Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

1970l Április 18. Butmntmi nauta« 5 Korszerűsítik a dél-balatoni vasutat A Balaton déli oldalán hú­zódó vasútvonal mai formá­jában a század első évtize­dében épült, azóta általá­nos felújítás nem történt ott, így érthető, hogy a nö­vekvő követelményeknek egyre kevésbé felel meg. A pálya 80 kilométeresnél na­gyobb sebességre már alkal­matlan és ez különösen a nyári csúcsforgalmi időben jelent nagy hátrányt. Minden tekintetben indokolt volt te­hát, hogy a MÁV a 60-as évek elején napirendre tűzte e fontos és nagyiorgalmú vas­útvonal koreszűsítését. A vo­nalkorszerűsítésnek az elmúlt évtizedben végzett tervezési és kivitelezési munkáiról tar­tott tájékoztató előadást teg­nap a MÁV Igazgatóságon Dómján József, a Közleke­dés és Postaügyi Miniszté­rium vasúti főosztályának főelőadója. A dél-balatoni vasútvonal korszerűsítésének fő célkitű­zése: olyan pályatestet épí­teni, amelyen a szerelvények 60—120 kilométeres átlagse­bességgel közlekedhetnek, s amelynek egyes szakaszain ennél nagyobb sebességet is elérhetnek majd, ha erre al­kalmas vonóerővel rendelke­zik majd a MÁV. Ennek érdekében a mintegy 140 ki­lométeres vonalon jelentős pályakorrekciókat kell végre­hajtani. A nagysebességű pá­lyatest építésében helyenként komoly gondot jelent az al­talaj minősége: Szántód—Kő­röshegy és Zamárdi között a feltöltött Balaton-meder még mindig mocsaras szerkezete, Balatonszentgyörgy és Zala- komár között pedig a fel­színhez közel elhelyezkedő tőzeg. Ezeken a szakaszokon vagy talajcserét kell alkal­mazni, vagy a pályatestet kell áthelyezni. Mindkét meg­oldás óriási költségtöbbletet jelentene, tehát valószínűleg le_ kell mondani a sebesség- növelésről. E két szakasz ki­vételével egyébként végig hézagnélküli pályát építenek az általában alkalmazott 360 méteres technológiával, he- 1 yenként pedig kísérletkép­pen 504 méteres sínszálakat fektetnek le. 1963—69 között egyébként 89 km fővágányt, 15 km mellékvágányt fektet­tek le és 41 kitérőcsoportot építettek be. Egy vágány­kilométer összes költsége 3.2 millió forint volt eddig. A vonalkorszerűsítés lénye­ges része: a pályaépítést min­denütt úgy végzik, hogy fo­lyamatosan ki lehessen épí­teni a második sínpárt is. Ez a költségek miatt termé­szetesen jobban elhúzódik, mint a többi munkák. A korszerűsítés során számos egyéb feladatot is meg kell oldani. Ilyen egyebek között a régi déli vasúti szabvá­nyok szerinti bevágások ke­resztszelvényének módosítá­sa. a víztelenítések tökélete­sítése, továbbá az állomások korszerűsítése. Teljesen új­jáépítik a lepsényi, a sió­foki, a fonyódi és a balaton­szentgyörgyi állomást. Siófo­kon és Fonyódon külön te­herpályaudvart is építenek. Ezeket az állomásokat most tervezik. Legtöbb helyen emelt szintű peronokat épí­tenek a vágányok között és több állomáson — mint pél­dául Balatonbogláron és Balatonszemesen — aluljáró­kat is építenek. Korszerűsítik a vonal táv­közlő létesítményeit is, domi­nó-rendszerű biztosítási be­rendezéseket szerelnek fel és a Szabadbattyán—Balaton­szentgyörgy közötti szakasz távvezérelt biztosításának központja Fonyódon lesz. A dél-balatoni vasútvonal korszerűsítésének üteme a következő években némileg lassul majd, mivel a pécsi igazgatóságnak a Pécs—bá- taszéki és a pécsbánya—vil­lányi vonal korszerűsítésére kell összpontosítani erőit. Lenin-szobor a Megyei Pártbizottság előtt Mikus Sándor bronzba formált Lenin-szobrát Pécsett állítják fel az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottsága előtti téren. Az avató ün­nepség április 22-én, 10 óra­kor lesz. A bevezető művészi mű­sort követően, — amelyen a gyárvárosi úttörőzenekar, Kézdi György, a Pécsi Nem­zeti Színház művésze, a pécsbányatelepi Kodály-kó- rus lép fel —. Ambrus Je­nő, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára mond ünnepi beszédet. Ugyanazon a napon, ápri­lis 22-én „Lenin az ember” című kamarakiállítás nyílik 11 órai kezdettel az SZMT Hírlapolvasóban. Megnyitót mond Bogár József, az SZMT vezető titkára. Kiváló vállalat lett a Pécsi Szikra Nyomda Kinevezték a városi főépítészt A Városi Tanács Vtí-ülése A Pécsi városi Tanács vb. — a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségével egyet­értve — a Városi Tanács vál­lalatai közül a Pécsi Szikra Nyomdának ítélte oda a Ki­váló vállalat címet. Amint a vb. tegnapi ülésén megálla­pították, a Szikra Nyomda az elmúlt években is olyan ki­váló eredményekkel dolgo­zott, hogy már korábban esé­lyes lett volna e cím elnye­résére. Amint hangsúlyozták, külön érdeme a vállalatnak, hogy a kedvezőtlen elhelye­zési körülmények ellenére is példát tudott mutatni sok más vállalat számára. A vb. elismerését fejezte A vasi napok kiállításának ünnepélyes megnyitója, Szokolai felv. 196 Vas megyei diák tanul Pécsett Vasi nap az egyetemen Vasi nap volt Pécsett, de nyugodtan írhatnánk azf is, hogy vasi nap volt Dél-du- nántúl fővárosában. Pécs több mint megyeszékhely, sok egyéb tényező mellett itt van az alma matere és szellemi központja Dél-du- nántúl orvostársadalmának is. Ezért dicsérendő a Pécsi Orvostudományi Egyetem kezdeményezése, a „Szülőföl­dem, szocialista hazám” ren­dezvénysorozat. Ennék kere­tében ugyanis szorosabbra fonják a kötelékeket a dél- dunántúli megyék és Pécs között. Sőt a tegnap sorra került Vas megye, nemcsak orvosnövendék fiait és leá­nyait jött él meglátogatni, hanem mindegyik szülöttjét, aki pécsi felsőfokú oktatási intézményben tanul. Pécs dél-dunántúli „főváros” jel­legét ezeknek a fiataloknak a száma is jelzi, hiszen csak Vas megyéből 196 egyetemis­ta és főiskolás tanul a vá­rosban, 15 joghallgató, 80 ta­nárjelölt, 10 leendő felsőfo­kú vegyipari gépésztechni­kus. 88 orvosnövendék, és 3 zeneakadémiai hallgató. A vasi nap a 400 ágyas klinikai tömbben kezdődött, ahol Erdélyi Béla, a Vas megyei Tanács vb-elnökhe- lyettese megnyitotta Reis- mann János európai hírű fo­tóművész Savaria földjén cí­mű kiállítását. Hangoztatta: a tárlatnak is, az egész ren­dezvénynek is az a célja, hogy a fiatalok, akik ideig­lenesen elhagyták megyéjü­ket, olyan képet kapjanak arról, amelyet az 6 egzisz­tenciális képükbe beilleszt­hetnek. Ezt a célt szolgálták az utána elhangzó előadások is, mégpedig dr. Kelemen Fe­rencé, a Vas megyei Tanács vb-elnökhelyetteséé Vas me­gye 25 éves fejlődéséről és ki a Pécsi Vegyesipari V., a Pécsi Fodrászipari V., a Pécs- Baranyai Beruházási V., a Pécsi Sütőipari V., valamint a Pécsi Ingatlankezelő Válla­lat dolgozóinak, az 1969-ben végzett jó munkáért, s úgy döntött, hogy elismerő okle­véllel tünteti ki e vállalato­kat. A vb. 1970. május 1-i ha­tállyal városi főépítésszé ne­vezte ki Tóth Zoltán építész- mérnököt, a Városi Tanács építési és közlekedési osztá­lya helyettes vezetőjét Mint ismeretes, Kiss Dénes Buda­pestre történő távozása óta nem töltötték be ezt a mun­kakört. A vb.-ülésen kiemel­ték, hogy a korábbi területi főépítész Baranya és Tolna megyék területén tevékeny­kedett, tehát — hivatása jel­legénél fogva — kénytelen volt megosztani erejét és ide­jét a város és két megye kö­zött Az új főépítész a vá­rosban fejtheti ki egész al­kotó erejét További válto­zást jelent az is, hogy az új főépítész nem az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium, hanem a Városi Ta­nács vb. vezetőinek felügye­letével tevékenykedik. Ez le­hetőséget nyújt arra, hogy a város előtt álló feladatok megoldásában hatékonyabban vegyen részt A vb. megtárgyalta Pécs iskola-egészségügyi helyzetét is, s megállapította, hogy az iskolaorvosi hálózat bevált, további fenntartása és fej­lesztése indokolt. Jelenleg 2400 általános és középiskolai tanuló jut egy iskolaorvosra, 1975-ig, tehát a IV. ötéves terv végéig 2000-re akarják csökkenteni ezt a számot dr. Kneffel Pálé, a Vas me­gyei KÖJÁL igazgató-főor­vosáé Vas megye egészség- ügyi fejlődéséről és fejlesz­tésének távlatairól. Mind­ezekből bőséges tájékoztatást kaphattak a fiatalok szülő­földjükről, így többek között azt, hogy — leszámítva az építőipart — a vasi ipar a háború előtti 5 ezer ember helyett 41 ezer embert fog­lalkoztat. Ez elsősorban ® vállalati jogászok számára nyújt álláslehetőséget vala­mint a felsőfokú vegyipari gépészek számára. Érdekes volt a további program is: este Rába-parti elégia címmel irodalmi ösz- szeállítást adtak az aulában, majd Dumán innen — Pin­kán túl címmel úgynevezett vasi piszkafát, szatirikus mű­sort, a Medicina-együttes közreműködésével. Ma, szom­baton pedig megalakítják a 196 vasi fiatal klubját, ter­mészetesen Vasi Klub néven, ahol odavalósi fiatalok kép­zőművészeti kiállítását nyit­ják meg, s beszélgetnek Pé­csett végzett, s jelenleg Vas megyében dolgozó orvosok­kal, jogászokkal és tanárok­kal. S mindennek befejezése­képpen vasi bált rendeznek. Földessy Dénes Munkavállalás az NDK-ban 301 fiú jelentkezhet Baranyai fiatalok — a ko­rábbi évekhez hasonlóan — idén is vállalhatnak munkát a Német Demokratikus Köz­társaság ipari vállalatainál, összesen 301 fiatal számára tették ezt lehetővé, közülük 142-en Pécs városából, 159-en pedig a megyéből jelentkez­hetnek Az engedélyezett lét­számkeret szerint 189 szak­munkás-oklevéllel rendelke­ző fiatalra és 112 betanított munkásra számítanak. Idén csak fiúk számára van mun­kaalkalom, lányok tehát ne jelentkezzenek Szakmunkások a kővetke­ző szakmákból jelentkezhet­nek: esztergályos, marós, la­katos, csőszerelő, vasbeton- szerelő, villanyszerelő és he­gesztő. Betanított munkás­nak gépmunkás, forgácsoló és vasbetonszerelő szakmába várnak jelentkezéseket. A baranyai fiatalok az NDK hét Lenin és a pedagógia Tegnap tartották meg a pedagógusok hazánk felsza­badulásának 25. és Lenin születésének 100. évforduló­ja alkalmából szervezett em­lékülésüket Pécsett, a MT­ESZ előadótermében. Bodó László, a Pedagógus Szak- szervezet titkára mondott megnyitót, majd Kircsi Lász­ló. szakközépiskolai tanár Britten: Hat metamorfózis Ovidius nyomán című alko­tását adta elő oboán. Ez után Forintos Klára főiskolai hall­gató Konstantin Biebel: Le­nin című versét szavalta el, majd dr. Komlósi Sándor fő­iskolai tanár tartott előadást Lenin eszméinek hatása a pedagógiai gondolkodásra. Ebben kifejtette: Lenin egy sereg olyan pedagógiai kér­déssel foglalkozott, amellyel korábban a haladó polgári Pedagógusok is foglalkoztak, így az általános tankötele­zettség, az analfabétizmus felszámolása, a nemzetiségi és nemek közötti egyenjogú­ság az oktatásban. Ezeket azonban 6 előtte a jószándé­kú gondolkodók nem tudták megvalósítani, éppen koruk gazdasági, társadalmi, politi­kai helyzete miatt. Lenin egy új gazdasági rendszert épí­tett fel, amelyben a régi gondolkodók eszméi mellett új pedagógiai eszmék nem­csak lehetséges, hanem ége­tően szükséges is. Dr. Ballér Endre pedig egy alapos, jól súlypontozott előadást tar­tott Pécs-Baranya oktatás­ügyének a felszabadulástól a fordulat évéig tartó fejlődé­séről. Végül Bujdosó László, a Magyar Pedagógus Társa­ság helyi szervezetének he­lyettes elnöke mondott zár­szói. I Eredményhirdetés * IX. Véget ért a szabászverseny Véget ért az április 16—17 között Pécsett megrendezett IX. országos szabászverseny. A zsűri az alábbi döntést hozta. A férfi ruhánál Keller Miklós, a Pécsi Minőségi Ru­házati Ktsz, Kupicza Andor, a budapesti EKISZ és Kiss György a debreceni Minősé­gi Szűcs Ktsz dolgozója bi­zonyult a legjobbnak. A má­sodik és harmadik helyezést hárman-hárman érték el, valamint hatan kaptak okle­velet A női franciánál első lett Mészáros Istvánná, a vesz­prémi Vegyesipari Ktsz tag­ja, a budapesti EKISZ-től Szabina Mihályné és Te p- liczky Jánosné. Ebben a szak­ágban is három második és három III. díjat, ezenkívül öt oklevelet osztottak ki. A női angol „stílus”-ban a budapesti EKISZ két modell­je nyerte el a legnagyobb tetszést. Készítői Kovács Mi­hály és Pető Mihály. Ezen­kívül ketten-ketten kaptak második-harmadik díjat és I négyen oklevelet. I A szőrme- és az egyenru- 1 házatnál Berczeli János, bu­dapesti Minőségi Szűcs Ktsz és Fekete József, EKISZ az aranyérem tulajdonosa, hár­man ezüst-, négyen bronzér­met kaptak. Nyolc résztvevőt pedig oklevéllel jutalmaztak. A díjakat pénzjutalommal és az okleveleket Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyet­tese adta át tegnap este a Nádor Szálló kupolatermé­ben. városában lévő üzemekbe me hetnek: Karl-Marx-Stadtbar textilgépgyárba, síkkötőgép- gyárba és a lakásépítő kom­binátba, Drezdában a hely könnyűfémműhöz, ahol me­legházak vasszerkezeté gyártják, Schkopauban a Bu na Vegyiművekhez, Bitter feldben csővezetéképítő vál lalathoz, Brandenburgban a: IFA-művek hajtóműgyárába Halléban az erősáramú be rendezéseket szerelő válla lathoz, Radebeuban pedig a: ofszet-nyomdagépeket gyárti vállalathoz. Jelentkezhet minden 1952 ben, vagy korábban születet fiatal, aki honvédelmi köte lezettségének már eleget tett a katonaidejüket még le nen töltöttek közül pedig azok akik jelentkezéséhez a kiegé szító parancsnokság hozzájá rul. További megkötés: csal nőtlen fiatalok jelentkezhet nek. Azok pedig, akik a: NDK-ban házasságot kötné­nek, kiesnek a szerződés ha­tálya alól, ezért haza is kül­dik az ilyeneket. A munka szerződést egyébként a: NDK-ban kötik meg a ki­utazó fiatalok, a szerződés idő általában három év, de i szakmunkások két évre h szerződhetnek. A betanított munkások hazatérésük utár itthon szakmunkás-vizsgát te­hetnek. A kiutazás előrelát­hatóan idén is októberben lesz, előtte a fiatalok 6—f hetes előkészítő nyelvtanfo­lyamon vesznek részt. A megyében a járási és városi tanácsok munkaügyi főelőadóinál, valamint a Megyei Tanács munkaügyi osztályán, Pécsett pedig a Városi Tanács munkaügyi osztályán (kedden és csü­törtökön délután 2—4-ig, szombaton 9—12-ig) jelent­kezhetnek a fiatalok NDK- beli munkára. ZENEI ELET A kamarakórns­fesztivál együttesei A IV. országos kamarakó­rus fesztivál hangversenyein összesen 16 énekkar lépett a Liszt-terem dobogójára. Ez alkalommal az énekkarok tel­jesítményéről szólunk rövi­den, a fesztivál értékelésére és összefoglalására később még visszatérünk. A legnagyobb érdeklődés talán a két külföldi együt­tes szereplését kísérte. Bár sem a becsei Kamerni Hor, sem a New London Singers együttese nem tartozik az eu­rópai élvonalba, mindkét énekkar jellemző képet mu­tatott hazája énekkari moz­galmáról. A jugoszláv vendé­gek a jellegzetes szláv ének­kari kultúra méltó képvise­lői, a szólamok dús hangzá­sa, az együttes átélt, fegyel­mezett előadásmódja figye­lemre méltó. Műsoruk na­gyobb része és a művek fel­fogása ízlésben eltér ami énk- tőL Az angolok egy kamara­éneklésben felettébb gazdag hagyományokkal rendelkező ország reprezentánsai. Régi és századunkbeli angol mű­veket énekeltek, különösen az utóbbiak előadását érezn­iük meggyőzőnek. Külön minőséget képviselt a Zeneművészeti Főiskola két együttese, a Liszt Ferenc Ka­marakórus és a Primavera Quintett. Főként a legutóbbi évek magyar műveiből éne­keltek, a legmagasabb művé­szi színvonalon. Hallatlan in­tonációs nehézségeket oldot­tak meg, teljesen otthonosak e művek kifejezésvilágában. A velük együtt kiemelt má­sik két énekkarról is csak a legnagyobb elismeréssel szól­hatunk. A HVDSZ Szilágyi Erzsébet női kamarakórus előadásában meggyőződhet­tünk, hogy a zeneirodalom sokkal gazdagabb, mint gon­doljuk, a gregorián dallam­nak és Kodály „kis” bici- niumjainak egyaránt ott a helyük a hangversenyterem­ben, csak ilyen ihletetten és művesen kell ezeket meg­szólaltatni. A Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa eddig nem ismert művészi szintet ért el. Jelentős fejlődésről adott számot több olyan énekkar, akik már szerepeltek a pécsi fesztiválokon. A miskolci ka­marakórus például olyan mű­vészi szintet képviselt, amely egy sorba állítja őket a már méltatottakkal. Előadásmód­juk sallangmentes, a zene leg­mélyebb lényegét tárják fel. Az orosházi madrigál együt­tes szegényesebb hanganya­gával is a kifejezés csodás eredményét vonultatta fel. Nagyszerű hangzáskultúrával, élményszerű előadásmóddal tűnt ki az óbudai leány-ka- marakórus. A szombathelyi madrigálkórus egy elképzelt reneszanszkorbeli hangzás­eszményt mutatott be. Az OKISZ Ars Musica kamara­kórus nagy kultúráról, stí­lusismeretről adott számot. Külön elismerést érdemel az esztergomi Monteverdi ka­marakórus. Két énekkar ezúttal mutat­kozott be Pécsett. A Lo- rántffy Zsuzsanna leánykát Kodály- és Bartók-éneklése a zenei általános iskolák ki­sugárzásának ékes példáját mutatta. A szekszárdi madri­gálkórus kitűnő hanganyag­gal rendelkezik, további szak­mai elmélyedéssel jelentős fejlődésre képesek. Két pé­csi együttest hallottunk még, az Építők Madrigálkórusát és a Janus Pannonius leány­kart. Mindkét kórus lehetősé­geihez képest jelentős eré­nyeket vonultatott fel. Végezetül, az együttesek fenti sorrendiében, csupán felsorolni tudjuk a karnagyo­kat, akiknek köszönhetjük a sok szép produkciót: Milenko Sustram, Donald James, Pár­kai István, Fehér András, Katanics Mária, Dobos László és Tillai Aurél, Reményi Já­nos, Szokolay Bálint, Vargha Károly, Németh István, Csik Miklós, Hunyadi Zoltán. Bar- talus Ilona dr. Partos János, Jandó Jenő, Ivasivka Mátyás. Szesztay Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom