Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-05 / 54. szám
6 Dnnfttvtmi na-Bto 1970. március 5. szaläntan, A FALUVÉQEN Honfoglalás Baranyában (4.) Honfoglaláskori települések Pécs déli határán Legutóbbi gondolatmenetem konklúziója az volt, hogy a Karcsan — Harsan helyneveink azonos fogalmat jelölnek éspedig Árpád fejedelemtársának, az Anonymus és hazai történetírásunk által általában Kurszan-nak, a nyugati forrásokban Kussal- nak nevezett honfoglaló főfejedelmünk nevét örökítik meg. Harsán és népe baranyai foglalására vonatkozóan csak úgy tudunk további részleteket is tisztázni, ha bizonyos kérdésekkel tüzetesebben is foglalkozunk. BÉLA KIRÁLY OKLEVELE III. III. Béla királyunk elég hosszú ideig, 23 évig uralkodott s bár egyik érdeme éppen az, hogy szervezetté tette a királyi kancelláriát s ezzel az addig elég zavaros oklevélkiállító gyakorlatban új korszakot nyitott, ennek ellenére csak kilenc eredeti oklevele maradt az utókorra. Ezek közül az' egyik legnevezetesebb azonban éppen Baranyára vonatkozik. Nevezetessé pedig az teszi ezt a Pál „erdőntúli” (Erdély) püspök által 1181-ben írt oklevelet, hogy ebből értesülünk az ún. „írásbeliség” elrendeléséről. Az oklevélben egy adásvételi szerződést is jóvá hagy a király s ez a „Zeles” nevű baranyai birtokra vonatkozik. Számunkra lényeges, hogy az oklevél a birtok határait is leírja. „Princípium autem térré ad predium (Zeles) pertinentis ab orientali parte incipit a uille, que uocator Becen— írja az oklevél. A birtokhoz tartozó föld- j terület határa tehát a „Be- cen”-nek nevezett falu ke- | leti részétől kezdődik s eljut egy fáig, melyet magyarul tölgynek hívnak. A továbbiakban délre fordul (a határ) s egy másik tölgyet ér, lenyúlik a malomig, itt átlépi a vízfolyást, majd cserjésen halad keresztül, melynek fele „Árpád” faluhoz tartozik: Árpádtól egyenes határral a Szuked majorig halad, ettől lenyúlik Ulosz faluig és egy körtefáig; azután a „Vosian” faluból lefolyó vizen áthalad, egész a nagy határjelig s innen az országúton haladva keresztezi Pagan falu határát, ettől Becen feleségének síremlékéig, majd az országúton a nyugati részig felhalad, Páli határáig. Végül ezen nyugati résztől a körüljárás eljut a korábban említett „Becen” faluig”. A határleírásból nyilvánvaló, hogy a XII. századi „Becen” falunak Árpádtól nyugatra kellett feküdnie. Itt ma a két Postavölgyet találjuk, melyek ma Pécs határához tartoznak. Ám, ha Pécs XIX. századi térképét megtekintjük, rögtön feltűnik, hogy a „Pécsi víz” mélyén fekvő, mocsaras rétjeitől délre eső részek csak idegenből bekebelezett területek lehetnek. A keleti rész egykor Meszeshez tartozott, a nyugati az elnéptelenedett, elpusztá- sodott Megyer területe volt, míg a Megyer és Árpád falvak határai között Pécs határából indokolatlanul kiugró és régi településnevét vesztett rész az, melynek keleti határától a fenti határleírás kiindul: „Ab orientali parte incipit a uille, que vo- catur Becen”. Ez az elnéptelenedett, egykori Becen Pécs határába bekebelezett területe. De keressük meg a határjárásban említett többi településeket is! Az elsőnek említett „Scuched” ma Szőkéd, a falu délszláv nyelvű lakói nyelvén Szukid. A középkorban azonban a falu nem feküdhetett mai területén, mert i itt nincs megfelelő forrásfő. j KERESSÜK VOSIANT! Keressük Uloz-t és Vo- sian-t! A Pécstől délre fekvő Udvard és Pogány községek délszláv anyanyelvű lakói évszázadok óta laknak e területen, nagy történeti múltú helyneveket őriztek meg számunkra éspedig részben igen korai alakjukban. Pogány határának északkeleti területét már 1857-ben is Vlasko selonak (= oláh falu) nevezi a térkép. A tőle délre elterülő sík szántót, mely Udvard határára is átterjed, Vuros-nak nevezi a nép. E dűlő déli szegélyén, a Pogányból Udvarára vezető ősi út mellett egy kereszt áll s e mögött hirtelen mélyülő, akácással benőtt szakadék kezdődik s forrás is fakad a később kitáruló völ- gyecske ölén. Tipikus középkori faluhely! A pogányiak szerint, Uroska jama. (Jama = gödör.). Tehát Vlasko selo, Vuros, (V-uros = urosba?) és Uroska jama. A helynevek látszólag nem függenek össze. De ha arra gondolunk, hogy a környéken kell keresnünk az egykor templommal is rendelkező Olasz-Árpádot (1334-ben áll!) a pont itt, Szőkéd és Pogány között a XII. században egy Uloz (= Olasz) nevű település létezik, tovább kell szőnünk gondolatainkat Tudnunk kell, hogy helyneveinkben a szó középen az 1-r változás elég gyakori. — (Lásd: Belény —Berény, Pe- leske — Perecske, Kelecseny — Kerecseny, Csoltos — Csortos stb.). Azonkívül Győrffy és Gyóni (1949-ben írja!) szerint a vlach, vloch népnév a különböző szláv nyelvekben nemcsak „román”, hanem főleg a korai századokban francia, olasz jelentésű is s erre vezethető vissza igen korai „olasz” szavunk is. Továbbá: a szepes- ségi Olaszi helység szlovák neve: Vlachy, a szerémségi Mandjeles középkori magyar neve: Nagy Olasz, latin neve: Villa Francorum, görög neve: Frango khorion. A zólyomi Olaszka szlovák neve Valaszka. Azaz arra gondolok, hogy e tájon e helynevek a Győrffy által is jelzett egykori olasz, frank, vallon településekre vezethetők vissza s hogy Uros = Uloz, Vlasko selo = olasz falu = Olasz-Árpád, melynek temploma alkalmasint a mai Zi- dina helyén állt. Pogány község határának középső területét a „Felső hegy” (Gornje brdo) nevű dombhát uralja, melyen ősidők óta szőlőművelés folyik. A hegy keleti lábánál fekvő kis völgyet, mely láthatólag igen régi kultúrtáj, Szelistyének nevezi a nép. Udvardi hagyományok szerint itt állt egykor Ö-Po- gány. (Stari Fogan.). A szőlőhegy nyugati lábánál jó források fakadnak, melyek délebbre számos malmot is hajtottak. A „Török falu” nevű völgyben régi kőépítkezések nyomai találhatók s a hagyományok templomról is beszélnek. (Zidina). Még érdekesebb az innen nyugat felé kitüremkedő, a régi szőkédi útra torkolló Asanovatz nevű bokros völ- gyecske, hisz ez a honfoglalókkal érkező, iráni nyelvű, mohamedán vallású alán, másnéven As — osian nép egykori településének emléke. Győrffy szerint az alánok magyar neve a XI. században oszian, voszian, később vosian, majd ebből geminata disszimilációval fejlődött a Vassan — Varsány helynevünk. No, a fejlettebb alak a mai Pogány község déli szegélyén kerül elő, ahol a nép ajkán Pod vrsan — Pod arsan(y) dűlőnév él. Tehát az 1181-es határleírásban szereplő Pagan és Vosian eredetileg északabbra a forrásfőknél települt s csak később, mai helyén olvadt egymásba Varsány és Pogány. NEMZETISEGEK PÉCS KÖRÜL S most még tekintsünk a térképre: Pécstől délre Árpád fejedelem szállásföldje mellett már a honfoglalás évtizedeiben rendkívül tarka nemzetiségi településkép alakul ki. Nyugaton a türk Ke- szi (Keszü) törzs, mellette az ugor Megyer törzs, tovább keletre az iráni, mohamedán Varsányok, még tovább a vallon Uloszok (olaszok), majd a magyarsághoz még az Etelközben csatlakozott kabar Kazárok településterületei fekszenek. Dr. Zsolt Zsigmond Szalántán a faluvégen lakott a Dallos néni. Egy az utolsók közül, akiket javósok- nak hívott a baranyai nép. Aki még ráimádkozással, füvekkel, gőzöléssel és fürdőkkel gyógyított. Jósolt is. ha kellett: tenyérből, hajtincsből, női vagy férfi ümög egy-egy darabjából. Most halt meg nemrég, hetvenhat évet élt. Koporsója körül ötvenen álltak talán. De ha mind eljön, akiket „kezelt”, ötezren is lettek volna. Szalántának őelőtte is volt javós embere. A maga idején talán Dallos néninél is ismertebb népgyógyász, aki ugyancsak imákkal és füstölésekkel lépett közbe, ha betegség vagy szerelem fenyegette a baranyai magyarokat. Az ember azt hinné, hogy manapság nincsenek már „hi- vők”. akik a Dallos nénik tudományában bizakodnak. De nem így van! Fiatal férfivel beszélgetek a temetésen. — Ismerte Dallos nénit? — Hogyne. Nemrég a feleségem járt nála jósoltatni. — Na és — kérdem mosolyogva — az eredmény? — A jóslás kedvünk szerint való volt és pontosan be is vált. Két évvel ezelőtt a Hegyhát valamelyik kis községében megbetegszik egy fiatal- asszony. Édesanyja hajat, inget dug a kosárba, s irány Szalánta. Az autóbuszmegállótól elég messze még a falu vége, jócskán elfárad, míg Dallosékhoz ér. Dallos néni kávét főz neki s miután kifújta magát, a dologra térnek. Zománcos kis tálka kerül elő (amiben nálunk a savanyú tormát szokás készíteni) s vizet bele. Erre dobják a beteg lány hajtincsét, ami néhány másodperc múlva forogni kezd a vizen. Dallos néni keresztet vet. csendes imát suttog s felsóhajt: — A maga lánya nagyon beteg. »— Igen, a veséjével. (És az édesanya felsorolja a panaszokat). — Isten segítségével meg fogjuk gyógyítani. Figyel rám? S Dallos néni a következőket „rendelte”: Hazaérve kilenc féle vasat, kilenc féle gyümölcsfa-ágat, három marék szénapolyvát (amihez még egy köteg száraz, illatos füvet adott), meg kell főzni egy liter vízben és 15 liter forró vízhez önteni fasajtárba vagy fürdőkádba. Ugyanoda kell faülőkét is készíteni. A beteg üljön a zsámolyra, a gőz közepébe, lepedővel és szőrpokróccal betakarva, negyed-félórányi időre. A lassú lehűlés után át kell dörzsölni az egész testfelületet pálinkával, fejtől lefelé haladva a lábujja hegyéig. És be az ágyba. Ezt a kezelést minden második napon, összesen három ízben kell elvégezni. Apró papírzacskóban ekkor még valamit adott át. Sárgásfehér, tormaszerű reszeléket, talán egy ötujjnyi csipetet. Ebből a növényi reszelékből, de csak 3—4 szemernyiből, is főzet készüljön. mégpedig egy deci. amit langyosan, éhgyomorra és egyszerre kell elfogyasztani, bármilyen kesernyés, karcoló ízű is. (Meg kell említeni, hogy a fiatalasszony vesepanaszai megszűntek és ezért — amint ez már történni szokott — be sem fejezte az előírt gyógykezelést). Párizsban, a város szívében lakik a milliomos Maurice Messeguet. a világváros csor dadoktora. Szenzációs gyógyulási eredményeket ér el növényi kúráival, amelyek dúsgazdag emberré tették. — Páciensei egymásnak ajánlják a nagyszerű férfiút, akinek orvosi diplomáját még nem látta senki. Világnagyságok nevei sorakoznak betegei jegyzékén: Adenauer, Salazar. De Gaulle, Margaret hercegnő, egyházi méltóságok diplomaták, iparmágnások. Monsieur Messeguet a sztárok és menedzserek tanácsadója és segítője. Sohasem felejti el, hogy halkan meg ne jegyezze. hány ezren köszönhetik neki egészségüket és életüket. Folyton utazik. Havonta egyszer Amerikába repül. Eisenhowert is gyógykezelte. Húsz növény titkát őrzi, amikkel „a kétségbeesetteknek életkedvét, a betegeknek egészségét és a korán vénülőknek a fiatalság rugalmasságát adja vissza”. Dallos néni Szalántáról, Messeguet úr Párizsból egyaránt az emberi hiszékenységre támaszkodva gyógyítanak. illetve gyógyítottak. A hit pedig ötvenszázalékos eredményt jelent, a hit kamatozik. Hol egy luxusvilla a Bois de Boulogne-ban, hol fél oldal szalonnát egy baranyai falu végén. Baranyai Aurél Ingyen adunk március 14-ig egy darab BUKÓSISAKOT a 250 köbcentis JÁWA motorkerékpárhoz OTP-részletre is. Bajcsy-Zsilinszky u. 39. (Ipar u. sarok.) A Baloldali Blokk politikája A haladó erők 1946. februárjában rendezték soraikat, visszaverték a reakció dühödt támadásait s március folyamán ellentámadásba lendültek. Miután a koalíciós politika a jobboldali kisgazda-vezérek tevékenysége következtében válságba jutott, szükség volt olyan szövetségi rendszer kiépítésére, amely biztosította a népi demokratikus forradalom továbbfejlődéséi Ez a keret az 1946. március 5-én megalakult Baloldali Blokk volt A Baloldali Blokkban a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szakszervezeti Tanács egyedüli A tömörülés célja a forradalom alapvető vívmányainak, elsősorban a földreformnak védelme, másrészt a közigazgatás megtisztítása a reakciós elemektől, további államosítások megvalósítása, a bankok ügyvitelének állami ellenőrzése, a reakciós nagytőkések szabotázsainak letörése, a termelés biztosítása volt. A Baloldali Blokk a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front radikális, népi balszárnyának, a haladó, forradalmi erőknek szervezeti tömörülése volt, amely nem a koalíciós politika megszüntetését, hanem annak megjavítását volt hivatva szolgálni. A Baloldali Blokk, megalakítása felülről történt, de ez a politika találkozott azegy1 re forradalmasodó tömegek ! elgondolásaival. Pécsett 1946. március 10-én 20 000 ember ' gyűlt össze a Széchenyi téren, ahol kimondották, hogy i a fenti pártok csatlakoznak i a Budapesten megalakult Baloldali Blokkhoz, támogatják annak politikáját. — A Blokk megalakulása minden baranyai helységben hasonlóan nyilvános tömeggyűlésen történt, s e gyűlések a forradalmi erők seregszemléivé váltak, ahol kommunisták, szociáldemokraták és parasztpártiak egyaránt hitet tettek a haladás mellett. Az új politikai keret pártjai több felhívást intéztek Baranyában is a jobboldal vezéreihez, a Kisgazdapárthoz, amelyekben a koalíció válságának megszüntetését szorgalmazták. „Feltesszük a kérdést — olvasható az egyik nyílt felhívásban —, mi a véleménye a Kisgazdapárt demokratikus szárnyának az utóbbi hetekben a megye különböző helységeiben elhangzott kormányprogram-ellenes kisgazdapárti beszédekről ? Nemcsak mi, de a megye egész parasztsága tudni akarja, hogy a Kisgazdapárt vezetői őszintén akarják-e vagy csak hangoztatják a jó pénzt, a jó békét és a nép rendjét. A Kisgazdapárt demokratikus vezetői e célkitűzéseket magukévá teszik-e összefér- hetőnek tartják-e azt, hogy tűrik pártjuk egyes vezetőinek, képviselőinek, demokráciaellenes megnyilvánulásait.” Sajnos, Dobi Istvánék szárnya Baranyában 1946 tavaszán elég gyenge volt. Próbálkozásaikat, erőfeszítéseket egyelőre hamar elnyomta a Perr Viktor által vezetett „hatalmas kórus”. A Baloldali Blokk országos politikájának hatására a Kisgazdapárt kénytelen volt meghátrálni és néhány jobboldali, burzsoá uszítót kizárt tagjai sorából. De nem úgy Baranyában. Itt maradtak, sőt aktivizálódtak a szélső- jobboldali politikusok. Adujuk továbbra is a 68 százalékos választási győzelem volt. Ennek alapján a főis- páni pozíció mellé további államhatalmi, államigazgatási, gazdaságirányítási pozíciókat akartak megszerezni. — Össztüzüket a demokratikus rendőrségre irányították, ahol sikerült is 1946 tavaszán néhány vezető posztot betölteniük. A baranyai jobboldali kisgazdák nem ismerték el a Baloldali Blokk jogosultságát. Gúnyosan, gyalázkodva nyilatkoztak. „A sebtiben összekalapált Baloldali Blokk káros a koalícióra. A hatalmukat féltő kisebbségi pártok fogtak össze a többség ellen. A Baloldali Blokk kizárja magából a Kisgazda- pártot. Nem lehet kizárni az ország 62 százalékát. Gúnyosan jegyezték meg, hogy minden „blokknak” elfogynak egyszer a lapjai. A Kisgazdapárt baranyai és egész déldunántúli szélsőjobboldali vezetőit csak 1946 augusztusában, illetve a köztársaság elleni összeesküvés idején adminisztratív úton lehetett kivonni a politikai közéletből. A Baloldali Blokk 1946 nyarára, tehát rövid néhány hónap alatt megvalósította Baranyában is fentemlített céljait. Ez a harc sokkal nehezebb volt, mint a Dunától keletre eső területeken, de a haladó erők győzelmével végződött. Megkíséreljük összefoglalni a Baloldali Blokk baranyai tevékenységének és politikai hatásának legfőbb eredményeit: 1. erősödött a munkásegység, amely akcióegységek formájában megvédte a népi demokratikus forradalom eddigi vívmányait, 2. erősödött a baloldali, forradalmi erők egysége. 3. aktivizálódtak a tömegszervezetek és a népi szervezetek, 4. a fokozódó tömegpolitikai munka következtében mind nagyobb tömegek ábrándultak ki a jobboldali kisgazda politikából, 5. növekedett a néptömegek haladó erőket támogató mozgalma, 6. a B'listázással és a kitelepítésekkel súlyos csapás érte a reakciót, 7. a stabilizáció önerőből történő megvalósításáért folytatott harcban csökkent az angolszász orientáció hatása, 8. a forradalmi erők ellentámadása következtében j rések, ellentmondások kelet- j keztek a reakció táborában. T»r. Fehér Istvá* Ú a
