Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-15 / 87. szám

197Ü. április 13. sunantmt ntimo A nevelés és a könyv Vita as V. nevelésügyi kongresszus téziseiről Társadalmi összefogással Új létesítmények a szabolcs-bán ya telepi iskolában „Az Olvasó Népért mozga­lom egyik alapozó feladatá­nak tartjuk, hogy az iskolai könyvtárak a tanítás köz­pontjába kerüljenek... Az iskolai könyvtárak szoronga­tott helyzetén feltétlenül vál­toztatni kell”. A fenti idézet Darvas Jó­zsefnek, a Magyar Írók Szö­vetsége elnökének leveléből való, amelyet válaszként kül­dött a Megyei Művelődés- ügyi Osztály által rendezett „A nevelés és a könyv” című ankétra szóló meghí­vásra. Az iskolai könyvtárak va­lóban szorongatott helyzete és szerepük fontossága hívta létre az V. Nevelésügyi Kongresszusnak azt a mun­kabizottságát, amely „A ne­velés és a könyv” címmel kidolgozta a témával kap­csolatos legfontosabb kérdé­seket. Ugyancsak e kérdések­ről volt szó legutóbb Pécsett, ahol Baranya és Somogy szakemberei tanácskoztak az iskolai könyvtárakról és a vitára bocsátott tézisekről. Emeljünk ki néhányat a tézisek által felvetett közér­dekű problémákból. Az ónálló ismeretszerzés fő eszköze a könyv A tudomány állandó, rob­banásszerű fejlődése az em­bert sajátos alkalmazkodás­ra kényszeríti: gyorsan kell tájékozódnia a világ állásá­ról, az információk tömegét úgy kell megszereznie és el­raktároznia, hogy azokat bár­mikor felidézhesse, hogy tel­jesítményképes tudása ele­mévé tegye. Az Iskola szerepe Is en­nek megfelelően alakult át: a tanuló életkorának vala­mennyi szakaszában ki kell alakítania a hajlamot, haj­landóságot, képességet az ön­álló ismeretszerzésre és gon­dolkodásra: az adatok memo­rizáló tárolása helyett az is­mereteket összegyűjteni és alkalmazni tudó készséget kell az iskolának kibontakoz­tatnia. Ennek a folyamatnak egyik legfontosabb munkaeszköze a könyv, alapja az olvasó tanár és az olvasó diák viszonya, feltétele a jól felszerelt isko­lai könyvtár, mely tanár és diák számára egyaránt az önálló ismeretszerzés mű­helye. Az olvasó diák nyilván nem minden egyes tantárggyal kapcsolatban olvas egyforma intenzitással, hanem hajla­mainak, érdeklődési körének megfelelően fordul egyik vagy másik terület felé. Ezt a pedagógusnak kell segíte­ni, támogatnia, az eredmény elismerésével tovább fokoznia. Ha az olvastatás a tanuló képességére, érdeklődési kö­rére, pályaválasztására ala­poz, akkor nem vezet túlter­heléshez, hisz az a munka kevésbé fáraszt, amelyet ér­deklődéssel és eredményesen végez a tanuló. Olvasó tanárok — olvasó tanulók A pécsi ankéten elhangzott hozzászólások több szem­pontból közelítették meg a problémát Jogosan vetődött fel az egyik legdöntőbb fel­tétel: vajon olvasó tanárok vagyunk-e? Vizsgálják-e a pedagógusképző intézmények a felvételi vizsgán a jelölt olvasottságát? Mert ha ő ma­ga nem olvas, ha nincs meg benne az ismeretszerzés ké­pessége, hogyan nevel majd olvasásra? S vajon tudunk-e elég jó könyvet adni az if­júság, különösen az általános iskolások kezébe ismeretter­jesztő művekből is? Hiány­zik az általános iskolák zö­méből a legfontosabb felté­tel, a jól felszerelt iskolai könyvtár. S érvényt kellene szerezni annak a miniszteri utasításnak is, hogy az isko­lai könyvtár fejlesztése az igazgató feladata. A könyv- vásárlásra fordítható összeg az általános iskolában még a legszükségesebb művek megvásárlására sem elegen­dő, s ezt a keveset is sok­szor az iskolák megkérdezé­se nélkül, központilag költik el, nem ismerve és mellőzve az iskolák szükségleteit. A kongresszusi anyag meg­jelöli a továbbfejlődés felté­teleit: könyvtárelméleti is­meretek oktatása: korszerű könyvtárak az iskolákban, az olvastatást segítő oktatási módszerek kidolgozása és közlése a szaksajtóban, a pedagógusok felkészítése az olvas tatásra. Ehhez azonban komoly anyagi áldozatra van szük­ség. De az anyagiakon túl fontos szerepe van a szem­léletmódnak. Ne épülhessen iskola könyvtár nélkül! A modern iskolának — az ön­állóságra, önálló ismeretszer­zésre nevelés középpontba állítása következtében — tu­lajdonképpen a könyvtár a központja. Több érdekes fo­lyóiratot a tanulók kezébe! Ezek nem könyvtári, hanem pedagógiai követelmények. Sokszor elhangzott, hogy nemcsak a jelen, hanem a jövő évezred számára neve­lünk. Mégsem csak a jövőt kell figyelnünk. Már a szá­zadforduló nagy külföldi és magyar pedagógusai hangoz­tatták az önálló ismeretszer­zésre nevelés, az olvasás, az iskolai könyvtár fontosságát De a jelenben is vannak olyan kezdeményezések, ame­lyeket ki kellene emelni, tá­mogatni, erősíteni. Mert a sürgető probléma ez, s nem is csupán pedagógiai, hanem társadalmi is, aminek peda­gógiai vetülete van. Az iskolai könyvtárak helye Többen szóltak a túlterhe­lés problémájáról. S ezzel kapcsolatosan hangzott el, hogy vigyük be órára a köny­vet Ahogy fizika órára nem lehet bemenni kísérleti esz­köz nélkül, ne lehessen be­menni órára könyv nélkül. S így nemcsak a tanuló sza­badidejére marad az olvasás, hanem a délelőtti tanórák is lehetnek az olvasás idősza­kai. Ennek megvalósítása is része a sürgős didaktikai forradalomnak, mert önálló munkára, gondolkodásra késztet, differenciált foglal­koztatást tesz lehetővé, és megkönnyíti, élményszerűvé teszi az anyag elsajátítását Felvetődött az iskolai és a közművelődési könyvtár kü­lönbsége. Más a kettő funk­ciója. Az iskolai könyvtár az oktatást segíti, szinte tan- tervszerűen, mert minden tárgy eredményesebb taní­tását szolgálja. Ezt a feladat­kört nem lehet az iskolán kívüli közművelődési könyv­tárra bízni. A gyermekkönyvtár és a közművelődési könyvtár gaz­dagabb, sokrétűbb anyagá­val viszont jobban ki tudja elégíteni a gyerekek egyéni érdeklődését Tehát a két könyvtár nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást. Sok szó esett a könyvtáros személyéről. Hisz a jól mű­ködő iskolai könyvtár felté­tele a korszerű állomány mellett a megfelelő, erkölcsi és anyagi szempontból meg­becsült könyvtáros. Ennek megoldása is a közeljövő fel­adata kell, hogy legyen. Természetesen, a vita igazi eredménye az lesz majd, ha a tézisek tartalma a gyakor­latban is megvalósul. De az eredményes gyakorlat felté­tele a helyesen körvonala­zott elmélet. S ez a vita eh­hez járult hozzá. Dr. Ballér Endréné iskolai könyvtári szakfelügyelő A Pécsi Orvostudományi Egyetem gyógyszertani inté­zetének élén ez év február­jától dr. Pórszász János tan­székvezető egyetemi docens álL Budapesten 1947-ben végzett, az ottani gyógyszer­tani intézetben dolgozott, majd Szegeden az egyetem élettani intézetében. Kandi­dátusi minősítését két fontos gyógyszer kikísérletezéséért kapta. Mindkét gyógyszer szé­les körben használatos, a Mydetont az izommozgások zavarai, izommerevség esetén alkalmazzák, a légzésfokozó Spiractin ma már a mentők felszerelésének egyik fontos tartozéka: légzésbénulások­nál, az újszülöttek légzés­zavarainál, mérgezéseknél használják. E gyógyszerek felfedezője ezután a vérke­ringési, vémyomásszabályo- zási mechanizmusok vizsgá­latára tért át, ebből készí­tette dolgozatát, amelyért el­nyerte a tudományok doktora címet Tudományos tervei is elsősorban ez utóbbi téma­körben mozognak — Kísérletekkel igazoltuk, hogy a ma használatos, egyéb­ként hatásos vérnyomáscsök­kentő gyógyszerek nem a központi idegrendszeren, ha­nem csak a környéki ideg- rendszeren át hatnak A to­vábbi vizsgálatok célja, hogy megtaláljuk azt az anyagot ami az érszűkítő központot állandó aktivitásban tartja, mivel azután már van re­mény arra, hogy megtaláljuk ennek az anyagnak az ellen­szerét is. A kérdés elméleti érdekességén túl fontosnak tartom ezt a magas vérnyo­más, e nagyon gyakori beteg­ség hatékonyabb, mondhat­juk: oki gyógyítása érdeké­ben. Véleménye szerint melyek az intézet legfontosabb tu­dományos feladatai? — Először is az elvi gyógy­szertani kutatások, szerkeze­ti és hatásvizsgálatok, má­sodszor az itt már biztató eredmények felhasználása, azaz kipróbálható gyógysze­rek előállítása és hatásuk pontos megismerése, harmad­szor a gyógy szeranyagcsere vizsgálatok, amelyek a gyógy­szerek felszívódására, kivá­lasztódására vonatkoznak, negyedszer a központi ideg- rendszeri támádáspontú gyógyszerek kidolgozása, ide­tartoznak a nyugtatók, anti- epileptikumok, görcsgátlók, vérnyomáscsökkentők. A fel­sorolt kutatási témákban a pécsi intézetben működő, ki­váló munkacsoportok már ed­dig is igen szép eredménye­ket értek el. A jövőben a kémikusokat szeretném mind jobban bevonni az intézet fontos feladatainak megoldá­sába, továbbá a klinikákkal még szorosabbra fűzni a 100 kötetes ajándékcsomagok Német és szerb-horvát nyelvű könyveket kapnak a falusi könyvtárak A nemzetiségek lakta fal­vakban gondot okoz, hogy a j községi könyvtárak egyálta- | Ián nem, vagy csak kevés | idegen nyelvű könyvet tarta­nak. A Budapesti Könyvtár- tudományi Módszertani Köz­pont igen nagy mennyiségű német és szerb-horvát nyel­vű könyvet szerzett be kül­földről a közelmúltban. A különlegesen szép kiadású könyvekből csaknem 200 000 forint értékben küldtek a Baranya megyei Könyvtár­nak Az átlag 100 kötetet tar­talmazó csomagok postázását már megkezdték, s az első szállítmányok már meg is érkeztek a napokban a ba­ranyai falvakba. Az újdonsá­gokból 43 község könyvtára gazdagodik. Anyanyelvi iro­dalommal látják el többek között Babarcot, Bolyt, Sze­derkényt, Fazekasbodát, Al- sószentmártont, Kásádot, Ká- tolyt és Kökényt kapcsolatot az ún. klinika- farmakológiai kutatások ér­dekében. A gyógyszertani intézet is hamarosan költözik. Innen, a megyei kórház udvarán álló, szűkös és régi épületből az épülő elméleti tömbbe kerül­nek át, egészen más, korsze­rűbb viszonyok közé. Mit je­lent ez az intézet számára, milyen új lehetőségeket? — A klasszikus farmakoló­giái részleg mellett a kémi­kusoknak is több helyük lesz, a jól felszerelt laboratórium, az új műszerek stb. követ­keztében javulhat a kutató­munka is, a gyógyszeranyag- cserés kutatásokhoz pedig ott lesz az új izotóplabor. De ezek mellett hallatlan elő­nye az új intézetnek az lesz, hogy mód nyílik az orvostan­hallgatók sokkal elmélyül­tebb oktatására. Sok más kö­Milyen a gyermekeink má­sodik otthona: milyenek az óvodák, az iskolai napközik? — Ezt vizsgálta meg nemrég a baranyai-pécsi Népi Ellen­őrzési Bizottság. A kérdésre százötvenegy népi ellenőr ke­reste a választ, mégpedig helyszíneken, a pécsi és ba­ranyai óvodákban, napközik­ben. A széleskörű vizsgálat ter­mészetesen sok adatot ered­ményezett. Ezekből csak né­hányat választottunk ki. de a „második otthonoknak” ezek is jellemző keresztmet­szetét adják. Az óvodákról — a pécsi óvodák közismert zsúfoltsá­gának felmérése mellett — megállapították, hogy a ter­melő vállalatok, intézmények általában nem segítik, nem fejlesztik eléggé saját dolgo­zóik gyermekeinek üzemi óvodáját sem, de nem já­rulnak hozzá a városi óvodák létesítéséhez, fenntartásához sem. Az üzemi óvodák zöme korszerűtlen, ezért kihasz­náltságuk csökken, s így na­gyobb teher nehezedik a ta­nácsi óvodákra. A NEB je- ! lentésében szerepel például, hogy a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem óvodájában a tényleges 80 férőhelyen csak 32 kisgyermeket helyeztek el az ősszel. A harmadik kerü­let tanácsi óvodáiban egy- egy óvónő 40—44 kisgyerme­ket nevel, gondoz, ebben az intézményben pedig csak 16- ot. Hasonló jellegű kifogások érhetik a megyében a terme­Kedves társadalmi ünnep­ség színhelye volt a közel­múltban a Pécsszabolcs-bá- nyatelepi Általános Iskola. Tekintélyes pécsi üzemek vezetői, szocialista brigádve­zetők, a város vezetői és a Művelődésügyi Minisztérium képviselője jelenlétében ad­ták át az üzemek szocialista munkabrigádjai által társa­dalmi munkában készült lé­tesítményeket, berendezése­ket, közel negyedmilliós ér­tékben. Szerves folytatása volt ez annak az elmúlt 6— 7 évben végzett társadalmi támogatásnak, melyben az iskola szülői munkaközössé­ge, nevelői kara, a tanuló- ifjúság és az üzemek szocia­lista brigádjai az iskolabő­vítés során közel egymillió forint értékű munkát végez­tek. A Mecseki Szénbányák Ist- ván-aknai üzeme a komoly értékű játszóudvar! felszere­lésekkel talán a legnagyobb népszerűségre tett szert a ta­zött mindig létszükségletnek éreztem az oktatást, fontos feladatnak, szívügyemnek — így hát örömmel gondolok' arra, hogy az új intézetben a műszerek, kísérleti állatok, a tágas hely lehetőséget ad a hallgatóknak is a kísérlete­zéshez, a gyógyszerek hatá­sának közvetlen, élménysze­rű vizsgálatához. Ügy is mondhatnám: nemcsak a re­ceptírást tanulják meg, ha­nem így el is hiszik, maguk is tapasztalják, amit meg kell tanulniuk. Egy szélesebb- körű tudományos diákkört is szeretnék, márcsak azért is, mert a pécsi gyógyszertani intézet a 47 éve alatt ugyan­csak kivette részét a tudo­mányos utánpótlásból, igen sok kitűnő szakembert adott más tudományágakban is az országnak, jó lenne ehhez a hagyományhoz a jövőben is hűnek maradni. lőszövetkezeteket is. mert azok sem adnak megfelelő támogatást a falusi óvodák­nak. ahol tagjaik gyermekei vannak. Ugyanakkor a NEB meg­állapította, hogy az óvodák nevelő-oktató munkája meg­felel a követelményeknek A nevelési feladatokat kellően megfontolják » az óvónők állandó módszertani tovább­képzése is a korszerűsítés szakaszában van. De mi a helyzet az általá­nos iskolai napközikben? A NEB vizsgálata szerint: ezekben szükséges az anyagi és személyi feltételek jelen­tős javítása. A legtöbb nap­közi ugyanis korszerűtlen, iskolajellegű, zsúfolt, nincse­nek kis létszámú napközis csoportok, amelyeket meghit­tebb környezetben nevelhet­nek Ehhez először is hiány­zik a megfelelő helyiség. De nincsenek eszközök sem hoz­zá. Kevés az értelemfejlesztő és sportjáték. Csak néhány helyen tapasztaltak kezdemé­nyezést: például Baksán és Görcsőnyben külön játszó­parkot létesítettek a napkö­zis gyermekeknek Ugyanak­kor hiányzik a munkafoglal­kozások számos, alap­vető kelléke: textil, bőr, fonal. sőt olló, rafia és drót is. A személyi feltételek sorában a legfőbb kifogás: nem tudják érvé­nyesíteni a pedagógiai szem­pontot a napközis nevelők kiválasztásakor, nem a leg­rátermettebb. leghozzáértőbb nulóifjúság között. A válla­latvezetés és a szakszervezet mellett ezért külön köszönet illeti a gépészeti, a csőszere­lő és villamosműhely szocia­lista munkabrigádjaif és ve­zetőit. A Pécsi Hőerőmű Válla­lat villamos TMK-műhelye aranykoszorús szocialista munkabrigádja társadalmi munkában készítette a fizi­kai-kémiai előadó elektromos szerelési munkáit, a gépésze­ti osztály szocialista brigád­ja 100 négyzetméter alapte­rületű központi fűtésű üveg­házat. Mindkét korszerű lé­tesítmény nagy szolgálatot tesz tanulóifjúságunk termé­szettudományos világnézeté­nek kialakításában. A válla­lat villamos TMK-brigádja az iskola fizikai szakköre által javasolt fizikus, Jedlik Ányos nevét veszi fel, ha­sonlóképpen a brigád által patronált szakkör és egy út- íörőraj is. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete szo­cialista brigádjai egy ötven négyzetméteres nevelő üveg­házat adtak át. Gráf Konrád üzemvezető személyesen is részt vett a társadalmi mun­kában A tantermek belső berendezéséhez sok segítsé­get adott a Pécsi Porcelán- gyár, a Mecseki Erdőgazda­ság árpádtetői erdészetének dolgozói, a Mecseki Szénbá­nyák pécsújhegyi üzeme. A KIOSZ tv-készülékkel aján­dékozta meg az iskolát. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat vezetősége és szocialista bri­gádjai decemberi teljes ju­talomösszegükről lemondva* karácsonyra egy tv-készülé- ket adtak az iskolának, ame­lyen ott látható a szocialista brigád jelvénye. Azóta is fo­lyamatosan segítenek. Vala­mennyi jelenlévő örömmel hallotta, hogy a város veze­tői szükségesnek tartják az iskola bővítését és ez az öt­éves tervben sorra kerül. A Mecseki Szénbányák nevében Stier József, a pártbizottság titkára bejelentette, hogy a vállalat az iskolabővítés ter­veit, kb. kétszázezer forint értékben, társadalmi munká­ban elkészíti. Istvánder József igazgató nevelők kerülnek ebbe a be­osztásba. Dicséri a Népi Ellenőrzési Bizottságot, hogy ellenőrző­megállapító tevékenységén túl, szakszerű, igen jó meg­oldásokat is javasol. így a menzai étkeztetést. Ezzel az általános iskolák napközi­otthonaiban csökkenteni le­hetne a gyermeklétszámot, s ezzel is növelni a hatékony nevelés lehetőségét, vagyis a kisebb csoportok számát. — Javasolják, hogy a pedagó­gusképző intézményekben sa* játos szakot indítsanak nap­köziotthoni nevelők képzésé­re, de legalábbis pályázato­kat írjanak ki ilyen jellegű munkákra. Továbbá a nap­közis nevelők továbbképzé­sén írassanak záródolgozatot. Igen jó tanács: pályázat pe­dagógusok, építészek számára iskolai, napközis szárny, avagy napközis szobává át­alakítható tanterem tervezé­sére. Utóbbi például falba rej­tett, kihúzható fejtetők, fog­lalkozási eszközök révén va­lósulhatna meg. Végül megnyugtató vizs­gálati eredmény: az óvodák­ban és iskolai napközikben jó az étkeztetés, mennyiségi­leg. minőségileg általában megfelelő. Általában csak akkor van kifogás ellene, ha közös az óvoda és az iskola konyhája, mert ebben az esetben nehéz külön-külön kielégíteni a különböző élet­kori sajátosságok ételigényét Földessy Dénes ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT vagy magasépítésben jártas FELSŐFOKÉ TECHNIKUMOT VÉGZETT építészt keres Balatonhoz közel fekvő termelőszövetkezet Fizetés megegyezés szerint, lakás van. BÜZAKALÁSZ MG. TSZ KAKÁD A Mydeton és a Spiractin felfedezője Dr. Pórszász János Pályázat napközi tervezésére Ellenőrizték az óvodákat, napköziket?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom