Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-07 / 80. szám

1970. április 7. 3 minontfttt nettst »* Kitekintés Látogatás a „Lehel Köztársaságban“ 240 ezer hűtőszekrény — 600 ezer autószifon 1,5 milliárd forint árbevétel egy esztendő alatt A készülő hűtőgép elha­gyott bennünket. Pedig csak éppen annyi időre álltunk meg, amíg kísérőnk elmon­dotta, hogy az acéllemezeket a Dunai Vasműtől kapják — ők a legfőbb fogyasztóik. A szalagon futó lemez addigra már méretre szabva, meghaj­lítva a negyedik műveleten is keresztül esett. Hegesztés. Köszörülés. Egy ügyes auto­mata fehér folyadékba márt­ja az alkatrészeket, majd kiemeli. Korrózióvédelem. — Gépek és emberek felváltva dolgoznak a karosszérián, amelyből több készen sora­kozik a csarnokban. Együtt haladunk egy ideig a szalag­gal, aztán a műanyag üzem­be megyünk. Itt a hűtőgépek belső, műanyag elemeit készí­tik. Fehér, polistirol lemeze­ket szab az olasz automata. Néhány munkafolyamattal odébb lassan felmelegítik a lemezt.. Gombnyomás, sister­gés. A gép meglódul. A fel­melegített polistirol lemezt egy modellre húzza. Úgy kö­veti a formát, mintha egy léggömböt húznék az öklöm­re. Saját utcák, saját óvoda A gyártó csarnokokban minden talpalatnyi hely ki­töltve. A Jászberényben hat óra alatt készül el egy hűtő- szekrény — alig több idő, mint amennyi alatt némi fo­galmat lehet alkotni az óriási létesítményről. A Hűtőgépgyártó Vállalat létesítményein 4680 munkás dolgozik. Saját bölcsőde, óvo­da, nyomda és OTP fiók mű­ködik a „köztársaságban” — ahogy találóan nevezik ma­gukat a gyárban. Eddig több mipt 140 szolgálati lakást épí­tettek, most pedig újabb 100 szerepel a terveik között. — Ugyanakkor hosszúlejáratú kölcsönnel, amelyet 15 év múlva, ha a dolgozó még a gyárban van, visszafizetni sem kell, segítik az építkező­ket Mi is készül ebben az óriá­si fagyasztó művekben? Azt hiszem, hogy a kifejezés ta­láló, mert az itt készített ter­mékek 80 százaléka hűtő- szekrény. Az egyéb termékek: autoszifon — ebből 600 ezret gyártanak évenként —• lég- kompresszorok, festékszórók, mosógép alkatrészek, televí­zió képcső alkatrészek, vasúti fékhenger alkatrész és üzleti berendezések: hűtőpultok. Legfontosabb a „Lehel csa­lád”. Az egyenlő alapterü­letű, egyforma szerelvényű Lehel 125 K, 150 K, 175 K, 200 K, 230 K, 210 K/60 M ugyanazon a szalagon készül, méghozzá nem is külön-kü- lön, hanem egyidőben, vegye­sen. Csak magasságukban van különbség. A családhoz tarto­zik még a lakásban bárhol elhelyezhető Lehel 120 KF és tv lábakra is szerelhető 100 K, valamint az abszorpciós Lehel 50 AV. A magyar hűtőszekrény állja a versenyt a világpiacon Ha már a termékek ismer­tetésénél tartunk, érdemes feljegyezni milyen helyet fog­lal el a világon a magyar hűtőszekrény. A mélyhűtőtér űrtartalma tekintetében egyetlen külföldi típus sem éri el a mi gépeinket. A 24 órára eső energiafogyasztás is kedvező képet mutat a „Lehelek” javára. Különösen szembeötlő ez, ha a fajlagos, hasznosítható űrtartalomra számítjuk. Az idei évben 1560 milliós árbevételt terveznek Jászbe­rényben, amelyből közel 430 millió exportból származik. Ügy néz ki, hogy nem a „mindenki a saját lovát di­A Lehel hűtőszekrények a szerelőszalagon cséri” közmondást csépeljük, amikor a „Lehel” jó tulaj­donságait elemezzük, hiszen ezt mások is elismerik. A külföldi megrendelések leg­alábbis erre utalnak. És ta­lán a vállalat eddigi kitün­tetései is. Két alkalommal el­nyerték a Minisztertanács és SZOT vándorzászlaját, hat alkalommal az Élüzem címet, egy-egy esetben pedig a Ki­váló Vállalat, az MSZMP Vö­rös Vándorzászlaja és KGM Oklevél került birtokukba. Mit hoz a jövő? Mit hoz a jövő? A KGM miniszteri értekezlete éppen most tárgyalja a Hűtőgépgyár jövőjére vonatkozó terveket. Az máris biztosnak látszik, hogy Jászberény közelében, mintegy 30 kilométeres kör­zetben óriási bázis épül. Erre mintegy 430 millió forintos középlejáratú hitelt biztosí­tott a Magyar Nemzeti és Be­ruházási Bank. Az 1968—75-ös időszakra, a vállalat komplex gyárfej­lesztésére 3 változatot dol­goztak ki. Elsősorban a hő­technikai ág továbbfejleszté­se, amelyhez a második va­riáció szerint csatlakozhat az országos klímaprogramba tör­ténő bekapcsolódás. A har­madik szerint, az elmondot­takon kívül, alumíniumter­mékek gyártása is. Ameny- nyiben csak az első valósul meg, közel 12 milliárd, amennyiben a harmadik csak­nem 15 milliárdos árbevétel­re számíthatnak 8 év alatt. A várható nyereség is mind­két esetben milliárdos nagy­ságrendű lesz. Azt hiszem a számok nagysága kifejezi mi­lyen óriási fejlődés előtt áll a vállalat. És hogy a tervezés nem tündöklő álmok kergetése, azt bizonyítja a következő prog­nózis. Tíz esztendeje 2,8 mil­lió lakásban 38 ezer hűtő- szekrény volt, 1965-re a la­kások száma 3 millió 25 ezer­re emelkedett, a hűtőgépeké pedig 255 ezerre. Az idén 3 millió 260 ezer lakásban 1 millió, 1980-ban pedig 3,8 millió lakásban 3,1 millió hű­tőszekrényre kell számítani. Akkorra az 1960 előtt épült lakások 75, a tíz év óta épül­tekben 98—100 százalékban lesz hűtőgép. Ez azt jelenti, hogy átlagosan évi 240 ezer darabot kell Jászberényben gyártani. Lombos! Jenő Május 21—22—23. Pannónia nizi§azdasó|i napok Pécsett A szekcióülések témája: üzemvezetés-szervezés, élelmiszertermelés Neves hazai és külföldi előadók, üzemlátogatások A napokban hagyta el a nyomdát az ötödik Pannónia mezőgazdasági napok meghí­vója, több mint ezer pél­dányban. S bár a meghívók postázására még csak ezután kerül sor, már eddig száz- hatvanan jelentették be rész­vételüket a rendezőségnél, az ország területéről. Ez a kö­rülmény, mintegy fokmérő­je annak az érdeklődésnek, amelyet a rendezvény pusz­tán hagyományával, a ko­rábbi években megismert rangjával vált ki a szakma­beliekből. E vonzás igazolja a rendező szervek döntését, hogy ötödször is megrende­zik a Pannónia napokat. A meghívóban kínált prog­ram minden bizonnyal csak fokozza majd az érdeklődést, hiszen két, a rendezvény tör­ténetében vadonatúj, s más­különben is igen aktuális té­mát tűz napirendre, az élel­miszertermelés helyzetét és a mezőgazdasági üzemveze­tést, üzemszervezést. A há­romnapos ülésszak nyitó elő­adását dr. Dimény Imre, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartja május 21-én a Pécsi járási Tanács dísztermében. Előadásának címe A magyar mezőgazdaság IV. ötéves ter­vének célkitűzései. A szek­cióülések május 22-én zajla­nak. Az élelmiszergazdasági szekció a megnyitás színhe­lyén ülésezik, résztvevői el­sőként dr. Lénárd Lajos, me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadását hallhatják Mit vár társadal­munk az élelmiszertermelés­től? címmel, majd Vasziljev Kolakszozov mérnök, a DCP BULGAROPLOD igazgatóhe­lyettese ismerteti a zöldség­feldolgozás Bulgáriában al­kalmazott technológiáját. Ba- racs József megyei mezőgaz­dasági osztályvezető, Örvös Ferenc, a Paksi Konzervgyár igazgatója, Zerényi Béla, a nagykozári tsz elnöke és Kacskovics Miklós, a Pécsi Minőségellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet vezetője szó­lal fel még a tárgykörben. A másik szekcióülés helye a Technika Háza. Itt az első napon dr. Bélák Sándor egye­temi tanár, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagja, a Keszthelyi Agrártu­dományi Főiskola rektora A mezőgazdasági nagyüzemek vezetésének elméleti és gya­korlati kérdései címmel tart bevezető előadást. (Mint is­meretes a keszthelyi főiskola volt az első az országban, amely a vezetéselméletet kö­telező tantárggyá tette mér­nökhallgatóinak.) Ebben a szekcióban szólal fel Báli Zoltán, a bátaszéki Búzaka­lász Tsz elnöke, akit április 4-én tüntettek ki Állami díj­jal. Kisjakab Lajos, a Bolyi Állami Gazdaság igazgatója, Walter Imre, a balatonsza- badi és Fischer Ferenc, a belvárdgyulai tsz elnöke a komplex brigádokon alapuló vezetés, az ágazati és terüle­ti vezetés összhangja, és a vezetés hatékonysága a sza­kosított nagyüzemben téma­körben. Ezúttal is sor kerül bara­nyai üzemek meglátogatásá­ra. A nagyszabású rekonst­rukció után immár teljes ka­pacitással működő Szigetvári Konzervgyárba különbusz vi­szi ki május 22-én a rendez­vény résztvevőit, akik az üléseket és a gyakorlati be­mutatókat, tapasztalatcseré­ket követően megismerked­nek Baranya idegenforgalmi nevezetességeivel is. Úttörőink vidám nyaralásáért! Segítsük a nyári táborok létrehozását! A baksai Ezüstkalász Tsz felhívása Nyolcezer látogató a Mecseki Kultúrparkban Szombat-vasárnap volt az első igazán jelentős tavaszi forgalom a Mecseki Kultúr­parkban. Pécsről és a me­gyéből mintegy nyolcezren keresték fel az állatkertet és a vidámparkot. Kinyitott az állatóvoda, ahol a négy, já­tékos iker-mackónak, vala­mint az Oszkár nevű csíkos kis vadmalacnak örvendez­hettek a gyerekek. Minden Játék üzemben volt a vidámparkban. A leg­népszerűbb ezúttal is a dod­gem volt, de sokan szórakoz­tak az elvarázsolt kastély­ban, az óriáskeréken és a hullámvasúton is. Kedves ünnepi meglepetésként, bér­letet bocsátott ki a kultúr- park vezetősége, amellyel 20 forintért, 30 forint értékben ! vehettek igénybe a vendégek j 12 féle játékot. ^ A baksai Ezüstkalász Ter­melőszövetkezet felhívással fordul Baranya megye összes termelőszövetkezetéhez. Se­gítsük megteremteni gyerme­keink számára a nyári tábo­rozás feltételeit! A ma úttörői a holnap felnőttjei, s termelőszövetke­zeteink dolgozói lesznek. — Ezért nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen in­dítékokkal kerülnek ki az iskolából, hol keresik boldo­gulásukat. Biztosítsuk a lehe­tőséget számukra, hogy élet­útjuk hozzánk, a termelőszö­vetkezetbe vezessen. Ennek egyik módja az iskolával, az úttörőcsapattal — helyes el­vek alapján — kialakított együttműködés lehet. Ebben az együttműködésben feltét­lenül nagy figyelmet kell szentelni a nyári időszakra. A gyermekek ekkor rendel­keznek a legtöbb szabadidő­vel, s legkisebb a lehetőség a szervezett foglalkoztatásuk­ra. Vonjuk be őket a nyári termelőmunkába, mert így is­merhetik meg igazán a ter­melőszövetkezet életét, így szerethetik meg a fizikai munkát. Ugyanakkor járuljunk hoz­zá, hogy minden úttörő ré­szesüljön abban az élmény­ben, amit egy nyári tábor biztosíthat csak részükre. Ma még sajnos kevesen jutnak el a Balatonra, az ország különböző tájaira, mert az úttörőcsapatoknál nincsenek biztosítva a táborozási fel­tételek. Sátrak, turisztikai felszerelések, a szabadtéri fő­zéshez szükséges eszközök stb. vásárlásával, a szállítás magunkra vállalásával teremt­sük meg a táborozási felté­teleket. Legyen minden ter­melőszövetkezet kezdeménye­ző e tekintetben, hiszen kö­telességünk is. hogy mind­abból a jóból, amit az elmúlt évek, évtizedek szorgalmas munkájával elértünk, hozzá­járuljunk gyermekeink neve­léséhez. nevelési feltételeinek javításához. Baksa, 1970. április 6. Az Ezüstkalász Termelő- szövetkezet vezetősége Öt falu és a doktornő Emberek ülnek az orvosi rendelő várószobájában. — Amíg a következő beteget szólítják, szokás szerint el- panaszlják egymásnak, kinek mi a baja. Két idős bácsi a torkát fájlalja, egy középkorú férfi pedig az ujjára ütött a kalapáccsal. Csupa kék ... Egy másik férfinak szög fú­ródott a térdébe, tetanusz elleni oltásra vár. Egy het­venen túli asszony szédülésre panaszkodik, mert magas a vérnyomása. Egy cigányasz- szony aggodalmasan mondo­gatja, hogy unokája — akit az ölében tart — „inekciót” fog kapni, s ő nagyon, de na­gyon sajnálja. Megszúrják szegénykét. Amikor kinyílik a rendelő ajtaja, s beszólítják a követ­kező beteget, egymásra néz­nek és elhallgatnak. A hetvehelyi orvosi körzet nem nagy, kétezer ember sincs a területén. A nem egé­szen kétezer ember viszont öt faluban és két pusztában él szétszórva, s a hét tele­pülés közül háromnak nincs j útja. Még egy férfinak is elég lenne bejárni, „kézben tartani” ezt a vidéket, ám itt Pataki Gábomé dr. Hor­váth Margit, tehát egy asz- szony a körzeti orvos. A fia­tal doktornő — aki városban nőtt fel, akárcsak a férje — jól alkalmazkodott már a fa­lusi viszonyokhoz. Gumicsiz­mában és nadrágban jár, megszokta már az éjszakai kihívásokat, a Gaz-kocsit, a szekeret, a dűlőutakat. Csak a kutyáktól fél. Egy éve még Abaligetre jártak; át a hetvehelyiek, ha orvoshoz kellett menni. Sok­szor egész napjukat igénybe vette az utazás, meg a vá­rakozás, ezért nagyon várták a doktornőt. A falu asszo­nyai napokig súroltak, taka­rítottak az orvoslakásban, hogy tiszta helyen fogadhas­sák őt és családját. A férfiak — különösen az idősebbek — kezdetben bizal­matlanok voltak iránta. Egy idős bácsi például mentőt akart hívatni, amikor meg­vágta az ujját Pedig nem volt jelentékeny a sérülés, de ő ragaszkodott a mentő­höz. s csak akkor nyugodott meg, amikor a doktornő szakszerűen bekötötte a ke­zét. Nem is titkolta: attól tartott, hogy dr. Horváth j Margit — mivel nő — nem tudja ezt megcsinálni. Az asszonyok kezdettől fogva bizalommal voltak iránta. Egy fiatal nő elsírta magát előtte, elpanaszolta, hogy a férje iszik, üti-veri őt és a gyerekeket. Segítsé­get kért... Egy nagymama korban lévő betege arra kér­te a doktornőt, hogy „kom- mendáljon már a fiának egy lányt”, mert nősülni akar, s a mafla nem talál magához valót... Tizenöt gyerek született az elmúlt évben a hét telepü­lésen. meghalt egy idős em­ber és egy csecsemő. Étel- mérgezés történt az egyik pusztán, kórházba kellett szállítani néhány embert. — Ezek voltak a nagyobb ese­mények 1969 márciusától napjainkig. A többi rutin­munka: rendelések, kiszállá­sok, terhesgondozás külön­böző oltások és hasonlók. Egy év alatt szinte min­denki megfordult a rendelő­ben. bár voltak álbetegek is, akik táppénzhez akartak jut­ni. S akadtak olyanok is, akik betegek, esetleg na­gyon betegek voltak, mégsem jöttek el. A szerencsétlen kis csecsemőnek is azért kellett meghalnia, mert a fiatal szü­lők nem tulajdonítottak kü­lönösebb jelentőséget annak, hogy a gyereknek erős has­menése van. felszökött a lá­za, s köhög is ráadásul. Csak akkor értesítették a doktor­nőt amikor már nem lehetett segíteni a kis betegen, még ma sem akarják belátni, hogy nem lehet tréfálni az élettel: ha valaki beteg, menni, szól­ni kell. A doktornő beszélget még evvel a . fiatal házaspárral. A legközelebbi találkozás, vagy egészségügyi előadás során talán sikerül megértet­ni velük, hogy a lázmérő nem luxus, az ember testi épsége, egészsége többet követel. El­jutottunk tehát a sokat em­legetett egészségügyi felvilá­gosítás. nevelés témájához, mely — mint minden kör­zeti orvos — dr. Horváth Margit életében is sok időt, fáradságot követel, majdnem annyit, mint a gyógyítás. S bár ez a tudatformálás nem jár látványos eredményekkel, lassan-lassan mégiscsak vál­toznak az emberek. Ma már egyetlen asszony sem vonja kétségbe pékláui a hetvehelyi körzetben, hogy mégiscsak jobb, biztonságosabb a kór­házban, vagy a klinikán szül­ni. mint odahaza. Ez már természetessé vált számukra, mint ahogy kezd meghono­sodni a fogkefe is, bár attól még messze vagyunk, hogy rendszeres fogmosásról lehes­sen beszélni. Valószínű, el­telik még egy-két év. Hor­váth doktornő sok egészség- ügyi előadást fog tartani, még, mire az emberek több­sége megérti. Vége van a rendelésnek, parasztszekér gördül az or­vosi lakás elé. A doktornő férje. Pataki Gábor járási növényvédelmi főfelügyelő a rúgkapáló lovakra néz, aztán bejárja a kis kertet, s azon töpreng, hová is kellene a szőlőt meg a gvümölcsfákat ültetni. Hosszú maradásra készülnek, nem egy-két évre jöttek Hetyehelyre. A feleség eközben befut a konyhába, felhajt e^y pohár teát, aztán felkapja az or­vosi táskát, s az ímoknő ol­dalán megindul a szekér felé. A szomszédos Kán községbe készülnek beoltani a gyere­keket. A doktornő kisfia kíváncsi, tágranyílt szemmel nézegeti a szekeret, édesanyját meg a kocsist, aki a lovak közé csap. Búcsút intenek neki, a gyerek még nagyon kicsi, nem tud válaszolni, csak néz, néz a távolodó szekér után. Magyar László

Next

/
Oldalképek
Tartalom