Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

Dunantmt ndvto‘ 3 Mnem lék védelem Kultúrkincsek emberközelben Az Erzsébet-híd eredeti tervét is őrzik — Turistaszálló Máré várában Hazánk műemlékekben egyik leggazdagabb területe Baranya megye. Műemlék- állományunk 5,4 százaléka itt található. A védett épületek nemcsak szám szerint — összesen 489 objektum —, de kiemelkedő műemléki érté­kük, jelentőségük miatt is felbecsülhetetlen fontossá­gúak. Az OMF munkája Viszontagságos —, de már közel százesztendős múlttal rendelkezik a magyar mű­emlékvédelem. A szervezet jelenlegi formája, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség, 1957-ben alakult. Otthona a budai várban van. Munkája rendkívül bonyolult: egyrészt ellátja a hatósági felügyele­tet mindennemű műemléki feladat végrehajtásánál, más­részt kutat, tervez, helyreál­lít. Anyagi alapja — a hiede­lemmel szembeállítva — nem túl nagy, a műemléki hozzájárulás összege mind­össze évi 5—6 millió forintra rúghat. Az ország 8770 mű­emléki és műemlék jellegű épületét figyelembe véve, mert szám szerint ennyi van, ez az összeg valóban nem csillagászati szám. Hétszázan foglalkoznak főállásban a műemlékekkel. A tudomá­nyos osztály munkatársai művészettörténészek, régé­szek elvégzik a feltárással kapcsolatos levéltári kutatást, falkutatást, ásatásokat. Ezen kívül nyilvántartást vezetnek az ország műemlékállomá­nyáról — a kartonra az ob­jektumra vonatkozó vala­mennyi adat rákerül. Restau­rátoraik — fa-, falkép- és koszobrászok. — koordinálják az ország valamennyi szak­emberének munkáját. Legér­dekesebb talán a gyűjtemé­nyi osztály. Húszezer kötetes szakkönyvtár —, amely nyil­vános! — fototár, melyben 80 évre visszamenő fénykép­anyag, 86 ezer negatív és 69 ezer pozitív másolat találha­tó, a tervtár, melyben az Er- zsébet-hfd eredeti tervét is őrzik, ezen kívül régi térké­peket, rajzokat — száz év anyagát — találhatjuk meg, az irattár, mely műemlékvé­delemmel kapcsolatos levele­zést, egyéb iratokat, doku­mentumokat tárol. Mindezek tudományos értéke felbecsül­hetetlen. Ide tartozik még a fotólaboratórium, mely állan­dóan „termeli” a tudományos dokumentációt. A kivitelezé­si osztály, melynek építés- vezetőségei az ország hét nagyvárosában is megtalál­hatók, végzi az épületek hely­reállítási munkáit. Mit jelent a műemlékvédelem ? Az a nép, mely nem tudja megbecsülni múltját, nem ér­demli meg a jövőt — Kádár János elvtárs szavai ezek, amelyek egy olyan tanácsko­záson hangzottak el, ami kap­csolatban állt a műemlék- védelemmel. Persze, a múlt megbecsülése korántsem je­lent holmi improduktív ház­mutogatást — nagyon is messzemenő szempont g mű­emléki funkció és a haszno­sítás megfelelő összehango­lása. Erről elég keveset be­szélnek az emberek. Pedig ki tudja, hány szállodai férőhe­lyet biztosítottak már az or­szág váraiban — turistaszál­lókat — hány lakóházat ál­lítottak helyre korszerűen, melyekben ma is laknak, és milyen nagy szerepe van a műemlékvédelemnek a haza­fias nevelésben. Molnár Já­nos művelődésügyi miniszter- helyettes 1968-ban, Sárospa­takon egy országos értekez­leten a következőket mon­dotta: „A múlt és hagyomá­nyai, emlékei, a történelem, a harcok és a forradalmak emlékei, nagy gondolkodóink haladó eszméi, a tárgyi em­lékek gazdag tárházai a ha­zafias nevelésnek, mert ked­vező körülmények között bennük egyesülhetnek ma is értékes elmeket adó eszmék és gondolatok ...” Az idegen- forgalmi hasznosságnak csak örülünk, a komplex műemlé­ki élményeket átéljük, az is­kolákban viszont keveset fog­lalkozunk a magyar műem­lékekkel. s a turisták is ke­veset gondolnak arra az ál­dozatos, következetes tudo­mányos munkára, mely lehe­tővé tette valamelyik mú­zeum, vagy vár meglátoga­tását. Műemlékek Baranyában A jelentős műemlékállo­mány védelme érdekében az elmúlt két évtizedben nagyon sok intézkedés történt. 1950- ben elkészült Pécs városképi és műemléki vizsgálata, majd elkészült 1952-ben Szigetvár, és 1955-ben Siklós felmérése is. Ebben az időben vizsgál­ták felül a megye kastély­állományát. Az OMF 1960- ban állította össze első jegy­zékét, majd ennek szakszerű felülvizsgálata után 1964-ben közreadta a megye műemlék­állományát tartalmazó hiva­talos jegyzéket. Folyamatosan újították fel ezt követően a Széchenyi tér, Kossuth Lajos utca és Sallai utca épületeit. Kászim pasa és Jakováli Hasszán dzsámiját is helyre­állították. Felfedezték a vá­ros legrégibb lakóházát, a Káptalan utca 2. szám alatt. A volt ferences > kolostorban turistaszállót — Hotel Tou­rist — rendeztek be. Elké­szült a Székesegyház felújí­tása, a püspöki palota tata­rozása. Megkezdődött a kö­zépkori belsővár helyreállítá­sa is. A barbakán helyreállí­tása folyamatban van, jelen­tős idegenforgalmi látványos­sága lesz a városnak. A me­gye területén kiemelkedő munka a siklósi, szigetvári és pécsváradi várak helyreállí­tása. Siklóson múzeum, szál­loda és turistaszálló, étterem Ipari tanulókat felveszünk fonó, szövő szakmára. Jelentkezhet minden 14. életévét betöltött 8 általános Iskolai végzettséggel rendelkező fiatal. A gyár biztosit: kedvezményes átázást, 50 fillérért ebédet, díjtalanul munkaruhát, tankönyveket. A ta­nulók ösztöndíja előmenetelüktől függően emelkedik. A szülőktől távol élő tanulóknak havi 300.— forint különélés! pótlékot, szülők­nél lakó fiataloknak havi 250,— forint ösztön­díjat fizetünk. Jelentkezni lehet bármely munkanapon 7—10 éráig. Levélre részletes tájékoztatást küldünk. A gyár címe: BUDAPEST IV., ERKEL UTCA 30. SZÁM. Személyzeti-oktatási osztály. létesült. Ugyancsak turista- szálló és múzeum került a szigetvári várba. Pécsvárad az elkövetkező években to­vább bővül. Befejezéshez kö­zeledik Márévár helyreállítá­sa is: a festői környezetben levő várrom turistaszállónak nyújt otthoni Ezek az ered­mények, és mindazok a ter­vek, melyek megvalósulnak Pécsett és Baranyában, an­nak a példás összefogásnak köszönhetők, amely az OMF és a város és a megye veze­tői között létrejött. A min­denkori készséges segítség a vezetők részéről — ezt az OMF-nél külön hangsúlyoz­ták — megkönnyíti a mű­emlékvédelmi munkát, s egyre több kultúrkincset tesz az emberek számára megkö­zelíthetővé. Kampis Péter Könyvritkaságok a pécsi antikváriumban Gazdag és szerencsés napja volt a tegnapi a Könyvterjesztő Vállalat pécsi antikváriumának. Több régi, köztük Pécsett nyomtatott kiadvány ke­rült a birtokukba. A Län­derer nyomdában 1840- ben kiadott Pesther Ta- genblatt című német nyel­vű napilap teljes évfolya­mát, összesen 311 számot sikerült megvásárolniok. A múlt század közepén megjelent újságban több cikk foglalkozik Fünf- kirchen, azaz Pécs város eseményeivel. Olyan epi­zódokról is beszámol a korabeli tudósító, mint neves művészek látogatá­sa városunkban 1845-ben Pécsett a Ly­ceum nyomdában készült a Baranya-Emlékirat cí­mű helytörténeti mű, amely a megye történe­tét dolgozza fel. Külön fejezetet szentelt a szer­ző a török megszállás ide­je alatti állapotok bemu­tatásának és foglalkozott azzal is, milyen emberek laktak itt, mely intézmé­nyek, nevelőintézetek stb. a legjelentősebbek. A he­lyi vonatkozású ritkaság már az eladás pillanatá­ban gazdára talált, egy, éppen az antikváriumban tartózkodó könyvgyűjtő vásárolta meg. Különlegesen szépek az 1733-ból való színes, kü­lönleges metszésű térké­pek is, amelyek a XVIII. századi holland, osztrák és német birtokviszonyo­kat ábrázolják. A való­ban ritkaságszámba me­nő térképeket más me- ; gyéből ajánlották fel el- / adásra. Több úttörőtábort helyi kezdeményezésből! Hazánkban évente a gye­rekek 20 százaléka vesz részt szervezett nyaraltatásban, amelybe az úttörőtáborokon kívül a szakszervezeti és egyéb nyaraltatási akciókat is bele kell érteni. A többi szocialista országokban az arány fordított: a gyerekek 80 százaléka részesül a szer­vezett nyaraltatás örömei­ben, s ráadásul 10—14 nap helyett általában 3 hetenként váltják egymást a csoportok. Ezért tűzte ki az Országos Úttörő Szövetség azt a célt, hogy az elkövetkező években minden járás törekedjék sa­sát úttörő váltótábor léte­sítésére. Társadalmi munka volna — kapacitás nincs Az országos összehasonlí* tásban Baranyának nem kell szégyenkeznie. 1969 nyarán 6828 kisdobos és úttörő volt lakója a táboroknak, s eh­hez jönnek még az egyéb gyermeküdültetési, akciók adatai. így is a fenti adat az úttörők és kisdobosok össz­létszámúnak 13.4 százalékát jelenti. Pécs mindhárom kerületé­nek van úttörőtábora Bala- tonfenyvesen, ahol egy tur­nusban 420 gyerek nyaralhat. A szigetvári járásnak szin­tén van váltótábora. Siklós­nak most épül a tábora, a sásdi járás pedig a telket vette meg a Pécsi tó part­ján. Komló a Balaton mel­lett kap alkalmas területet. Egyelőre tehát Mohács és Szigetvár város, valamint a pécsi és a mohácsi járás nem rendelkezik alkalmas táborral, illetve táborhely- lyel. Többnyire nem is a vál­lalkozó kedv hiányzik, hanem a megfelelő építőipari kapa­Tudósjelöltek között A Pécsi Tanárképző Főis­kola három napon át adott otthont a tudományos diák­köri konferenciáknak. Eze­ken az egyetemek és főisko­lák tudományos problémák­kal foglalkozó, tudományos témákat megoldó szellemi erőinek impozáns felvonulá­sát figyelhettük meg. A kö­vetkező részlegek üléseztek három napon át zsúfolt pad­sorok előtt: a magyar irodal­mi és irodalomtudományi, a világirodalmi, a népművelési és néprajzi, az idegen nyelvű és általános nyelvészeti, a magyar és finnugor nyelvé­szeti, a pedagógiai és pszicho­lógiai, a történelmi és régé­szeti részlegek. A IX. Országos Tudomá­nyos Diákköri Konferencia társadalomtudományi rész­legeinek üléseire ellátogatott városunkba Bárczy Géza és Barta János akadémikus, szá­mos egyetemi és főiskolai ta­nár az ország több egyete­méről, főiskolájáról. Mind­ezeket meglepte felsőoktatási intézményeink hallgatóinak gazdag tudományos bizonyító anyaggal való felvonulása, eredményekre érett és azokért küzdeni is tudó szi­lárd állásfoglalása. Az al- szekció-üléseken a hallgatók előadásaikat és felszólalásai­kat erősen áthatotta a gon­dolkodás maisága, modern­sége, frissesége, az erőteljes vitakészség. A viták minden esetben az ellenfél vélemé­nyének tiszteletben tartásá­ban, ha nem is annak elfo­gadásában megnyilvánuló tárgyilagos hangnemben zaj­lottak le. A vitatkozók és a hozzászólók felkészültsége, széles látóköre, kifejező kész­ségének fejlettsége sokakat meglepett. A vitákban külö­nösen kitűntek a budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem hallgatói. A tudományos diákköri ülé­sek témái rendkívül sokré­tűek, többségükben általá­nos érdekűek is voltak. A pe­dagógiai részlegben két pécsi főiskolai hallgató felmérést végzett egy osztály 20 tanuló­jával annak felderítésére, hogy az egyes családténye­zők különböző minőségei ho­gyan befolyásolják a gyer­mekek tanulmányi eredmé­nyét. Egy budapesti hallgató a modern genetika eredmé­nyeire támaszkodva bontotta ki az emberi fogyatékossá­gok megelőzésére és kiküszö­bölésére vonatkozó elgondo­lásait. Több munka — na­gyon dicsérendőén — az ál­talános vagy középiskolai ok­tató-nevelő munka jobbáté- telének módszereivel foglal­kozott. Lengvári Eva a Pécs városi és környéki 8. osztá­lyos tanulók pályaválasztási indítékait vizsgálta tudomá­nyos módszerekkel. Szóba ke­rült a tanyai általános isko­lások hátrányos helyzete is — 35 iskolában végzett felmé­rés adatai alapján. Radios Er­zsébet pécsi hallgató a népi táplálkozás munkafolyama­tát és műszókincsét vizsgál­ta a- Baranya megyei Maj- son. Bánréti Zoltán pécsi fő­iskolás két' tartalmában és formájában is impozáns dol­gozatával a Magyar Tudomá­nyos Akadémia díját és a ve­le járó 2500 forintos pénzju­talmat nyerte el. A pécsi hallgatók nemcsak elmélyült felkészültségükről, kitartó szorgalmukról tettek tanúbizonyságot, de vendég­szeretetükről is. A IX. Or­szágos Diákköri Konferencia sikere nemcsak a főiskola ve­zetőségének, hanem a hall­gatóság koordinált munkájá­nak eredményességét is di­cséri. (—thisz) citás hiánya okoz gondot. A KISZ és az Úttörő Szö­vetség is megfelelő társa- dalmi munkát tudna szer­vezni a táborépítéshez, de állandó épületekkel ellátott táborok építéséhez elsősor­ban szakemberekre, építő­anyagra volna szükség. Helyi kezdeményezés, avagy a baksai példa Ebben a helyzetben a he­lyi erőforrások felszabadítá­sa jelentheti az egyedi meg­oldást. Ahogy az ércbánya a III. kerületi tanácsnak. a szénbányák pedig az I. ke­rületi tanácsnak nyújtott se­gítséget táborlétesítéshez, úgy a nagyvállalatoknak, termelő- szövetkezeteknek is át kell érezniök a felelősséget gyer­mekeik nyaraltatásáért. Kétségtelen, hogy egy ál­landó épületekkel ellátott úttörőtábor nem csekély anyagi befektetést igényel. Sok termelőszövetkezet, üzem nem bírna el ekkora meg­terhelést. S itt nemcsak a közös beruházás, az erőfor­rások egyesítése célszerű, ha* nem megvan a módja a sze­rényebb. de az úttörőcsapa­tok számára mégis nagyjelen­tőségű támogatásnak is. Aj önálló csapattáborok meg­teremtésének legfőbb akadá­lya. hogy a sátrak s egyéb táborfelszerelések meglehető­sen drágák. A termelőszö­vetkezetek komoly támogatást nyújthatnak a saját terüle­tükön működő úttörőcsapa­toknak, ha a felszerelések vásárlását magukra vállalnák. Nemrég jelent meg a bak­sai Ezüstkalász Termelőszö­vetkezet felhívása a megye termelőszövetkezeteihez ar úttörők támogatására. s nái Átgondolt együttműködés A felhívás mögött tízéves* átgondolt együttműködés rej­tőzik. A termelőszövetkezet vezetői jól tudják. hogy mennyire fontos az „után­pótlás” biztosítása, a fiata­lok bekapcsolása a tsz mun­kájába. Ezért évek óta gon­dosan megszervezik az álta­lános iskolások foglalkoztatá­sát a nyári idénymunkák ideje alatt, aminek fontos nevelési eredményei is van­nak. Az együtt végzett mun­ka öröme, a fizikai munka megbecsülése itt, a diákkor­ban végzett munkák során alakul ki. Életreszóló élményt jelent a nyári táborozás. Gyakran nem kis áldozatra van szük­ség a szülők részéről, hogy gyermekeiknek kellemes nya­ralást szerezzenek, hanem okos összefogásra, az erőfor­rások célszerű kiaknázására. Marafkó László Felújítják a Fegyveres Erők Klubját A Fegyveres Erők Klubja 1969. december 31-én bezárta kapuit, s nemrég az építők megkezdték az épület felújí­tási munkáit. Először 1966- ban észleltek egyes rendez­vények után elváltozásokat a házban, majd az év végén egy folyosórész leszakadt. A vizsgálatok megállapították, hogy az épület alapja mint­egy kétszáz éves, s azóta már a felépítményt is többször rekonstruálták. Mivel a vá­ros központjában lévő klub mind népművelési mind köz- étkeztetési szempontból fon­tos szerepet töltött be a bel­város ilyen igényeinek kielé­gítésében, tájékoztatást kér­tünk Ybl Ernőtől, a klub ve­zetőjétől a munkálatok vár­ható elhúzódásáról és befeje­zéséről. — A Bányászati Aknamé­lyítő Vállalat 1969 áprilisá­ban kezdte meg az épület alatt húzódó pincerendszer feltárását Jelenleg ennek a 16 méter mélységben talál- I átrendezzük a kerthelyiséget ható pincehálózatnak a meg­erősítése folyik. A rekonst­rukció során megőrizzük az épület homlokzati részének eredeti formáját, hogy az ut­ca és a belváros történelmi hangulatát ne bontsuk meg, belül pedig teljesen modern kialakítást nyer az épület. — Továbbra is üzemel majd egy 500 adagos étterem és kony­ha az épületben. A korszerű konyha biztosítása céljából a lépcsőfeljárót mintegy 5 mé­terrel előbbre kell hozni. A rádiószaküzlet helyén kör­galériás presszót alakítunk ki, amelynek félemeletén já­tékterem lesz. A kiscsoportos népművelési formák előtérbe kerülése miatt az udvari szár­nyon emeletráépítést terve­zünk. A belső falakat siklósi márvánnyal, az oszlopokat kerámiával, a falakat körben pedig tölgyfaburkolattal bo­rítják be az építők. A gazda­sági bejáratot áthelyezzük a Déryné utcába, s jelentősen is. Itt felépül egy vízmeden­ce, amely felett a tánchely emelkedik majd. s a víz kap megvilágítást. A színházte­remben átalakítják a színpa­dot, amely így megnöveked­ve, alkalmassá válik nagyobb színpadi előadások rendezé­sére is. Ezenkívül szélesvász­nú vetítésre is alkalmassá te­szik a termet. Az emeleten 100 fős ifjúsági klub és 6000 kötetes könyvtár kap helyet. A kiscsoportos, zajosabb szak­körök és foglalkozások a II. emeleten lesznek. A szerződés szerint a munka 1972 novem­berében fejeződne be, s re­méljük, hogy a korszerű épü­letben nemcsak a fegyveres erők tagjai, hanem a lakos­ság egyéb rétegei is örömú két lelik. Későbbiekben is szándékunkban áll tanácsi, valamint egyéb tömegszerve­zeti rendezvények céljára rendelkezésre bocsátani az épületet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom