Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-21 / 92. szám

mo. április 21. ntmtttrtfMt naplöt 2 Nemzetiségeink összekötő kapcsot jelentenek a szomszédos szocialista országokkal Nyolc pécsi középiskola vetélkedője Szép versek, 1969 Nyolc pécsi középiskola legjobb irodalom-ismerői je­lentek meg vasárnap délelőtt a TIT Bartók klubban meg­rendezett költészet napi ve­télkedőn. Mint két évvel ez­előtt, most is háromtagú csapatok képviselték az isko­lákat. Az első fordulóban írásbeli feladatokat kaptak a ver­senyzők, s már az első két feladat értékelése után szo­ros küzdelem alakult ki a két legjobb, a Nagy Lajos és a Leöwey Gimnázium csa­patai között. —r Ki a Kor­társ főszerkesztője’ Hol szü­letett Weöres Sándor? Me­lyik műfordítónk kapta meg az „Elismerés jele” szovjet kitüntetést? — Ilyen és eh­hez hasonló kérdésekkel ta­lálkoztak a versenyzők az első fordulóban. Jó felké­szültségüket bizonyítja, hogy a négytagú zsűrinek gyak­ran ki kellett adnia az adott kérdéscsoportra vonat­kozó maximális pontszámot. És ez volt az, amit Labudek Klára TIT társadalomtudo­mányi szaktitkár, dr Gergely János főiskolai adjunktus, dr. Tóth István főiskolai ad­junktus és Borsos József nép­művelési csoportvezető a leg­szívesebben megtettek. Az írásbeli forduló végéig a Nagy Lajos Gimnázium négy pont előnyre tett szert. A második fordulót húsz másodperces villámkérdések alkották, melyek a „Szép versek 1969” című antoló­giából vett idézetekkel vol­tak kapcsolatosak, de képet adtak a középiskolások álta­lános irodalmi tájékozottsá­gáról is. Garcia Lorca, József Attila, Babits Mihály, Rad­nóti Miklós verseinek Isme­retéből vizsgáztak a ver­senyzők az ötletes kép-pár­huzam keresési feladatok megoldásakor. A Nagy Lajos Gimnázium csapatának végülis sikerült négy pontos előnyét meg­őriznie a Leöwey Gimnázi­ummal szemben. Az első két csapatnak a Városi Ta­nács művelődésügyi osztálya és a TIT nevében Várady Géza adta át a könyvjutal­makat. Természetesen — versesköteteket. A lenini elvek a megvalósulás útján Vasárnap a Madách Szín­házban a HNF Országos Ta­nácsa és a hazánkban élő nemzetiségek — délszlávok, németek, románok, szlovákok — demokratikus szövetségei emlékünnepséget rendeztek felszabadulásunk 25 éves ju­bileuma alkalmából. Az ün­nepségen részt vett IIJcu Pál, az MSZMP PB póttagja, mű­velődésügyi miniszter, Óvári Miklós; az MSZMP KB osz­tályvezetője, Gyenes András külügyminiszter-helyettes. Ott volt dr. Herbert Plaschke, az NDK, Frantisek Dvorsky, a CSSZK budapesti nagykö­vete, Sz. Sz. Szatucsin, a szovjet nagykövetség tanácso­sa, Svetozár Starcevic, a ju­goszláv nagykövetség első ta­nácsosa és Virgil Pop román kultúrattasé. Baratt Józsefnek, a. Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa titkárának megnyitó szavai után Ilku Pál mondott ünnepi beszédet. — Visszatekintve a felsza­badulás óta eltelt 25 évre, népünk méltán büszke elért eredményeire, sikereire és érthető optimizmussal tekint a jövőbe. A szocialista építés különböző területein, az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a kultúrában elért minden nemzetiségi dolgozóink erő­feszítése is — hangsúlyozta a miniszter, majd rámutatott, hogy a lenini elvek gyakor­lati megvalósítása során már eddig is jelentős eredménye­ket értünk el a nemzetiségi egyenjogúság megvalósításá­ban, a nemzetiségi kultúra ápolásában és fejlesztésében, a nemzetiségek oktatásában. Az idei tanévben például 52 nemzetiségi óvoda, 288 két­nyelvű és úgynevezett nyelv­oktató általános iskola és hét nemzetiségi gimnázium mű­ködik. Egyre nő a nemzeti­ségek körében az értelmisé­giek száma. Államunk jelen­tős anyagi terheket vállal, hogy a nemzetiségi tanulókat anyanyelvükön írt tanköny­vekkel és sajtóval lássa eL E téren hasznos együttműkö­dés bontakozott ki egyes szomszédos országokkal. Az ünnepségen felszólaltak a nemzetiségi demokratikus szövetségek főtitkárai. Első­nek a délszlávok nevében Ognyenovics Milán ország- gyűlési képviselő hangoztat­ta: — Megtett utunkra vissza­tekintve büszkék lehetünk az iskolaügy, a nevelés és a mű­velődés terén elért eredmé­nyeinkre. Lehetővé vált szá­Hauser Matyi története A vonat már indult, a for­galmista úgy emelte fel a tárcsát, hogy remegett a ke­ze, a vagonban siratták a ba­ranyai földet, a házat, a te­metőt, ahol a régiek piheá- nek, aki az ablakhoz fért, kinézett mégegyszer, hátha odalát a szülőháznak a tete­jéig. — és Matyi nem tudta elengedni az édesanyját. Pe­dig megbeszélték: ő leugrik, itthon marad, aztán apja és anyja majd visszaszökik va­lahogyan. De Matyi csak csó­kolta az anyját, a vonat meg indult és Thüringiában száll­tak le róla. — Ezt választottam, ezt ír­tam meg — mondta tegnap a Leöwey Klára Gimnázium­ban Dombay Zsuzsa, a neves Dombay János unokahuga, egyébként hosszú barna hajú kislány és az I/A. osztály ta­nulója. — Nem könnyű fel­adat a nemzetiségek történe­téről írni, mert benne van a kitelepítések ideje is. De hát megírtam és ezt kaptam érte. Mutatja az ötvösmunkával díszített oklevelet, s a réz­plakettet, rajta Sárvár képé­vel. Ott rendezték meg ugyanis a KISZ-szervezte „Diák írók — diák költők” pályázatot, s tíz lapos mun­kájával aranyfokozatot nyert Pedig kényes téma: — Egy sváb család törté­netét írtam meg, Hauser Ma­tyiét, akinek édesapja 'ma­gyar katona volt a második világháborúban, aztán amikor hazajött aratási szabadságra, erővel a hónaljába tetovál­ták az SS-jelzést. De átszö- kött a partizánokhoz, és mint a Petőfi brigád tagja vett részt faluja elfoglalásában. Mégis kitelepítették. A tíz lapos novella műfajú írás izgalmas, megható, s igazságtalanságokra csakúgy felhívja a figyelmet, mint a magyarországi svábok haza­szeretetére. Hauser Matyi, aki később Hanti Mátyás lett, tizenegy éves fejjel gyalog jött haza Baranyába Thü- ringiából, később utána szök­tek a szülei is. Dombay Zsuzsa tizenhat éves lesz. Neki történelem a Hauser Mátyások sorsa, de érzi, a mai ifjúságnak erről a történelemről sem szabad elfeledkeznie. Földessy Dénes munkra a szabad fejlődés, biztosítva vannak anyanyel­vűnk ápolásának, nemzeti kultúránk terjesztésének fel­tételei. Dr. Wild Frigyes, a Ma­gyarországi Német Dolgozók j Demokratikus Szövetségének | főtitkára egyebek között megállapította: — A lenini nemzetiségi po­litika alapján teljesen kifej­leszthetjük szellemi és fizi­kai képességeinket és hajla­mainkat, sokoldalú lehetősé­günk van nemzeti kultúránk kialakítására. Anyanyelvi ok­tatást nyújtó óvodáink, álta­lános iskoláink, kétnyelvű gimnáziumaink vannak. Az ünnepség után a nép­front és a nemzetiségi de­mokratikus szövetségek foga­dást adtak a Royal szállóban. A Filharmónia tervei Versenyművek évadja Tegnap, április 20-án az Országos Filharmónia jövő évadjának terveiről tárgyal­tak többek között Pécsett Elhatározták: amíg a most befejeződő idény az egyes szerzőkre épített műsorral szórakoztatta a klasszikus zene kedvelőit, a jövő évad programját a versenyművek­re alapozzák. A tervek sze­rint az első hangverseny el­ső darabja Beethoven III. zongoraversenye lesz, máso­dik darabja pedig a IX. szim­fónia. Az előadóművészek és karmesterek sorában ismét sok külföldi szerepel majd. így Szavin, az Eszéki Nép­színház neves zenei igazga­tója, aki az eszéki és pécsi szimfonikus zenekart együtt vezényli majd. Eljön Pécsre Jeanne Marie Darré, a finn Heming, a lengyel Joachim Grubich, a cseh Nóra Grum- likova, a német Hans Kann, az olasz Rosario Muciano és a szovjet Szemjon Krucsin. llaranq a kövesdi határban? Harangot egyet találtak az utóbbi tíz évben hazánkban, — Somogy megyében. A másikat Baranyában lelték Tormás köz­ség határában, az alsókövesdi halastó mellett húzódó patak medrében a földmunkáknál. Egy száz lóerős lánctalpas cibálta ki a puha talajból, ahová jó mé­lyen süllyedt évek során. A kiemelés után megindult a találgatás. Régi emlékek eleve­nedtek fel idősebb emberekben: — Törökkori település volt it*a Kövesdnek nevezték. A másik krónikás ükapjának mondókáját erősítgette: — Itt volt valamikor egy raa- hámor... A harmadik határozottan ál­lítja : — Ott egy templom állt, régi termésköveire most egy házat építettek. Valaki arról mesélt: — Ez egy papirezidencia volt ahajt. Innen kapta nevét is: Paprét. Ez a ha­rang kincset takart. Arany pén­zek, ékszerek hevertek alatta. — Jöttek a rablók, kikaparták a földet a harang alatt s a rop­pant, értéket magukkal vitték ... Már a harangot is el akarták vinni, de nem bírtak vele. Teg­nap értesítették Pécsett a régé­szet! múzeumot. Kiss Attila muzeológussal teg­nap délután, úgynevezett lelet­mentésre a helyszínre kimen­tünk. Amit találtunk: Átmérője felül 125 centiméter, mélysége 66 centi. Inkább egy üstre hasonlít s nem harangra. Ontott vasból készült, a perem alatt négy kiálló „füllel”, de ezek töröttek. A szokatlan for­májú harang belsejében — bár a rozsda vastagon fedi — ha­rangütő nyomait találtuk. Az ér­dekes tárgy igen nehéz, öten nekigyűrkőzve sem tudtuk úgy megfordítani, hogy pontosan megállapítható legyen eredeti rendeltetése. Az alján látni le­hetett, hogy valami felfüggesztő gyűrűről szakadhatott le. Hogy mikof? Ügy kétszáz évvel ez­előtt. A harang kiknek kongatott delet? Nincs kizárva, hogy Kö­vesd lakóinak ... Ennek megállapítása részben helytörténeti munka és a régé­szek feladata. Nagy István Az év slágerei Selyemkiállítás Mohácson Láttam a Pigmallont és a Seherezádét is. Persze most nem Bernard Shaw közismert figurájára és az Ezeregyéj­szaka legendás alakjára gon­doljunk. Ez esetben csillám nylonnal díszített alkalmi női ruhaanyagok megnevezései. Ezek az anyagok a szakem­berek szerint az idei év slá­gerei lesznek. Első ízben teg­nap délelőtt mutatkoztak be a nagyközönségnek a Ma­gyar Selyemipari Vállalat és a Mohácsi Selyemszövőgyár gyártörténeti és termékbe­mutató kiállításán. Hol szórakozhatunk május elsején? Tegnap délután a Szak- szervezetek Megyei Taná­csának székházában egye­bek között a május elsejei kulturális, szórakoztató műsorokról tárgyaltak az illetékesek. Elhatározták: az idén az Olimpia étte­rem előtt, a meszesi Jó­zsef Attila Művelődési Otthon előtt, valamint a Vidámparkban szerveznek műsort. Ezeken a Pécsi Nemzeti Színház művé­szei, tánczenekarok, kóru­sok lépnek fel. Az I. kerü­leti Tanács melletti téren hatalmas szabadtéri já­tékparkot rendeznek be a gyerekeknek. A vendéglá­tóipar is természetesen ki­vonul és sátrakkal, laci­konyhákkal várja a ven­dégeket. Fellépnek a kü­lönböző vetélkedőkön leg­jobban szerepelt öntevé­keny együttesek is. Mohácson, a Kossuth film­színházban megrendezett kiállítást Bense János, a Mohácsi Selyemszövőgyár igazgatója nyitotta meg. A Magyar Selyemipari Vál­lalat 1955-ben kilenc gyár összevonásával alakult meg. Jelenleg is kilenc gyára van a vállalatnak, melyben hét­ezer embert foglalkoztatnak. Háromezer szövőgépen 54 millió négyzetméter szövetet termelnek évente, melynek értéke meghaladja a másfél- milliárd forintot. A vállalat egyik legrégibb gyára a mo­hácsi, melyet 1898-ban ala­pítottak. Ebben a gyárban már 1945 januárjában mind­össze öt szövőgéppel, de meg­indult a termelés. Jellemző a fejlődésre, hogy ez év vé­géig a mohácsi gyár 204 szö­vőgéppel rendelkező üzem lesz. Az ízlésesen megrendezett termékbemutatón a Selyem­ipari Vállalat által jelenleg gyártott legkülönbözőbb ter­mékeket láthatjuk: a terje- delmesített fonal felhasználá­sával készült Jackard divat­szöveteket, alkalmi és es­télyi ruhaanyagokat, melyek díszítésére a legkorszerűbb fémszál, celofán, csillám­nylon fonalakat alkalmaznak. Bense János igazgató el­mondta, hogy a kiállított ter­mékek nagyrésze már kap­ható az üzletekben. Szólt ar­ról is, hogy a mohácsi kiál­lítás folytatásaként részt vesz a vállalat a Pécsi Ipari Vá­sáron, ahol „selyemnapokat” rendez. Ekkor a pécsi szak­boltokban a hazai selyem­ipar legszebb termékeit áru­sítják majd. A Magyar Selyemipari Vállalat és a Mohácsi Se­lyemszövőgyár kiállítása má­jus 5-ig tekinthető meg. Mécs Aranyérmes fodrászok Szép sikerre! szerepeltek a Baranya megyei Fodrász Ktsz jól felkészült dolgozói a dél-dunántúli szövetkezeti fod­rászok versenyén, amely egy­ben a KISZ védnökségével a Szakma Ifjú Mestere területi vetélkedőjének a döntője is volt. A Kaposváron megtar­tott elméleti és szakmai ösz- szetett versenyben a pécsiek megnyerték a férfi és a női csapatbajnokságot, sőt a női B csapat a második helyet is megszerezte. Az egyéni ver­senyben szintén a pécsiek bi­zonyultak a legjobbaknak. A női egyéniben első lett Jávor Magda, a második Tóth Etel, a férfibajnokság győztese Hammer György, a második helyen pedig Hegyes János végzett. Valamennyi pécsi versenyző a Szakma Ifjú Mestere lett, és közülük né­gyen kapták meg az arany, egy versenyző az ezüst, ket­ten pedig a bronz fokozatod. Ronyecz Mária Lenin-drámában Ma, április 21-én etse mu­tatják be Budapesten. a Nemzeti Színházban Gyurkó László: Fejezetek Leninről című művét. A bemutatót Lenin születésének századik évfordulója alkalmából ren­dezik. Marton Endre állítja színpadra Gyurkó László mű­vét, mégpedig újszerű dra­maturgiával. Lenin életéből származó beszédek, jegyző­könyvek, visszaemlékezések révén igyekeznek hús-vér emberként bemutatni az im­már történelmi távlatokban élő Lenint. Az oratórium, jel­legű előadás egyik szereplője Ronyecz Mária, a Pécsi Nem­zeti Színház tagja, aki Ma­jor Tamás, Kállai Ferenc, Sólyom Ildikó és Agárdi Gá­bor mellett játszik a darab­ban. Felszabadulási diákhangverseny Nagysikerű diákhangver­senyt rendeztek Pécsett, va­sárnap délelőtt, illetve este a felszabadulás 25. évfordu­lója alkalmából három város gimnáziumainak kórusai. — Ez alkalomból Pécsre érke­zett a szegedi Tömörkény István Gimnázium és a du­naújvárosi dr. Münnich Fe­renc Gimnázium énekkara, Pécsről pedig a Nagy Lajos és a Janus Pannonius Gim­náziumok kórusai és zeneka­ra szerepeltek a műsorban. Az első koncertet Dobay József, a Nagy Lajos Gim­názium igazgatója nyitotta meg vasárnap délelőtt 1 óra­kor a Rákóczi úti Jakováli Hasszán pasa dzsámijában, s a forró sikerű hangversenyt a szegedi Tömörkény, a du­naújvárosi Münnich és a pé­csi Janus Gimnáziumok ka­marakórusai: valamánt a Nagy Lajos férfi-vokál együt­tese adtak műsort. Az esti koncertet a Liszt teremben rendezték Hegyi József tanszékvezető főisko­lai tanár megnyitója után sorban bemutatták műsoru­kat a kórusok és együttesek, különös tekintettel az elmúlt 25 év kiemelkedő, s általuk repertoáron tartott kórusmű­veire. A szegediek legmele­gebben fogadott műsorszáma Brahms Osszián dala volt, a dunaújvárosiakat Gastoldi: Jókedvem ébred című mű­vének előadásáért tapsolták meg legjobban. A helybeliek közül a Nagy Lajos Orff- együttese és a Janus Pan­nonius Gimnázium leánykara — a Britten—Vargha-műért — arattak különösen nagy sikert.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom