Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

Ar«: SO fillér Világ proletárjai, eqyesüljetek* Dunántúlt napló XXVII. évfolyam, 54. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. március 5., csütörtök Megnyílt as országgyűlés ülésszaka Eredményesen valósítjuk meg pártunk IX. kongresszusának határozatait Gramiko fogadta Rapai Gyulát Moszkva: gyár Népköztársaság ú?, Andrej Gromiko szovjet moszkvai nagyköveiét, aki Külügyminiszter szerdán fo- j hamarosan átnyújtja meg- gadta Rapai Gyulát, a Ma- ; bízólevelót. Szerda délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés már­ciusi ülésszaka. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a kővetkező: 1. A Minisztertanács beszámolója. 3. A Legfőbb Ügyész beszámolója. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. 4. Interpellációk. ' Ezután Lock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra és beterjesztette a kormány tevékenységéről szóló beszámolót. Fock Jenő miniszterelnök expozéja Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! A kormány a legutóbbi be­számoló óta eltelt időszakban az országgyűlés által jóvá­hagyott programjának meg­felelően dolgozott Államigazgatási, kormány­zati munkánk mindenek előtt i arra irányult, hogy valóra váltsuk a párt IX kong­resszusa által meghatározott feladatolcat. Arra törekedtünk, hogy kormányzati munkánk révén is erősítsük a munkás-paraszt hatalmat és a népi-nemzeti egységet, fokozódjék hazánk, népünk nemzetközi megbe­csülése. Hazánkban a poli­tikai élet nyugodt, szilárd, a népgazdaság fejlődése bizta­tó, a társadalmi életünk ki­egyensúlyozott. Népünk kör veti a Párt és a kormány politikai irányvonalát, bízik vezetőiben, és ezért mind te­vékenyebben közreműködik a politikai, a gazdasági, ^ a kulturális élet területén előt­tünk álló feladatok megoldá­sában. A harmadik ötéves terv időszakában a nemzeti jöve­delem a tervezett 19—21 szá­zalékkal szemben körülbelül 40—42 százalékkal növekszik. Abban, hogy a lakosság fo­gyasztása és a felhalmozás a számítottnál nagyobb ütem­ben emelkedett, természete­sen meghatározó szerepe van a termelő ágazatok fejlődé­sének. A termelő ágazatok közül az ipari termelés nö­vekedése 1970-ben 1965-höz képest körülbelül 33—34 szá­zalékkal lesz magasabb és ez megfelel a tervezett 32—36 százalékos emelkedésnek. A mezőgazdasági termelés 1966 és 1970 között a terve­zett 13—15 százalékkal szem­ben 16—17 százalékkal emel­kedik. Ezen belül a növény- termelés gyorsabb, az állat- tenyésztés sajnálatosan a szükségesnél mérsékeltebb ütemben nő. A harmadik ötéves terv időszakában megoldottuk az ország biztonságos kenyér- gabona ellátását. Öt év óta nem importáltunk búzát, sőt 1969-ben már exportra is fel­használható készletekkel ren­delkeztünk. Az eredmények értékét emeli az, hogy az 1968-as aszályos időjárás sem okozott nagyobb törést a fej­lődésben, A külkereskedelemtől azt vártuk, hogy a harmadik öt­éves terv végére javuljon a nemzetközi fizetési mérleg. E feladatot a külkereskedelem egészében teljesítette: az áru­forgalom egyenlege 1969-ben szocialista és tőkés viszony­latban egyaránt aktív volt és a fizetési mérleg egyenlege is aktív. Gazdasági kapcsolatok a kölcsönös előnyök alapján A külkereskedelemben be­következett kedvező tenden­cia-változást állandósítanunk leéli. Fokozni kell forgalmun­kat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Számolnunk kell azzal, hogy a következő ötéves tervidő­szakban egyre jobban érvény­re jutnak országaink között a nemzetközi együttműkö­désben az integrációs elemek. A KGST országok gazdasági integrációja nem jelenti el­zárkózásunkat. A nem-szocia­lista országokkal a gazdasá­gi kapcsolatainkat a kölcsö­nös előnyök alapján kíván­juk továbbfejleszteni. A gazdasági fejlődésnek a tervezettet meghaladó üteme lehetővé tette, hogy a lakos* ság életszínvonal: jövedelmi, fogyasztása, anyagi, és szel­lemi szükségleteinek kielégí­tése is a tervezettet megha­ladóan emelkedjék. A lakos­ság egv fóré jutó reáljöve­delme a számított 14—16 szá­zalék helyett 30—32 százalék­kal, a fogyasztás pedig IS— 20 százalék helyett 31—53 százalékkal nó. A reálbér a tervezett 9—10 százalék he­lyett 15—16 százalékkal nö- vekszik. A reáljövedelem­nek a reálbért meghaladó ütemű növekedésében sze­repe van annak, hogy a foglalkoztatottak száma je­lentős mértékben, meghalad­ta a tervezettet Az ötéves tervben a nem-mezőgazda­sági ágazatokban összesen mintegy 200 ezer fős növe­kedéssel számoltunk. A való­ságban ez csaknem 300 ezer lesz. Az életszínvonal alakulását jelző számok az átlagot je­lentikJ Ettől felfelé és le­felé is meglehetősen nagy eltérések lehetnek és vannak is. Változatlan törekvésünk a reálbérek és a reáljövedelmek emelése. Ennek azonban a fe­dezetét is meg kell teremteni. A reálbérek és a reáljövedel­mek emelése nem a párt és a kormány önkényes elhatá­rozásától függ. Neat lehet fenntartani az átlagos bérek és a termelékenység emelé­sének a népgazdaság lehető­ségeihez képest fordított irányzatát, mivel elosztani csak annyit lehet, amennyit megtermelünk. Az életkörülmények alaku­lásának fontos mutatója a kereskedelmi forgalom válto­zása. A kiskereskedelmi for­galom fél évtized alatt 45— 47 százalékkal nő és jelen­tős a forgalom összetételé­nek változása is. Mind na­gyobb rész jut a jobb és a korszerűbb termékekre, külö­nösen a tartós fogyasztási cikkek értékesítése emelkedik dinamikusan. Népünk növek­vő jólétét mutatja, hogy gya­korlatilag már minden má­sodik háztartás rendelkezik mosógéppel és televízióval, minden negyedik hűtőszek­rénnyel és porszívóval. Az ötéves terv időszakában szá­mottevően nőtt a lakosság szociális-kulturális és kom­munális ellátottsága. Jelentő­sen növekedett a lakásépí­tés üteme. Sikerként számol­hatunk be arról, hogy a terv­ben előirányzott 300 ezer la­kással szemben 317—318 ezer lakás épül fel. Az országgyűlésen legutóbb a költségvetési vita során — azt megelőzően pártunk köz­ponti bizottságának novem­(Folytatás a 3. oldalon) Tavaszi start előtt a mezőgazdaság Csökken a belvízveszély —■ Hiánycikk a káli- és íoszíortartaluui műtrágya Előzetes tavaszi körsétánk alkalmával ellátogattunk né­hány mezőgazdasági üzembe és néhány olyan vállalathoz, amelyek a mezőgazdasági termelés közvetett segítői, hogy megkérdezzük: Hogyan sikerült az elmaradt őszi munkákat bepótolni, illetve a tavaszi munkák során mi­ben tudnak segíteni az ellá­tó vállalatok? A felkészülésben adódott ugyan sok probléma — a géppark javítása csak rész­ben sikerült, a műtrágya be­szerzése akadozik, de mégis leginkább a „jó idő“ hiány­zik. Ez a munkák megkezdé­sének fő akadálya. A Víz­ügyi Igazgatóság tájékozta­tott bennünket a belvizek helyzetéről: Baranyában je­lenleg 22t>9 katasztrális hol­don van „pangó víz"’. A bel­vizek mielőbbi levezetése ér­dekében teljes kapacitással működnek mind a stabil szi­vattyútelepek, mind a provi­zórikus készülékek — állan­dó figyelőszolgálatot tarta­nak a mezőgazdasági üze­mekkel karöltve. Az utóbbi napokban némileg nőtt a vízzel elárasztott terület, de az eredeti állapotokhoz ké­pest örvendetes javulás ta­pasztalható A műtrágyahelyzetről Sa­lamon Gyula, az AGROKER helyettes igazgatója elmon­dotta, hogy míg 1969-ben a megye üzemei 164 900 tonna vegyes műtrágyát használtak fel, addig 1970-re 221 ezer tonna áll rendelkezésre. Az elmúlt évi január—február hónapokhoz viszonyítva, idén nitrogén tartalmú műtrágyá­ból 5, foszforból 6, káliból 8 százalékkal többet vettek át eddig a termelők. . Sajnos a foszfor-, illetve a káiiigé.ive­ket sem országosan, sem itt a megyében nem tudják ki­elégíteni. Az igényelt meny- nyiségnek mintegy 20—25 százaléka nem érkezett meg. Ez nagy kihatással van a nitrogén műtrágya iránti kei resletre: az üzemek a talaj tápegyensúlyát figyelembe véve — az N—P—K arányt —, sokkal kevesebbet ren­delnek ez utóbbiból mint az elmúlt években. Az AGROKER a gépi igényléseknek eleget tesz: a 26 darab csoroszlyás gabona­vetőgépből 18-at már átvet­tek az üzemek — többek kö­zött a Görösgali Állami Gaz­daság és a gereslaki, sombe- reki, sásdi és bicsérdi tsz-ek. Tegnap érkezett meg az első szállítmány — tizenkét da­rab —•. román SPC—6-os kú- koricavetőgép. A folyamatos érkezés május végére bizto­sítja a vetőgépellátást. A Gabonalfelvásárló és Feldolgozó Vállalat gabona­szerződéseinek megkötése < a befejezés előtt áll: a ter­melőszövetkezetek már meg­kötötték — 10 570 vagon — az állami gazdaságok szerző­déskötését a napokban kez­dik. A termelő üzemek felké­szültek a tavaszi nyitányra: a Bolyi Állami Gazdaságban dolgozik a növényvédő re­pülőgép. Eddig 3000 holdon végezték el a fejtrágyázást, a munka befejezése az idő­járástól függ. A belvizek el­len saját erőből védekeznek, komolyabb problémák a Ká- roly-majorban adódtak. A mohácsi Üj Barázda Tsz-ben az elmaradt őszi munkákat pótolják: a kuko­ricatörés pár nap múlva be­fejeződik, az; őszi szántást 230 holdon kell még elvé­gezni. A tegnapi nappal kez­dődött meg a műtrágyázás — a belvízhelyzet nem veszé­lyes — a géppark nyolcvan százaléka üzemképes. Bicsérden a kukoricabeta- karitás befejezés előtt áll: amikor a talaj állapota meg­engedte kombájnnal is vé­gezték. Jelenleg géppel nem lehet a földekre rámenni, pe­dig a fejtrágyázás, a simító­zás és a vegyszeres gyom­irtás minden előkészülete megtörtént. A géppark kitű­nő (!) állapotban van, e hó­nap 12-én tartják a gépszem­lét. A kölkedieknek egy 38 fos alföldi kukoricatörő brigád segített a betakarításban, de a talaj annyira felengedett, hogy kénytelenek a munkát szüneteltetni. A gépek 50 százaléka használhatatlan ál­lapotban van, fű gond az alkatrészhiány. Műtrágyát si­került a megfelelő mennyi­ségben beszerezni — vető­burgonyát a somberekiek biztosítottak számukra. • Szentiőrincen az elmaradt munkákat befejezték, és minden előkészületet megtet­tek a tavasz fogadására

Next

/
Oldalképek
Tartalom