Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

v. április 2j. Dunantmt ndpi» 3 A városiasodás útján Vízcsap, csatornázás, higanygőzlámpák falun Negyvennégy bekötőút nél­küli falu van még Baranyá­ban, köztük 15 olyan, ahol már 200 lakost sem számlál a község. E helyeken már nem, a többiben viszont be­kötőutat szándékoznak építe­ni a IV. ötéves terv végéig. A bekötőút némileg meglas­síthatja ugyan az elvándor­lást. Sok olyan ember él még e községekben, aki sajnálja fogyó faluját. Bármennyire fájdalmas is számukra, még­is ez az igazság: e falvaik­ban a fogyás, elvándorlás fémjelzi az urbanizációt. Magyar László A pécsi Hullám fürdőben már készen várják a medencék a strandolókat. „A rossz példa ragadós...44 Közlekedünk, de hogyan? Egyirányú utcában kétirányú forgalom — Wartburg a járdán Akik semmibe veszik a közlekedési táblákat Az igényekhez és vágyak­hoz mérve nagyon kevés, a húsz-huszonöt évvel ezelőtti állapotokhoz képest viszont hétmérföldes a fejlődés... Evvel az ellentmondásos ítélettel sommáztam a falu városiasodásának folyamatát, miután elköszöntem a Me­gyei KÖJÁL és a Megyei Ta­nács munkatársaitól, tehát azoktól, aikik a témával fog­lalkoznak. Miért csak harminc százalék? Már a sokat emlegetett vízprobléma is tele van el­lentmondásokkal. A megye lakosságának 30 százaléka egészséges, vezetékből szár­mazó vizet iszik. További 50 százalék olyan — 1000 lakos­nál kevesebbet számláló — kisközségekben él, ahol na­gyon drága dolog lenne tör­pe vízmüvet létesíteni. Még­is sok az olyan falu, mely létesít — Bár, Téseny stb —, ám ha a még kisebb, tehát az 500 lakosnál kevesebbet számláló falvak régiójába érünk, csaknem reménytelen az ügy, pedig a megye falu­si lakosságának mintegy 20 százaléka még ma is ilyen falvakban él.. További gon­dot jelent, hogy Véméndtől délnyugatra, valamint a szi­getvári járás nagyobb részén a kétezer méterig hatoló ku­tatófúrások során sem sike­rült egészséges ivóvizet ta­lálni. Ez az oka például an­nak, hogy Lánycsókon pél­dául még ma sincs törpe víz­mű. Hogy mi lehet a meg­oldás? Sajnos, nem marad más Választás, mint a költ­séges távvezeték, a szigetvá­ri járás falvait például drá- vai vízzel, .kellene ellátni. Hogy mikor? Nem holnap, de — a KÖJÁL-szakemberek szerint — előbb-utóbb elke­rülhetetlenné válik. Ha mindent egybevetünk — a megye falusi lakosságá­nak fele 1000 lakos alatti kisközségekben él, további vagy 20 százalék pedig olyan helyen lakik, ahol nincs jó víz — nem kevés az a 30 százalék, aki végre, jó vizet iszik. Gondoljunk arra, hogy húsz évvel ezelőtt még nem is ismerték a baranyai fal­vak azt a szót, hogy törpe vízmű, és a háború éveiben még tífuszjárványokat idéz­tek elő a szennyezett kutak. Vödrök helyett vízcsapokat! Maradjunk most már en­nél a 30 százaléknál, s fe­jezzük ki elégedetlenségün­ket amiatt, hogy még a tör­pe vízművel ellátott falvak­ban is csak minden 10—12. házba van bevezetve a víz, a többi ház az utcai kifo­lyókhoz jár és „vödrözik”. Ahol pedig „vödröznek”, ott nagyon alacsony a vízfo­gyasztás, márpedig az egy főre eső vízfogyasztás meg az urbanizáció nagyon szoro­san összefüggő kérdés. Ezek közhelyek... Nincs városia­sodás vízcsapok nélkül. Az elmúlt két ötéves terv vívmánya volt a törpe víz­mű, a következőé pedig a vízcsap kell hogy legyen. S persze a csatornázás. Ha az 1000 lakoson aluli kisközsé­geket nem számítjuk, még akkor is csak a falusi lakos­ság 0,5 százaléka élvezi a csatornázás előnyeit. A két kezünkön meg tudnánk szá­molni, hogy hány községben van — részleges — csatorná­zás Baranyában. (Harkány, Boly, Szentlőrinc, Pécsvárad, Villány, Siklós, Hidas.) Még- sincs ok a pesszimizmusra, mert — miközben a fenti községek bővítik a hálózatu­kat — további 3 település — Sásd, Beremend és Sikonda — hozzáfogott már a csator­názáshoz, s újabb községek — például Sellye — készít­tetnek tanulmánytervet. A nagy-, illetve nagyobb köz­ségekben tehát gyorsnak ígérkezik a fejlődés, a IV. ötéves terv a vízcsapok, csa­tornázás és fürdőszobák öt­éves terve lesz. A fürdőszobákkal egyéb­ként nem állunk olyan rosz- szul, mint a csatornázással, mert gyakorlatilag ma már minden új falusi ház fürdő­szobával épül, s — a KÖJÁL tapasztalatai szerint — a leg­több helyen használják is a fürdőszobákat. Sok az olyan család, ahol házi hidroforral oldják meg a problémát, de használják a fürdőszobát. Növekszik a szakadék Az urbanizáció jeleként értékelhető, hogy ma már az idősebb falusi nemzedék is kezdi megkedvelni a propán­bután gázt. Űjabb jel, hogy Mozsgó, Hidas, Kozármisleny stb. .már a belső falusi utak aszfaltozásához is hozzáfo­gott. A „járdakorszakon” már túljutottunk, a jövő minden nagyobb faluban a belső utak aszfaltozásának korsza­ka lesz. Mind több faluban jelennek meg a higanygőz- lámpák is — olyan falu ké­pe bontakozik ki tehát a sze­münk előtt, ahol a városias otthon, körülmény már nem elérhetetlen vágyálom. Ilyen körvonalakat rajzol elénk tehát az urbanizáció a nagyközségekben és nagyobb falvakban. A kicsikben, kü­lönösen a forgalmas utaktól távol eső kis falvakban per­sze minden más. A kivételes esetektől eltekintve szemmel láthatóan növekszik a sza­kadék a higanygőzlámpákkal és a belső utak aszfaltozásá­val elfoglalt falvak és a sár­ba ragadt falvak között. Nem túlzás azt állítani, hogy Pécsett sajnos, lépten- nyomon megszegik a KRESZ szabályait. Ennek bizonyítá­sáért nem is kell messze menni, elég ha a Széchenyi téren és környékén nézünk körül. * A Széchenyi téren — azott folyó munkák miatt — átte­relték a felfelé haladó for­galmat a tér nyugati oldalá­ra. Ez eddig rendben is van. De az már korántsincs rend­ben, hogy mindezt elfelejtet­ték táblával is jelezni, ugyan­is mintha mi sem történt volna, a Nagy Lajos Gimná­zium előtt lévő egyirányú ut­cát jelző táblát továbbra is helyén hagyták. Így aztán azok a gépjárművezetők, akik például a Janus Pannonius utca felől hajtanak a Szé­chenyi tér irányába és a Nagy Lajos Gimnázium előtt fordulnak le, — kapkodhat­tak a kormány után, látva — az egyirányú utca ellenére a szembe jövő forgalmat. Tény az, hogy alig lehet most a Széchenyi téren par­kírozó, várakozó helyet ta­lálni. A múzeum előtt is bontják az úttestet, a munka következtében útszűkület ke­letkezett ezen a nagyon for­galmas útszakaszon. De ez­zel mit sem törődött a CP 53—81-es rendszámú Skoda vezetője, közvetlen az útszű­kületben várakozott. Mind­össze csak néhány métert kell sétálnunk a belvárosi temp­lom déli oldalához, ahol vagy 15 személyautó várakozik, együttesen szegik meg a köz­lekedési szabályokat. A sort a megállni tilos tábla alatt várakozó AB 84—66-os rend­számú személygépkocsi nyit­ja meg — a gépkocsi orra úgyszólván eléri a tiltó táb­lát. Az elefántos háznál a Geisler Eta utcai keresztező­désnél nyugodtan várakozik a Bogádmindszenti Állami Gazdaság FE 64—87 rend­számú teherautója. Pont a kereszteződésben. Néhány lé­pést kell csak megtennünk, hogy ismét tömeges szabály­talanságot lássunk. Az egy­irányú Sallai utcában — an­nak ellenére, hogy a Váradi Antal utcánál tábla jelzi a várakozni tilos-t, hosszú lánc­ban állnak az autók. — Kérem, nem tetszett lát­ni a táblát a Váradi Antal utcánál? — kérdi kísérőm egy várakozó . Trabant veze­tőjét. — Nem is vettem észre — mondja a vezető. — De itt várakoznak a többiek is, gon­doltam én is ide állok. A Széchenyi téri gyalog- átkelőhely mellett figyeljük a gépjárműveket: megadják-e az elsőbbséget a kijelölt gya­logátkelőhelyen közlekedő gyalogosoknak. Ha most a szabályt megszegő gépjármű­vek rendszámait írnám le, „elkopna a ceruzám”. Köny- nyebb a feladatom, ha az AB 96—81-es rendszámú Moszkvicsot írom jegyzetfü­zetembe, amelynek vezetője udvariasan megállt a gyalog- átkelőhely előtt és intett a gyalogosnak. * Innen pár lépés csak a Perczel utca, ott is elhelyez­tek jónéhány várakozni tilos táblát, de — hat várakozó autó példázza — ki törődik a táblákkal? Hasonló a hely­zet a Fürdő utcától a Mun­kácsy M. utcában is. A vá­rakozni tilos tábla ellenére a CY 28—48 rendszámú Zasz- tava a sornyitó s követi még vagy öt autó. A Hal térrel szemben a Rákóczi úton lévő buszmeg­álló kitűnően példázza: nincs megoldva Pécsett a buszmeg­állók helyzete. Itt például úgy határozták meg a meg­álló helyét, hogy a beálló busz — 2 méterre áll meg a kijelölt gyalogátkelő előtt — elveszi az úttest másik ol­dalára átmenő gyalogos elől a kilátást. Rövid idő alatt há­romszor is csikorgóit a fék. A Teréz utcában az Arany- kacsa vendéglő közelében a tiltó tábla ellenére nemcsak, hogy várakozik a CO 55—30 rendszámú Wartburg, hanem fél kerékkel még a járdán is áll. Hallani, a beszennyezett közlekedési táblákat csak a zápor tisztítja időnként. Jól példázza ezt a helyzetet a Rákóczi út és a Jókai út sarkán lévő várakozni tilos és az állati erővel vont jár­művel behajtani tilos táb­lák. Gyalogosan is egész mel­léjük kellett mennünk, hogy a poros, szennyezett táblákról leolvashassuk a jelzést. A ta­nács keretén belül létre kel­lene hozni egy „házi brigá­dot”, amelynek feladata: időnként rendszeresen ellen­őrizni a városban lévő táb­lákat, tükröket, megtisztíta­ni, a letörteket, megrongál- takat kicserélni. * A gyalogos sem „mind an­gyal”. A Szabadság úton pél­dául a kijelölt gyalogátkelő­helyek ellenére ott mennek át az úttesten, ahol éppen eszükbe jut. Rövid tíz percen belül négy gyalogost is fi­gyelmeztetni kellett. Nem is tiltakoztak, tudták, hogy sza­bálytalanságot követtek el. — Csakúgy, mint a Szabadság úton hajtó YB 52—20 rend­számú teherautó vezetője, aki gépkocsiján hosszú deszká­kat szállít, a deszkák vagy másfél méterre kilógnak a platóról. Piros színű ruhával, ronggyal kell ilyen esetben ezt jelezni. Nem pedig egy szürke színű papírdarabbal,.. Akadályozza a közlekedést a város belterületén a jár­dára, úttestre hordott törme­lék, tégla, cserép, szemét. A Munkácsy M. utca 4. sz. ház előtt a járdára hordott sze­métdomb az úttestre készteti a gyalogosokat, a Napsugár presszó előtt az úttestre hor­dott nagy kupac törmeléket kerülgetik a gépjárművek. Egy rövid séta és ennyi szabálytalanság került a jegyzetfüzetbe. Némiképp vá­lasz is arra, hogy miért emel­kedik rohamosan a közleke­dési balesetek száma ... Garay Ferenc Időjárásjelentés Várható időjárás szombat es­tig: felhőátvonulások, inkább csak északon futóesőkkel. Mér­sékelt, változó irányú, időnként megélénkülő nyugati, északnyu­gati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—14 fok között legmagasabb nappali hő­mérséklet az északnyugati me­gyékben kevéssel 20 fok alatt, az ország többi részén néhány fokkal 20 fok felett. Május elsején strandolhatunk A hirtelen ránkszakadt meleg arra enged következ­tetni, hogy az idén kihagy­juk a tavaszt. A nagykabát után mindjárt a zakót is le­vetteti velünk az áprilisi napsugár. Persze az időjárást illetően még óvatos jóslatok­ba sem lehet bocsátkozni, — a strandok mindenesetre fel­készülve várják az első fecs­kéket, a merészebb fürdő- vendégeket. A pécsi Balo- kány strandon pillanatnyilag még a szerelők vendégesked­nek, átalakítják a vízvezeté­ki berendezést, hogy nyitásra minden készen álljon. Erre nem is kell sokáig várni: ha az idő kitart, május elsején már víz lesz a medencében. Ezen a napon tartják a fő­próbát. Csinosítják, rendbe­hozzák a Hullám fürdőt is, nyitását azonban nem sietik el: valószínűleg csak az isko­laév befejezése után. a stran­dolás főszezonjában kereshe­tik fel a vendégek. A „jobb napokat” sejtető idő hatására a harkányi és a szigetvári fürdőben is átáll­tak a nyári műszakra, mind­két helyen reggeltől estig nyitva tartanak. Szigetvárott festik, felújítják a kabinokat, s a hideg vizet kedvelők is nyugodtan felkereshetik a strandot: az idén nyáron már működik a hűtőtorony, — amellyel biztosítani tudják a kellemes vízhőmérsékletet. Siklóson május közepére tervezik a nyitást. addigra elkészül a kibővített víz­leeresztő hálózat, amelyre 130 ezer forintot költöttek és le­hetővé teszi a gyors víz­cserét. A komlóiak kedvelt kirán­duló- és fürdőhelyén, Sikon- dán, május elsején már le­het fürödni. A nagy forgal­mat lebonyolító strand ka­binsora kevésnek bizonyult ezért a május elsejét követő csendesebb időszakban 25 új kabint építenek, amely fő­idényben már használható lesz. A komlóiaknak — ha a váro­si uszodában akarnak fürödni — legalább júniusig vámiok kell, mert a hideg vizű für­dőt előbb nem célszerű megnyitni. Hasonló a helyzet a megye többi, szintén hideg vizes strandján is. A Pécsi Parképítő Vállalat dolgozói új játszótér építését kezdték meg Pécsett a Sétatéren. Május elsejére befejezik a párkányzat építését, ezt kővetően felvonulnak az aszfaltozók, majd megkezdik a játékok szerelését. Fotó: Erb János ÉPÍTŐIPARI vállalat termelési osztályvezetőt keres felvételre, Somogy megyei működési területre. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezéseket részletes önéletrajzzal „92174” számra a kaposvári hirdetőbe kell küldeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom