Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
4 Bunantmt napiö 1970. március 1 MÁRCIUS 3—81: Könyvek feleáron A Széchenyi téri könyvesbolt belseje olyan szombat délután, akár egy zsibvásár. Jó pár ezer könyv halmozódik a sarkokban, az asztalokon, a földön. A bolt teljes hosz- szában húzódnak a leterített alkalmi állványok — készül hétfőre az ideális böngészde, amely minden könyv-árleszállítás elengedhetetlen feltétele. A bolt dolgozói még nem tudják megmondani, hányféle könyvet lehet március 2-től feleáron kapni, hiszen a hivatalos jegyzéken kívül a bolt a saját készletéből kiegészíthette a listát. Márpe- dik a sok száz, s talán több ezer fajta könyvben csak úgy igazodik el kényelmesen a vevő, ha végigböngészheti a könyveket, tehát ha valamennyi szem előtt van. Így, előzetesen mi is csak böngészhetünk a címek között. A versekből „kiszúrhatjuk” Kosztolányi és Szabó Lőrinc műfordításgyűjtemé- nyeit, vagy Miezelaitis verseit, Vergilius összes műveit. A drámák közül a Klasszikus spanyol drámákat, Krúdy Gyula színműveit, vagy Garson Macbird- jét. A regények, prózai művek között szinte lehetetlen a legkisebb felsorolásra is vállalkozni, Dumas műveitől Mikszáthon át Koeppenig, Pausztovszkijig, Szerb Antalig vezet a sor. De olcsóbban lehet három héten át megvásárolni Békés István Legújabb magyar anekdota- kincsét, Feleki László Isten veled atomkor című szatirikus regényét, Kisjó Sándor humoreszkjeit, Somogyi Pál Üjabb pesti dekameronját, Andersen legszebb meséit, a ‘Finokkiót, a Csizmáskandurt, Zelk Zoltán Kócember a -óémahidon című meséskönyvét, Takáts Gyula A tündérhal és a háló című versesmeséjét, a Fiúk évkönyvét, Trencsényi-Waldapfel Görög regéit és Verne Gyula néhány közkedvelt könyvét. Felsorolhatatlan azoknak a kiadványoknak a címe is, amelyek a történelem, régészet, művelődéstörténet, nyelvészet, irodalomtörténet, az útleírások, a színház, film, zene, művészettörténet, szociológia, néprajz, sport és játék széles területeiről szólnak, s amelyeket március 2- től a pécsi könyvesboltokban is feleáron vásárolhatnak meg az érdeklődők. A tavaszi könyvárleszállítások eddigi sikerei indokolják, hogy a hagyománynak megfelelően az idén is az olcsóbb könyvek hónapja legyen március. Miért kevés az üdülőtelek? A tanácsok nem kapnak elég földterületet Megtelnek as üdülőhelyek Szeptemberben Pécsett is megkezdődik a közgazdászképzés Az I. évfolyamra 120 pályázót vesznek fel Mindennap vagy tíz vevő keresi fel az OTP megyei fiókját és üdülőtelket kér. Az eladók válasza a legtöbbször így hangzik: sajnos nincs, elfogyott már. Hogy valóban hiánycikkről van szó, az két számmal is érzékelhető: az elmúlt évben 224 üdülőtelket adtak el Harkányban, a Pécsi-tónál és a többi baranyai üdülőhelyen, s 50C—600 lett volna az igény. Miért van ez így, miért kevés a telek? Erre kerestünk választ négy baranyai üdülőhelyen. Dér László és Dévényi Sándorné OTP-cso- portvezető illetve főelőadó kíséretében. Ök foglalkoznak az OTP-ben az üdülőtelkekkel. Területet kérünk! Az első és legfontosabb megállapítás az volt, hogy azok a körzeti tanácsok, amelyekhez az üdülőhelyek tartoznak, nem mindig jutnak elegendő földterülethez, tehát nincs miből telkeket parcellázni. Különösen Harkányban figyelhető meg ez, ahol a tanács még 1968-ban 54 holdat kért a Villány— Siklósi ÁG-nak a fürdővel szomszédos földjéből. A kért 54 holdból csupán 14-et kapott meg. ebből pedig csak 150 telket lehet kialakítani, ami persze egy-kettőre elfogy majd. Ezért az idén is telekhiánv lesz. Mi sem lenne egyszerűbb, mint kifakadni a gazdaság illetve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ellen, mert ennyire ragaszkodnak a földekhez. Ez azonban nem volna igazságos. Magyarországon még évekkel ezelőtt törvényt hoztak a termőföldek védelmére, mert a mezőgazdasági művelésbe vont terület állandóan szűkül. Magától értetődik, e törvény nem merev, elismeri az elkerülhetetlen igényeket. — Ilyen igényeknek minősíthetők az üdülőtelkek is. Mindenki tudja, hogy — bármennyire kár a termőföldekért — a harkányi üdülőház-övezet a jövőben is terjeszkedni fog. Ezt csak lassítani lehet, megakadályozni nem. Más kérdés, hogy meddig illetve hogyan növekedjék ez az övezet? Már most „megjósolható”, hogy előbb-utóbb korlátozni kell a kisházas beépítési módot, előtérbe kerülnek a több emeletes társasüdülők. Nemcsak azért, mert a termőföld nagy érték, hanem azért is, mert a szélső telkek, házacskák olyan távol kerülnek a falu központtól, hogy csak fáradságos gyalogtúrával lehet ' elérni a fürdőt. A több szin- ; tes beépítés mellett szól a közművesítési igény is. Nem lehet bírni költségekkel, ha az apró víkendházak tengere Siklósig terjeszkedik. Ha a tanács is akarja Ha az üdülőterülettel szomszédos tsz, állami gazdaság vagy kistermelő átadott bizonyos földterületet, akkor szinte minden a körzeti tanácstól függ. A körzeti tanácsok többsége gyorsan megragadja az alkalmat, bár nem mindegyik. A kétféle magatartást Magyarhertelend és Abaliget példáján lehet a leginkább lemérni. Balogh István magyarher- telendi tanácselnök mindent elkövet hogy az üdülőtelepük gyorsan fejlődjék. Üjabb kutat akar fúratni, hogy több termálvízhez jusson, még az idén építtet egy üjabb strandmedencét illetve gyermek- lubickolót, új út készül a leendő víkendházak között stb. Még egészen kicsiny az üdülőtelep, de már a tavasszal átadnak egy új vendéglőt. — Ugyanilyen buzgalommal szerez telkeket is: a múlt évben 37 parcellát értékesítettek, s az év vége felé újabb 40—50-et szeretne eladni. Nem rajta múlik, mikor lehet parcellázni. Kissé más légkör fogadja az embert az abaligeti tanácson, ahol 58 telket akarnak értékesíteni az idén. Mint kiderült, már tavaly is eljuthattak volna a parcellázásig, ha a tanács kezében van az a 270—300 ezer forint. amibe az 58 hold | megvásárlása kerül. Kétségtelen, hogy egy köm j zeti tanács számára 270—300 1 ezer forint igen nagy pénz, j mégis felvetődik: nem lehe- i tett volna valamilyen úton- j módon megszerezni, esetleg hitelt felvenni, hiszen igen nagy a telekkonjunktúra, ez az összeg gyorsan és biztosan visszatérül. Fel is tettük ezt a kérdést, mire ezt a választ kaptuk: nem szeretjük magunkat adósságba verni. Nyilván, senki sem gondolt arra, hogy kockára kell tenni az egész körzeti tanács jövőjét, mégis avval az érzéssel távozott az ember. hogy itt óvatosabbak a kelletténél. Kevés az üdülőhely A telekhiány harmadik oka abban keresendő, hogy több üdülőhely betelt, s már nincs mit felparcellázni. Ez a helyzet pl. Orfűn. ahol már a legmeredekebb hegyoldalt kezdik méregetni, s többé- kevésbé A báli eeten is. ahol viszont a tavak kicsiny mérete miatt nem lehet a végtelenségig terjeszkedni. Az előbb említett 58 telket még „elbírja” a két tó, esetleg még többet is kicsit de sokat már semmiképpen. A Pécsi-tónál a horgászást lehetőségek megőrzése végett kell a telekvásárlási lehetőségeket korlátozni, oda jutottunk tehát, hogy kevés a tavas üdülőhely Pécs körül, j Igaz. a pécsváradi Dombai- j tó még nincs kihasználva, talán a mohács' Duna-partot is lehet még fejleszteni, mindez azonban kevésnek bizonyul, ha a víkendház építési láz így folytatódik. Magyar László Közismert, hogy a közgazdászok iránti kereslet a gazdaságirányítás reformja következtében megnőtt, illetve növekszik. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a mostani helyzet és a várható igények elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a következő években a mostaninál lényegesen 'öbb közgazdászt kell képezni. Mivel a növekvő igényeket a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem még optimális fejlesztési feltételek mellett sem tudja kielégíteni, a közgazdászképzés bővítésére valamilyen más megoldást kellett keresni. Így vetődött fel az a gondolat, hogy a közgazdászképzés másik bázisát vidéken kell megteremteni. Ez azonA dunaszekcsöi takarékszövetkezet új székháza. Eredményes évet zártak a takarékszövetkezetek Az ország első takarékszövetkezete közvetlenül az ellenforradalom után alakult Dunaföldváron. Baranyában elsőként Dunaszekcsőn hoztak létre takarékszövetkezetet 1957. február 2-án 128 alapító taggal. A megye első takarékszövetkezeti betétkönyvével Nyéki Sándor dicsekedhetett. Ma már 230 millió forintot tesz ki a takarékszövetkezetek betétállománya. A betétkönyvek száma rövidesen eléri a 25 ezret. A bolyi takarékszövetkezet a napokban érte el a 30 millió forintos betétállományt. Mágocs és Véménd év végén meghaladta a 20 millió forintot. A megalakulás óta eddig ,106 ezer esetben 495 millió forint kölcsönnel segítették „Feljelentést teszek ismeretlen tettes ellen lopás büntette miatt”'— ezekkel a szavakkal állított be a Pécs Városi Rendőrkapitányságra január 26-án dr. Cs. Lajos, nyugdíjas orvos, Pécs, Semmelweis utca 3. sz. alatti lakos. A következő történetet beszélte el: „Január 25-én reggel 9 órakor vettem észre, hogy rendelőmben lévő szekrényben tartott ruhám belső zsebéből elloptak 4700 forintot, valamint a szekrényben lévő orvosi táskámat. A lakásom soproni zárás — kívül gomb, belül kilincs — azt zárni nem szoktuk... A lopás elkövetésével gyanúsítani senkit nem tudok. Elmondom még, hogy 1970. január 22-én a házban fölöttem lakó nyugalmazott postaigazgatónál valaki a lakásban járt, a lakást feldúlta, de mivel semmit sem vitt el, feljelentést nem tettek N. Ádámné, ugyancsak az épületben lakó, nekem elmondotta. hogy január 22-én délután négy óra körül ment el bevásárolni, akkor látott egy személyt a nyugalmazott posiaigazgatóhoz becsöngetZáriuk biztonságosan a lakásokat! Tolvaj garázdálkodik Pécsett Több ezer forintot vitt el — Előzőleg „terepszemlét“ tart ni, majd 20 perc múlva, amikor visszajött, ugyanaz a személy a mi lakásunkból jött ki...” A feljelentés után a rendőrség megkezdte a vizsgálatot. A tanúként kihallgatott N. Ádámné elmondta, hogy az a bizonyos személy, akit látott: körülbelül 25 év körüli, 165—170 centi magas férfi, szőke, sovány termetű, jól öltözött. Míg folyt a vizsgálat, hasonló bejelentés érkezett február 4-én. A bejelentő: dr. Sz. Jánosné, Pécs, Rákóczi út 73/a szám alatti lakos: „...február 3-án reggel 8 órától délután fél 2-ig terjedő időben a soproni zárral felszerelt lakásomnak az ajtaját ismeretlen tettes kinyitotta, majd a lakásból 4900 forintot ellopott... az egyik szomszédom közölte velem: február 2-án délután egy szőke férfi becsengetett hozzájuk, hogy két fiatalember taxit rendelt, s itt vannak-e? Szomszédom csodálkozva mondta, itt senki sem kért taxit. A bejelentés után a rendőrség ezt az ügyet is megvizsgálta — megállapították: a házból abban az időben nem rendelt taxit senki sem. Most már lényegében a két bejelentést összekapcsolva folytatta a rendőrség a vizsgálatot. Javában folyt a nyomozás, amikor már a harmadik bejelentő tett feljelentést. T. Gergely, Pécs, III. kér. Dombay János u. 4/a sz. alatti lakos elmondotta: február 3-án — amikor a lakásban nem tartózkodott senki — ismeretlen tettes a lakásból 61Ö0 forintot vitt el. A lakás ajtaja ugyancsak soproni zárás. Immár a három ügy „fut” párhuzamosan a rendőrségen. A vizsgálat során rádiókörözést is adtak le, amely eljutott az összes érdekelt szervhez. A körözésre a napokban Budapest Jelentkezett azzal, hogy a leadott személyleírás nagyon hasonlít arra a személyre, aki ellen Budapesten — ugyancsak hasonló módszerrel elkövetett bűncselekmény miatt — több mint tíz feljelentés érkezett. Ez is bizonyítja: nagyon aktív bűnöző garázdálkodik Pécsett Nehogy meglepetés érjen bárkit: zárjuk biztonságosan a lakásokat, különösen a könnyen nyitható soproni zárás ajtókat. A vizsgálatot vezető tiszt mondja: — Akik az épületek lépcsőházaiban a személyleírással megegyező férfit láttak „céltalanul sétálni”, esetleg érdeklődött vagy érdeklődik valaki után — vagy valami ürüggyel becsenget a lakásokba — jelentsék a legközelebbi járőrnek, vagy a közeli rendőrőrsön, illetve a Pécs Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán (telefon 17-43—279 vagy 250-es mellék). tagjaikat a takarékszövetkezetek. Az elmúlt évben ösz- szesen 112 millió forint kölcsönt folyósítottak 19 ezer esetben. Legkedveltebbek a fogyasztási kölcsönök — az elmúlt évben majdnem 44 millió forintot vettek igénybe, de sokan kértek tataro- zási, építési kölcsönöket is, összesen 40 millió forint ösz- szegben. A háztáji gazdaságok segítésére baromfi, nyúl, méhészet, szőlő- és gyümölcstelepítésre pedig 8 millió forintot folyósítottak. A kisiparosok beruházásaira és készletnövelésére több mint negyedmillió forintot adtak. Bevált a hitellevél rendszer is, amelyet 1968-ban vezettek be. Tavaly 3891 hitellevelet váltottak be a takarék- szövetkezeteknél, több mint 22 millió forint értékben. A szövetkezetek javarésze új székházban működik, a 19 takarékszövetkezet közül a elmúlt években 11 költözött új székházba, öt helyen pedig a meglévő épületet korszerűsítették. Mágocson és Űjpetrén az elmúlt évben kezdtek új székház építéséhez, melyet az alkotmány ünnepén adnak át. A kirendeltségek közül is már 3 egység új székházzal működik. Ez évben újabb kikirendeltségeket építenek Szederkényben, Kaposszekcsőn, Nagyharsányban, Szabadszentkirályon és Hidason. A takarékszövetkezetek a beruházásokra, hálózatuk korszerűsítésére eddig mintegy 7 millió forintot költöttek. A megyében elsőként megalakult dunaszekcsői takarék- szövetkezet új székházát a közelmúltban adták át, melyet a helyi ÁFÉSZ, a tanács és a takarékszövetkezet közösen épített közel egymillió forintos költséggel. A takarékszövetkezetek jól zárták az elmúlt évet. össz- nyereségük meghaladta a 2,5 millió forintot. Ez évben a szövetkezetek a betétgyűjtés, a kölcsönfolyósítás, a totólottó árusítás és biztosítási tevékenység mellett nagyobb szerepet kapnak a társasutazások szervezésében is. Lukács József ban egyben szükségesség is, mert a közgazdászhiány vidéken permanens, főleg annak következtében, hogy az 1948 óta végzett közgazdászok több mint 60 százaléka Budapesten helyezkedett eL A döntés előkészítése során több város személyi és tárgyi feltételeit vizsgálták meg, figyelembe véve a hallgatói utánpótlás és a végzett közgazdászok iránti szükségletek várható alakulását is. Mindezek alapján úgy látták, hogy a vidéki közgazdászképzés új bázisának legreálisabb feltételei Pécsett találhatók meg. Figyelembe vették azt is, hogy Pécsett a felsőfokú képzésnek nagy hagyományai vannak és jelenleg is a Dél-Dunántúl legjelentősebb oktatási központja, szellemi és kulturális élete pedig az egész régióra nagy vonzást gyakorol. E körzet magas színvonalon oktató középiskolákkal rendelkezik, amelyek biztosítják a rend- ! szeres hallgatói utánpótlást, ipari, mezőgazdasági és ke- j reskedelmi vállalatai pedig a | gyakorlati képzést teszik lehetővé és a végzett közgazdászok jelentős részét foglalkoztathatják majd. így a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Pécsett létesített egy kihelyezett tagozatot, amelynek nappali tagozatán szeptemberben megkezdődik az oktatás. A felvételi vizsgákat ebben az évben Budapesten teszik le a pályázók, tehát jelentkezési lapjukat is oda kell beküldeni, feltüntetve, hogy a tanulmányaikat Pécsett kívánják folytatni. Ebben az évben 120 pályázót vehetünk feL Az I. évfolyamon még egységes és általános képzés folyik. Akik az évet sikeresen zárják le, azok szakot választanak, mert a II. évfolyamon tanulmányaikat már két szakon folytathatják. A népgazdasági tervezéssel és elemzéssel foglalkozó szakon a hallgatók viszonylag erős közgazdasági-elméleti és gazdaságpolitikai képzést kapnak és megismerkednek a modern matematikai módszerekkel. Az ezen a szakon tanuló hallgatók főleg a vállalati tervezői és elemzői munkában, illetve az üzemszervezői feladatokban lesznek jártasak. A másik szakon piacszervezési (marketing) feladatok ellátására készülhetnek feL Itt tehát olyan közgazdászokat képeznek, akiit képesek a megfelelő piaci információ- szerzés megtervezésére és ki tudják dolgozni egy gazdasági egység értékesítési stratégiáját és taktikáját Látható tehát, hogy a vállalati önálló gazdálkodás éa az aktív piac létrejötte kifejezésre jut az oktatási célkitűzések meghatározásában is. A III. évfolyamon minden hallgató újabb választás elé kerül, mert különböző szakágazatok között válogathat, képességeitől és érdeklődési körétől függően. Ugyanis mindkét szak hallgatói a III. évtől kezdve választhatják ki pl. azt a népgazdasági ágat (ipar, kereskedelem. mező- gazdaság stb.), ahol tervező vagy piacszervező közgazdászként kívánnak tevékenykedni. A kötelező óraszám mindkét szakon viszonylag nem sok (20—22), mert hisz a cél az, hogy a hallgatók minél többet tanulhassanak önállóan készségeik fejlesztése érdekében. Dr. Hoóz István egyetemi tanár, tagozatvezető
