Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
2 miTifln-mii nnuio 1313. öpiiits 4. Az országgyűlés ünnepi ülése hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) fogásával, aktív harcával '&• munkájával, a reakciós érák .szétzúzásával teremtsünk új hasát ..Vallotta: Mohács óta r.em vqlt ilyen súlyos helyzetben’az ország, mindennek ellenére — .,lesz magyar újjászületés’. A^kémi/nuaisták pártja kezdeményezte á Magyar- Nemzeti Függetlenségi Front zászlóbontását, létrehozta a pártok koalícióját, szorgalmazta taz új demokratikus állam- első. intézkedő szerveinek létrehozását, az Ideiglenes Nemzetgyűlés, az ideiglenes kormány, a nemzeti bizottságok megalakítását. Az, építő munkához azonban biztosítani kellett a külső, nemzetközi feltételeket is. Az uralkodó osztályok a tömegek tudatát negyedszázadon át módszeresen fertőzték a nacionalista, soviniszta métellyel, és á „rokontalan nép”, az „egyedül vagyunk” csüggesztő érzését plántálták beléjük. A gondolkodásában (ás érzelmeiben amúgyis megzavart tömegekben nagy, létfontosságú kérdés volt, hogy a magyar fasiszta rezsim háborús bűnei után, nemzetközileg hol és kiben talál barátot, támaszt az a nép, amelynek országa a szövetséges hatalmak szemében még tegnap Hitler III. birodalmának csatlósa volt. Hazánk, népünk annyi megpróbáltatás és csalódás után a Szovjetunióban' és népében végre igaz barátra talált. A Szovjetunió a magyar népet felszabadította, és segítette Magyarországot a békekötésre irányuló törekvéseiben, abban, hogy a legyőzött ország rövid időn belül visszanyerje szuverenitását. A Szovjetunió volt a magyar nép történetében az első , nagyhatalom, amely a ml kis országunkat égyenjogúként kezelte, barátságába fogadta, majd "szövetségeseként szerződést kötött vele A legjobbkor jött az az anyagi segítség is, amelyet népünk a Szovjetuniótól a felszabadulás után nyomban és olyan időbér) kapott, amikor a szovjet nép sem a fölöslegből adott. Nem lehet szavakban kifejezni annak a sokoldalú támogatásnak nagyságát, erkölcsi, politikai értékét, amelyet a Szovjetunió országunknak, népünknek nyújtott. Kedves elvtársak! Volt már vezető erő, amely az építő munka élére állott, volt már egy nagy és önzetlen barátunk, akire számíthattunk az élet újrakezdésében. Népünk hozzáfoghatott és a párt hívó szavára hozzá Is fogott az ország újjáépítéséhez, az új társadalmi fend felépítéséhez. Már a kezdet kezdetén, azonnal és parancsolóan felvetődött a társadalom politikai megújhodásának szükségessége. A szovjet hadsereg csapásai alatt szétesett a régi kapitalista, földesúri állam egész hatalmi rendszere is. De a magyar munkásosztálynak, a magyar népnek kellett a kapitalista rendszer társadalmi alapjait megsemmisítenie, és felépítenie egy új, demokratikus államot; nekik kellett megvetniük egy új szocialista társadalmi rendszer alapjait. Kádár elvtárs ezután a fel- szabadulást követő évek harcairól beszélt, amelyeknek eredményeképpen a munkás- osztály a hatalom birtokába jutott és biztosította a Magyar Népköztársaság szocialista fejlődését. A romokból új, szocialista hazát teremtettünk Elvtársak! Barátaink! A negyedszázad alatt megtett utat áttekintve, hazánk akkori és mai helyzetét egybevetve, a harc és a munka eredményeit számbavéve, a Magyar Népköztársaság olyan vívmányokat mulathat fel, amelyek méltán váltanak ki elismerést. Hazánk gazdasaga, termelésének jellege gyökeresen megváltozott. Az egykori elmaradott. nagybirtokos-tőkés gazdaságú ország ipari-agrár országgá vált, szocialista iparral, szocialista, szövetkezeti mezőgazdasággal, kisipari. és szolgáltató szövetkezetekkel. Népünk a romokból nemcsak újjáépítette az országot, hanem teljesen új, szocialista népgazdaságot teremtett. Munkásosztályunk, dolgozó népünk az új erőművek, gyárak, üzemek sokaságát építette fel, új ipari városokat alapított. A népi Magyarország huszonöt éve alatt megkétszereződött országunk termelőeszköz-állománya. a gépek, felszerelések, a szállítóeszközök, az ipari épületek-száma. A nép munkája nyomán a nemzeti jövedelem háromszor olyan gyorsan . emelkedik évente mint a két világháború között, és ma már majdnem négyszer annyi mint 1938-ban volt. Szocialista rendszerünkben, ahol már nincs kizsákmányolás, a nemzeti jövedelem egésze a népé, minden forintja az ország, a nép szükségletét fedezi. Mezőgazdaságunk fejlődésének feltételeit megváltoztatta. ps forradalmi lépést jelentett előre a földreform, amely ! 945-ben megszüntette a félfeudális nagybirtok- rendszert. Újabb forradalmi lépés volt előre, amikor parasztságunk tíz évvel ezelőtt a termelőszövetkezetek létrehozásával a szocialista fejlődés útjára lépett. A magyar parasztság szorgalmáról, tehetségéről, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényéről tanúskodnak szövetkezeteink, állami gazdaságaink eredményei. A magyar mezőgazdaság ma — egy harmadával kevesebb emberrel — egy- harmadával többet termel mint az uradalmakra, illetve a rosszul felszerelt kis parcellákra felépült tőkés mezőgazdaság 1938-ban. A háború előtt Magyarországon hektáronként 14 mázsa búzát termeltek, most országos átlagban majdnem kétszer annyit, hektáronként 27 mázsát termelünk. Kukoricából a háború előtt hektáronként 20 mázsát, 1969-ben országos átlagban hektáronként 38 mázsát termeltek. Hazánkban az elmúlt 25 év alatt nemcsak a gazdaságban, hanem a kultúra területén is kiemelkedő eredmények születtek. A kulturális forradalom nyomán a műveltségből korábban kirekesztett dolgozó tömegek előtt megnyílt a tanulás, a művelődés lehetősége. Az általános fejlődésről, a megváltozott kulturális életről tanúskodnak az adatok. Amíg 1938-ban mindössze két és félezer könyv jelent meg Magyarországon 9 millió példányban, addig most, 1969-ben 4500 művet adtunk ki 48 millió példányban. Közép és felsőfokú oktatásunk fejlődésének méreteit mutatja, hogy az idei tanévben középiskoláinkban négy és félszer, az egyetemeken, főiskolákon ugyancsak négy és félszer annyi fiatal tanul, mint az 1937— 38-as tanévben. A hazánkban végbement társadalmi forradalom a közép és felsőfokú tanintézetek hallgatóinak szociális összetételében is tükröződik. A felszabadulás előtt, a kapitalista rendszerben a középiskolákban, az egyetemeken és a főiskolákban mintegy 3—4 százalék volt csupán a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya a diákok, a hallgatók között. Jelenleg a középiskolák tanulóinak kereken 52 százaléka, az egyetemek és főiskolák hallgatóinak közel 40 százaléka munkás és paraszt szülők gyermeke. A Magyar Népköztársaságban a művelődés és a kultúra területén a forradalrni fejlődés még nem fejeződött be, I a szocializmus szellemében emelkedik tovább, mind nagyobb mértékben népünk , műveltsége. Hazánkban a gazdasági és i kulturális építőmunka nyo- I mán, a szocializmus céljainak j megfelelően, alapvetően meg- | változtak népünk életkörül- i ményei. A „három millió kol- | dús” Magyarországa — amelyben a tüdőbajt „morbus hungaricus”-nak, magyar betegségnek nevezték, ahol a munkanélküliség, a népkonyha, a nyomortelep volt a dolgozó ember osztályrésze — I már régen a múlté, j A munkához való jog, a | kulturális, szociális ellátottság, a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése társadalmunk jellemvonása. — A reálbérek 1949-től, az elmúlt húsz év alett 93 százalékkal növekedtek, csaknem megkétszereződtek. A régi rendszerben a lakosságnak csak egyharmada volt biztosított, ' most a dolgozóit 97 százaléka, gyakorlatilag az egész lakosság társadalombiztosításban részesül. Az öregekről való gondoskodás intézményes. A szülő nőket, az anyákat, a gyermekeket, a serdü- lőkorúakat az állam külön védelemben és támogatásban részesíti. Előrehaladásunk feltétele a párt és a nép egysége j Kedves Elvtársak 1 i Barátaink! Az elmúlt huszonöt év alatt munkásosztályunk, népünk a párt vezetésével hatalmas utat tett meg. A munka minden területén olyan eredmények születtek, amelyekre büszkén hivatkozhatunk. A harc történelmi tapasztalatai arra tanítanak, hogy az előrehaladás nélkülözhetetlen feltétele a szocialista építés céljainak helyes és világos kijelölése, a párt és a nép egysége, összeforrottsága, a szocialista célok eléréséhez szük- i séges együttes cselekvés. — j Amikor mindez Ynegvolt, len- ' dületesen haladtunk előre, amikor ezek hiányoztak, meg- I torpantunk. Történelmünk úgy alakult, hogy a munkás- osztály, a nép hatalma, minit ez ismeretes, 1956-ban súlyos veszélybe került. Az 1948-as évet követően az ország a munkásosztály, a párt vezetésével a szocializmus útján fejlődött, s a lendületes munka nagy eredményeket hozott. A fejlődés menetében azonban jelentkeztek, és évről évre súlyosbodtak azok a szektás és jobboldali hibák is, amelyek végül mély társadalmi krízishez, az 1956-os ellenforradalmi felkeléshez vezettek. A párt, az ország vezetésére akkor döntő befolyással bíró személyek fokozatosan letértek a marxizmus—leni- nizmus útjáról, a gyakorlatban hatályon kívül helyezték a pártéletre, a párt és a munkásosztály, a párt és a tömegek kapcsolatára vonatkozó lenini elveket. — Ez mind nagyobb hibákhoz, végül súlyos torzulásokhoz vezetett a belpolitikában, a gazdaságpolitikában, a kultúrpolitikában, szétrombolta a párt belső erőit és kapcsolatait a tömegekkel, s mindez együtt törést idézett elő a szocialista fejlődésben. A szocializmus elszánt ellenségei kihasználták az adott alkalmat, az elhatalmasodó revizionista áramlatot és a nemzetközi reakció, az imperialisták teljes támogatását élvezve, rohamot intéztek a munkáshatalom, a népi demokratikus rendszerünk ellen. A súlyos helyzetben a ina- i gyár kommunisták, támasz- ] kodva rendszerünk, a szocia- i lizmus szilárd híveire, bízva a munkásosztály, a nép tömegeiben, kérve és élvezve a Szovjetunió, a szocialista or- l szágok, a nemzetközi kommu- 1 nista mozgalom s haladó em- I berek támogatását, véget ve- j tettek az ellenforradalom j tombolásának. Mindenkinek tudomásul kellett vennie, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmányos, törvényes rendje, a magyar nép szocialista vívmányai sérthetetlenek. A párt, munkásosztályunk, népünk támogatásával határozottan és egyidejűleg felszámolva a szocializmus építésében elkövetett hibákat és az ellenforradalmi erőket, megvédte népünk nagy vívmányait. Helyreállította a szocialista törvényességet, a munkásállam alkotmányos, törvényes rendjét, és minden vonatkozásban megteremtette .a szocializmus további építésének feltételeit. Mindezek eredményeképpen helyreállott a párt, a rendszerünk iránti bizalom, a népi állam, a Magyar Népköztársaság becsülete és tekintélye Idehaza és a világban. Ma barát és ellenség tudja: huszonöt év harcának, munkájának eredményeképp a kapitalisták és földesurak rendje, fasiszta hatalma, a dolgozók börtöne, az egykori úri Magyarország örökre megszűnt, s lassan nyomait és emlékét is eltöröljük. A felszabadulás adta lehetőséggel jól élt, egykori elesettsé- géből felemelkedve, új hazát, szocialista hazát teremtett magának a magyar nép. Kedves Elvtársak I Amikor számot vetünk eredményeinkkel, joggal megállapíthatjuk, hogy munkás- osztályunk minden áldozatot vállalva, még a legnehezebb körülmények között is helytállt. Elegét tett mindazon tör- , ténelmi kötelezettségének, amely az elmúlt 25 évben reá, mint a társadalom, a nemzet | vezető osztályára hárult. A j munkásosztály forradalmi él- i csapata, a párt tiszta lelkiismerettel állhat a nép elé, mert eleget tett nagy küldetésének. A párt vezetésével munkásosztályunk, népünk teljes győzelmet aratott az osztály ellenség felett; a kapitalista világból egy rövid emberöltő alatt eljutott a j magasabbrendű, a kizsákmá- | nyolástól mentes, szocialista j társadalmi rendszerbe. Pártunkat Lenin tanításai vezérlik Pártunkat, a Magyar Szocialista Munkáspártot a marxizmus—leninizmus elmélete vezérli. Állandó feladatunknak tekintjük annak megakadályozását, hogy a marxizmus—leninizmust, harcunk, tevékenységünk vezérfonalát dogmává merevítsék, vagy revizionista módra meghamisítsák, megfosszák forradalmi lényegétől. Pártunk Lenin tanításainak szellemében dolgozik, amikor azt vallja, hogy kerülnünk kell munkánkban mindenkor a sablonokat, a bonyolult valóság leegyszerűsítését. A konkrét helyzet konkrét elemzéséből kiindulva, az elméletet alkotó módon alkalmazva kell feladatainkat meghatározni. Lenin útmutatásait követve valljuk, a kommunista párt j feladata, hogy a fejlődéssel j együtthaladva, szüntelenül j keresse a változó helyzet új kérdéseire a helyes marxista j választ, az új feladatokra a i megfelelő megoldást. A belső és a nemzetközi j helyzet egyes konkrét kérdé- | seinek megítélésénél, a feladatok meghatározásánál, a lehetséges megoldási módozatok vizsgálatánál pártunk a kérdések reális és sokoldalú megközelítésére törekszik és kellő gondossággal mérlegeli minden döntését. Pártunk most X. kongresszusára készül. A kongresszus ezúttal is, mint mindenkor, alkalom a párt számára a megtett út eredményeinek összegezésére, a tapasztalatok számbavételére; a feladatok kijelölésére. Kedves Elvtársakl Barátaink! Munkánk eredményeképpen megváltozott a helyünk a világban. Országunkat ki- j terjedt kapcsolatok fűzik a | baráti, szocialista országok- i hoz, a világ különböző álla- i maihoz. Harcunk, építőmunkánk eredményeképpen hazánk tekintélye megnőtt, tisztes helyet foglal el a nemzetközi életben, szavunk van különböző nemzetközi fórumokon. Nemzetközi tevékenységünkben a társadalmi haladás előmozdítására, a népek szabadságmozgalmának támogatására, a béke megszilárdítására törekszünk. Az a feladatunk és célunk, hogy biztosítsuk népünk számára a szocializmus építésének kedvező külső feltételeit. — Elveinknek megfelelően támogatjuk a nemzetközi munkásosztály harcát, a népek antiimperialista küzdelmét Az államközi kapcsolatok terén a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének, rendezett viszonyainak, kölcsönösen előnyös kapcsolatainak megteremtése mellett vagyunk. A kommunistáknak céljaik eléréséhez nincs szükségük háborúra. Bár az imperializmus természetét jól ismerjük, nem tartjuk végzetszerűen elkerülhetetlennek az új világháborút. Meggyőződésünk, hogy a bókeszerető erők, a népek kellő éberséggel és erőfeszítéssel el tudják hárítani az emberiség feje felől egy új világháború fenyegető rémét. A Magyar Népköztársaság a háborúk és a háborús tűzfészekek felszámolásáért küzd, és a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldásának híve. Népünk érdekeit szolgáljuk, az Internacionalizmus elveit követjük, amikor résztveszühk a szocialista országok nemzetközi tevékenységében, a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájában. Haladó törekvéseink előmozdítása céljából és az emberiség nagy kérdései megoldásának elősegítése, a népek közötti barátság erősítésének szándékával aktívan részt veszünk az Egyesült Nemzetek Szervezetének és más nemzetközi szervezeteknek a munkájában. Ugyanezért dolgozunk a kétoldalú állami kapcsolatok területén is. Külpolitikai álláspontunk elvi alapján mindent elkövetünk Európa biztonságának megszilárdításáért. azért, hogy kontinensünk sokat szenvedett népei, köztük a magyar nép, békében élhessenek. Huszonöt évvel ezelőtt még harcban álltak milliók, abban a háborúban, amelyet a német imperializmus, a fasizmus hozott Európára, a világ népeire. Azóta sok minden megváltozott, nem utolsó sorban német földön. Létrejött az első német munkás-paraszt állam. Az európai béke igen fontos tényezője ma barátunk, szövetségesünk, a Német Demokratikus Köztársaság, s annak békepolitikája. A Magyar Népköztársaság úgy véli. az új realitásokból kell kiindulni. Európa népeinek és kormányainak közös erőfeszítéseket lehetséges és kell tenniük, s meg kell teremteniük földrészünk kollektív biztonsági rendszerét, tartós békéjét. Kezdettől fogva elítéljük ar. Amerikai Egyesült Államok agresszív háborúját a vietnami nép ellen. Elítéljük azokat az újabb — laoszi, kambodzsai — provokációkat is, amelyek arra vallanak, hogy az imperialista kalandorok egész Indokínát újból lángba akarják borítani. Változatlan a szolidaritásunk az agresz- szorokkal hosszú Ideje harcoló vietnami testvéreinkkel és segítjük hősi küzdelmüket. Meggyőződésünk, hogy a vietnami nép eléri célját, győzni fog! Továbbra is teljes mértékben szolidárisak vagyunk az agresszió ellen, a szabadságukért harcoló arab népekkel. A nemzetközi helyzet egészét áttekintve látjuk, hogy az imperialisták a világnak még számos térségében veszélyeztetik a békét, a népek szabadságát. Ez sem változtat azonban semmit azon a legfőbb történelmi tényen, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével alapvetően megváltozott a világhelyzet A világ első munkás—paraszt hatalmának, a Szovjetuniónak létrejöttével megszűnt az imperializmus egyeduralma. A nemzetközi helyzetnek ez a változása az utóbbi negyedszázadban a szocialista világ- rendszer létrejöttével tovább erősödött. A nemzetközi monopoltőke urai, a kapitalisták ma már nem dönthetnek a világ sorsát érintő ügyekben maguk között úgy, mint egykor. Ma már kénytelenek számolni a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a világ más haladó országaival. Népünkre szép jövendő vár Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Barátaink! Nagy jubileumok évében vagyunk. Ezen a tavaszon együtt ünnepeljük hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját és Vlagyimir Iljics Lenin, a nemzetközi munkásosztály nagy vezetője születésének századik évfordulóját. Lenin, a Szovjetunió, és a magyar nép felszabadulása, számunkra egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Immár fél éve tart országunk felszabadulásának bensőséges ünneplése. Minden magyar megye, város, község, a legkisebb falu is megemlékezett felszabadulása napjáról. Most Magyarország felszabadulásáról emlékezünk meg. Ünnepi szavakkal és alkotó munkával, az egész országban folyó munkaver- seny nagyszerű, szocialista tetteivel emlékezik meg dolgozó népünk a felszabadulás nagy napjáról. Ünnepségeinket végig kíséri a felszabadító, testvéri szovjet nép iránti tisztelet és hála. A felszabadulás óta eltelt negyedszázad alatt a magyar nép bebizonyította, hogy élni tudott a szabadsággal. Győzelemre vitte a szocialista forradalmat. Megteremtette. felépítette az új. szocialista hazát. A Magyar Népköztársaság megtestesíti mindazt, amiért munkásosztályunk, népünk legjobbjai küzdöttek, és legszebb reményeink letéteményese. Most ünnepelünk." Az ünnep után a munka hétköznapjai jönnek; a szocializmus építése új tetteket kíván. A mi ünnepi fogadalmunk az legyen, hogy hu- szonöléves munkánk eredményeire, vivmányaira támaszkodva, erőnket nem kímélve mindent megteszünk szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság további felvirágoztatásáért. Szilárd elhatározással és egységben haladunk tovább előre a szocializmus építésének útján, barátaink, testvéreink, a Szovjetunió, a szocialista országok népeinek oldalán. Ha ezt tesszük, akkor bizonyos, hogy a magyar népre eredményekben gazdag évek, évtizedek köszöntenek, a nemzetre szép jövő vár. Éljen hazánk, a Magyar Népköztársaság 1 Éljen felszabadítónk, a Szovjetunió! Kádár elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett. Szünet után az országgyűlés ünnepi ülése Kállai Gyula elnökletével folytatódott. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének vezetője, Leonyid Iljics Brezsnyev lépett a szónoki emelvényre. A jelenlévők felállva, hosszas tapssal köszöntötték a szovjet part főtitkárát. (Folytatás a J. oldalon.)
