes művet, Lenintől való, vagy Leninről szóló kötetet juttat el az ol­vasókhoz. Nyolc kiadó je­lentet meg jubileumi köte­tet. Az Európa Kiadónál meg­jelenő „Sorrentói karácsony” című írást az örmény Sagi- nyan készítette — a 82 esz­tendős írónő jelenleg Buda­pesten tartózkodik, a kiadó meghívására. A Helikon­szerkesztőség állította össze Lenin személyes hangú le­veleinek gyűjteményét, „Dol­gozom, jól vagyok” mottó­val. Egész sor olyan írás akad a levelek között, ame­lyet magyar nyelven eddig még nem publikáltak. Ilyen például az a postai külde­mény, amelyet Gorkijhoz, Lunacsarszkijhoz, Varga Je­nőhöz címzett Vlagygimir II- jics. A Kossuth Kiadónál je­lent meg Leninnek az ideo­lógiai munkáról szóló köte­te és a kommunista erköl­csöt elemző munkája. — Az utolsó Lenin-írásokat ugyan­csak egy kötetté szerkesztet­ték. A lenini eszmék ereje — ez a témája Nemes Dezső könyvének, amely szintén az évfordulóhoz kapcsolódik. — Visszaemlékezések gyűjte­ménye a „Találkozások Le­ninnel”. Könyvgyűjtők köré­ben is érdekességnek számít a Lenin-írások miniatűr vál­tozata. Réti László a szerző­je a „Lenin és a magyar munkásmozgalom” című könyvnek. Évfordulós kiad­ványaihoz mintegy kiegészí­tésül Lenin portrék mappá­ját — eddig még nem pub­likált képek művészi repro­dukciójának sorozatát — ugyancsak jubileumi pro­duktumai közé sorolhatja a Kossuth Kiadó. Lukács György Leninről szóló tanulmány-kötetét a Magvető Kiadó jelentette meg, s ugyancsak itt készült Jelizaveta Drabkina könyvé­nek magyar fordítása, a „Té­li napforduló”, amely a for­radalom vezérének magán­életéből elevenít fel fejezete­ket. Négyszemközt a forrada­lommal — ezt a címet vá­lasztotta könyvéhez Gyurkó László, aki a Szépirodalmi Kiadó Lenin-évfordulós ta­nulmánykötetének szerzője. A Táncsics Kiadó gondozá­sában jelent meg — csaknem 30 ív terjedelemben, új vá­logatásban — Leninnek a szakszervezetek szerepével, jelentőségével és munkájá­val foglalkozó számos írása. Ez a könyv miniatűr válto­zatban is forgalomba kerül. Magyar és orosz nyelvű ma­gyarázó szövegekkel szer­kesztették azt az ugyancsak kicsiny formátumú könyvet, aminek címlapjára ezt nyom­tatták: „Lenin 1870—1970”. A Zenemű Kiadó Leninről szóló dalok válogatását adja közre, a Zrínyi Kiadó pedig „Lenin és a szovjet fegyve­res erők” című könyvével köszönti a centenáriumot — Ügy érzem, nem mén­nek rosszul a dolgok. Alap­szervezetünknek harminchat tagja van, jó háromnegyed része stabil tag, rájuk min­dig lehet számítani. Rend­szeresen összejövünk, meg­tartjuk a taggyűléseket, programokat szervezünk. — Eddig majd minden évben voltunk kirándulni, az idén azt tervezzük, hogy nyáron az állami gazdaságban válla­lunk munkát, és a pénztől függően belföldi, vagy kül­földi útra fordítjuk. Folyik a KISZ-oktatás is, de egé­szen más módszerrel, mint tavaly. Arra törekszünk, hogy a fiatalok először az alapfogalmakat sajátítsák el, és csak azután foglalkozza­nak magvasabb dolgokkal. Így nekik is érthetőbb, .ér­dekesebb, jobb kedvvel jön­nek a gyerekek... Most már azt is tudom, hogy a sze­mélyenként harminc óra tár­sadalmi munka amit az is­kolaépítésre ajánlottunk fel, túlzás volt. A tagok jó része diák, eljár a faluból, egyéb­ként is nehéz a szabadidőt úgy egyeztetni, hogy min­denkinek megfeleljen. Ez persze nem azt jelenti, hogy semmit sem csinálunk: véd­nökséget vállaltunk a község paVkjai felett, mi szerveztük meg a személyi igazolvány­kiosztó ünnepséget, vetélke­dőt is rendeztünk a másik két alapszervezettel közösen. A művelődési házban mű­ködő ifjúsági klubot senki sem mulasztotta el megem­líteni. Úgy vettem észre, a három külön-külön program szerint dolgozó KISZ alap­szervezet fiataljainak „par­lamentje”, szórakozóhelye, „metszéspontja” a klub, amely kitűnően szervezett programjával, tartalmas és könnyű műfajú rendezvé­nyeivel képes arra, hogy ösz- szefogja a mágocsi fiatalokat. Az, hogy milyen az ifjúság közérzete egy községben, sok­féle tényezőtől függ. Mégis, ha valamilyen „rangsort” akarnánk felállítani három meghatározó dolgot lehet ki­emelni: munkalehetőség, szó­rakozási lehetőség, KISZ élet. Az első — a munkale­hetőség — objektív tényező. Vagy van, vagy nincs. Má- gocson, mint a községek nagy részében, a helyi válla­latok, szövetkezetek, képte­lenek teljes egészében leköt­ni a munkaerőt, különösen a női munkaerőt... Unatkozni viszont nem kell a községben, sőt akiben egy csepp közösség utáni vágy van, egyszerűen nem tud unatkozni, — a mágo- csiak klubját nerá egy — jobb lehetőséggel rendelke­ző — ifjúsági klub megíri­gyélhetné. A KISZ életről — amint ez az idézett beszél­getésekből is kitűnt, — már nem ilyen egyértelmű a vé­lemény. Mérlegelve a lehe­tőségeket is, úgy tűnik a passzivitás inkább csak lát­szat, abból adódhat, hogy há­rom alapszervezet van a községben, mindegyik a ma­ga „profiljában” dolgozik, — látványos eredmények nél­kül. Egyesítésük ésszerűtlen lenne, együttműködésük szükségszerű, ök is rájöt­tek erre, s már a közeljövő­ben egy sor olyan akciót szerveznek, mely mindhárom alapszervezet — az egész fa­lu — fiatalságát megmozgat­ja... D. Kónya József Az új módszernél U-ala- kú acélzsalut használnak fel, s lakásról-lakásra haladva építenek fel egy nagy házat. Minden lakás olyan szerepet tölt be az építkezés során, mint a méhsejt. Az U-alak függőleges szára képezi a függőleges falakat, a víz­szintes sík pedig a födéme- Ket. Ha a beton megkötött, egyszerűen kihúzzák az acél­zsalut, s tovább mennek a következő lakáshoz. A válasz­falakat panellel tóltiK ki. A főépítész elmondotta, hogy Európa számos orszá­gában használják már ezt a módszert. Budapesten lakó­épület. Balatonfüreden szál­loda épül alagútzsaluzással. A Tolna megyei Építőipari Vállalat tárgyalásokat folyta­tott a francia Outinord-cég- gel, mintegy 600 négyzetmé­teres falfelület egyszeri be­betonozására alkalmas acél- zsalu-berendezést rendel tőle. iL.ii lógjak leinasználni a tö­meges mohácsi lakásépítke­zéseknél. Az új módszerrel 16—18 emelet magasságig lehet épít­kezni. Bár még nincsenek végleges és pontos számítá­sok a költségekről. annyi már bizonyosnak vehető, hogy nem lesz drágább, mint a paneles építkezés. Nagy előnye az alagútzsaluzásos módszernek, hogy kevesebb élőmunka ráfordítás szüksé­ges egy lakásegység felépí­téséhez További előny, hogy változatosabb épületformák kialakítására nyújt lehetősé­get, mint a panel, illetve házgyár. A tömeges lakás- építkezés korában ez igen fontos, hiszen az a veszély fenyegetett, hogy már nem­csak a városrészek: a váro­sok is nagyon hasonlítani fognak egymáshoz. Hiányzik a grund; Játszóutcák Újmecsekalján? Visszatérő probléma Terület volna, de segítség kell Már a Pál utcai fiúk is a „grundért” viseltek háborút. Ez a fogalom szinte eltűnt azóta. Modern, tetszetős vá­rosrészek emelkednek, ahol a házak gyakran ölelnek ma­guk közé játszótereket. Hin- tás, homokozós játszótereket, ahol remekül érzik magukat — a kisóvodások, alsótago­zatos gyerekek. Játszanak. Ez a gyermek életformája — a játékon keresztül ismeri meg a valóságot, melyet ké­sőbb megváltoztatni hiva­tott. De a játék formája is változik: mindenkor megfe­lel az életkori sajátosságok­nak. 12—14 éves fiúk nem szeretnek homokozni. Bir­tokba veszik tehát az utcát — vagy a sok ezer forintért épített, parkosított zöldterü­letet. Fociznak. Ez az ő já­tékuk. Grund? Nincs. Kije­lölt focihely? Nincs. Sok­szor hajmeresztő a látvány, amikor kigurul a labda a főútvonalra és a játék hevé­ben nem figyelő gyerek ép­pen hogy elkerüli az autó kerekét... Megoldás? Az Út­törő Szövetség megyei elnök­ségi ülésén elhangzott egy javaslat • Tóth Zoltán, a Városi Ta­nács Építési és Közlekedési Osztály vezetőhelyettese: — A KRESZ nem ismeri a játszóutca fogalmát A köz­lekedésnek összefüggései vannak, ezeket figyelembe kell venni. Ahol átmenő for­galom van, nem valósítható meg ez a gondolat. Marad az a lehetőség, hogy belső útvonalakon, ahol célközleke­dés van, figyelmeztető táb­lák, sebességkorlátozás segít­ségével óvjuk az amúgy is itt játszó gyermekeket. Job­ban ki lehetne viszont hasz­nálni azokat a területeket I Újmecsekalján, melyeken ha átmenetileg is, de ki lehetne alakítani pályákat az ilyen korú gyerekeknek. A maj­dani hatos út nyomvonalára gondolok, amely a Tüzér ut­cától húzódik egész az ipari- tanuló-intézetig. Benkő Gyula, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottsága tit­kára, az Üttörőszövétség me­gyei elnöke: — Nekünk, felnőtteknek éppen az a dolgunk, hogy vigyázzunk a gyermekekre, akik birtokba veszik egyéb híján az utcát, zöldterületet Minden év visszatérő prob­lémája ez, különösen tavasz- szal, s a nyári vakáció előtt időszerű. Nekünk kell biz­tosítani a gyermekeknek a játékhoz megfelelő lehetősé­get. Ezek a gondolatok ve­tették fel „játszóutcák” léte­sítését, s örülünk minden olyan ötletnek, amely köze­lebb visz a megoldáshoz. Jó volna kihasználni azt a va­lóban „parlag” területet De a megoldást az Űttörőszerve- zet önmagában ■ nem képes biztosítani. Ide már segítség is kelL Sok-sok gyermek gondját oldaná meg, sok szülő aggo­dalmát oszlatná, ha jelent­kezne segítség az itteni pá­lyaépítéshez. Üzemek? Szü­lői munkaközösségek? Isko­lák társadalmi munkaereje? Már nagyobb feladatokat is oldottak meg. Mindenképpen érdemes foglalkozni e gon­dolattal: tartozunk ezzel a gyermekeknek. Mozgásigé­nyük kielégítése éppenúgy tartozéka egészséges fejlődé­süknek, mint bármi más. Kampfs Pété?

Next

/
Oldalképek
Tartalom