Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-11 / 59. szám
It7t, mérdus ti. jjtincmtmt nomo Ülést tartott a Megyei Pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) nyák a minőségi szenek arányát kívánja növelni, a Porcelángyár a díszműáruk választékát, a Kesztyűgyár a korszerű gépekkel varrt kesztyűk arányát, a Dohánygyár pedig a filteres cigaretták számát Munkaerőhelyset, anyagellátás A munkaerőhiány sok gondot okoz pillanatnyilag is, s nyilván hosszabb távon is, a vállalatvezetőségek számára. A jelek szerint a bányák, az építőipar és az építőanyagipar csak távolabbi vidékekről tudja megszerezni a szükséges létszámot, s ez — természetesen —, többletköltségekkel jár. A vállalatok látható erőfeszítéseket tesznek állományuk megtartása, illetve „letelepítése” érdekében. Néhány üzem — például a Május 1. Ruhagyár, a Szigetvári Konzervgyár és a Hirdi Kenderfonó —, nagyobb arányú létszámfelfuttatást is tervez. Ami bérügyi elképzeléseket illeti: 1970-ben előreláthatóan további 2—5 százalékkal nőnek majd az alapbérek. A termelésfejlesztés fontos alapkérdése az anyagellátás. Építési és vasanyagokban tavaly elég nagy hiány volt. Az előrejelzések szerint idén jobb lesz a helyzet — zavartalan ellátást azonban még 1970-ben sem lehet várni. Dr. Nagy József az idei elképzelésekről, tervekről szólva kiegészítő referátumában kiemelten foglalkozott az üzemi, vállalati pártszervek szerepével, felelősségével. A pártalapszervezetek gazdaságszervező és segítő tevékenységére a megváltozott viszonyok között talán még nagyobb szükség van, mint korábban. A pártszervezetek elemezzék, ellenőrizzék a helyi gazdaságpolitikai koncepciók alakulását, hatását, s ha kell, időben szóljanak közbe. Hol segíthetnek a kommunisták? Mindenekelőtt a műszaki fejlesztés serkentése terén. A jelek szerint a műszaki fejlesztésnek nemcsak anyagi, technikai akadályai vannak — baj van a szem- . lélettel is. Aztán itt vannak a munkaerőgazdálkodás égető kérdései: a munkafegyelem, a törzsgárda megbecsülése. — A pártalapszervezetek mindezen kérdések megoldásához nyújtsanak hathatós segítséget sajátos politikai eszközeikkel, s ha kell, töltsék be a fék szerepét is minden olyan esetben, amikor nem kívánatos irányba indul el, illetve halad egy-egy vezető, vagy vállalat. Felszólalások A rendkívül sokrétű és őszinte helyzetelemzés alapján széleskörű vita alakult ki, melyben társadalmi és gazdasági életünk szinte minden területének képviselője elmondta véleményét. Az első felszólaló Palk Sándor a Baranya megyei Tanács vb-el- nöke volt, aki az új gazdasági mechanizmus „vadhajtásairól”, illetve az ellenük hozandó intézkedésekről szólt Számos vállalat megfeledkezik népgazdasági kötelezettségeiről, illetve arról az alap- követelményről, hogy a helyi és országos érdekeket minden esetben össze kell hangolni. Itt van például a dotáció kérdése. Nem egy vállalat oszt jelentős nyereséget — ugyanakkor milliókat vesz fel az államtól. Az elképzelés: felülvizsgálják a dotált üzemeket, illetve termékeket, s (természetesen néhány fontos cikk, mint például a kenyér, kivételével) megszüntetik a támogatást. Ha a vállalat nem tudja rentábilissá tenni a gyártást, szüntesse be. Munkaerőhiány — belső munkanélküliség. Általános tapasztalat, mondotta Palkó Sándor, hogy míg egyes vállalatok képtelenek a létszám- hiány következtében előirányzataikat teljesíteni, más 'vállalatoknál jelentős létszám van „tartalékban”. Mindez kihat a munkafegyelemre is. Árdrágítás. Néhány tapasztalat arra figyelmeztet, hogy egyes, vállalatok tisztességtelen úton is megkísérlik nyereségtömegük növelését. A Minisztertanács nagyon komoly felmérésekre, s rendkívül erélyes intézkedésekre készül ezzel kapcsolatban. — Ugyanez vonatkozik a pazarlásra. Az új mechanizmus jelszava alatt hihetetlen méreteket öltött a reprezentáció. Fogadások, vendéglátások, ajándékozások — mindez kell, de csak az ésszerűség határai között. A Megyei Tanács vb-elnöke részletesen szólt a mezőgazdaság ez időszerinti legnagyobb gondjáról, a több mint 5500 hold lábon álló kukoricáról is. Ez ezer vagon májusi morzsoltat jelent minimálisan, nem kis értékről van tehát szó. A tanács erélyes körlevelekben szólította fel az illetékes termelőszövetkezeteket a betakarítás mielőbbi elvégzésére, s ha kell a pénzbüntetés lehetőségével is éL Konkrétabb vállalásokat Bogár József a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, a szocialista munkaverseny eredményeiről, negatív jelentőségeiről beszélt. A megyében tavaly 33 378 fő vett részt a szocialista brigádmozgalomban, s túlnyomó többségük teljesítette is felajánlását. Az eredmények ismertek: a termelékenység csökkent, a termelés számos helyen stagnált — jogos hát a kérdés, hogyan fér ez össze? A magyarázat: a vállalások sok esetben pontatlanok, formálisak, esetenként komolytalanok. A szocialista munkaverseny tömegeket mozgat, nagy erő, valós eredményeket azonban csak akkor produkálhat, ha világos célokat tűznek a brigádok elé, illetve csak ha nagyon konkrét felajánlásokat fogadnak el. Zámbó István, a megyei vb. tagja, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója, a műszaki fejlesztés gondjairól, fékjeiről szólt. A munkaerő ma tagadhatatlanul olcsóbb, mint a gép — s ez csábít a könnyebben járható út felé. Sok gondot okoz a géphiány is. Hiába van az üzemeknek pénzük — a szükséges gépeket, berendezéseket nem, vagy csak hosszú idők elteltével szerezhetik be. Az állattenyésztésről szólva Zámbó István is hangsúlyozta: a kétségtelenül jó központi intézkedések és helyi akciók ellenére sem várható gyors változás. A szarvasmarhatenyésztés terén fordulatot csak a jövedelmezőség további fokozása hozhat. Nagy Sándor, a megyei végrehajtó bizottság tagja, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke, a rejtett tartalékok feltárásának fontosságáról beszélt A MÉSZÖV területén 16 kisüzemet hoztak létre a közelmúltban — a semmiből. Üresen álló épületekben, helyi anyagokból, helyi munkaerőre támaszkodva, már tavaly is milliókat állítottak elő. Papp János, az AKÖV igazgatója a közlekedést ért bírálatokra, észrevételekre reagált. Hangsúlyozta: az AKÖV jobb munkájához nem annyira több járműre, mint több •emberre lenne szükség. Minimálisan 150 gépkocsivezető hiányzik a vállalatnál. Fontos lenne az is, hogy a városban dolgozó üzemek, intézmények belássák: csúcs- forgalmi időben képtelenség kultúráltan elszállítani az utasokat. A munka, illetve iskolai kezdések időpontját legalább félórával el kellene egymástól tolni. Papp János a mind aggasztóbb létszámhiányról szólva elmondotta: az AKÖV gépkocsivezetői 250 óra körül dolgoznak havonta, nincs ünnepük és vasár- napúk, s bérük se magasabb, mint a más vállalatoknál dolgozóké. Fischer Ferenc, tsz-elnök, a mohácsi termelőszövetkezeti szövetség elnöke, az idei zárszámadásokról adott rövid tájékoztatót. A mohácsi körzethez tartozó 40 szövetkezetből ma már csak 3 tartozik a gyenge kategóriába, s ezek is évről évre erősödnek. Az elmaradt betakarítási munkákkal kapcsolatban hangsúlyozta: kevés volt a gép, s hihetetlenül kicsi a tároló-kapacitás. Igényfelmérés, piackutatás A múlt év számos meglepetése közül a legjelentősebb: a szénhiány. Stier József, a megyei vb tagja, a Szénbányák Pártbizottságának titkára ezzel kapcsolatban elmondotta: múlt év ősze óta gyakorlatilag nincs szabadszombat a bányaüzemekben. Még ennél is nagyobb figyelmet érdemel azonban az a tény, hogy nincs összhang a vállalati és központi előrejelzések között. A termelőkapacitás kialakításához viszonylag pontos prognózisra lenne szükség, ilyen azonban nincs. A közponU felmérések szerint keves'ebb, a helyi piackutatás és igénybejelentések szerint pedig több szén kell majd idén, mint tavaly. A helyzet egyáltalán nem megnyugtató, s így előreláthatólag 1970-ben is szénellátási zavarokkal kell szembenéznünk. A bányászat másik nagy gondja az elöregedés. Pillanatnyilag 37,5 év az átlagéletkor, s egyre nehezebb fiatalokat megnyerni a szakma számára. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője, az immár hagyományos gondról, a vagonállásról szólt. Tavaly 30 millió forint büntetést fizettek a vállalatok — s a jelek szerint ennek se volt hatása. Az előszállítások üte- e most sem megfelelő, pe- ig a MÁV az év első hónapjaiban jelentős kedvez- I ményeket ad minden fuvaroztatónak. Józsa István, a Mohácsi Üjbarázda Tsz elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt évben rendkívül nagy volt a kukoricatermés. Sajnos, a közös gazdaságok nem voltak felkészülve a gyors és gondos betakarításra. Egyenlőre megyeszerte nincs megoldva a gépesítés, a szárítás és a raktározás. Ezért a mohácsi tsz több millió forintos beruházással szárítóberendezést és magtárt épít. A kertészetekben hasonló a helyzet, s ezért drága a zöldségtermesztés. Javasolta, hogy építsenek a Hőerőmű közelében egy nagyobb hajtatóházat, amely ellátja a kertészkedő tsz-eket. Papp Zoltán, a szentdénesi tsz elnöke az alkatrészellátás gondjairól beszélt Kérte, hogy az állam a már épülő szakosított telepek befejezéséhez biztosítson rövidlejáratú hitelt, mert jelentősen megnövekedtek az építési kapacitások és számos tsz a technológián takarítja meg a szükséges összeget. Németh István, a DÉDÁSZ igazgatója a munkaerővándorlásról és annak gazdasági hatásáról szólt. Czégény József, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője kijelentette: Az élelmiszergazdáság a meglévő gondok ellenére ma magasabb színvonalon látja el a lakosságot, mint 6—8 évvel ezelőtt. Ez elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek megszilárdításának köszönhető. Sajnos, a fejlődés már 1968-ban lelassúlt, a múlt évben pedig az állat- tenyésztés némileg visszaesett. Az okai általában közismertek, közrejátszik benne azonban az is, hogy mintegy 20 tsz fölszámolta a sertéstelepét, mondván, úgyis hamarosan termelnek a korszerű új ■ húsgyárak. Ilyen nagy beruházásoknál az átfutási idő elég hosszú és a legtöbb telep majd csak 1971—72- ] ben termel teljes kapacitás- • sál. A felszólalásokra dr. Nagy József, megyei titkár vála- 1 szolt Egri Gyula első titkár j javaslatára a pártbizottság megfelelő határozatot hozott I Dr. Diófási Lajos a helyes metszésről tart előadást a bemutatón Erb János telvétele Szőlőmetszési bemutató a szentmiklósi telepen Korszerű tőkeművelés a szürkerothadás ellen Orvosi kutatási eszközök kiáiiítása — A tudományt szolgáló, legkorszerűbb magyar készülékek pécsi bemutatkozását az egyetemi városban örömmel nyugtázzuk — mondotta megnyitójában dr. Boros Béla rektor tegnap délben, az egyetem tanácstermében nyílott kiállítás alkalmával. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatási Eszközöket Kivitelező Vállalata igen korszerű műszereket és üveg- technikai berendezéseket mutat be a tudományos kutatóknak, például infúziós szivattyúkat, vibrációs laboratóriumi keverőket, peristatikus pumpákat, kémcsőter- mosztátokat, Rotadest készülékeket, melyek működéséről Lajta Béla anyag- és áruforgalmi osztályvezető adott szakszerű ismertetést a nagyszámú érdeklődőnek. A kiállítás naponta 10—17 óra között tekinthető meg. A bemutató március 12-én este zárja kapuit. A tavalyi bőségesnek ígérkező szőlőtermés hozamát 20 —30 százalékkal csökkentette a szürkerothadás. A kísérleti gazdaságokban működő szakemberek figyelmét azonban nem kerülte el, hogy a pusztító betegség hatása kevéssé érvényesült a laza. szellős tőkeformáknál. Kézenfekvő tehát a megállapítás: ha a szőlőtermelő gazdaságok a jövőben el akarják kerülni, vagy éppen a minimumra kívánják csökkenteni a szürkerothadás okozta károsodást, ilyen tőkeformák kialakítására kell törekedniük. Nem véletlen, hogy éppen ez volt az alapgondolata annak a tőkeművelési és metszéri bemutatónak, amelyet tegnap délelőtt a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécs— szentmiklósi telepén tartott Nővértanácskozás az orvoskaron Az egyetem aulájában mintegy száz ápolónő gyűlt össze arra a nővértanácskozásra, amelyet tegnap délután 3 órakor dr. Budvári Róbert egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem szak- szervezeti bizottságának elnöke nyitott meg. Ott volt dr. Boros Béla, az egyetem rektora, Sárfi Rózsi, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének titkára, dr. Tényi Jenő, az egyetemi pártbizottság titkára és Végi József, az egyetem szakszervezeti bizottságának titkára. A középkáderek helyzeté- rőlö legfontosabb tennivalóiról és gondjairól Fábián Dé- nesné, az I. Belklinika főnővére, a Pécsi Orvostudományi Egyetem párt-végrehajtó- bizottságának tagja tartott referátumot. Bevezetőben elmondta, hogy az egyetem mintegy 1100 nődolgozójának többsége ápolónő, de az ápolónők helyzetének fontosságát nemcsak ez húzza alá, hanem az a tény is, hogy a gyógyító munka segéderőinek kérdése világprobléma, s ez alól a pécsi egyetem gyógyító intézetei sem kivételek. Mindenekelőtt az ápolónők helyzetének sok vonatkozását kell tisztázni, néhány kérdésben sürgős intézkedéseket tenni, hogy ne legyen többé hiány a nővérekben. Hiszen ez a hiány a munkában állók rovására érezteti hatását, s végső soron a gyógyító munka színvonalára hat kedvezőtlenül. Számokkal érzékeltette, hogy az utóbbi néhány évben milyen intézkedéseket hozott az egyetem vezetősége az ápolónők helyzetének javítására: elsősorban a bérek emelésével, a hűségjutalmak- j kai, a helyettesítésért járó pótlékokkal, s más. az áldozatkész munkát honoráló jutalmakkal te igyekezett a nővérek valóban nehéz helyzetét enyhíteni. Kiemelte Fábián Dénesné, hogy a nővérkérdés komplex probléma, szociális és politikai kérdések eléggé bonyolult szövevénye, mert a nővérek megbecsülése, munkájuk elismerése, a körülöttük kialakult légkör a másik olyan kérdés, amely sok fiatalt elriaszt ettől a különben szép és komoly szakmai felkészültséget igénylő pályától. Szóba került a nővérotthon kérdése is, amely két-három év múlva megnyugtatóan rendeződik majd, részint épül egy új nyolcvan férőhelyes nővérotthon, részint a majd kiköltöző fogászati klinikán alakítanak ki egy hatvan főnek otthont adó szállást. A referátum után — programon kívül — Sárfi Rózsi tolmácsolta a pécsi nővéreknek a szakszervezet elismerését abból az alkalomból, hogy országosan is kiemelkedő itt a nővérkérdéssel való foglalkozás, a jelenlegi tanácskozás, de kiemelke- dőek azok az intézkedések is, amelyek már eddig történtek a klinikákon dolgozó ápolónők érdekében. Ezekután a jelenlévők hat szekcióban folytatták tovább a problémák megbeszélését, a szekciók témái a következők voltak: a nővérmunka szerepe az egyetemen folyó gyógyító-megelőző ellátásban, a középkáderek szociális helyzete és bérügyi kérdések, a munkahelyi légkör, munkatársi kapcsolatok, a nővérek társadalmi helyzete és poli- j tikai aktivitása, a. szabadidő ; eltöltése, a kultúra és a sport kérdései, végül pedig a kö- 1 zépkádermunka irányftásá- I nak és vezetésének kérdések dr. Diófási Lajos tudományos főmunkatárs. A bemutató kapcsán dr. Diófási Lajos elmondta munkatársunknak. hogy az idei hosszú tél nem volt zord — a gazdaságban mért legalacsonyabb hőmérséklet 11.6 fok volt, — így a baranyai szőlőkben számottevő fagykár nem volt. a rügyek jól teleltek, általában épek és termőképesek. Az átlagosnál több csapadék következtében a talaj nedvességtartaléka nagy. Mindezek együtt jó előzménynek tekinthetők az idei terméskilátásokat illetően. Ezt tovább lehet javítani 3 nagv körültekintéssel elvégzett metszéssel. Már most figyelemmel kell azonban lenni a szürkerothadásra, amely ellen ez időszerint nem áll rendelkezésre kielégítő kémiai eszköz. így nagy mértékben kell a technikai eszközökre, a tőkeformák kialakítására és a metszésmódokra támaszkodni. A bemutatott öt tőkeforma — a magas kordon, a Sylvoz. az emeletes kordon, a Thojnery és a középmagas kordon — közül az első kettő formája felel meg lazasága és szel- lőssége révén a leginkább a szürkerothadás elleni védekezés követelményeinek, s egyúttal a magas terméseredményekre is lehet számítani ezeknél. Természetesen jó terméseredményekkel kecsegtetnek a többi tőkeművelési formák is. hiszen a szentmiklósi telepen valamennyit alkalmazták nagyüzemi formák között és olasz rizling- ben a holdankénti átlagtermés 50 és 86 mázsa között váltakozott, a must minősége pedig elérte a 16—19 fokot. Arra a kérdésünkre, hogy melyik tőkeművelési forma hol ajánlható leginkább, a következőket mondta dr. Dió" fási Lajos: — Ezt mindig a helyi adottságok és az igények szerint kell megválasztani. A magas kordon és a Sylvoz — mint említettük — kiválóan alkalmas a szürkerothadás elleni védekezésre. s amellett nem bonyolultak, a tőkeforma kialakítása, a metszés tehát kevésbé munka- igényes. mint a többieknél. Ugyanakkor dús fürtökre, nagy termésre van kilátás. A kétszintes Thomery-művelés ott ajánlható, ahol gondot jelent a munkaerő foglalkoztatása. A házi kertekben, kisüzemi formák között a kétszintes Thorn ery mellett a középmagas kordont lehet ajánlani. — Aranyérmes őztrófea. \ trófeabíráló bizottság eddig 184 őzagancs felülvizsgálatát végezte el. Köztük egy igen komoly méretű aranyérmes bak akadt. Elejtője Kut- nyánszki Gyula, a Villányi Vadásztársaság vendége volt — az őzagancs szárhossza 29,9 centiméter, súlya 435 gramm,
