Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
1970. március 6. imnantuti ndvto 5 Hol lehet jelentkezni a pécsi műszaki főiskolára? íiárom szak Az utóbbi hetekben különféle szerveknél, még az új műszaki főiskola építkezésénél is érdeklődő fiatalok jelentkeztek: indul-e ősszel a pécsi műszaki főiskola, s ha igen, hová lehet beadni a jelentkezést? Az iskola ugyanis nem szerepel az idei felső- oktatási tájékoztatóban. Tegnap Pécsett tartózkodott Juhász Jenő, a Felsőfokú Építő- és Építőanyagipari Gépészeti Technikum igazgatója, megragadtuk tehát az alkalmat, hogy tájékoztatást kérjünk tőle: mi a helyzet az ősszel meginduló főiskolával? — Ezen a néven valóban nem szerepel a tájékoztatóban — válaszolta — csak a budapesti címen. Akik tehát a pécsi műszaki főiskolára jelentkeznek, kérelmüket a budapesti Felsőfokú Építő- és Építőianyagipari Gépészeti Technikum címére küld- jéki Budapest I. kerület Szabó Ilonka utca 2—4. — Milyen szakokra lehet jelentkezni az első évben? — Ezidén három szakot indítunk, az épületgépész, az épület villamossági és a szi- likátgépész szakokat. Az épületvillamossági szakon belül, először Magyarországon, külön ágazatként oktatjuk a felvonós szakembereket, akik előtt az egyre nagyobb számban épülő magasházak, metró stb. következtében óriási perspektivák vannak. A szi- likátgépész szakon ismét három részre oszlik az oktatás: finom- és durvakerámiára, kötőanyagokkal (mész, cement stb.) foglalkozó és üvegipari szakokra. — Miből felvételiznek az ide jelentkezők? — Két tárgyból, matematikából és fizikából. A felvételi anyaga pontosan ugyanaz,, ami a többi műszaki jellegű egyetem, főiskola és felsőfokú technikum esetében. A követelmények megegyeznek, tehát az ilyen tárgyakból végzett előkészítő tanfolyam nagyon ajánlható, báj természetesen nem kötelező. S egyébként is: a pécsi műszaki főiskolára ugyanazok a felvételi stb. szabályzatok vonatkoznak, mint a többi hasonló iskolatípusra. Ezeket már megtalálhatják a fiatalok a tájékoztatóban. • — Perspektívában mit tudnak nyújtani a hallgatóknak? — Az idén még csak három szakot indítunk és csak első évet. Jövőre a szakok számát ötre emeljük, tehát az 1971—72-es tanévben indítunk építőipari és mélyépítő szakot is. Ami még a perspektívákat illeti: nemcsak Pécsről, máshonnan is várunk jelentkezőket. Készülődés a megyei küldöttértekezletre Legjobb évüket zárták tavaly a fogyasztási szövetkezetek Nagy Sándor, a MLSZÖV igazgatósági elnökének sajtótájékoztatója A megyei küldöttgyűlés előkészítésének jegyében tegnap a baranyai újságíróknak sajtótájékoztatót tartott Nagy Sándor, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke. Először a szövetkezeti mozgalomban, annak szervezeti felépítésében és az alapszabályokban történt változásokat ismertette. Az új gazdasági mechanizmus szellemének megfelelő változtatásokat a megyei küldöttgyűlés (március 24—25.) alkalmával részletesen ismertetjük, most inkább a szövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásáról. Az elmúlt esztendő rendkívül sikeres volt, Baranya fogyasztási szövetkezetei országosan a legkiemelkedőbb eredményeket produkálták ezzel, Baranya előnyösebb adottságokkal rendelkező megyéket hagyott maga mögött. A szövetkezetek összes forgalma tavaly 1.7 milliárd forint volt, s ez 1968-hoz képest 13 százalékos felfutás. Ezen belül a legnagyobb volument. a maga 1.4 milliárd forintjával, a kiskereskedelmi és a vendéglátó forgalom jelentette. A vendéglátáson belül az ételforgalom 14 százalékkal emelkedett, s ez a szám azért figyelemre méltó, mert országosan az ételforgalom visszaesett. Tavaly a szövetkezetek fennállásuk óta a legnagyobb nyereséget. 59 millió forintot értek el, 87 százalékkal többet, mint 1968- ban. Itt jegyezzük meg, az árszínvonal alig tért el a bázistól. Nagy Sándor felvázolta a forgalom területi megoszlását, amelyből érdekes következtetések vonhatóik le. Először is ami jellemző: Baranyában a kiskereskedelmi forgalom rendkívül koncentrált. A fogyasztási szövetkezetek 312 baranyai faluban rendelkeznek hálózattal, mégis, az 1.4 milliárd forintos forgalom 70 százaléka 11 nagyobb községből. illetve városból származik. Indokolt tehát, hogy a szövetkezetek ott legyenek a városokban. Mivel a terület— Vendégek a világ minden tájáról. Idén július 18 és 28 között harmadízben rendezik meg az abaligeti campingben a nemzetközi eszperantista természetbarát találkozót. Ez idáig négy államból, így Svédországból, Lengyelországból, Kanadából és az NDK-ból jelentkeztek résztvevők. A rendezvény iránt a távoli, földrészekről Japánból és Afrikából is érdeklődnek. elhatárolást eltörölték, éltek is ezzel a joggal. ABC-áru- házakat építettek például Pécsett, Mohácson stb. Egy-egy új üzlet létesítésénél azonban — bár a fogyasztói szempontok egészen mást kívánnának — sajnos tapasztalják, a tanács az állami kereskedelemnek érthetetlenül lényegesen nagyobb kedvezményeket nyújt. A fogyasztási szövetkezetek az elmúlt években rendkívül sokat költöttek hálózatfejlesztésre. korszerűsítésre. Az utóbbi három évben például 60 presszót nyitottak. (Az elv, hogy minden 1000 lakosú községnek legyen presszója.) A kis községekben. ahol többnyire ráfizetésesek a boltok, további ész- szerűsítéseket hajtottak végre. A vegyes- és az italboltot több mint 100 községben ösz- szevonták. Az ésszerűsítések ellenére nincs megoldva a deficites kis boltok kérdése. Az ellátás elsősorban állami feladat, a szövetkezeteket tehát nagyobb preferenciák illessék meg. Mire gondolunk? Itt van például az eszközlekötési járulék kérdése. Abszurdnak mondható, hogy például egy 500 lakosú községben lévő szatócsbolt — az ÁFÉSZ-ek boltjainak 40 százaléka ilyen 500 lélekszám alatti községekben található, ugyanolyan terheket viselje, mint mondjuk a pécsi Kossuth utcában lévő csemegeüzlet. Az állam adott is némi preferenciát, az említett kisközségekben lévő boltoknál fizetendő ún. eszmei bérleti díjakat a négyzetméterenkénti 240 forintról 60 forintra csökkentette, továbbá 1.5 százalékos ártámogatást adott Mindez azonban nem elég. Az említett preferencia a szövetkezeteknek az elmúlt évben 5 millió forintot jelentett, de ennek nagyrésze adó formájában visszaszármazott az államkasszába. Nagy Sándor külön kiemelte az ÁFÉSZ-ek megélénkült ipari tevékenységét. Bár nem ez a fő profil, de mint mondotta, a szövetkezeteknek minden kínálkozó lehetőséget hasznosítaniuk kell. Tavaly 16 új kisüzemet hoztak létre. Az ipar termelési értéke 140 millió forint volt. ez az összforgalomhoz viszonyítva nem nagy szám, azonban a nyereség jelentős — 12 millió forint. A 45 ezer tagot számláló takarékszövetkezetek betétállománya tavaly meghaladta a 222 millió forintot, a köl- csönállomány a 83 millió, a nyereség 2.5 millió forint volt. Mindez jelentős emel* kedés. A takarékszövetkezetek sorra hozzák létre kirendeltségeiket. s az a vélemény, hogy a lakosság megszerette ezeket a falusi pénzintézeteket Itt is van korlátozás, megkülönböztetés. Például nem foglalkozhatnak társasház építkezések lebonyolításával. holott jobban fel lehetne használni a lakosságnál lévő tartalékokat A furcsa az, hogy a takarékszövetkezetek felügyeletét nem a Pénzügyminisztérium, hanem éppen a versenytárs, az OTP látja el. Miklósvári Zoltán Az orvosegyetemen: Ünnepeltek a tolnaiak Csütörtökön Szekszárd és Tolna orvostanhallgatói ünnepelték megyéjük felszabadulásának 25. évfordulóját az Orvostudományi Egyetemen. A „Szülőföldem, szocialista hazám — Tolna” ünnepi program a 400 ágyas klinika tantermében dr. Horváth Jenő Tolna megyei főorvos előadásával kezdődött. A megye egészségügyének fejlődését szép eredmények jelzik. Példaként megemlíthetjük a megyei kórház országosan is első kezdeményezését, a gépi adatfeldolgozás bevezetését. A fejlesztési tervek közt szerepel egy 120 férőhelyes nővérszállás felépítése Szek- szárdon, s ez évben megkezdik egy 240 férőhelyes anyás csecsemőotthon építését. Az előadást követően az egyetemen tanuló 70 tolnai orvostanhallgató elhelyezkedési lehetőségeiről, perspektíváiról érdeklődtünk dr. Horváth Jenő főorvostól. — Egyelőre még pontosan nem tudjuk, hogy ebben az évben hány orvost tudunk fogadni megyénkben, de az biztos, hogy 8 társadalmi ösztöndíjasunk helye biztosítva van. Az egyedülálló orvosokat legény-. Illetve lányszálláson tudjuk elhelyezni, a családosoknak sajnos, ideiglenesen albérletben kell lakniuk. de 1—2 éven belül általában megoldjuk lakásgondjaikat. A fogorvosokat minden esetben szolgálati lakás várja. Délután a megye vezetői találkoztak az orvosegyetem oktatóival, vezetőivel, este pedig az aulában kultúrműsor volt, amelyen fellépett a dombóvári népi együttes is. mm Bolgár harckocsik Drávaszabolcsön. A romhídon fütyül a sxél Huszonöt éve kezdődtek a drávai harcok A parti őrök motorzúgásra lettek figyelmesek. 1 óra 15 perc volt — 1945. március 6-án. A 297. német gyaloghadosztály 523. ezrede megkezdte az átkelést a Dráván a szabolcsi romhídnál. Nem sokkal később a németekre tüzet nyitott a 6. bolgár tüzérezred néhány előretolt egysége, a 11. gyalogezred 7. százada pedig elkeseredetten harcolt a már partraszállt ellenséggel. Hajnali kettőkor a németek Valpovó körzetében is átkeltek a Dráván. Négy órakor elfoglalták Drávaszabol- csot. Az éjszakai harcokban elesett Drávapalkonya és Megnyílt a siklósi tehnikai hét 150 új lakás Siklóson KISZ-lakótelep Harkányban Szakmunkásképző Vdlányban A látogató, aki belép a Siklósi Járási Művelődési Ház egyik termébe, szép kiállítást nézhet végig. A kiállítás két részre tagozódik. Az egyik: a járás műszaki szakkörei mutatják be legszebb munkáikat a fafaragástól a kovácsolt vasból készített díszítő tárgyakon keresztül az orosz nyelv gyakorlásét megköny- nyítő elektromos készülékig. Horváth László felsőszent- mártoni lakos saját készítésű tamburáját állította ki, a he- remendi szakkör intarziái, Zs. Nagy Sándor sellyei lakos fából készített őrtornya, Mayer Ferenc magyarbolyi lakos szőlőgyökérből kialakított lámpatartója és valamennyi kiállított tárgy elismerésre készteti a nézőt. A harkányi KISZ-lakótelep makettje A kiállítás másik része: Siklós, illetve a siklósi járás településfejlesztéséből ad ízelítőt. Makettek, valamint makettekről készült fényképek a község, illetve a járás 10—15 éves fejlődését vetítik a látogató elé. Bizonyára érdeklődve szemlélik majd az épülő Beremendi Cementmü, a Harkányban felépítésre kerülő KISZ lakótelep makettjét, Harkányban az általános iskola és a melegvizes árok határolta területen látnak hozzá a IV. ötéves tervben a 270 lakásból — 2, 3, 4, 5 szintes házakban — kialakuló KISZ lakótelep építéséhez. Siklóson a IV. ötéves tervben mintegy 150 lakás épül tanácsi beruházásból. Az új épületek már a fényképen látható ..új Siklós” rendezési tervébe illenek. De a járás többi területén Is jelenős építkezések várhatók. Villányban például új mező- gazdasági szakmunkásképző épül. Vajszló számos társasházzal gazdagodik majd. — bővül a járás vízhálózata, korszerűsödnek útjai. A kiállítást a műszaki propaganda hónap keretén belül rendezett „Siklósi technikai hét” kezdete alkalmából dr. Vida Sándor, a Siklósi járási Tanács vb-elnöke tegnap este nyitotta meg. Március 5- től 11-ig tartja nyitva kapuit Drávacsehi. A németek egészen Kovácshidáig értek. Délután két órakor erős tüzérségi támogatással bolgár ellentámadás indult, amelynek során visszajutottak egészen Drávaszabolcs határáig. Itt azonban megállásra kényszerítette őket a német zárótűz. Estére a fasiszta csapatok már 17-szeres tűzerővel rendelkeztek, és sikerült Dráva- szabolcsnál egy 20 kilométer hosszú, 4—5 kilométer mélységű hídfőt létesíteni. * — Berendezkedtek azok hamar. Lejöttek hozzánk a pincébe, csapra vertek egy 25 literes hordót és mulattak. Széli János és felesége Drávapiskiből jött vissza Szabolcsra — a legrosszabbkor. Négy kocsival hozták haza a jószágot. — Mind odaveszett. Harkány meg Gordisa felől lőttek a bolgárok. A német ágyúk Donji Miholjacról dolgoztak. A kocsim itt állt az udvaron — kapott egyet, gyújtásnak való lett belőle. — A bolgárok? — Valamikor napközben visszajöttek. Éjjel a németek, nappal a bolgárok. Ilyenforma idő volt mint most. Télies szelek. Azt tudom: március 15-ére, amikor Drávaszabolcs felszabadult, olyan volt, mintha nyár lenne. György Dani bácsival a kapuban találkozom. Nehezen áll rá egy kis beszélgetésre. Az állatok miatt maradt itthon, de mire a harcok véget értek, megették azokat a németek, oroszok, bolgárok, partizánok. * A folyó közepén omladozó kőépítmény. Az egykori híd s talán a háború egyetlen tanúja. Egy pár öregember is tanúskodik még, bár tíz házba is bekopogtam, mire az élők közül kettőt tudtak mondani, aki 25 éve itthon volt. A folyó csörög a parti kövek között Védőgátat építenek. Nehezebb lett volna az átkelés, ha már 25 éve is kész. A Dráva itt 180— 200 méter széles és 4—5 méter mély. Folyása lassú, 2 méter másodpercenként. A part alacsony — írja egy könyv a negyedszázad előtti Dráváról. Most 1,50 mélységet olvasok le a jelzőről. A romhídon fütyöl a szél, mint a puskagolyó. A Dráván túl hatalmas elöntött területek látszanak. Ezen a parton, a folyó és Fekete víz között egy kertészet. Keletre a Kiserdő. Az elmúlt évben itt jártam, az azóta elhunyt Ha- namov bolgár tábornokkal. Az egykori lövészárkok helyén beomlott gödrök. — Itt feküdtem — mondta. Lehet, hogy tíz, de talán 50 métert is tévedhetett. — Megváltozott azóta itt is a Dráva partja. * Zöldség. Petr Petrov —olvasom a Petőfi mozi mellett a cégtáblát. — Milyen rangban volt? — Hadnagy. Géhás tiszt voltam. Pécsett a temető mellett 500 ló volt a gondjaimra bízva. — A drávai harcok... — Még Skopjénél megsebesültem. Akkor helyeztek át gazdasági vonalra. Mondhatok néhány sztorit — ha nem is a Dráva mentén, hanem Jugoszláviában történtekről... Na de, ez nem fontos. Inkább az, hogy én még olyan parancsot nem hallottam, mint ami Magyarországon volt kiadva: mind a szovjet, mind a bolgár hadsereg kerülje a helyi élelmek igénybevételét. És hogy készpénzzel kellett fizetni. A háború mindig feltételez bizonyos utánpótlást az elfoglalt területekről. Itt másként volt. A másik: ha a németeknek sikerül áttörni Pécs felé, majd Szekszárd— Budapest irányába előrenyomulni. gyűrűbe került volna legalább félmillió ember. A háború végső kimenetelét ez sem befolyásolta volna, de Dunántúl elpusztul — ez biztos. Lombos! Jenő á i
