Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

Ära: 8C filter Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli xxvii.évfolyam,89.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.április 17.,péntek lé úton É rdemes szó szerint idéz­ni a Központi Statiszti­kai Hivatal napokban kiadott gyorsjelentésé­nek néhány mondatát. „1970 első negyedében az ipari ter­melés 6 százalékkal emelke­dett. Valamennyi főbb ipari ágazat termelése elérte, il­letve meghaladta az egy év­vel korábbi szintet. A terme­lésnövekedés több mint 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott...” Mindennapjaink szenzá­ciókban is bővelkedő hírözö- nében szerényen bújik meg ez a néhány szám, a népgaz­daság gondjait, tendenciáit és feladatait jól ismerő szak­ember számára azonban mindennél beszédesebb és örvendetesebb ez a híradás. Egy évvel ezelőtt ugyanis még egészen mást mondtak a KSH, illetve a megyei sta­tisztikai igazgatóságok ter­melésalakulással kapcsolatos számai. Mint ismeretes, az új gazdasági mechanizmusra való áttérést követően a fej­lődés üteme fokozatosan le­lassult, a termelékenység stagnált, sőt számos helyen vissza is esett. A gyárak, vál­lalatok munkás- és alkalma­zotti létszáma ugyanakkor hónapról hónapra nőtt, azaz: többen csináltunk — keve­sebbet. Aggasztó tünetek je­lentkeztek a piacokon is: az áruválaszték szerényebb lett, a minőség — enyhén szól­va —, vitathatóbb, s ami a legtöbb gondot okozta: meg­mozdultak az árak is. A té­nyeket nem lehetett elhall­gatni, fellángoltak hát a vi­ták. Az érvek és ellenérvek özönében gyakran elhangzott a kérdés: hát ezt hozta az új mechanizmus? — egyszóval: a megtorpanás már-már a re­form hitelét veszélyeztette. Baranya megyében 1969- ben 2 százalékkal nőtt az ipari termelés mennyisége, a termelékenységi mutató meg egyenesen romlott, érthető hát, hogy az idei esztendőt minden eddiginél nagyobb gonddal készítették elő, illetve, hogy az eredmé­nyeket minden eddiginél na­gyobb érdeklődés előzte meg. Nos, az első összegezések sze­rint a fő tendenciák Baranyá­ban is megegyeznek az orszá­gos változások irányával: a termelés üteme megélénkült, a termelékenység nőtt, az önköltség pedig szinte min­den területen csökkent. A hullámvölgynek tehát vége — a grafikonok görbéje újra felfelé emelkedik. A munka hatékonyságával kapcsolatos kérdések, természetesen, ez­zel még nem kerülhetnek le gazdasági életünk irányító­szervei, illetve a közérdek­lődés napirendjéről. Ami a gyárakban történik — az va­lamennyiünk életére kihat, tehát ha úgy tetszik: egyes számú közügy. Mi történt tehát az elmúlt két évben, s milyen ténye­zők állnak a mostani, örven­detes változások mögött? — Mint ismeretes, hazánk mind az egy főre eső termelés, mind a termelékenység vo­natkozásában csak mintegy felét éri el a legfejlettebb or­szágok szintjének. A gazda­sági élet reformjának egyik fo célkitűzése éppen e hátrá­nyok mérséklése, illetve be­hozása volt. Az ehhez vezető út: a termelés és az igények összhangjának megteremtése, a termelői érdekeltségek fo­ltozása, illetve a műszaki szín­vonal gyors ütemű emelése. Az előző két területen vi­szonylag lendületes és zök­kenőmentes volt az előreha­ladás, a műszaki fejlesztés terén azonban vajmi kevés történt. Természetesen ennek is sok oka van, köztük szá­mos objektív jellegű. A fej- ieatés anyagi, technikai bá­zisa egy ilyen kis ország ese­tében nagyon is körülhatá­rolt, s miután meglehetősen sok még a szabad munkaerő, s a bérek se túl magasak, magamagát kínálta a köny- nyebb, a gyorsabban járható út. Műszaki fejlesztés he­lyett — létszámnövelés ez jel­lemezte az elmúlt két esz­tendőt, s miután meglehető­sen szerencsétlen volt bérezé­si rendszerünk is, még az extenzív termelésemeléshez valóban szükséges létszámnál is nagyobb tömegeket vet­tek fel az üzemek, A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1970 első negyedében a vállalatok túlnyomó többségénél öt szá­zalék alá szorították a lét­számnövekedést, ugyanakkor hatásos intézkedéseket foga­natosítottak az állományban lévők foglalkoztatása, ponto­sabban : jobb kihasználása ér­dekében. A kapun belüli munkanélküliség nálunk régi téma, ezért is örvendetesek azok a jelenségek, melyek e tarthatatlan helyzet felszá­molására utalnak. Természe­tesen a változások mögött nemcsak a vállalatvezetők helyzetfelismerése áll. — A múlt év végén, illetve az idei év elején a központi akarat is közbeszólt: legalább fél­tucat olyan intézkedés — köz- gazdasági szabályzó —, lé­pett életbe, mely közvetve, vagy közvetlenül, a munka hatékonyságának növekedé­sét segítette. A létszám gazdálkodással kapcsolatos novemberi GB- határozat csak egy ezek kö­zül. Lényege' — mint is­mert —, az, hogy a béreme­léssel kapcsolatos megkötött­ségeket könnyítették, az új felvételekkel járó terheket pe­dig megnövelték. Több részin­tézkedés serkenti a létszám­felszabadítást is. Az ered­mény? Csodák nem történ­tek, de a tendenciák válto­zóban vannak. Vagy itt van­nak a bérszabályozás terén életbeléptetett módosítások. Az egyenlősdi elleni harc. — Nem tudni még pontosan, mennyire válik be a nyere­ségelosztás új rendszere, az azonban biztos, hogy várako­zással és bizalommal fogad­ták az emberek. A sort egyébként lehet folytatni to­vább: szabályzóink állandó mozgásban vannak. SZOT és a Munkaügyi Mi- I nisztérium a napokban 1 együttes ülésen tárgyalt az első negyedév gazda­sági eredményeiről. Biztatóan alakul a termelékenység, s megfelelő a termelésnöveke­dés üteme is — így lehetne megállapításukat egy mon­datban summázni, pontot mégsem lehet ezzel a mondat végére tenni. A feladatok még nagyok. A belső tarta­lékok. feltárása terén jelen­tős eredmények születtek, a régi szemlélet és tény — mármint, hogy az emberrel va­ló fejlesztés olcsóbb, mint a gépesítés, műszaki fejlesz­tés —, ma is él. Az első lé­pést megtettük a jó úton, a további sikerek előfeltéte­le azonban az előbb említett szemlélet mielőbbi megszün­tetése. És még valami. Biza­lom és következetes igényes­ség az emberekkel szemben. A munkafegyelem az utóbbi két hónapban jelentős mér­tékben szilárdult, s a foko­zódó bizalom eredményekép­pen — nagy jubileumaink­hoz kötődve —, fellendült a szocialista verseny — és újí­tómozgalom is. A számszak­értők ennek konkrét hasznát nem mindig tudják pontosan kimutatni, de a helyi veze­tőknek látniuk kell: eredmé­nyeik mögött ez a „jubileumi plusz” is ott van ... Békés Sándor A; JELENTEK AZ APOLLÓ 13-RÓL Ma ér földet az űrhajó Lázas előkészületek a Csendes-óceánon Két szovjet hajó is a leszállási körzetben Houston : Az Amerikai Űrhajózási Hivatal csütörtökön hivatalo­san bejelentette, hogy a hold­komp hajtóművének 5.32 óra­kor történt üzembehelyezése után az Apolló 13. rátért a Földre vezető pályájára, A legújabb pályamódosí­tást eredetileg közép-európai idő szerint csütörtökön 5.44 órára tervezték. Az utolsó pillanatban azonban a hous­toni központ James Lovellra, John Swigertre és Fred Hai­sera bízta, döntsék el ők ma­guk, hogy mikor helyezik üzembe a holdkomp hajtó­művét. Az űrhajósok köz­vetlenül ezután kijelentették: két perc múlva begyújtjuk a rakétát. „Miután' a rakéta 7.04 másodpercen át égett, a houstoni földi ellenőrző központban megkönnyebbül­ten sóhajtottak fel: „Ügy lát­szik sikerült.” Az űrhajós trió lakonikus válasza viszont . így hangzott: „Reméljük a i legjobbakat.” i Houstonban egyébként kö- | zölték, hogy az Apolló 13. | pénteken közép-európai idő | szerint 18.53 órakor hatol a j Föld légkörébe, és 19.07 óra- | kor ereszkedik le a Csendes- | óceánra. A korábbi adatok szerint I a leereszkedés 19.13 órakor | történt volna. ' Moszkva: A szovjet kormány utasí- ; tására két szovjet hajónak — a Csendes-óceán térségé- I ben tartózkodó „Csumikan”- i nak, valamint a 8452-es-szá- j mú halászhajónak — megpa- j rancsolták, hogy változtassa meg útirányát és haladjon annak a térségnek az irányá­ba, ahol az Apolló 13. vízre- I szállása várható. A két szov- ! jet hajó legénységét utasí- j tották, hogy minden tőlük telhető segítséget adjanak I meg az űrhajósoknak. Ezenkívül ' a feltételezett vízreszállás térségében tar­tózkodó valamennyi szovjet hajó személyzetét figyelmez­tették, hogy legyenek résen, figyeljenek fel minden jelre (Folytatás a 2. oldalon) * i Befejeződött az MSZMP KB és a Minisztertanács együttes ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány 1970. április 16- án együttes ülést tartott. Az ülés napirendjén sze­repeltek a tanácsi munka és a választási rendszer továbbfejlesztése, továbbá a lakásépítéssel és a la­kásgazdálkodással kapcso­latos kérdések. Az ülésről 1970. április 18-án részle­tes közlemény jelenik meg. Mi várható a nyárra'. Nagyszabású felvonulási munkálatok Épül aj: áj abaligeti vasúti alagút Az abaligeti vasúti töltés­oldalt, ott, ahol nem messze a mostanitól az új alagút ké­szül. szinte teljesen leborot­válták. A töltést nem is olyan régen még fák, bozótok nőt­ték be. De helyet kell csi­nálni a rengeteg építőanyag­nak, megkezdődött a felvo­nulás. Az 1972. december 31-ig tartó munkára — ek­korra fejeződik be az új, 660 méter hosszú alagút építése — a Bányászati Aknamélyí­tő Vállalat mecseki körzete rendezkedett be. ök végez­ték el tavaly a munkálatok első szakaszát, vagyis a leen­dő alagút talpazatán a ku­tatótáró kihajtását. Magának az alagútnak a megépítésére a MÁV versenytárgyalást írt ki. Ezt, 104 millió forintos ajánlatával, a Bányászati Ak­namélyítő Vállalat mecseki körzete nyerte meg. Többször is megírtuk, Aba- liget és Godisa között a MÁV nagyszabású rekonstrukciót hajt végre, kiiktatja a husz- tóti völgyhidakat, levágja a kanyarokat, új alagútat épít. A minap a helyszínen jár­tunk és a következő kép fo­gadott. A vasúti töltéshez ve­zető bekötőút mentén fel­épült egy nagyobb felvonu­lási épület, amelyben 200 fő öltözhet, fürödhet, tehát nem kell felmászni a vasútra, ahol eddig a sínek mellé kiállí­tott ócska vagonok jelentet­ték a „szociális létesítménye­ket”. Most raktárnak hasz­nálják. Az építkezésen jelen­leg 3 műszakban 100 munkás dolgozik, a későbbiekben a legmagasabb létszám eléri a 200 főt. A felvonulás előrelátható­lag augusztusig tart és 2—3 millió forintba kerül. A meg­lévő mellett még egy bekötő­utat kell építeni, ezen az úton érkezik majd az építő­anyag. Az idomkövet, a fo­lyamkavicsot, a cementet gépkocsikkal hordják ide részben az abaligeti, részben a mecsekaljai vasútállomás­ról. Az építőanyag fogadásá­ra több vágánnyal rendelke­ző rendezőpályaudvart kell kialakítani a töltés mellett. Külön betonkeverő telepet, továbbá műhelyegységet kell létrehozni. — Az idei évre mi a cél­kitűzés? — A 104 millió forintból 25 millió forintnyi munkát végzünk el. De ránk vár az Abaliget—Godisa közötti mű­tárgyak — átereszek, felüljá­rók — megépítése is, össze­sen 16—18 objektumról van szó. Ebből az idén 4—5 ké­szül el, ez további 5 millió forint Az összeg summ ás: 60 mil­lió forint Ennyi az értéke annak az import szállít­mánynak, amelyet a B'Ü- SZÉRx (Baranya-Tolna me­gyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat) hozat be főként jugoszláv, román, bolgár és albán part­nerektől. ebben az esztendő­ben. A szerződésben rögzített termékek folyamatosan most érkeznek a vállalat raktárai­ba. Az említett országokkal való közvetlen, illetve köz­vetett kereskedelmi kapcso­lat ugyan nem újkeletű, azonban mégis lényeges je­lenség. hogy a szállítmányok volumene — ha lassan is — de emelkedik évente, más­részt. mindig találkozunk új áruval. Már a szép számú üveg­gyűjtők gárdájának is örö­met okoz majd a kimondot­tan gyönyörű üvegekbe pa­lackozott többféle jugoszláv konyak, mint például az Isztra. a Sztari, Badel, illet­ve a Navip. A kollekcióban megtalálható az egydecis üveg éppen úgy. mint a két- decis. lapos vagy a szép kivitelű literes konyak. — A vállalat Romániából im­portált — és olcsó! — be­főttel, dzsemféleségekkel bő­víti a választékot, mintegy 40 vagonos mennyiség erejé­ig. Űj termék a rózsa-dzsem, ami rózsasziromból készült és állítólag nagyon jó ízű. Ivöi ülőéiül hat-hétféle hal­konzervet is kapunk Romá­niából, többek között a hi­ánycikknek számító 7 forin­tos halat is. A F ŐSZÉRT — a külkereskedelmi szervek közreműködésével Albániá­ból szállít halkonzervet, mintegy 100 ezer dobozzal. Tulajdonképpen egyik albán halfeldolgozó szövetkezet egész évi termelését megvet­ték. Sajnos — a közkedvelt Porti cigarettából — az idén is korlátozott mennyiségre számíthatunk. S ha már a cigarettánál tartunk: hétfőtől megkezdő­dött — kizárólag csak a FÜSZÉRT működési terüle­tén — tehát a két megyé­ben. a Mecsek cigaretta áru­sítása. Bulgária egyik leg­nagyobb dohánygyára a „Bulgar Tabac” gyártja a már korábban kikísérletezett magyar ízlés szerint. Egy do­boz ára 4 forint 40 fillér, tehát a FÜSZÉRT nagyon helyesen. így kívánja bőví­teni az alacsony árfekvésű filteres cigaretták választé­kát. tekintettel arra. hogy olcsó filteres cigarettánk csak kétféle van. a Fecske és a Lottó. A Mecsek — nagyon szép csomagolásban — kitű­nő dohányból készült. A kozmetikai és háztartás­vegyipari cikkekkel kapcso­latosan megtudtuk a válla­lattól, hogy — jelenleg ha- zánkban ismert, valóban ki­tűnő hatásfokú előmosószer­ből. a BIOPON-ból. szinte korlátlan mennyiségben tud­nak beszerezni. Rövidesen megjelenik az üzletekben az erozolos borotvahab: a mű­anyag flakon felső részét kell megnyomni és a bőr­ápoló hatású habot szinte az arcra lövellt Oj távfűtésvezetéket építenek a kertvárosi Honvéd Kórház­ba. A több száz méter hosszú mellékvezetéket a Hőerőművet és az űjmecsekaljai hőközpontot összekötő vezetékről a Bőr­gyárnál ágaztatják le. Megnyílt a SÁL l-konferencia Becs: Csütörtökön, pontosan déli 12 órakor Becsben ünnepé­lyes keretek között megnyi­tották a stratégiai fegyverek korlátozásáról folytatott szov­jet—amerikai megbeszélések második ülésszakát. A Belvedere-kastély nagy márványtermében Kurt Wald­heim osztrák külügyminiszter üdvözölte kormánya nevében a tárgyaló-partnereket. Vlagyimir Széni jonov, a szovjet küldöttség vezetője hangoztatta, hogy a vezetése alatt álló delegáció mindent elkövet a tárgyalások pozitív befejeződése érdekében. A megnyitó ünnepség után a szovjet és az amerikai kül­döttség vezetője rövid meg­beszélést tartott. Az AFP tu­dósítójának értesülése szerint az első munkaülést pénteken 16 órakor tartják. Hatvanmillió forintért importál árut a FÜSZÉR1

Next

/
Oldalképek
Tartalom