Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-07 / 80. szám
1970. április 7. 3 minontfttt nettst »* Kitekintés Látogatás a „Lehel Köztársaságban“ 240 ezer hűtőszekrény — 600 ezer autószifon 1,5 milliárd forint árbevétel egy esztendő alatt A készülő hűtőgép elhagyott bennünket. Pedig csak éppen annyi időre álltunk meg, amíg kísérőnk elmondotta, hogy az acéllemezeket a Dunai Vasműtől kapják — ők a legfőbb fogyasztóik. A szalagon futó lemez addigra már méretre szabva, meghajlítva a negyedik műveleten is keresztül esett. Hegesztés. Köszörülés. Egy ügyes automata fehér folyadékba mártja az alkatrészeket, majd kiemeli. Korrózióvédelem. — Gépek és emberek felváltva dolgoznak a karosszérián, amelyből több készen sorakozik a csarnokban. Együtt haladunk egy ideig a szalaggal, aztán a műanyag üzembe megyünk. Itt a hűtőgépek belső, műanyag elemeit készítik. Fehér, polistirol lemezeket szab az olasz automata. Néhány munkafolyamattal odébb lassan felmelegítik a lemezt.. Gombnyomás, sistergés. A gép meglódul. A felmelegített polistirol lemezt egy modellre húzza. Úgy követi a formát, mintha egy léggömböt húznék az öklömre. Saját utcák, saját óvoda A gyártó csarnokokban minden talpalatnyi hely kitöltve. A Jászberényben hat óra alatt készül el egy hűtő- szekrény — alig több idő, mint amennyi alatt némi fogalmat lehet alkotni az óriási létesítményről. A Hűtőgépgyártó Vállalat létesítményein 4680 munkás dolgozik. Saját bölcsőde, óvoda, nyomda és OTP fiók működik a „köztársaságban” — ahogy találóan nevezik magukat a gyárban. Eddig több mipt 140 szolgálati lakást építettek, most pedig újabb 100 szerepel a terveik között. — Ugyanakkor hosszúlejáratú kölcsönnel, amelyet 15 év múlva, ha a dolgozó még a gyárban van, visszafizetni sem kell, segítik az építkezőket Mi is készül ebben az óriási fagyasztó művekben? Azt hiszem, hogy a kifejezés találó, mert az itt készített termékek 80 százaléka hűtő- szekrény. Az egyéb termékek: autoszifon — ebből 600 ezret gyártanak évenként —• lég- kompresszorok, festékszórók, mosógép alkatrészek, televízió képcső alkatrészek, vasúti fékhenger alkatrész és üzleti berendezések: hűtőpultok. Legfontosabb a „Lehel család”. Az egyenlő alapterületű, egyforma szerelvényű Lehel 125 K, 150 K, 175 K, 200 K, 230 K, 210 K/60 M ugyanazon a szalagon készül, méghozzá nem is külön-kü- lön, hanem egyidőben, vegyesen. Csak magasságukban van különbség. A családhoz tartozik még a lakásban bárhol elhelyezhető Lehel 120 KF és tv lábakra is szerelhető 100 K, valamint az abszorpciós Lehel 50 AV. A magyar hűtőszekrény állja a versenyt a világpiacon Ha már a termékek ismertetésénél tartunk, érdemes feljegyezni milyen helyet foglal el a világon a magyar hűtőszekrény. A mélyhűtőtér űrtartalma tekintetében egyetlen külföldi típus sem éri el a mi gépeinket. A 24 órára eső energiafogyasztás is kedvező képet mutat a „Lehelek” javára. Különösen szembeötlő ez, ha a fajlagos, hasznosítható űrtartalomra számítjuk. Az idei évben 1560 milliós árbevételt terveznek Jászberényben, amelyből közel 430 millió exportból származik. Ügy néz ki, hogy nem a „mindenki a saját lovát diA Lehel hűtőszekrények a szerelőszalagon cséri” közmondást csépeljük, amikor a „Lehel” jó tulajdonságait elemezzük, hiszen ezt mások is elismerik. A külföldi megrendelések legalábbis erre utalnak. És talán a vállalat eddigi kitüntetései is. Két alkalommal elnyerték a Minisztertanács és SZOT vándorzászlaját, hat alkalommal az Élüzem címet, egy-egy esetben pedig a Kiváló Vállalat, az MSZMP Vörös Vándorzászlaja és KGM Oklevél került birtokukba. Mit hoz a jövő? Mit hoz a jövő? A KGM miniszteri értekezlete éppen most tárgyalja a Hűtőgépgyár jövőjére vonatkozó terveket. Az máris biztosnak látszik, hogy Jászberény közelében, mintegy 30 kilométeres körzetben óriási bázis épül. Erre mintegy 430 millió forintos középlejáratú hitelt biztosított a Magyar Nemzeti és Beruházási Bank. Az 1968—75-ös időszakra, a vállalat komplex gyárfejlesztésére 3 változatot dolgoztak ki. Elsősorban a hőtechnikai ág továbbfejlesztése, amelyhez a második variáció szerint csatlakozhat az országos klímaprogramba történő bekapcsolódás. A harmadik szerint, az elmondottakon kívül, alumíniumtermékek gyártása is. Ameny- nyiben csak az első valósul meg, közel 12 milliárd, amennyiben a harmadik csaknem 15 milliárdos árbevételre számíthatnak 8 év alatt. A várható nyereség is mindkét esetben milliárdos nagyságrendű lesz. Azt hiszem a számok nagysága kifejezi milyen óriási fejlődés előtt áll a vállalat. És hogy a tervezés nem tündöklő álmok kergetése, azt bizonyítja a következő prognózis. Tíz esztendeje 2,8 millió lakásban 38 ezer hűtő- szekrény volt, 1965-re a lakások száma 3 millió 25 ezerre emelkedett, a hűtőgépeké pedig 255 ezerre. Az idén 3 millió 260 ezer lakásban 1 millió, 1980-ban pedig 3,8 millió lakásban 3,1 millió hűtőszekrényre kell számítani. Akkorra az 1960 előtt épült lakások 75, a tíz év óta épültekben 98—100 százalékban lesz hűtőgép. Ez azt jelenti, hogy átlagosan évi 240 ezer darabot kell Jászberényben gyártani. Lombos! Jenő Május 21—22—23. Pannónia nizi§azdasó|i napok Pécsett A szekcióülések témája: üzemvezetés-szervezés, élelmiszertermelés Neves hazai és külföldi előadók, üzemlátogatások A napokban hagyta el a nyomdát az ötödik Pannónia mezőgazdasági napok meghívója, több mint ezer példányban. S bár a meghívók postázására még csak ezután kerül sor, már eddig száz- hatvanan jelentették be részvételüket a rendezőségnél, az ország területéről. Ez a körülmény, mintegy fokmérője annak az érdeklődésnek, amelyet a rendezvény pusztán hagyományával, a korábbi években megismert rangjával vált ki a szakmabeliekből. E vonzás igazolja a rendező szervek döntését, hogy ötödször is megrendezik a Pannónia napokat. A meghívóban kínált program minden bizonnyal csak fokozza majd az érdeklődést, hiszen két, a rendezvény történetében vadonatúj, s máskülönben is igen aktuális témát tűz napirendre, az élelmiszertermelés helyzetét és a mezőgazdasági üzemvezetést, üzemszervezést. A háromnapos ülésszak nyitó előadását dr. Dimény Imre, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartja május 21-én a Pécsi járási Tanács dísztermében. Előadásának címe A magyar mezőgazdaság IV. ötéves tervének célkitűzései. A szekcióülések május 22-én zajlanak. Az élelmiszergazdasági szekció a megnyitás színhelyén ülésezik, résztvevői elsőként dr. Lénárd Lajos, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadását hallhatják Mit vár társadalmunk az élelmiszertermeléstől? címmel, majd Vasziljev Kolakszozov mérnök, a DCP BULGAROPLOD igazgatóhelyettese ismerteti a zöldségfeldolgozás Bulgáriában alkalmazott technológiáját. Ba- racs József megyei mezőgazdasági osztályvezető, Örvös Ferenc, a Paksi Konzervgyár igazgatója, Zerényi Béla, a nagykozári tsz elnöke és Kacskovics Miklós, a Pécsi Minőségellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet vezetője szólal fel még a tárgykörben. A másik szekcióülés helye a Technika Háza. Itt az első napon dr. Bélák Sándor egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektora A mezőgazdasági nagyüzemek vezetésének elméleti és gyakorlati kérdései címmel tart bevezető előadást. (Mint ismeretes a keszthelyi főiskola volt az első az országban, amely a vezetéselméletet kötelező tantárggyá tette mérnökhallgatóinak.) Ebben a szekcióban szólal fel Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, akit április 4-én tüntettek ki Állami díjjal. Kisjakab Lajos, a Bolyi Állami Gazdaság igazgatója, Walter Imre, a balatonsza- badi és Fischer Ferenc, a belvárdgyulai tsz elnöke a komplex brigádokon alapuló vezetés, az ágazati és területi vezetés összhangja, és a vezetés hatékonysága a szakosított nagyüzemben témakörben. Ezúttal is sor kerül baranyai üzemek meglátogatására. A nagyszabású rekonstrukció után immár teljes kapacitással működő Szigetvári Konzervgyárba különbusz viszi ki május 22-én a rendezvény résztvevőit, akik az üléseket és a gyakorlati bemutatókat, tapasztalatcseréket követően megismerkednek Baranya idegenforgalmi nevezetességeivel is. Úttörőink vidám nyaralásáért! Segítsük a nyári táborok létrehozását! A baksai Ezüstkalász Tsz felhívása Nyolcezer látogató a Mecseki Kultúrparkban Szombat-vasárnap volt az első igazán jelentős tavaszi forgalom a Mecseki Kultúrparkban. Pécsről és a megyéből mintegy nyolcezren keresték fel az állatkertet és a vidámparkot. Kinyitott az állatóvoda, ahol a négy, játékos iker-mackónak, valamint az Oszkár nevű csíkos kis vadmalacnak örvendezhettek a gyerekek. Minden Játék üzemben volt a vidámparkban. A legnépszerűbb ezúttal is a dodgem volt, de sokan szórakoztak az elvarázsolt kastélyban, az óriáskeréken és a hullámvasúton is. Kedves ünnepi meglepetésként, bérletet bocsátott ki a kultúr- park vezetősége, amellyel 20 forintért, 30 forint értékben ! vehettek igénybe a vendégek j 12 féle játékot. ^ A baksai Ezüstkalász Termelőszövetkezet felhívással fordul Baranya megye összes termelőszövetkezetéhez. Segítsük megteremteni gyermekeink számára a nyári táborozás feltételeit! A ma úttörői a holnap felnőttjei, s termelőszövetkezeteink dolgozói lesznek. — Ezért nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen indítékokkal kerülnek ki az iskolából, hol keresik boldogulásukat. Biztosítsuk a lehetőséget számukra, hogy életútjuk hozzánk, a termelőszövetkezetbe vezessen. Ennek egyik módja az iskolával, az úttörőcsapattal — helyes elvek alapján — kialakított együttműködés lehet. Ebben az együttműködésben feltétlenül nagy figyelmet kell szentelni a nyári időszakra. A gyermekek ekkor rendelkeznek a legtöbb szabadidővel, s legkisebb a lehetőség a szervezett foglalkoztatásukra. Vonjuk be őket a nyári termelőmunkába, mert így ismerhetik meg igazán a termelőszövetkezet életét, így szerethetik meg a fizikai munkát. Ugyanakkor járuljunk hozzá, hogy minden úttörő részesüljön abban az élményben, amit egy nyári tábor biztosíthat csak részükre. Ma még sajnos kevesen jutnak el a Balatonra, az ország különböző tájaira, mert az úttörőcsapatoknál nincsenek biztosítva a táborozási feltételek. Sátrak, turisztikai felszerelések, a szabadtéri főzéshez szükséges eszközök stb. vásárlásával, a szállítás magunkra vállalásával teremtsük meg a táborozási feltételeket. Legyen minden termelőszövetkezet kezdeményező e tekintetben, hiszen kötelességünk is. hogy mindabból a jóból, amit az elmúlt évek, évtizedek szorgalmas munkájával elértünk, hozzájáruljunk gyermekeink neveléséhez. nevelési feltételeinek javításához. Baksa, 1970. április 6. Az Ezüstkalász Termelő- szövetkezet vezetősége Öt falu és a doktornő Emberek ülnek az orvosi rendelő várószobájában. — Amíg a következő beteget szólítják, szokás szerint el- panaszlják egymásnak, kinek mi a baja. Két idős bácsi a torkát fájlalja, egy középkorú férfi pedig az ujjára ütött a kalapáccsal. Csupa kék ... Egy másik férfinak szög fúródott a térdébe, tetanusz elleni oltásra vár. Egy hetvenen túli asszony szédülésre panaszkodik, mert magas a vérnyomása. Egy cigányasz- szony aggodalmasan mondogatja, hogy unokája — akit az ölében tart — „inekciót” fog kapni, s ő nagyon, de nagyon sajnálja. Megszúrják szegénykét. Amikor kinyílik a rendelő ajtaja, s beszólítják a következő beteget, egymásra néznek és elhallgatnak. A hetvehelyi orvosi körzet nem nagy, kétezer ember sincs a területén. A nem egészen kétezer ember viszont öt faluban és két pusztában él szétszórva, s a hét település közül háromnak nincs j útja. Még egy férfinak is elég lenne bejárni, „kézben tartani” ezt a vidéket, ám itt Pataki Gábomé dr. Horváth Margit, tehát egy asz- szony a körzeti orvos. A fiatal doktornő — aki városban nőtt fel, akárcsak a férje — jól alkalmazkodott már a falusi viszonyokhoz. Gumicsizmában és nadrágban jár, megszokta már az éjszakai kihívásokat, a Gaz-kocsit, a szekeret, a dűlőutakat. Csak a kutyáktól fél. Egy éve még Abaligetre jártak; át a hetvehelyiek, ha orvoshoz kellett menni. Sokszor egész napjukat igénybe vette az utazás, meg a várakozás, ezért nagyon várták a doktornőt. A falu asszonyai napokig súroltak, takarítottak az orvoslakásban, hogy tiszta helyen fogadhassák őt és családját. A férfiak — különösen az idősebbek — kezdetben bizalmatlanok voltak iránta. Egy idős bácsi például mentőt akart hívatni, amikor megvágta az ujját Pedig nem volt jelentékeny a sérülés, de ő ragaszkodott a mentőhöz. s csak akkor nyugodott meg, amikor a doktornő szakszerűen bekötötte a kezét. Nem is titkolta: attól tartott, hogy dr. Horváth j Margit — mivel nő — nem tudja ezt megcsinálni. Az asszonyok kezdettől fogva bizalommal voltak iránta. Egy fiatal nő elsírta magát előtte, elpanaszolta, hogy a férje iszik, üti-veri őt és a gyerekeket. Segítséget kért... Egy nagymama korban lévő betege arra kérte a doktornőt, hogy „kom- mendáljon már a fiának egy lányt”, mert nősülni akar, s a mafla nem talál magához valót... Tizenöt gyerek született az elmúlt évben a hét településen. meghalt egy idős ember és egy csecsemő. Étel- mérgezés történt az egyik pusztán, kórházba kellett szállítani néhány embert. — Ezek voltak a nagyobb események 1969 márciusától napjainkig. A többi rutinmunka: rendelések, kiszállások, terhesgondozás különböző oltások és hasonlók. Egy év alatt szinte mindenki megfordult a rendelőben. bár voltak álbetegek is, akik táppénzhez akartak jutni. S akadtak olyanok is, akik betegek, esetleg nagyon betegek voltak, mégsem jöttek el. A szerencsétlen kis csecsemőnek is azért kellett meghalnia, mert a fiatal szülők nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget annak, hogy a gyereknek erős hasmenése van. felszökött a láza, s köhög is ráadásul. Csak akkor értesítették a doktornőt amikor már nem lehetett segíteni a kis betegen, még ma sem akarják belátni, hogy nem lehet tréfálni az élettel: ha valaki beteg, menni, szólni kell. A doktornő beszélget még evvel a . fiatal házaspárral. A legközelebbi találkozás, vagy egészségügyi előadás során talán sikerül megértetni velük, hogy a lázmérő nem luxus, az ember testi épsége, egészsége többet követel. Eljutottunk tehát a sokat emlegetett egészségügyi felvilágosítás. nevelés témájához, mely — mint minden körzeti orvos — dr. Horváth Margit életében is sok időt, fáradságot követel, majdnem annyit, mint a gyógyítás. S bár ez a tudatformálás nem jár látványos eredményekkel, lassan-lassan mégiscsak változnak az emberek. Ma már egyetlen asszony sem vonja kétségbe pékláui a hetvehelyi körzetben, hogy mégiscsak jobb, biztonságosabb a kórházban, vagy a klinikán szülni. mint odahaza. Ez már természetessé vált számukra, mint ahogy kezd meghonosodni a fogkefe is, bár attól még messze vagyunk, hogy rendszeres fogmosásról lehessen beszélni. Valószínű, eltelik még egy-két év. Horváth doktornő sok egészség- ügyi előadást fog tartani, még, mire az emberek többsége megérti. Vége van a rendelésnek, parasztszekér gördül az orvosi lakás elé. A doktornő férje. Pataki Gábor járási növényvédelmi főfelügyelő a rúgkapáló lovakra néz, aztán bejárja a kis kertet, s azon töpreng, hová is kellene a szőlőt meg a gvümölcsfákat ültetni. Hosszú maradásra készülnek, nem egy-két évre jöttek Hetyehelyre. A feleség eközben befut a konyhába, felhajt e^y pohár teát, aztán felkapja az orvosi táskát, s az ímoknő oldalán megindul a szekér felé. A szomszédos Kán községbe készülnek beoltani a gyerekeket. A doktornő kisfia kíváncsi, tágranyílt szemmel nézegeti a szekeret, édesanyját meg a kocsist, aki a lovak közé csap. Búcsút intenek neki, a gyerek még nagyon kicsi, nem tud válaszolni, csak néz, néz a távolodó szekér után. Magyar László
