Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-18 / 90. szám
4 1970. április 18. Engedelmes robot kerestetik Japánban a múlt év őszén nem volt nagy keletje a robot-kérdésnek. Nagyot változott a helyzetkép, amikor októberben a japán újságok szenzációs cím alatt közölték, hogy két cég, minden eddigitől merőben különböző robotot állított elő. Míg az eddigi robotok csupán viszonylag egyszerű műveletek elvégzésére alkalmas önműködő manipulátorokkal rendelkeztek, az újak gyorsan „megjegyzik” a legkülönbözőbb programokat és — ami különösen fontos — önműködően ellenőrzik feladatvégrehajtásuk minőségét. A „Fudzsikosi” társaság igazgatójának bejelentése szerint új robotjuknak, az „Uni- man”-nak az élő munkásétól kevéssé különböző mecha- nizált karja van. Az teszi különlegessé, hogy emlékezettároló berendezése segítMEQVALÓSWL A PLOWSHARE-PROQRAM? Munkára fogott atomenergia Csatornák, olajtárolók atomrobbantással Egyszemélyes helikopter ségével gyorsan és pontosan elvégzi a legkülönfélébb mozgásokat, amelyeket előzetesen élő instruktora „bemutat neki”. Ebből a célból az instruktornak bevezetésül a robot mechanikus kezével végig kell csinálnia az egész munkafolyamatot. Ha az utasítást előre betáplálják a lyukkártyára, a kezeléshez értő instruktor a gép „agyába” juttathatja azokat, s ezután a robot minden „elő- játszás” nélkül képes elvégezni feladatát. A „Tokio Szeimicu Szok- ki” társaság által konstruált „Tonpuku” elnevezésű robot nemcsak különböző szerszámgépeken dolgozik, hanem a számára kijelölt szakaszokon más robotok munkáját is ellenőrzi. Szenzációként hatott annak idején az a bejelentés, hogy a Szovjetunióban békés célú föld alatti atomrobbantást hajtottak végre: mélyebb sórétegben kőolaj tárolására alkalmas üreget hoztak létre. Vajon hol állnak jelenleg a békés célú föld alatti atomrobbantások tudományos, technikai és gazdasági vonatkozásokban? Százméteres gömb A nukleáris szerkezet robbantásakor milliomod másodpercnél rövidebb idő alatt felszabaduló energia a robbanás centrumából kifelé terjed, kezdetben nagy, később kisebb sebességgel. A robbanás lefolyását a környezet, tehát a robbantási közeg szabja meg. Jelenleg a föld alatti robbantások látszanak a leghasználhatóbbaknak. Hogyan történik a föld alatti robbantás? Ha kb. 800 méter mélységben 100 kilo- tonnás szerkezetet helyeznek el (a 100 kilotonnás atomtöltet 100 ezer tonna trinit- rotoluolt tartalmazó kémiai robbanótöltetnek felel meg). A robbanás pillanata után a plazmával (teljesen ionizált gázokkal) kitöltött üreg falára ható óriási nyomás a környező közegben szuperszonikus sebességgel tovahaladó lökéshullámot kelt. A lökéshullám gyorsan csillapodik: kezdetben elgőzölög- teti a környező anyagot, majd megolvasztja, a centrumtól távolabb pedig csak összezúzza a kőzeteket. Az üreg addig növekszik, amíg a fölöttes földréteg nyomása meg nem állítja a növekedést, ez néhány tizedmásod- perc alatt bekövetkezik, a fenti példánál 80—100 m-es üregátmérőnél. A gömbszerű üreget kb. fél méter vastagságú kőzetolvadék veszi körül. Az olvadék lassan kezd lefolyni az üreg aljára, majd a falakról kisebb-nagyobb kődarabok válnak le. Az erős radioaktivitású salak jelentős része az alul megszilárduló olvadékban marad. Ha a robbanótöltetet nem ilyen nagy mélységben helyezik el, akkor a Föld felszínén hatalmas kráter keletkezik. Ebben az esetben azonban számolni kell a levegő bizonyos fokú sugárszennyezésével. Mire használható? Mire használható a robbantás hatalmas energiája? A föld alatti nukleáris robbantások alkalmasak lehetnek nagyszabású földmunkák elvégzésére, sziklák, kövek összezúzására, magas hőmérséklet és nagy nyomás előállítására. A munka intenzitását és a ráfordítási költségeket érdekes összehasonlítani a kémiai robbantáséval. A Szovjetunióban 1958. március 25-én 31 darab — ösz- szesen 3100 tonnás — hagyományos töltet robbantásával egy 1150 méter hosszú, felül 100 méter széles és 25 méter mély csatornát vájtak sziklás talajban, hogy a Kolonga folyó vizét elvezessék. A robbantás csaknem teljesen kész csatornát eredményezett. — Egy tonna trinitrotoluol ára 460 dollár, de ha ugyanezt az energiát egy 10 kilotonnás bombával nyerjük, akkor csak 35 dollár, ha egy 2 megatonnás hidrogénbombából, akkor csak 30 cent. Amerikában is elsősorban a csatorna-építés tanulmányozását tűzték ki célul; ezt valósítaná meg az ún. Plowshare-program. A Panamacsatorna közelében új csatorna készítését tervezik. A régi csatorna rekonstrukciója több mint 2 milliárd dollárba kerülne, nukleáris robbantásokkal viszont alig több mint félmilliárd dollárból új csatornát lehet építeni. Mintegy 300 részletben összesen 170 megatonna töltetet kellene felrobbantani; a teljes költség 655 millió dollár, ebből 200 millió a nukleáris szerkezetek ára. Olcsó Azonban nemcsak a nukleáris töltetek viszonylagos olcsósága előnyös, hanem az egyéb költségek is csökkennek a hagyományos robbantásokhoz képest. Egy 1956-os szovjet becslés szerint, ha 15 kilotonna hagyományos robbanótöltetet 150 méter mélyen akarunk elhelyezni, a szükséges földmunkálatok (kb. 15 ezer köbméter földet kell kiemelni!) költsége 8 millió (régi) rubel. Ha ehelyett ugyanekkora hatóerejű nukleáris szerkezetet helyeznél? el, a 150 méter mély lyuk kifúrásának költsége mindössze 50 ezer rubel! Felhasználható az atom- robbantás még kikötők, víztárolók, utak, vasutak építésére is. A nagyobb mélységben végrehajtott robbantások felhasználhatók gáz- és olajtárolók létesítésére, (mint most a Szovjetunióban), olaj kinyerésére, ha a szokásos olajbányászati módszerek nem használhatók, a bányászatban, a meddő felszíni rétegek eltávolítására, izotóptermelésre. geotermikus erőművek létesítésére, tengervíz sótalanítására, — bár a radioaktív szennyeződés itt jelentős. A gyakorlati felhasználási területeken kívül természetesen komoly tudományos jelentőségük is van az ilyen irányú kutatásoknak. A jövő perspektíváiban pedig a szakértők szerint nagy szerep vár a atomrobbantásokra az űrhajózásban is. Pusztítás helyett A Szovjetunió és az Egyesült Államok bécsi tárgyalásai és az atomsorompó- szerződés jó reményt nyújtanak arra, hogy a politikai akadályok is elhárulnak atombombákkal végzett kísérletek elöl. A pusztításra szánt szerkezeteknek legalább egy részét ilymódon az építés szolgálatába állíthatja az emberiség. Két bolgár konstruktőr alkotása a képen látható egys?emélyes helikopter, melyet nagy elismeréssel fogadott a szakvilág. Az elismerés a minden eddiginél könnyebb konstrukciótfak szól, mely lehetővé teszi, hogy egy kis fogyasztású, 40 lóerős motor Is levegőbe emelhesse és 100 kilométeres óránkénti sebességgel repíthesse a gépet. Természetesen a kabin nélküli géppel nem ajánlatos 8000 méternél nagyobb magasságba emelkednie a pilótának. Ha a prototípusból széria-gyártmány lesz, a repülés szerelmeseinek régi vágya teljesülhet: hozzávetőleg egy gépkocsi áráért saját helikopterrel rendelkezhetnek majd. HORIZONT HÉTMILLlARDSZOROS NAGYÍTÁS. Az aranykristály ilyen mértékű nagyítását érte el K. Jada és T. Hibi japán kutató elektronmikroszkóppal végzett felvételei során. A felvételen jól kivehetők az atomok körvonalai. A felvételen mintegy 43 000 atomot számláltak meg. A LEGGYORSABB TELEX. Az egyik elektronikus berendezéseket gyártó japán cég új, rendkívül gyorsan dolgozó telexgépet szerkesztett. A gép egy perc alatt 150 — egyenként 132 n-es sort Irt le. Egy éven belül a japán cég 20 ezer ilyen telexgépet fog gyártani. LÉGGÖMB — ÜJ SZEREPKÖR- BEN. Bedfordshire angol városban a tűzoltóság speciális gumiplasztik léggömböket alkalmaz —■ emelőszerkezetek helyett. A gépkocsi ala helyezett és levegővel megtöltött ballon könnyen felemeli a legnehezebb gépeket is. Alkalmazzák ezeket a ballo- nokat az összeomlással fenyegető épületek falainak megtámasztására is. ZSEBTELEFON. A japán ipar olyan vezetéknélküli zsebtelefont szerkesztett, amelyről közvetlenül be lehet kapcsolódni az állami telefon- hálózatba. A készülék súfya 650 gramm, mérete 5x10 centiméter. Az Ukrán SZSZK egyik bányájának föld feletti irányító központjában „UM—1” típusú elektronikus számítógép ügyel a termelés folyamatosságára és a tárnákban tartózkodó bányászok biztonságára. A korszerű berendezés nyilvántartja és folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy mennyien szálltak le a bányába, melyik munkafronton hányán tartózkodnak és milyen munkafolyamatokat végeznek. Jelzi a működésben lévő bányagépek számát és azok esetleges üzemzavarait. Ha baleset történik, a számítógép azonnal választ ad rá, hogy melyik az a legrövidebb út, amelyen a munkások elhagyhatják a veszélyeztetett területet. Nem annyira a naptevékenység erősségének ingadozásai, mint inkább a Földre érkező sugárzás minősége, összetétele szabja meg időjárásunkat. Ez a mottója annak az új elméletnek, amely- lyel Németh Tivadar fizikus, a Központi Meteorológiai Intézet tudományos munkatársa adja magyarázatát az időjárás alakulásának, többek között az idei rendkívül kedvezőtlen télnek is. Az elmélet statisztikai alapját az 1780 óta gyűjtött adatok szolgáltatják, amelyekből kiderül az is, hogy a téli középhőmérséklet a XX. század első hat évtizedében mindig magasabb, 1960 óta viszont alacsonyabb volt a csaknem 200 éves átlagnál. De a statisztika azt is felfedi, hogy Földünk időjárásában 80—90 éves ingadozás van. Például az 1962-ben kezdődött lehűlési időszaknak pontosan megfelel az 1873-ban és az 1784-ben kezdődött periódus. Ennek az időszakosságnak valahol a Napban kell gyökereznie, mert kétségtelen, Új magyar elmélef az időjárás alakulásának okairól LEHÜLÉSI IDŐSZAK KEZDŐDÖTT hogy a Föld időjárásának alakulására a Nap élet jelenségeinek, tevékenységének és sugárzásának van döntő hatása. Arra azonban éppen a magyar fizikus gondolt először, hogy alapvetően nem a naptevékenység erősségének ingadozásai, hanem döntően a Földre érkező sugárzás minőségének változásai befolyásolják a föld időjárásának alakulását. Az évszázad első három évtizedében, amikor sűrűn érkezett hozzánk ibolyántúli sugárzás és a mágneses térerősség nagyjából átlagos volt, meleg volt a Földön. 1935 után viszont, amikor megerősödött a nap korpuszkuláris — részecske — sugárzása és a mágneses „háborgások” igen nagy arányokat öltöttek, rendkívül változékony lett az időjárás, akárcsak 80—90 évvel korábban. Gyakran jelent meg a sarki fény is. A legutóbbi változást viszont, amely, az idei hideg télhez is vezetett, az váltotta ki, hogy 1960 táján véget ért az erős aktivitáis korszaka, ténylegesen gyengült a naptevékenység és a mágneses háborgás is. Jellemző, hogy 1937 és 1957 között olyan erős volt a naptevékenység, mint az elmúlt 250 év alatt soha — mutatószáma az 1957. évi maximum idején 190 volt, ezzel szemben a két évvel ezelőtti következő maximum már csak UO-zel szerepel a kimutatásban. Ugyanekkor a mágneses háborgás olyan gyenge volt, mint 1940 és 1960 között a napfolt-minimumok idején. Az elmélet szerint a mostani hideg tél elsősorban a naptevékenység és a mágneses háborgás gyengülésének volt a következménye. Ezeken a tényezőkön múlik ugyanis az ibolyántúli sugárzás erőssége, ami viszont a légkör legmagasabb rétegeiben váltja ki a földi időjárást meghatározó jelenségeket Ha tudniillik es a sugárzás nagyon erős, akkor az Egyenlítő közelében fenn a magasban felmelegedés kezdődik, ami megindul a sarkok felé és előbb-utóbb az egész földkerekségen elterjed. Ha viszont az ibolyántúli sugárzás gyenge, akkor ott fenn elmarad a felmelegedés, itt lenn megkezdődik a lehűlés és a sarki levegő indul el az Egyenlítő irányában. így tehát az elméletre támaszkodva, az alapjaiban már kidolgozott módszer további tökéletesítése a közeli, vagy távolabbi jövőben lehetővé teheti, hogy a kívülről érkező sugárzások minőségét és erősségét, valamint Földünk éghajlatára gyakorolt hatásait hosszabb vagy rövidebb időszakokra és a Föld egészére vagy egyes részeire vonatkozólag előre ki lehessen következtetni. Egyáltalán nem meglepő, hogy Németh Tivadar elmélete egyre nagyobb visszhangot kelt a meteorológusok körében az egész világon. MŰANYAG VÉSZFOLYO- SÖ. A Du Pont cég új anyagkreációja nemcsak éghetetlen, hanem egyesíti több műanyag előnyös tulajdonságait, s főképpen könnyű. Ügynevezett mentő folyosók építésére használják fel. A sűrített levegő segítségével „egy szuszra” kialakított járaton keresztül sértetlenül juthatnak ki a veszélyben levők a kigyulladt repülőgépből, hajóból vagy házból. KOZMIKUS ULTRASUGARZAS. Dél-Amerikában, egy 5500 méter magas hegyen felállított obszervatóriumban japán és brazil fű- dósoknak sikerült lefényképezniük a világűrből érkező újfajta sugarakat. E sugárzás energiája az eddig megfigyelt sugárzás energiájánál százszorta nagyobb. Dr. Mitsui Taketana, a kiváló japán fizikus azon a véleményen van, hogy ez a felfedezés a kvantumelmélet végleges igazolását jelenti és megerősíti azt a tudományos feltevést is, hogy létezik számunkra elképzelhetetlenül nagyenergiájú sugárzás. BIZTONSÁGI ÖV HELYETT — LÉGPÁRNA. A legnagyobb amerikai autókonszernek — a General Motors, Ford és Chrysler — képviselői azon a véleményen vannak, hogy „a gépkocsivezetők és az utasok baleseti veszélytől való megóvásának jövőjét nem a biztonsági öv —, hanem a légpárnák alkalmazása jelente. MŰANYAG TÉGLA. Angliában megkezdték a kötőanyag nélkül használható műanyagtégla gyártását. A tégla alsó lapján kiképzett kiszögellés az alatta elhelyezkedő téglán húzódó horonyba illeszkedik.' A szabványmérettől való eltérés egyetlen esetben sem nagyobb 0,05 milliméternél, Az üreges téglák polyvinikloridból készülnek. Bármilyen színűre fest- hetők, nem gyúlékonyak és érzéketlenek az ibolyántúli sugarak hatásával szemben. ÜJ ANYAG ÄZ ÉPÍTKEZÉSEKNÉL. Gombamódra szaporodnak a mesterséges anyagok és kombinációk Japánban. Most fejezték be annak az újabb anyagnak a kikísérletezését, amely műanyagból, fűrészporból és zúzott fahulladékból áll. A fánál tartósabb új anyag számos felhasználási területe között az építőipar a legjelentősebb. LAVA-RUHA. Messina szicíliai város közelében van egy gyár, ahol az Etna vulkánjából származó lávát dolgozzák (el hajszálvékony szálakká. A lávából készülő szálas anyag kitűnő hőszigetelő. Ezért az elektrotechnikában és tűzveszélyes helyeken alkalmazzák (a szálak 1100 Celsius (ok hőmérsékletnél sem olvadnak meg), topábbá szigetelő- anyagként az építőiparban. Üjabban ruhaszöveteket is gyártanak ebből a „láva-szálból”. . NYÜHETETLEN SZŐNYEG. Kórházak, kávéházak, áruházak* üléstermek és más nyilvános helyiségek használatára szánják azt a gyakorlatilag elnyűhetetlennek bizonyult új szőnyegfajtát, amelyet a londoni Shilton Carpets cég mutat be elsőül. A szövedék erős, gumírozott alátétre tapadó polipropilén és brinil szálakból áll. Szilárdsági próba céljából a szőnyeget egy kávéház bejáratánál helyezték el, s három éven keresztül használták. Az elhasználódás legcsekélyebb jelei sem mutatkoztak azonban rajta. Az előállító cég tíz éves garanciát biztosít a szőnyegekre. Lég-csomagolás Ez a neve annak az új csomagolási eljárásnak, amelyet olyan tárgyaknál alkalmaznak, amelyek a rázkódásokra érzékenyek, s amelyeket ládákban szállítanak. A módszer Dániából származik, ahol olyan gépet szerkesztettek, amely műanyagból nagy mennyiségben állít elő kis nyomás alatt levegővel, töltött 2,5 milliméter átmérőjű légbuborékokat. Ezeket a buborékokat a ládába csomagolt tárgy körül, szabadon szétszórják. A buborékok az eddig alkalmazott faforgács vagy más „kitöltő anyag” szerepét látják el. Az új módszer előnye, hogy a légbuborékok más alkalommal is fel- használhatók, továbbá, hogy alkalmazási módjuk igen egyszerű.
