Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-21 / 92. szám
tméprifetv »nnanttin nctvio« 3 Szolnok A modem népvándorlás városa Szolnok egyik jelképe lesz a jövőben ez az érdekes épület, amely a leégett Centrum Áruház helyén fog állni Tervezője: Bálint András. Rendkívüli gondok, rendkívüli intezkedesek Háromezer hold víz alatt Öt év óta nem volt ilyen nehéz helyzetben a mohácsi-szigeti tsz — Jelentős hitelekre lenne szükség Kost, amikor elhagyom a várost, a kacskaringe«, sáros jászberényi úton, az az érzésem: mindent láttam a városból. Földszintes kertes házak. Az állomáson szerelők fekszenek a villamos légvezetéken, odébb hatalmas felüljáró építkezés. Cigányváros, hlég kijebb tanyák, apró szigetek a belvíztengerben. A kunsági paraszt azt szokta mondani: két isten kell ide! Az egyik adja, a másik, aki elveszi a vizet. Amikor két nappal ezelőtt Kecskemét felől jöttem a városba, a távolból először a Mézga öcsi szférakarcolóját láttam meg. Mondják is jó- páran, a film alkotóit a szolnoki víztorony ihlette, amikor a XXX. századi házat rajzolták. A vasúti töltés, mint várfal, úgy veszi körül a várost dél felől. Kossuth Lajos utca. Néhány régi épület — a foghíjakon újak. A házak felett egy toronyház magasodik. Lehet vagy 17 emeletes — uralkodik a környéken. A két folyó. A találkozásnál modern lakótelep. Mielőtt a Tisza-hídra érek, jobbra az uszodában vízilabda edzés. Reggel van. Amikor késő este erre jártam, akkor is népes volt az uszoda. Ti- szaliget. A régi tiszai ártér. Most a szolnokiak kedvenc pihenő helye. Vidámpark. Sportpálya. Több ezer személyes medencék, éttermek. KISZ-tábor. Víkendházak. A későn érkező tavasz még nem fedte fel igazi szépségét, de sejteni engedi. Barna Gábortól, a Városi Tanács főmérnökétől egy eredeti szolnoki őslakos címét kérem. — Szolnoki 7 Talán nincs is. ügy előadáson próbát tettem: emelje fel a kezét, akinek az apja is Szolnokon született. A zsúfolt terem mozdulatlan maradt. Amikor a Városi Tanács múlt századbeli, klasszicizáló stílusban épített épületében bóklásztam — 1848. szeptember 27-én itt tartotta Kossuth emlékezetes szolnoki beszédét — arra gondoltam a főmérnök majd elmondja: mire a legbüszkébbek a szolnokiak, miről beszélnek legszívesebben, mit építenek, szerettem volna gondjaikról, örömeikről hallani. — Találtak városunkban 20 ezer éves jégkorszakbeli ivópoharat, népvándorlás idejéből megmaradt sírokat, törökkori cserepeket Városunk csaknem 1000 éves, régi lakó azonban alig van. Tíz év alatt a 61 ezer lakÓ6Ú városban 120 ezer ember mozdult: költözött ide — vagy el. Nincs városi tudat — nincs lokálpatriotizmus. Talán nine* is olyan, amire a szolnokiak büszkék. Két mozi, színház, néhány kul- túrház, vízilabdázóink és vívóink: ez a kultúra és a sport. Hivatalosan 30 ezer ember új lakásban lakik. A régi egyutcás nagyfaluból most kezd város lenni. A Ságvári körút végén sokezres lakótelep épült, mégis 3 ezer embernek ma sincs lakása. Barna Gáborból ömlik a szó, mind a Tisza áradása. Észre sem veszi mennyire szolnoki például ő is. Előkerülnek a gondok és örömök is. Szolnok olyan, mint a népvándorlás. Naponta 100 vonat indul és érkezik. Nappal 80 ezer ember él a városban, akiknek út, víz, ellátás kell. Szolnokon haladnak át a Szovjetunió és Románia felé közlekedő vonatok, az ország egyik legforgalmasabb — 4- es számú — főútvonala, itt bonyolódik a tiszai hajózás nagy része. Hagyományok: híres só-átrakó állomása volt, Budapest és Szolnok között épült az ország második vasútvonala, és 400 éve az első Tisza-híd. Gondok: 3 ezres munkaerő- hiány, csupán az utak 44 százaléka burkolt. A szemetet nincs hova tenni. Megoldásra vár a csatornázás, a víz- tisztítás. Néhány adat. Az állami és szövetkezeti lakásokban a jövő év végére kizárólag gázfűtés lesz. Több, mint 24 ezer köbméter vizet kap a város naponta — Pécs sem sokkal többet — sajnos nem a legjobb minőségűt. A mo6t folyó hatalmas beruházás egyik legfontosabb mozzanata éppen a víztisztítás lesz. Ebben a programban épült fel az említett víztorony is. Érdekessége, hogy a 43 méteres oszlopra egybe emelték fel a 2 ezer köbméteres „tányért”. A városban egyébként 11 ezer ember számára nyílik fürdési, strandolási lehetőség. A Tiszát nem is számolják! A melegvízű gyógyforrások a Tisza Szállóban, még a fűtésbe is besegítenek. A főmérnök már épít, és bevallom őszintén egy kissé engem is magával ragad. Szauna épül. Üj rendező-, személy- és teherpályaudvar készül el 2—3 éven belül. A IV. 5 éves terv létesítményei: A Kossuth Lajos és Ságvári út sarkán épül fel a 22 szintes, 130 lakásos 2 ezer négyzetméter üzlettérrel rendelkező „csodaház”. Ötezer lakás, 30 ezer négyzetméter üzlettér, vásárcsarnok, 150 férőhelyes szálloda, 5 ezer négyzet- méteres áruház, 17 emeletes lesz a Vízügyi Igazgatóság irodaháza, 11 szintes a Kőolaj irodaház, a megyei kul- túrközpont, megyei könyvtár, sajtókombinát, 600 személyes mozi, Diesel-javító bázis ... Amikor Zagyi János, az MSZMP Szolnok megyei Párt- bizottságának titkára kezét nyújtja, még mindig valahol a Városi Tanács épületében kalandoznak gondolataim. Hej, ha a szolnokiak még büszkék is lennének valamire ... ? — Talán megengedhető, hogy én nem a gondokról akarok beszélni, inkább néhány adatot mondok, amelyek annyira jellemzőek megyénk és városunk életére. Megtudom, hogy a 18 kiemelt város közül csak Dunaújváros és Székesfehérvár fejlődött dinamikusabban mint Szolnok. Ennek okai nemcsak a vasúti csomópont, a Tisza és a kőolaj, ötvenezer kubikos hatása nem múlott el nyomtalanul. Szolnok 1919-ben 76 napig frontváros volt. Itt 134 napig állt a Tanácsköztársaság. Ma is 59 ember él, aki részt vett a Nagy Októberi Forradalomban, vagy a spanyol polgár- háborúban. A felszabadulás előtti párttagsággal 97, 45-ös párttagsággal 4300 kommunista dicsekedhet a közel 30 ezerből. Ma is 1734 volt vöröskatona él a megyében. És még néhány számadat: abban a megyében, ahol 25 évvel ezelőtt csak a szolnoki járműjavító, a cukorgyár és a CIKTA cipőgyár volt, ma 12 milliárd forint ipari és 5 milliárd forint értékű mező- gazdasági terméket állítanak elő. Az „Árkádok” elnevezésű bárban eszembejut a népvándorlás. Egy lány táncolni hív — jobb szeretek nézelődni. Erre összetöri a poharamat. Ök még tényleg nem szolnokiak. Az öreg város kertes családi házai között, egy röplapot találok. „Szolnokiak ismerjük meg városunkat” szól a felhívás. Kérdések: mit építenek, hol építik, miért úgy építik, mikor valósul meg, miért jár annyi bosszúsággal az építés, hogyan lehetne gyorsabban, korszerűbben? „ ... önöknek és önökkel épül a város, ismerjék meg testvéreinket és segítsék megvalósítani!” Akik segítenek, biztosan szolnokiak — Pécsett úgy mondjuk: tükék. Tavaly áprilisban született az ötlet, május 17-én pedig Budapesten nagyon sok szakember előtt bemutatták a prototípust. Az eredmény: a Fővárosi Házkezelési Igazgatóság leadta az első nagyobb szállítmányra szóló megrendelést. A 0-széria legyártásakor sok hasznos tapasztalat született és a novemberben megindított sorozatgyártásnál számos módosítást alkalmazhattak. Az 1970-es terv ben 10 ezer lakásegységet vettek figyelerrjbe. de április elejére a sok megrendelés miatt már 15 ezerre kellett emelni a tervszámot. — A megrendelők között az ország úgyszólván valamennyi nagyobb városa szerepel Budapest mellett. És most egy hete jött a megrendelések megrendelése: Budapesten hosszú távon 400 ezer bérleményt akarnak ellátni vele és csak ez évi 20 ezer darabos szállítást jelent. Ezt a karriert a Baranya megyei Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat nagyon szellemes új gyártmánya, a kaputelefon futotta be ilyen rövid idő alatt. * A kaputelefont amolyan házmester-pótlónak szánták. Lényege: A kapunál elhelyezett táblán meg kell nyomni a keresett lakó nevénél található gombot, a lakásban megszólal a csengő, mire a hívott fél a saját készülékén is megnyom egy gombot, s míg azt lenyomva tartja, beszélgethet a kapuban várakozóval, egy módosított változatnál pedig még a csukott kaput is kinyithatja. Egy. lakésegység készüléké^ nek ára 300 forint és egy olyan házban, mint az új- mecsekaljai 17 emeletes lesz, KGM-yállalat pályázik BlVV-díjra A kohó- és gépipari vállalatok és szövetkezetek az idén rekordnagyságú — 25 100 négyzetméternyi — területet bérelnek a BNV-n, hogy új cikkeik lehető legteljesebb választékát bemutathassák partnereiknek. Mint a KGM- ben elmondották, a vállalatok gondosan válogatták ösz- sze vásári anyagukat, erősen előtérbe kerülnek a leggyorsabban fejlődő új cikkei. A közúti járműipar például bemutatja a korszerű, új tárgyalóautóbuszt, amely klubfoteljeivel, irodai felszereléseivel, elektromos írógépeivel, diktafonjaival és tv- monitarjaival utazás közben is kitűnő feltételeket teremt az üzleti tárgyalásokhoz. A híradástechnikai ipar a többi között teljes gépsorokat is kiállít, például azt a nyolc gépből álló automatasort, amely óránként 2000 izzólámpa előállítására alkalmas. Most első ízben jelentkezik a vásáron a kialakuló számítógép-technikai ipar, ezen belül az elektronikus mérőkészülékek gyára új számológépével, a MOM korszerű lyukszalag- és lyukkártyaolvasó készülékével, az Elektronikai és Finommechanikai Kutató Intézet mágnesszalagos adattárolójával. Maguk a vállalatok igen magasra értékelik idei vásári anyaguk műszaki színvonalát, erre utal, hogy 46 vállalat összesen 116 termékével pályázik a Fővárosi Tanács V. B. nagydíjára, illetve a BNV díjára — jóval több cikkel, mint bármely korábbi esztendőben. a beszerelés teljes költsége a 70 ezer forintot sem érné el. * Józsa Béla főmérnökkel beszélgetünk a kaputelefon jelenéről és jövőjéről. — Konkurrencia? — Magyarországon egy cég gyárt hasonlót — drágábban. — Külföld? — Tudunk egy nyugatnémet kaputelefonról. Bonyolultabb a miénknél. Ennek alapján gyártottak a bolgárok is egv hasonlót. Budapesten szereltek fel ezekből, de nem váltak be. — Tehát a gyártmányuk világszínvonalú ? — Legalábbis európai. . — Hazai vagy külföldi anyagokból készül? — A relé kivételével minden hazai. A relé a lelke, ezért jól kellett megválasztani. A hazai nagy, 3—5 millió kapcsolást bír ki és nagy az áramfelvétele. A Siemens is csak 5 millió kapcsolásra alkalmas, valamivel kisebb az áramfelvétele a magyarénál. A japán relé miniatűr, 50 millió kapcsolásra méretezték és csak negyedannyi áramot vesz fel. mint a magyar. E mellett döntöttünk. — A nagy hazai érdeklődés mellett van-e külföldi érdeklődés is? — Az Elektroimpex érdeklődött már. Egyelőre nem akarunk külföldi piacra gyártani. Míg a belföldi igényeket nem elégítjük ki, kár lenne külföldre menni a kaputelefonnal. Itthon különben is két évtizedre elegendő piacunk van. — De azért nem vetették el a külföldet? — Természetesen nem. De ehhez megfelelően fel kell futtatnunk termelési kapacitásunkat. Jelenleg egy műszakban folyik a termelés. Megfelelő létszámbővítésseb A Sárháttól a Rónákig minden víz alatt áll. Az ország- úttól jobbra és balra, jó mélyen benyúlva a szántóföldre, csillogó víztükör. Ha az arra haladó teherautók, vontatók dübörgése elhalkul, tavaszt köszöntő békakuruttyo- lástól lesz hangos a tájék. A laposokról már leszi- vattuk a vizet — mondja Papp János, a mohácsiszigeti Dunavölgye Tsz elnöke keserűen, — persze azért van még bőven belvíz, és rengeteg talajvíz. — De arra — mutatok a távolba — ott már nincs víz. — Az igaz, — de nem tudjuk megközelíteni például ezt a táblát, mert körül van véve vízzel, és még hány ilyen táblánk van ... öt év után ismét visszatérő gond a Mohácsi-szigeten a víz. A gátak ugyan erősen állnak, nemi is ez a baj. hanem a belvíz és a talajvíz. A szakemberek azt mondják, hogy 1956 óta nem volt ilyen súlyos helyzetben a Dunavölgye Tsz, mely a megye és a Dunántúl egyik legnagyobb termelőszövetkezete. * A becslések szerint a 11 és fél ezer holdas gazdaság földterületéből mintegy háromezer katasztrális hold a vízzel borított vagy elvizese- dett terület. Ezeken a részeken talajművelést végezni lehetetlen. A belvizes és el- vizesedett területből 1400 hold az őszi vetés. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a víz több műszakban, a műhelyterület növelésével elérhetjük az évi 50 ezer egységes termelést — hazai piacra. Ha ezen felül tudunk termelni, az mar külföldi piacra mehet. * A kaputelefon gyártása ezek szerint egyenesbe lendült már. A Megyeszer azonban már tovább lépett. A kaputelefon lassan családdá terebélyesedik. Soron következő tagjának prototípusa készen várja a Baranyai Ipari Vásárt. amely után felszerelik a 400 ágyas klinikán. Az új berendezés, a nővérhívó, lényegében a kaputelefon fordítottja: a kórtermekből a betegek hívhatják a nővérszobát, az ügyeletes nővér tehát állandó kapcsolatot tarthat a hozzá tartozó betegszobákkal. Előkészületben van a család harmadik tagja is, a családi házak kaputelefonja. * No és Pécs? A főmérnök vnémi iróniával mondja: —t Ügy látszik, minket is utolért a próféták sorsa. Eddig egyetlen pécsi megrendelőnk van: a Tanácsi Magas és Mélyépítő Vállalat. De ez is csak 71-es szállításra kért — éppen a napokban — két 30 állomásos kaputelefont. — A PIK. a BÉV? — Semmi. Ügy látszik, Pécsnek nem kell. Pedig a panelépületekben például építés közben kellene már beszerelni, mert utólag nagyon drága és szinte lehetetlen lesz. — És Komló? — Ott a Tolna megyei Építőipari Vállalat szereli fel, akárcsak Mohácson. Csakugyan, senki sem próféta saját hazájában? ... Hársfai István széttagolja a táblákat, ezért itt a nagyüzemi művelés szinte lehetetlen, a gépek nem tudják megközelíteni a művelhető területet, vagy ha ez sikerült, a gépek mozgása igen korlátozott lesz. Számolni kell azzal is, hogy a több hónap óta víz alatt álló területeken megszűnik a talajélet és a jövő években sem lehet megfelelő terméseredményeket ezeken a helyeken elérni A hóolvadás után mintegy hatezer holdra rúgott a belvizes terület. Az Alsó-duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság a tsz-szel karöltve gigászi munkát végzett, hogy elvezessék a belvizet. Számos helyen pótszivattyúkat helyeztek üzembe és így sikerült több területet megmenteni. Ennek ellenére a szakértők mintegy 20 trillió forintra becsülik a víz okozta károkat. A jelenlegi helyzet a szövetkezet vetéstervét teljesen felborította. Így nem lehet a tavalyihoz hasonló eredményekre számítani. Félő, hogy az eddig oly jó eredményeket elért termelőszövetkezet gazdasági egyensúlya megbomlik. * Papp János a tsz elnöke elmondta, hogy több megoldás is segítene, hogy kimozduljanak a holtpontról. A tsz jelenleg 12 millió forintért szarvasmarhatelepet épít. Négy és fél millió forintért vásárolnak gépeket. Ezekre a kiadásokra sürgősen folyósítani kéne a tsz- nek egy négy és fél millió forintos középlejáratú géphitelt. A hiteligényt — mivel van tudomásunk szerint ilgéh hitelkeret — már be is adták a járási bankfióknál. Tekintve a súlyos helyzetet az ez évre esedékes mintegy ötmillió forintos hitelvisszafizetést ha mód van rá „prolongálni” kéne. A tsz a következő években arányos részletekben fizetné vissza. Amennyiben az említett elképzelések realizálása nem lenne járható út, úgy egy középlejáratú hitel is enyhítene a helyzeten. Ezekre az intézkedésekre jó lenne, ha minél előbb választ kapnának az illetékesektől. ; A szövetkezet vezetése most arra törekszik, hogy a magas árbevételt biztosító növénykultúrákat telepítsen, hogy ezzel is enyhítsék a pénzügyi nehézségeket. A tagság áldozatkész munkával is hozzájárulhat a nehézségek leküzdéséhez. Az MSZMP Mohács városi Bizottságán ismerik és állandó napirenden van a tsz nehéz helyzete. Borsos János, a Városi Pártbizottság titkára elmondta, hogy a helyzet ismeretében bíznak a tsz vezetésében és a tagság szorgalmában. Mécs László Faipari tudományos ülésszak Hétfőn délelőtt a Technika Házában megkezdődött a Faipari Kutató Intézet kétnapos tudományos ülésszaka, amelynek napirendjére 13 előadást tűztek. Strobl Kálmán, a kutató intézet igazgatója vázolta, milyen helyet tölt be az intézet a fagazdaság fejlesztési koncepcióinak kidolgozásában és megvalósításában. Kiemelte, hogy faállományunk jellegzetessége folytán szinte egyedülálló helyzetben vagyunk a kontinensen, s így számos olyan kérdés vár a magyar faipari kutatásra, ami más országokban fel sem merül. Lombos! Jenő A próféták sorsa... Pécs kirételével az egész országban befutott a pécsi kaputelefon
