Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

1976. március 13» imntttittm napi a 3 Sertéshúsgyárak Baranyában Három év alatt megduplázódik a hústermelés A húskérdésben a fordu­latot a nagyméretű, korszerű állattenyésztő telepek hozzák meg. Emellett nem lebe­csülendő a háztáji gazda­ságokból felvásárolt hús. Is­meretes, mozgalom indult a háztáji állatállomány csök­kenésének megállítására, sőt, itt reális célként tűzhetjük ki az állomány némi növelé­sét. A kérdés most az: Ba­ranyában hány sertéshús­gyár épül és ezek mikor kezdenek termelni? Hogy a fentieknek keretet adjunk, statisztikákra hivat­kozunk: Magyarországon a lakosság friss húsból a tel­jes mennyiség 70—75 száza­lékát sertéshúsként kíván­ja megvásárolni. Ez külön­leges jelentőséget ad a ser­téshúsgyárak ügyének. Bara­nyában jelenleg a termelő- szövetkezetekből és a háztáji gazdaságokból évenként át­lagban 100 ezer darab sertést vásárolnak fel. az állami gazdaságoktól további 50—00 ezret. Mi jön még ehhez az elkövetkezendő években? 1973-ban termelnek a tsz-húsgyárak A sertésprogramot 1967-ben hirdették meg, ebben az év­ben megindult a tervezés, majd a következőben az építkezés. Az építkezéseket 1972 végére be kell fejezni, legalábbis igyekezni kell, mert elhúzódás esetén a gaz­daságok elesnek az állami támogatástól. A megyében a sertéstelepek beruházását — az egy. a szentlőrinci terme­lőszövetkezeti telepen kívül — a MEZÖBER baranyai ki- rendeltsége bonyolítja. Az in­formációk Sass László mér­nöktől származnak. Baranyában jelenleg a ter­melőszövetkezetekben 18 sza­kosított sertéstelep épül. Ha valamennyi belép, az évi ki­bocsátás 95—100 ezer darab lesz. Azzal számolhatunk, hogy 1973-ban már vala­mennyi húsgyár termelni kezd. Az idén készül el — zárójelbe tettük az évi hízó kibocsátást — a sombereki (6000), a mohácsi Űj Baráz­da (6400), a szalántai (5600), a mágocsi (5600) és a bere- mendi (4400) sertéstelep. — Mindez pluszban évi közel- 30 000 hízósertést jelent. Bár még a sertéstelep nem ké­szült el, a részleges betelepí­tést megkezdte Somberek. Mágocs, Szálánta, Beremen d, Mohács és Villány — ez utóbbinál az állami gazda­ságról van szó. A következő években, 1971-ben és 1972- ben évente további 35—35 ezer sertést bocsátanak ki a megépült hűsgyárak. Az állami gazdaságok tervei És az állami gazdaságok? Most is zárójelbe tettük az évi kibocsátást: tervek sze­rint legelőször a bükkösdi (Oroszlán) sertéstelep (5600) lép be, mégpedig az idén. A Szentegáti Állami Gazdaság Szentlőrinccel és Görösgallal kooperációban épít egy ha­talmas sertéstelepet. Ennek az évi kibocsátása 18—20 ezer darab lesz. 1973-ban kezd termelni. A Zengőaljai Állami Gazdaság sertéstele­pének építéséhez az idén kez­denek. az első lépcsőben 4000, a második lépcsőben — tehát egy bővítés után — évi 8000 hízósertést bocsát ki. A Villány-Siklósi Álla­mi Gazdaság sertéstelepe (6400) mellett Bolyban épül még egy hatalmas húsgyár, évi kibocsátása 15 ezer hízó. És végül említsük meg a Szentlőrincen épülő kisebb telepet, amelyben tenyész- kocákat és kanokat állítanak elő. viszont a selejtet hízó­sertésként értékesítik. Az ál­lami gazdaságok az új be­ruházások eredményeként 1973-ban összesen évi 50 ezer hízót adnak az ország la­kosságának, az eddigiek mel­lett. Mindezt összevetve. Bara­nya 1973-ban mégegyszer annyi húst ad, mint 1969- ben. Ezek tehát a számok, de ebből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy 1973-ban minden baranyai kétszer annyi sertéshúst fo­gyaszt. mint 1969-ben. Az el­osztás népgazdasági szinten történik — keretgazdálkodás van — természetesen a hús­szegény megyéket kötelesek vagyunk ellátni, így nagy kü­lönbségek mutatkoznak. (Egy 1963-as adat: míg Baranyá­ban fejenként közel 18 kilo­gramm sertéshúst utaltak ki. addig Szabolcs megyének a „fejadagja” 7 kilogramm. Társulni, társulni A számok után egy rövid értékelés. Mi jellemzi az építkezéseket? A zöm MEZŐ- BER-típusú, előregyártott vas­betonelemekből épült sertés­telep. Külön kiemeljük a sombereki tsz sertéshúsgyá­rát. ennek az épületelemeit, a legkorszerűbb technológiai berendezéseit a Bábolnai Ál­lami Gazdaság adja. A ser­téshúsgyárak évi kibocsátása 4—6 ezer darab hízó. mind­ez a gazdaságok nagyságá­val, az ebből következő ta­karmányozási lehetőségekkel hozható összefüggésbe. A fej­lett nyugati országokban en­nél lényegesen nagyobb ka- pacitású — évi 40—60 ezer darab hízó kibocsátású — telepek épülnek. Társulások­kal mi is képesek lennénk nagyobb kapacitásokat létre­hozni, de egy-egy társulást — a megannyi objektív és szub­jektív ok miatt — ma még nehéz létrehozni. Mindössze egy példát említhetünk: Szentegát, Szentlőrinc, Gö- rösgal — évi 18—20 ezer hízó. A telepek építésének át­futási ideje meglehetősen nyújtott, bár itt nem kis-, hanem nagyberuházásokról, általában 20 millió forinton felüli költségekről van szó. Szóval, lassú az építkezés üteme. Ennek több oka van, többek között az anyaghiány (a cement, a szigetelő anya­gok. az előregyártott vasbe­tonszerkezetek stb. hiánya), nem utolsósorban a szűk építőipari kapacitás. Meg kell jegyezni azonban, hogy az új építési módok, technoló­giák adta feladatokkal a termelőszövetkezeti építőbri­gádok megbirkóznak, mun­kájukat megfelelő felkészült­séggel, szakértelemmel vég­zik. Miklósvári Zoltán Olasz szállodasort díszít a tenkesi színes márvány A dél-baranyai Tenkes hegy ritka szép színes már­ványa egyre kapósabb külföldön, új piacokat hódít. — Az elmúlt években jó­részt csak az NDK-ba szál­lítottak. most a lengyelek, csehszlovákok és olasz vevők is jelentkeztek. Olaszország­ba például zöldmárványt ex­portálnak. amelyet tenger­parti szállodasor külső és bel­ső burkolására, díszítésére használnak. Lengyelországból a sárga márvány iránt ér­deklődnek. A termeléssel egyidejűleg új lelőhelyek után kutatnak, az Országos Földtani Kutató Fúró Vállalat mecseki üzem- vezetőségének egyik csoport­ját bízták meg az országban egyedül itt található termé­szeti kincs, a rendkívül szép színes márványvagyon fel­derítésével. Bérmunkát Is vállaluánpk Lyukkártyavépck a barakkban Dolgozik a MAY pécsi adatfeldolgozója Csúnya barakképület, de benne a XX. század és a jö­vő századok nagyrahivatott csodagépének, a komputer­nek a kiszolgálói. Lyukkár- tyagépek dolgoznak itt. — A MÁV pécsi adatfeldolgozója a vasútállomás területén, az építési főnökség felvonulási épületében található, a be­járat a Mártírok utcából nyí­lik. A munka ez év januárjá­ban kezdődött, az előkészü­letek tavaly novemberben. A MÁV Pécsett hathetes tan- folyamot indított fiatal lá­nyok számára. Januárban már kattogtak a lyukkártya- gépek. összesen 10 gépük van, öt lyukasztó, négy kont­roll- és egy rendezőgép. A Negyven év, autók között Az úthengertől a „nagy" Buickig — Jogosítvány nélkül — szamárfogaton Nyugdíjba ment a VBN-mozgalom megalapítója A 22. számú műszaki boltunk (eddig a Színházzal szemben volt) új helyiségbe A KOSSUTH LAJOS U. 21. SZ. ALÁ (játékbolt mellé) t költözött. Kérjük kedves vásárlóink további bizalmát. „Baranya“ Kereskedelmi Váll. Volt idő, amikor nyolc­vanezer gépjármű Oldalán fehérlett a felírás: Vezess baleset nélkül! A jelszó oly­annyira magától értetődő, hogy ma már elhinni is ne­héz: ezt is kitalálta, divat­ba hozta valaki. Annak idején megírták ugyan az újságok: a mozgalom bein­dító ja Kajdy Andor, a DÉDASZ gépkocsielőadója, erre azonban legfeljebb a legközvetlenebb munkatár­sak emlékeznek. Mintha egy jó szellemet engedett volna ki valami csodapalackból: őt elfelejtették, a gondolat meg hatalmasra nőtt. Hatvanhárom éves, de tízet- tizenötöt nyugodtan letagad­hatna. Hivatalosan március elseje óta nyugdíjas, de azóta is mindennap megszokott idő­ben érkezik. Mindenkit' sor- ravesz, mindenkitől elbúcsú­zik. Kopott aktatáskája tele van képekkel, levelekkel, cikk-kivágásokkal — ezek a dokumentumok emberek szá­zaihoz kötik. A mozgalmat tizenegyen indították. Az öt­let? — Most azt mondja, az ötlet is közös volt, a többiek azonban tiltakoznak: egyedül neki köszönhető. Egy levél­lel kezdődött. A másolat itt van a táskában. A címzett az Autó-Motor szerkesztősége. A dátum: 1951. december 8. — Nagyon sok szerencsét­lenség történt ekkoriban a városban, sőt országszerte, s szinte valamenyit a könnyel­műség, a felelőtlenség, a szakértelem hiánya okozta. Sokat beszélgettünk egymás­sal, mit lehetne tenni, s így alakult ki a mozgalom. Elő­ször csak egymással verse­nyeztünk, ki vigyáz jobban, ki tesz meg több kilométert baleset nélkül, s aztán meg­írtuk ezt a levelet. Az Autó- Motor szerkesztősége szó sze­rint közölte, s aztán már szinte minden magától ment. Az első csatlakozó a III. szá­mú TEFU volt, de rövidesen, szinte az összes nagyvállala­tok, sőt a hadsereg gépkocsi- vezetői is csatlakoztak. — S az eredmény? — Nehéz ezt lemérni, ma­gam is tudom, mégis azt mondom: hihetetlenül szép | volt. 1952 májusában a Bel- I ügyminisztérium készített egy 1 felmérést. Itt van ez is. Az j áll benne: fél év alatt 27—28 ; százalékkal csökkent a bal- ! esetek száma... | A legszebb álom Huszonkét éves volt, ami­kor először ült volán mögé. — Üthengergépész voltam, naphosszat az utakon cam­mogtam, láttam a sok autót, s egyre jobban kívántam: bárcsak én is száguldhatnék egyszer. 1929-ben vezettem először, egy Büssing-Dieselt Jogosítványom akkor még nem volt, mégis úgy éreztem, mindig kocsit vezettem. A jogosítvány megszerzése ak­koriban egyébként is elég kö­rülményes volt. Én fémiparit végeztem, értettem hát a mo­torokhoz, ezért is vállalta el az ipariskola két művezetője, hogy megtanít vezetni. Volt autójuk, azokon jártunk. A vizsgát egy postafőtanácsos előtt kellett letenni — ő volt a miniszter megbízottja. Azt hiszem 18 órai vezetés után kaptam kézhez a papírokat... Ekkor még könnyű volt észben tartani, kinek, hány kocsija van a városban. A polgármesteri hivatalnak pél­dául :három volt. Egy kis Mercedes, egy magyar gyártmányú négyszemélyes és egy sport. A vármegyénél is csak ennyi volt: két nagy Buick és egy kicsi. Mosolyog, ez a kis Buick ma persze hi­hetetlen nagy kocsinak szá­mítana: 4 hengere volt — 4000 köbcentiméteres űrtarta­lommal. Négy emberrel akár százhússzal is repült. Rang, hivatás — A kocsi hihetetlenül nagy szó volt akkoriban, s persze sofőrnek lenni se volt akármilyen dolog. Vezetői engedélyt elég sokan szerez­tek, állást azonban csak ke­vesen. öt-hat évet várni egy jobb helyre — ez minden­napos volt. Komoly, megfontolt, maga­biztos. A tudat, hogy azt csi­nálta, amit szeret és amihez ért — meghatározza minden szavát. A VBN örökké vissza­térő témája. A kocsi az em­ber leghasznosabb és leghű­ségesebb barátja, ez a barát­ság azonban két oldalú kell, hogy legyen. — Fegyelem, szakértelem, jó reflexek és persze a szak­ma szeretete — ez kell a balesetmentes közlekedéshez. Nagyon sok szerencsétlenség adatait összegyűjtöttem, ta­nulmányoztam. A bajok 80 százalékát nem a gép — az ember okozza ... Amikor 1952-ben tömegessé vált VBN-mozgalom megfo­galmazta a gépkocsivezetők négy parancsolatát 1. Tartsd be és állandóan tanuld a KRESZ-t, 2. Óvd a gyalogo­sokat, 3. Neveld a vakmerő­ket, 4. Baj társként segítsd a közlekedésrendészet hivatá­sos munkatársait. A mozga­lom sikere, a nagy érdeklő­dés és a megértő fogadtatás felbátorította. A KRESZ nép­szerűsítésének új útjait ke­resve még a gyufagyárnak is írt. A VBN-jelszóval ellátott gyufásdobozok azóta sokmil­lió példányban keltek el a boltokban. — Ez csak egy lehetőség a sok közül. Figyelem a Köz­úti Balesetelhárítási Tanács munkáját: ez az amit én meg­álmodtam — csak magasabb fokon. Különösen annak örü­lök, hogy már a gyerekekre is gondolnak ... Autómotor a levéltárban Negyven évig dolgozott au­tón, illetve autók között* A legszebb emlék? — Amikor először hagyta el az út szé­lén cammogó úthengert... — A legizgalmasabb? — Ami­kor 1944-ben a városi levél­tárban elrejtett a németek elől egy vadonat új Láng— Diesel autómotort. Ez a mo­tor — egy roncskocsi alvá­zába építve —, volt aztán a város első teherautója, mely menetrendszerűen közleke­dett Pécs és a főváros kö­zött. — UNRRA-csomagokat hordtak vele. A leghumoro­sabb ? — Amikor a város fel- szabadulása után csacsifogat­tal végigvonult a városon ... — Az első kommunista fő­ispánnak. Boros Istvánnak, volt egy DKW-ja — a szov­jetektől kapta —, üzem­anyaga azonban egy deci se. Mondtam: majd én hozok. A Kokszműben volt egy bará­tom az adott, de hát ahhoz kocsi kellett. Mindenki utá­nam fordult, s mindenki ne­vetett Kajdy, a városi sofőr, csacsifogaton... Nevet, megint eszébe jut: a bakon ülve arra gondol: úristen, nincs nálam a jogo­sítványom . . Az első kitüntetett Nyugdíj, üres napok. Azt mondja fél. Az embert a munka teszi emberré. — A közlekedésrendészet önkéntes csoportvezetője va­gyok. meg a NEB-nek is dolgozom. Oda is kell olyan ember, aki ért a kocsikhoz... Csattan a táska zárja: dí­szes dobozka kerül elő. — Ezt kaptam. Ezúton is szeretném megköszönni... Aranyjelvény, aranycsíkos oklevél. „Egy millió kilomé­ter balesetmentesen. KPM Autóközlekedési felügyelet”. Az igazolvány száma: 0001. Békés Sándor két műszakban összesen 26-an dolgoznak, a két szerelőt ki­véve. valamennyien nők. — Egyelőre fixfizetést. 1300 fo­rintot kapnak, nemsokára, ha már tökéletesen betanultak, bevezetik a teljesítménybé­rezést. A havi kereset 1600— 1900 forint kpzött mozog majd. Talán nem kell különöseb­ben ecsetelnünk, hogy a MÁV milyen óriási anyagkészlettel rendelkezik. A szolgálati he­lyeken, raktárakban az anya­gokban bekövetkező válto­zásokról — beszerzés, fel- használás — bizonylatokat ál­lítanak ki. A bizonylatok szá­ma rendkívüli sok, mert sok­féle anyagot használnak, s mindnek más-más az ára. — Ezeket a változásokat nyil­ván kell tartani, majd fel­dolgozni, összesíteni, mégpe­dig igazgatósági szinten. Ez viszont rendkívüli nagy mun­ka. A kéz már nem bírná, vagy csak nagyon lassan ké­szülne el az összesítés. Az óriási adathalmazt ezért dol­gozzák fel már hosszú évek óta elektronikus számítógép segítségével. Nos, az első fá­zis, az adatok lyukkártyákon való rögzítése eddig Buda­pesten történt. Most ezt a munkafolyamatot Pécsett végzik el. Ezeket aztán fel- küldik Budapestre, ahol a MÁV modern, nagyteljesít­ményű elektronikus számító­gépén feldolgozzák, összesí­tik. Az eredmény: anyag- és értéktabló — ezek a tablók képezik aztán a könyvelés alapját. A MÁV pécsi adatfeldol­gozója jövőjét illetően Pusz­tai Lászlóné üzemvezetővel beszélgettünk. — Teljes egészében kihasz­nálják a két műszakot? — Most még igen. A gár-^ da nagyon lelkes, gyorsan betanultak, viszonylag máris kis hibaszázalékkal dolgoz­nak. De a teljes begyakor­lottsághoz még kell egy kis idő. a gyorsaság még fokoz­ható. Máiustól megkapjuk a személypénztár anyagát és tervbe van véve, hogy a vontatási főnökség bizonyla­tait is mi dolgozzuk fel. És a harmadik műszak? — Ha kapunk anyagot, a harmadik műszak is beállít­ható — mondta Pusztai Lászlóné főintéző. — Lesz szabad kapacitásunk és így bérmunkát is tudunk végez­ni. Várjuk a vállalatok je­lentkezését, ha érdeklődés mutatkozik, a budapesti fő­nökség szervezési osztálya azonnal megkezdi a tárgya­lásokat. Mégegyszer azt mon­dom, várjuk az érdeklődő­ket Végezetül annyit: a mos­tani csak ideiglenes telep­hely. Ha megépül az új pé­csi vasútállomás, az adatfel­dolgozók tervek szerint ott kapnak helyet. Miklósvári Zoltán A mohácsi Vegyesipari Vállalat új terméke a düftinből, kordból és velúrból készült női mellény. A termékek iránt a Baranya megyei Ipari Vásáron Igen nagy érdeklődés mu­tatkozott. Az elegáns és praktikus női mellények sorozat- gyártását ez év második felében kezdik meg Mohácson.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom