Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
Ara: 80 fflttf Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 55. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.március6.,Péntei A kormánybeszámoló vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés Új vízművek, egészségügyi intézmények Eltagadták a szigetvári járás idei költségvetési és fejlesztési tervét Apró Antal nemelkSzI gazdasági kapcsolatainkról adott számot Csütörtökén az országgyűlés folytatta a kormány tevékenységéről szóló beszámoló vitáját. Az ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság ülnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula és Komócsin Zoltán, Apró Antal beszámolója az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány, tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti külképviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd elsőnek Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. belül is nehéz összhangot teremteni a különböző gazdasági szervek között, nyolc ország esetében pedig még nehezebb, egyebek között azért is, mert a KGST-ben résztvevő országok gazdasági fejlettségi szintje eltérő, nem egyformák gazdasági adottságaink, társadalmi lehetőségeink és különbségek vannak a jelenlegi belső gazdaságirányítási rendszerek között is. Ezért nagy türelemre van szükség az országok javaslatainak megvizsgálásánál, érdekeik helyes megértésénél. Integráció, nemzeti irányítás Az előkészületben lévő szocialista integrációban a szocialista termelőerők és termelési viszonyok alapvető formájaként az országok önálló népgazdaságát tekintjük — mondotta a kormány elnökhelyettese. — Ebből következik, hogy az integrációban érdekelt országoknak a kapcsolatok olyan formáját kell kialakítaniuk, amelyek keretében a gazdasági együttműködés bizonyos, arra érett funkcióit integrálják, de természetesen fenntartják a népgazdaságok nemzeti irányítását. Ha gazdasági együttműködésünket tovább akarjuk fejleszteni, akkor nemcsak a külkereskedelem, hanem a termelés, a nemzetközi pénz- és hitelrendszer, valamint az árak szférájában egyidejűleg kell keresni az együttműködés új, a jelenleginél lényegesen hatékonyabb formáit, lehetőségeit. A KGST országok gazdasági integrációjának továbbfejlesztését mi két úton kívánjuk elérni: egyrészt az alapvető fontosságú kérdéseket magában foglaló, mind hatékonyabb tervkoordináció, másrészt az áru- és pénzviszonyok széleskörű kibontakoztatása útján — mondotta nagy érdeklődéssel fogadott beszédében Apró Antal. Nagy Miklós Pest megyei, és Kelen Béla budapesti képviselő is nemzetközi kapcsolataink elemzésével, külpolitikánk legfontosabb kérdésével foglalkozott felszólalásában. Munkaerőgondok;, munkafegyelem Az ország belső kérdései közül több felszólaló is érintette a munkaerőhelyzet problémáit. A képviselők — köztük Sarlós István, Vida Miklós és Spollár Lászlóné — egyetértettek a kormány elnökének megállapításaival: a munkafegyelem megszilárdítása lényegesen javíthat a munkaerő-gondokon, s ebben elsősorban a vállalatok vezetőinek van sok tennivalója. A felszólaló képviselők üdvözölték azoknak az ipari üzemeknek az elhatározását, amelyek nem alkalmaznak notórius vándormadarakat, helyeselték, hogy egyes rokonvállalatok — például a Híradástechnikai Egyesülés vállalatai nem vesznek fel egymástól munkaerőt, s az új dolgozók bérét legalább fél évig nem emelik. A témával foglalkozó képviselők szinte mindegyike hozzátette azonban: a munkaerő-gond megnyugtató és hosszabb távra szóló megoldását csak a nagyobb ütemű műszaki fejlesztés biztosíthatja. A kormány elnökhelyettese elsősorban a nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozott. Mint mondotta, kormányunk a nemzetközi lehetőségeket figyelembe véve sokat tett és tesz annak érdekében, hogy bővítsük gazdasági kapcsolatainkat minden olyan országgal, amely kész a kölcsönös érdekek és az egyenjogúság alapján velünk együttműködni. A tudományok és a termelő erők gyors fejlődése szükségessé teszi, hogy a szocialista országok gazdasági együttműködését új módon fejlesszük tovább. Apró Antal részletesen beszélt ártól, miben különböznek a mosf kialakuló együttműködési formák az eddigiektől, mit jelent a nyolc szocialista országnak az integrációs program kidolgozására vonatkozó elhatározása, hol tartunk ebben a munkában. s mi tette szükségessé a változtatásokat. A nemzetközi gazdasági és politikai helyzet alakulása, valamint a szocialista és a kapitalista világgazdaság közötti verseny mellett az a tény is a magasabbszintű együttműködés irányába hat, hogy egész népgazdaságunk fejlődése szempontjából egyre nagyobb jelentőségűvé válik részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Kivitelünk ma már a nemzeti jövedelem értékének közel negyven százalékát adja, s minden ötödik magyar ipari munkás exportra termel. Az elmúlf években valamennyi KGST-tagországban széleskörű közgazdasági viták során elemezték a gazdasági együttműködésünk eddigi eredményeit és a fejlődés új követelményeit. Ezeknek a vitáknak nagy szerepük volt abban, hogy ma már mind jobban kikristályosodnak a legfontosabb tennivalók. A KGST Végrehajtó Bizottságában, a különböző nemzetközi munka- csoportokban és az állandó bizottságokban széleskörű munka indult meg az integrációs lehetőségek felmérésére, a tagországok által eddig kidolgozott integrációs javaslatok összegezésére, olyan komplex távlati együttműködési program elkészítésére, amelyet a KGST-ben résztvevő kormányok vagy mint egyezményt, vagy mint államközi szerződést hagynak majd jóvá. Jelenleg több mint 200 alapvető gazdasági együttműködési téma vizsgálatával, illetve javaslat kidolgozásával foglalkoznak a KGST- ben. A kormány elnökhelyettese azonban hozzáfűzte: az integrációval kapcsolatos javaslatok sokoldalú kimunkálása nem könnyű feladat. Sokszor még egy országon Több képviselő foglalkozott felszólalásában a mezőgazdaság problémáival. Bencsik István, Hajdu-Bihar megyei képviselő ezzel kapcsolatban bírálta a kormányelnöki beszámolót, mert az szerinte túl keveset foglalkozott a mezőgazdasággal. A képviselők véleménye egyébként megegyezett abban, hogy a mezőgazdaság 1969-es jó eredményei nemcsak a mező- (Folytatás a 3. oldalon) NŐNAP... Köszöntötték egymást Prága \ és Pécs asszonyai 5 A nemzetközi nőnap al- > kalmából Prága és Pécs 5 asszonyai meleg hangú le- i veiben köszöntötték egy- < ' mást. A kapocs, amely a >. j két távoli város asszo- > | nyait összehozta az ünnep > i előtt — az eszperantó 5 j volt. A Cseh Nőszövetség ; prágai területi bizottságé- I ról küldték, s ebben jó kívánságaikat fejezték ki mágyar társaiknak a nemzetközi nőnap alkalmából, egyúttal javasolták, 1 hogy teremtsenek baráti j kapcsolatokat a két város, l illetve terület asszonyai ? között. A pécsi eszperan- i j tisták nagy örömmel fo- S gadták a kedves prágai i üdvözletei. Es határoztak, < hogy elfogadják cseh tár- l saik javaslatát, s — a j nemzetközi nyelv segitsé- j gével — baráti kapcsola- ] tokát alakítanak ki Pécs < és Prága között. < A szigetvári Járási Tanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1970. évi összesített költségvetési és fejlesztési tervét. A Járási Tanács költségvetésében jelentős összeget fordítanak egészségügyi és művelődési célokra. A különböző egészségügyi intézmények fenntartására, szociális gondozásra több mint 9 millió forintot terveztek be. A kulturális ágazat fenntartási költségei is jelentősek. A művelődési intézmények fenntartására, fejlesztésére közel 8 millió forintot terveztek be. A mintegy 8 millió forintos felújítási és fejlesztési alapból Mozsgó községben befejezik a Kassa utca építését, elvégzik az Árpád és Kolozsvári utcák csövezését. Erre a célra 2 millió 600 ezer forint van előirányozva. Botykapeterd és Kétújfalu községekben 200 ezer forintot fordítanak az állami épületek felújítására. Vízművek céljára 860 ezer forint van tervezve, melynek során Nagypeterden, Szentlászlón, Szentdénesen befejezik, Nagyr dobszán megkezdik a törpe vízmű építését. Elkészíttetik a rózsafai törpe vízmű tervét is. A mozsgói szociális otthonnál mosoda létesítésére a kétúj falui orvoslakás építésének befejezésére és az ibafai orvoslakás felújítására fél millió forintot fordítanak. A járási tüdőgondozó-intézet korszerűsítésére 90 ezer forintot, a járási rendelőintézet bővítésének befejezésére 600 ezer forintot terveztek. A somogyapáti művelődési ház építésére 900 ezer forint van előirányozva, míg a nagydobszai, almamelléki és ibafai iskolák építésének befejezésére, valamint a mozsgói iskolai napközi otthon bővítésére 700 ezer forintot szavaztak meg. Tudományos diákkörök országos konferenciája A társadalomtudományi szekció Pécsett ülésezik A tudományos diákkörök 9. országos konferenciáját március 18-a és április 3-a között rendezik meg — jelentette be Szűcs Istvánná, a KISZ Központi Bizottságában csütörtökön megtartott sajtóértekezletén. — A tudományos diákkörök 9. országos konferenciájának ünnepi megnyitójára március 18-án, a Budapesti Műszaki Egyetemen kerül sor. Nyolc szekcióban ülésezik majd: a társadalom- tudományi Pécsett, a természettudományi Szegeden, a jogtudományi-, a műszaki-, a közgazdasági-, illetve a marx—lenini-, továbbá az orvostudományi szekció Budapesten ül össze, a kémiaivegyészeti szekció ülésének helye Veszprémben, az agrár- tudományinak Debrecenben lesz. Üzemi lapszerkesztők országos tanácskozása Tegnap délelőtt megkezdődött az üzemi lapok szerkesztőinek kétnapos országos tanácskozása. A Mecseki Szénbánya Vállalat meszesi központjának tanácstermében, dr. Gyein Károly, a Mecseki Bányász szerkesztője köszöntötte a résztvevőket, közöttük Ágoston Lászlót, az MSZMP KB munkatársát, Stier Józsefet, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának titkárát és a meghívott vendégeket. Az üdvözlő szavak után Ágoston László „Az üzemi lap helye és szerepe a gyári ; közvélemény formálásában”, i Jakab Zoltán pedig „A tö- j megkommunikációs kutaiá- sok eredményeinek haszno- \ sításáról az üzemi lapszer- j kesztésben”, témakörben tar- ! tott előadást. Právicz Lajos, a TIT Baranya megyei titkára, a tudományos ismeret- terjesztés az üzemekben és a sajtó összefüggéséről beszélt. Az üzemi lapszerkesztők ma Pécs és Komló nevezetességeivel ismerkedtek, majd meghallgatják Garam- völgyi Jánosnak, a Mecseki Szénbányák igazgatójának tájékoztatóját. M
