Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-01 / 76. szám
Are? 8C ífftér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunäntüli napló xxvii.évfolyam,76.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _______1970.áprilist., sí««« H uszonöt szabad esztendő Jubileumi díszünnepséq Pécsett Tegnap délután 4 órakor jubileumi emlékünnepséget rendeztek a Pécsi Nemzeti Színházban, felszabadulásunk £5. évfordulója »lkaiméból. Az emlékünnepség elnökségében helyet foglalt Aczél György, az MSZMP KB titkára, Egri Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, az MSZMP KB tagja, a Megyei Tanács vb-el- nöke, Mihail Sarohin, a szovjet hadsereg nyugalmazott vezérezredese, Kazimir Pirítsak, a Ivovi területi párt- nfünkás-küldöttség vezetője, Afnbrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, dr. Adém Antal, egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Megyei Bizottságának elnöke, Blaskovics Já- nosné, a Gyógyszertár Vállalat dolgozója, a Petőfi partizánbrigád volt tagja, Bogár József, . az SZMT vezető titkára, Bogár István bányamérnök, Buga József, a Megyei Munkásőrség parancsnoka, dr. Ernst Jenő akadémikus, egyetemi tanár, dr. Gárdos Istvánná, főiskolai docens, az MSZBT Megyei Elnökségének tagja, Gergely Lajos nyugdíjas, országgyűlési képviselő, Horváth Lajos, a Városi Tanács vb-elnöke, Kiss Erika, egyetemi hallgató, Kollár Istvánná tsz-tag, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége országos választmányának tagja, dr. Krauth János, dékáni hivatalvezető, a Magyarországi Német* Dolgozók Demokratikus Szövetsége országos választmányának elnöke, Mata- kovics Jánosné, nyugdíjas pártmunkás, tír. Nagy József, uz MSZMP Megyei Bizottságának titkára, dr. Nemes Alajos vezérőrnagy, megyei rendőrfőkapitány, Novics János, az MSZMP Megyei Bizottságának t’ tkára, Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, dr. Püaszanovich Imre egyetemi docens, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának elnöke, Rameisl Peremmé, a Megyei Nőtanács titkára, országgyűlési képviselő, Vörös Vince munkás, a debreceni Ideiglenes Nemzet- gyűlés volt jegyzője, Wieder Béla, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára. I A magyar és a szovjet Himnusz hangjaival kezdődött meg az ünnepség, majd Haumann Péter, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Csanádi Imre: Csillag a homlokukon című versét adta elő. Ezután harsonák szólaltak meg, fe- héringes, piros nyakkendős úttörők, valamint Ifjú Gárda egyenruhába öltözött KISZ- fiatalok vonultak be, akik nevében Komáromi József 25 éves pécsi KISZ-fiatal köszöntötte az emlékünnepség résztvevőit. Ezt követően“ Egri Gyula mondott elnöki megnyitót. — Hazánk történelmének sorsdöntő évfordulóját, a fel- szabadulást ünnepeljük. Amikor erre az évfordulóra emlékezünk, akkor nemcsak a szabadságunk, nemzeti függetlenségünk születésére gondolunk vissza, hanem egyben a tisztelet és hála őszinte érzésével emlékezünk azokra a szovjet hősökre, akik életüket és vérüket áldozták értünk. Jól eső érzés kimondani, hogy hazánk népe már 25 éve, egy fél emberöltő óta jár a szocializmus építésének útján. Ez a két és fél évtized — tudjuk mindannyian — nem volt mentes a buktatóktól, a tévedésektől, sőt a hibáktól sem. De ezek nem kisebbítik eredményeinket. Ezekre az eredményekre, sikerekre, joggal lehetünk büszkék, azonban sohasem feledkezünk meg arról, hogy amit elértünk, nem csupán magunknak köszönhetjük, hanem elsősorban annak a baráti, testvéri együttműködésnek és kölcsönös segítség- nyújtásnak, ami évtizedek óta szoros egységbe fogja a szocializmust építő népeket. Ezen az ünnepen szeretettel köszöntőm a felszabadulási jubileumi díszünnepség valamennyi résztvevőjét. Köszöntőm Aczél György elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárát, díszünnepségünk szónokát. Köszöntőm a mai díszünnepségünket jelenlétükkel megtisztelő szovjet vendégeinket, köztük elsősorban Mihail Sarohin elvtórsat, Pécs város díszpolgárát, a Vörös Hadsereg nyugalmazott vezérezredesét, aki az 57. hadsereg parancsnokaként vett részt megyénk felsaabsdítá- sában. Köszöntöm a Ívovi testvérterület pártmunkás küldöttségét és annak vezetőjét Kazimir Pirozsak elvtársat. Köszöntőm mindazokat, akik fegyverrel, szóval vagy bármilyen eszközzel harcoltak a fasizmus ellen; azokat az elvtársakat, akik 25 éve vagy annál is régebben dolgoznak pártunk soraiban; szeretettel köszöntőm azokat a fiatalokat, akik negyed évszázaddal ezelőtt egyidőben születtek hazánk szabadságával. E helyről köszöntőm megyénk egész lakosságát: a munkásokat, a termelőszövetkezeti parasztokat, az értelmiségieket. a párt-, vagy állami- és társadalmi szervek választott testületéiben tevékenykedő elvtársainkat, barátainkat. A díszünnepséget megnyitom és felkérem Aczél György elvtársat, tartsa meg ünnepi beszédét. Aczél Györgyi A nép tudatos kovácsötója saját jövőjének Kedves Elvtársait! Történelmi évfordulóra emlékezik napjainkban az ország népe. Huszonöt éve szabad hazánk, a Magyar Nép- köztársaság és ennek jegyében szerte az országban ünnepségeket, megemlékezéseket tartanak Mindenki méltóan akarja fogadni, legnagyobb nemzeti ünnepünket, április 4-et. Engedjék meg, hogy a fel- szabadulás napja alkalmából a párt Központi Bizottsága nevében szívből üdvözöljem és köszöntsem Önöket. Engedjék meg, hogy Pécs és Baranya megye dolgozóinak, Sarohin vezérezredes Pécsett vaiamennyiüknek erőt és egészséget kívánjak, sok-sok új sikert a munkájukban, valamint egyénölként is mindenkinek személyes boldogságot családi életéhez. Nem akarok személyes dolgokról beszélni, de úgy érzem, el kell mondanom: megtiszteltetés számomra, hogy eljöhettem önökhöz erre az ünnepségre. Közvetlenül a felszabadulás után magam is részt vettem a pécsi és a Baranya megyei küzdelmekben, az új élet elindításában és építésében. Jól esik Önökkel együtt visszaemlékezni, számbavenni azóta végzett munka eredményeit. A felszabadulás előtt a megye társadalmi, gazdasági helyzetét — csak úgy mint az egész országét — a földbirtokosok és tőkések 06ztályának uralma, az általános gazdasági és kulturális elmaradottság jellemezte. Baranya iparát tőkés részvénytársaságok és kisebb részben egyedi tőkések tartották kézben. A Duna Gőzhajózási Társaság pécsi bányáin keresztül jutott szerephez az osztrák, illetve német tőke. Az utóbbi társaság bányáinak kivételével az ipar fejlődése lassú volt, messze elmaradt a lehetőségektől, az ország igényeitől. Az iparban foglalkoztatott mintegy 9 ezer munkás életviszonyaira jellemző, hogy 1938-ban havi 72,33 pengő volt az átlagos munkáskereset. Egy kiló marhahús ára abban az időben 2,20 pengő volt, egy kiló zsír 1,65 pengőbe került. Ebből a bérből akitor csak négy pár férficipőt lehetett volna kifizetni Tegnap délután Pécsre érkezett M. Sz. Sarohin nyugalmazott vezérezredes, a Szovjetunió Hőse, a hazánk felszabadításában részt vett 57. gárdahadosztály parancsnoka. A magasrangú katona kedden hajnalban különrepülő- gépen érkezett hazánkba. Budapestről Galabár Tibor, Pécs városi Tanács vb-titká- ra és Török László, a Sopia- na Gépgyár igazgatója kísérte Pécsre a vezérezredest, akit a Nádor Szálló halijában Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára és Horváth Lajos, a Pécs városi Tanács vb-elnöke szeretettel és tisztelettel fogadott. M. Sz. Sarohin, akit Pécs felszabadítása érdekében tevékenységéért, egész élete munkásságáért a múlt év noA múlt: sanyarú munkássors. nélkülöző falu MIHAIL SAROHIN VEZÉREZREDES MEGÉRKEZÉSEKOR AMBRUS JENŐVEL ES HORVATH LAJOSSAL A SZÉCHÉNYI TEKEN vemberében tartott ünnepi | tanácsülésen, távollétében választottak Pécs díszpolgá- j rává és részére a város leg- ! magasabb kitüntetését a So- ; pianae arany emlékérmet ! adományozták. A kitüntető- | seket mostani látogatása al- ! kaiméval ma délelőtt a Városi Tanács vb-termében adják át. N. 1. A megye mezőgazdaságát a nagybirtok uralta, s „halál- gyűrűként” vette körül a falvakat. Az összes gazdaság mindössze egy százaléka tartotta a kezében a föld 40 százalékát. Maga az egyház j 40 ezer katasztrális holdon gazdálkodott. A hercegi és a grófi birtokok területe megközelítette a 100 ezer holdat. Mindezek számára — az 1930-as adatok szerint — 8 ; ezer gazdasági cseléd, 13 ezer napszámos biztosította a gazdagságot. Az utóbbiak évi átlagos jövedelme mi-id- össze 700 pengő körül moz- | gott. S ők még szerencséseb- ; bek voltak. Még az 1937—38- as években is, tehát a gazdasági válságot követően 8583 munkanélkülit tartottak nyilván Pécsett. A mai mértékkel mérve leírhatatlan nyomorban tengődött abban az időben a nép többsége. A lakóházak 28 százaléka vályogból és sárból épült. A gazdasági cselédek többsége közös, több családot befogadó szobákban, az úgynevezett csélédházakban élte le életét. A ' mostoha körülmények az emberek egymás közti kapcsolataira is kihatottak. Hogy a teljes lesüllyedés ellen védekezhessenek, többek között kialakult a hírhedt egyke rendszer a falvakban, mely degenerálóöásra. pusztulásra ítélt egész vidékeket, országrészeket. Az egész ha<Folytatás a 3. oldalon.) a düszünnepseg elnöksége. aczél György elvtArs ünnepi beszédet mondja seb .tänos felvetem
