Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-12 / 60. szám
1070. március 12. 3 ©tin onttut ti olt* i o Miért nem Baranyában...? Néhány baranyai vállalat és szövetkezet a megye határain kívül létesít üzemeket és más termelőegységeket, amelyek közül most háromtól megkérdeztük: miért nem Baranyában? Mielőtt azonban a válaszokat leírnánk, előre s?eret- nénk bocsátani bizonyos kétségeinket Nem titkoljuk: a távoli jövőt illetően a hír egyáltalán nem megnyugtató. A bányászatot leszámítva, Baranya egyáltalán nem dicsekedhet számottevő iparral. Különösen a nők foglalkoztatása okoz sok gondot Az elmúlt év végén készült felmérés szerint nagyjából megegyezik a munka- alkalmak és munkára jelentkezők száma, de ez nem a valós helyzetet tükrözi. — A nők többsége eleve nem jelentkezik a megyei és városi munkaerőgazdálkodási hivatalokban: „úgy sincs megfelelő munkahely” — gondolván. Komlón például 377 munkahelyre 604 jelentkező volt, de a munkahelyek zöme bizonyos szakképzettséget, esetleg érettségit követel. Pécsváradon az epeda- készítés nem kimondottan női munka, mégis nőket foglalkoztatnak, sőt itt éppen a Komlón hiányzó érettségizettekből van választék. Területileg még változatosabb képet kapunk, hiszen a sásdi járásban a jelentkezők 50 százalékát sem tudták foglalkoztatni, ugyanakkor Szigetváron munkaerőhiány mutatkozik. Az elmondottak előrebocsátása után kicsit furcsának tűnhet, hogy baranyai szövetkezet, vállalat más megyében létesít üzemet. — Ezért is tettük fel a címben szereplő kérdésünket. Ahol pénz van A Pécsi Kesztyűs Ktsz-ben a lényeget egyetlen mondattal elmondották: nincs fejlesztési alap. Évi 2 millióval nem lehet fejleszteni az üzemet. A tervezők, kivitelezők 6 millión alul szóba sem állnak velük. Mielőtt a fo- nyódi üzemet létrehozták, jól körülnéztek itthon is. Szóba került, hogy György-aknán az egyik üres barakkot megvásárolják. De 1 milliót kértek érte! A vajszlói szolgáltatóház nem volt megfelelő. Más lehetőség nem adódott, elfogadták a fonyódi „ajándékot”, amely egy közel 2,2 milliós ingatlanból és 1,7 millió forint hosszúlejáratú kölcsönből állott. Ezzel a volt iskolaépületet nagyszerűen átalakíthatták céljaiknak megfelelően. Jelenleg termékeik 16 százalékát Fonyódon készítik és még 40—50 fős fejlesztési lehetőségük van. Fonyód kényszer helyzetben volt, nagy a munkaerő feleslege — gondolná az ember. A szövetkezet vezetői azonban hamar szétoszlatják ezt a feltevést. Egy évig. 50 ezer forint albérletet kellett fizetni. Ezután 1.6 milliót lakásépítésre fordítottak... Ha valaki a megyében normális hitellehetőséget tudott volna biztosítani, a szövetkezet vezetői egészen biztosan megkímélték volna magukat a heti kétszeri fonyódi úttól. A szövetkezet fejlesztése létkérdés. Az elkövetkező 15—20 évben óriási konjunkturális lehetőségek adódnak a kesztyűs szakmában. Ebből szeretnék mintegy 800 ezer pár gyártásával kivenni részüket, de ez csak egy teljesen új üzemrész építésével lehetséges. Szó van arról, hogy a Kossuth Cipész Ktsz mostani épületét átveszik — azonban ehhez is pénz kell! Ebben az esetben 200 új munkahelyet tudnának biztosítani. Cipő mellett kesztyű A Kossuth Cipész Szövetkezet vezetői szinte folytatják a kesztyűsök által elmondottakat. Magyarországon 26 millió pár cipőt gyártanak évenként, amelyből 10 millió exportra kerül. Tehát alig több, mint egy pár cipő jut egy emberre. A fejlesztés náluk is alapvető probléma. Űj üzem létesítéséhez azonban hely és pénz kell. Jelenleg még egyik sincs. A Tervhivatal és az OKISZ megígért számukra — egy részben hosszúlejáratú hitelből álló — 30 milliós összeget, amellyel minden gond — a kesztyűsöké is — megoldódna. Ebben az esetben 400—500 fővel több nőt tudnának foglalkoztatni, egyben Európa egyik legmodernebb cipőgyártó egységét hoznák Pécsett létre. Ehhez azonban sok segítség, támogatás kellene, amit Baranyában nem nagyon kapnak meg. Barcson viszont igen. Ök ugyanis ott létesítenek üzemet. Az ottani községi tanács 3 milliót áldozott ennek érdekében. Jelenleg 110 münkásnőt foglalkoztatnak. — Igaz, hogy nem nagy kedvvel, csak az OKISZ felkérésére mentünk Barcsra, az iparilag nagyon visszamaradt községbe — mondja Rő- der László, a szövetkezet elnöke —, de a lehetőségek következtében további fejlesztésre is gondolunk. A szövetkezet ugyanis tervbe vette: ha már üzemegysége van Barcson, miért ne gyártanának kesztyűt is? Ott nem vonják el a munkaerőt, sem a pécsi gyártól, sem a szövetkezettől. Rövidesen tehát 500 nőt foglalkoztató kesztyűt és cipőt gyártó termelő egység kezdheti meg működését. Miért nem Baranyában? — Egyéni véleményem — mondja Rőder László —, de úgy tűnik, nálunk csak a nagyvállalatokat fogadnák szívesen és támogatnák, ha Baranyába jönnének. Az utolsó kérdés Miért nem Baranyában ? Talán a Kesztyűgyárban már nem is kellett volna kérdez8 ÁLTALÁNOS ISKOLÁT VÉGZŐK RÉSZÉRE a FIM Pécsi Porcelángyár az 1970—-71. tanévre az alábbi szakmára vesz fel tanulókat: Fiúkat KÖZPONTI FŰTÉSSZERELŐ GIPSZMINTAKÉSZÍTŐ PORCELÄNKORONGOS Lányokat PORCELÁNFESTŐ JELENTKEZÉS 508-AS SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZETBEN, PÉCS, SZIGETI ÜT 35. SZ. ÜGYINTÉZŐ: DR. KISSNE ni, annyira a várható választ kaptam. A Tolna megyei Tanács felajánlotta, hogy vállalja a megyében létesítendő gyár teljes beruházási költségét, sőt az építő kapacitást is biztosítja. A Kesztyűgyár természetesen örömmel elfogadta, hiszen náluk any- nyira kevés a fejlesztési alap, hogy nem engedhetik meg maguknak egy 400 fős, évi 250 ezer pár kesztyűt gyártó „ajándék” visszautasítását. Különösen most nem, amikor a magyar kesztyű — Pécsen gyártják 75 százalékát — aranyat ér. Lombosi Jenő A belváros gondjai Sohasem bontottak annyit Pécsett, mint most. Bontanak a Szigeti városrészben, az épülő új városközpontban és bontani fognak a Siklósi úti felüljáró helyén is. Ha azt nézzük, mennyi lakást veszít emiatt a város, sok ez a bontás, ám ha abból indulunk ki, hogy mit kíván az idő, meglehetősen kevés. Ha mi nem szanálunk, szanál az idő Érdekes rekonstrukciós elképzelések Nagyon sok az öreg ház Nagyon sok az öreg ház és lakás Pécsett, több, mint a másik három megyei jogú Hogyan alakul a lakosság fogyasztása 1985-ben? Nemzeti élelmezési konferencia Dr. Lénárt Lajos mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szerdán a Tudományos Akadémián megnyitotta a nemzeti élelmezési konferenciát, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület a második világ- élelmezési kongresszus magyarországi előkészítése jegyében rendezett meg. — A miniszterhelyettes elmondotta: június 16—23 között Hágában megtartandó kongresszusra a magyar küldöttség olyan javaslatokat visz, amelyeket eddig hazánkban tizenkilenc alkalommal 3500 szakember vitatott meg. Ezután dr. Bélák Sándor egyetemi tanár, az MTA levelezőtagja, a hazai élelmiszergazdaság fejlődéséről tartott előadást. Az egy főre jutó kalória fogyasztás hazánkban átlagosan eléri a háromezret, még nem elegendő azonban a vitamin- és fehérjefogyasztás. Az élelmiszergazdaság távlati tervei szerint a következő 15 évben harminc százalékkal nő az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A fehérjéé a jelenlegi napi 96- ról 110 grammra nő, húsból a jelenlegi 58 kilogramm helyett 80 kilóra és beérjük majd 80 helyett 60 kiló burgonyával is. A hazai mezőgazdaságban jelentősen nőnek majd a termésátlagok: 1985-ben várhatóan holdanként átlagosan 25 mázsás búza és 30 mázsás kukoricatermést takarítanak majd be. város bármelyikében. — A statisztikusok egy alkalommal összeírták, hogy ménnyi régi lakás van a négy városban, s a következő eredményt kapták. 1850 előtt épült lakások száma: Pécs 987, Miskolc 787, Debrecen 641, Szeged 184. Az 1850— 1900 között épült lakások számát tekintve a következő a helyzet: Pécs 4041, Debrecen 3811, Szeged 3420, Miskolc 3201. A szakemberek kiszámították, hogy ha az 1850 előtt épült lakások 95 százalékát, s az 1851—1919 között épültek 20 százalékát szanálnánk a IV. ötéves tervben, akkor 3864 lakást kellene lebontani 1975-ig Pécsett. Minden váteszi előrelátás nélkül megjósolható, hogy erre nem leszünk képesek, de hogy fokozni kell a szanálás ütemét, az iránt nem maradhat semmi kétség. Nem lehet ugyanis végtelenségig halogatni a bontásokat, ha mi nem szanálunk, szanál az élet. Fokozódik az önszanálódás Pécsett a II. kerületben van a legtöbb öreg ház, ezért itt a legnagyobb mérvű az „önszanálódás” is. Amint dr. Horváth Béla, a II. kerületi tanács igazgatási osztályának vezetője elmondotta, 1967-ben 20 lakást kellett életveszélyesnek nyilváníta- niok, 1968-ban 39-et, 1969- ben 42-t, 1970-ben r vlig, március 10-ig 37-et. Hogy ebből a 37-ből mennyi lesz az*év végéig, azt lehetetlen megjósolni. Annyi viszont Tokió és Ujpetre •• Összehasonlító neveléstudományi vizsgálatok Tokió és Űjpetre, Budapest és Stockholm iskolásai ez év tavaszán néhány napra félreteszik a szokásos iskolai munkát, és megközelítőleg egy- időben. megközelítően egybevágó feladatok megoldásán törik a fejüket. Persze, nem csupán három ország iskolásairól van szó, mert az a felmérés, melynek az IEA, vagyis az iskolai teljesítmények értékelésére alakult nemzetközi társaság a gazdája, egyidőben 19 országot érint. A 10 és 14 évesekre, továbbá a középiskolák végzőseire kiterjedő „kísérlet” célja nem kevesebb, mint hogy nemzet- és kultúraközi viszonylatban vizsgálják a tanulók (és tanítók) teljesítményét az oktatási-tanulási folyamatban. A mind ez idáig példa nélkül álló vizsgálat baranyai főszereplői a már említett Űjpetrén kívül: Komló (belvárosi iskola), Köl- ked, Máriagyűd, Majlát- puszta, Székelyszabar, Üjmo- hács, Siklós, Nagyharsány, Mozsgó, Boly (szakközépiskola), Ibafa és Kistótfalu Megyei részről Bárdi László tanulmányi felügyelő fogja össze a példamutatóan előkészített munkálatokat. — Mikor kezdődik és mennyi időt vesz igénybe a felmérés? — érdeklődünk. — A munkálatok felmérő i szakaszát, a tavalyi próba- i felmérések után, országosan, j illetve nemzetközileg 1970 | április—májusára időzítették. | Az előkészítésre úgyszólván semmi gondjuk a szóbanfor- gó iskoláknak, csupán a megfelelően nyugodt légkör biztosítását — s természetesen az érdekeltek részvételét — kérjük a felmérés időtartamára, mely maximálisan két nap iskolánként. — Ügy gondoljuk, nem vitás, hogy ez a vizsgálat az oktatásügy számára feltétlenül hasznos akciók közé tartozik, s nem az iskolai munkát feleslegesen akadályozó s esetenként csupán divat- jellegű felmérések körébe!? — Már csak azért is rendkívül fontos számunkra ez az egész, mert végeredményben először nyílik alkalmunk az iskolareform eredményeinek egzakt lemérésére, s úgy, hogy egyszersmind a nemzetközi összehasonlítási alapok is az „ölünkbe hullnak”. Az adatokat egyébként iskolánként nem publikálják. Ez érthető, hiszen a jelenlegi vizsgálatok célja az egyedi minősítésnél sokatmondóbb, — általános összefüggések, törvényszerűségek megállapítása, s a minél teljesebb optamilizálás az ösz- szehasonlító jellegű vizsgálati módszerek területén. Bárdi László kérésünkre hozzájárul ahhoz, hogy néhány tétel erejéig betekintsünk a felniérés érdemi anyagába, melyet az objektivitás érdekében igyekeznek bizalmasan kezelni az utolsó pillanatig. A tananyag elsajátításának mértékét „feszegető” kérdések-feladatok társaságában ilyen lelkiismeret- ébresztő kérdőmondatokra bukkanunk? — Az utolsó percre hagyod a házi feladatodat? — Előfordul, hogy lemondasz egy kirándulást vagy meghívást a házifeladat miatt? Mi magunk csupán így reagálhatunk az effajta kérdőjelekre, ha segítségére akarunk lenni a felmérés „gazdáinak”: csak őszintén, kispajtások, egészen őszintén! Boda Miklós már bizonyos, hogy több mint — a tavalyi tényt jelentő — 42, következésképp az „önszanálódás” állandóan fokozódik. Ha valaki képet akar alkotni arról, hogy mit jelent egy ilyen „önszanálódó” házban élni, az bőséges tapasztalatokat szerezhet a Bem utca 22-ben, ahol a falakat már rég ki kellett támasztani, mert megrepedtek, beáznak a lakások, hullik a vakolat stb. Az „önszanálódás” egyébként avval jár, hogy a II. kerületben már csak szövetkezeti lakást tudnak osztani, mert a kerületnek kiutalt állami lakáskeretet az életveszélyes házakban élők biztonságba helyezésére kell fordítani. Az „önszanálódás” egyébként nemcsak a lakóházakra jellemző, „önszanálódás- nak” indult az SZMT-szék- ház, az MHSZ épülete, a Jelmezkölcsönző Vállalat pécsi boltja, a Képzőművészeti Alap Kossuth Lajos utcai képcsarnoka és még több más intézmény, illetve vállalat épülete is. Megkezdődtek az aláducolások és szaporodnak a gondok, a legújabb kérdés például úgy szól, hogy mi legyen a képcsarnokkal? Felújítani és bontani Nyilvánvaló, hogy valamit tenni kell, nem nézhetjük tétlenül e folyamatot. No de mi legyen a teendő a belvárosban? Itt ugyanis nem lehet „tarolva” szanálni, mint a Szigeti városrészben, vagy pedig — egyszer majd — a Balokány környékén. Nem lehet a műemlékeket lebontani, nem volna célszerű a belváros középkorias utcasZgt- kezetét megszüntetni, tehát Pécs valódi és nemes' patináját eltüntetni. Mi legyen hát akkor a teendő? Ezt kérdeztük Tóth Zoltántól, a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának helyettes vezetőjétől, s amint megtudtuk, a város- rendezők terve, elképzelése a következő: — Épületről épületre haladva, meghatározzák, hogy melyik az a ház, amelyet semmiképpen sem lehet megmenteni. Ezeket lebontják, s új házak, parkok stb.-k kerülnek a helyükbe. A többit korszerűsítik. Nemcsak bevakolják, kifestik — mint a korábbi években jónéhá- nyat —, hanem kívülről-be- lülről felújítják, olymódon persze, hogy a hagyományos városkép megőrződjék. Hát ez lenne a terv lényege — nagy vonalakban. A belváros egy-egy kisebb egységére — tanulmányterv szinten — már el is készültek, illetve készülnek a rekonstrukciós programok, háztömbről háztömbre haladva tehát az egész belváros sorra kerül majd. Magyar László A Szombathelyi Markusovszky kórház lesz a Dunántúl egyik legmodernebb gyógyintéz- ménye. A negyedül ötéves terv végére teljesen felújítják a szombathelyi Markusovszky kórházat. A rekonstrukció során már az idén elkészült a modern urológiai műtő, valamint a területi sugárterápiás központ telekobald részlege, amely az ország egyik legmodernebb rákgyógyító berendezése.
