Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
1970. március 1. mtir» <ru mopio 3 Mi a helyzet a másodállásoknál? SE a helyzet a másodállásoknál és mellékfoglalkozásoknál? Valóban olyan / sötét a kép, mint a közvélemény körében elterjedt? A többi között erre is választ adott pénteken a Megyei és Pécsi városi Tanács vb-ának együttes ülése. Mint ismert, nem először kerül napirendre ez a téma. a Népi Ellenőrzési Bizottság és SZMT ugyanis — a megyei párt-végrehajtó- Mzottság javaslatára — már foglalkozott evvel a problémával. Eltitkolták a munkaviszonyt Az együttes ülés résztvevői olyan jelentést kaptak a kezűkbe. amely világos választ ad arra. hogy a megye és város 23 tanácsi vállalatánál, 21 tanácsi intézményénél, a különböző szintű tanácsi apparátusoknál — megye, városok. kerületek, járások — hány személynek van másodállása, mennyi az ebből származó jövedelme stb. Amint kiderült, nincs minden rendben, különösen a magántervezőknél. A tanácsi vállalatoknál, apparátusoknál dolgozó szakembereknek engedélyt kellett volna kér- niök feletteseiktől, hogy magántervezői tevékenységet végezzenek, a többség azonban ezt elmulasztotta. Egyesek a felmérés során nem vallották be őszintén, hogy mennyi jövedelmük van a magántervezésből. Más hibák Is napvilágra kerültek a vita során. Akadnak olyan személyek, akik a kiszállások 60—70 százalékát nem a hivatali munka, hanem a mellékfoglalkozás miatt bonyolítják le, 180— 200 forintos telefonszámlákkal terhelik meg a vállalatukat stb. Az. együttes ülés határozatot hozott arról, hogy & jövőben fel kell lépni az Ilyen jelenségek ellen. Hamis hírek és a valóság Ez van hát a mérleg egyik serpenyőjében. A másikban azt találjuk, hogy a tanácsi apparátusban dolgozók nem egészen 9 százalékának van A többség hasznos munkát végez Be kell tartani a törvényes előírásokat csak másodállása illetve mellékfoglalkozása, s az ebből származó jövedelem mindössze 3 százaléknál haladja meg a havi ezer forintot. Hasonló tapasztalatokra tett szert az SZMT is, amely a város és megye 110 vállalatánál végzett e szempontból felméréseket. E számokból kitűnik, hogy a másodállások és mellékfoglalkozások terén korántsem olyan sötét a helyzet, mint a közvélemény körében elterjedt, sőt: egyáltalán nem nevezhető sötétnek. Hamis kép alakul ki tehát abban a személyben, aki a szélsőséges esetekből akar levonni általános érvényű következtetéseket írásos engedéllyel A Megyei és Városi Tanács vb. és az SZMT egyaránt arra a megállapításra jutott, hogy a másodállásban foglalkozó személyek nagy többsége hasznos. népgazdasági szempontból szükséges munkát végez, s a legtöbb helyen nem is lehetne megszüntetni e tevékenységet. Nem lehet például megtiltani a tanácsoknál dolgozó mérnököknek. orvosoknak, pedagógusoknak, hogy — «mellékfoglalkozásként gyakorlati tevékenységet is folytassanak, hiszen enélkül elfelejtenék a szakmájukat. Nem lenne célszerű a napi 1—2 órás rendelés kedvéért például főfoglalkozású röntgen-szakorvost alkalmazni a kislétszá- mú kórházakban. Hasonló a helyzet a másodállásban foglalkoztatott tsz-jogászoknál is. Az együttes ülés rámutatott arra. hogy még az iskolákban folyó esti és levelező oktatást is meg kellene szüntetni. ha ad abszurdum vin- nők ezt a témát. Az elmondottakból világosan megállapítható, hogy senki sem akar „hadjáratot” indítani azok ellen, akik másodállást. vagy mellékfoglalkozást vállaltak, csupán arról van szó, hogy a szükséges mértékre kell szűkíteni illetve törvényes keretek között kell folytatni e tevékenységet. Más szavakkal: írásos engedélyt kell kérni a felettesektől, be kell vezetni a munkakönyvbé a megfelelő adatokat, nyilván kell tartani az így szerzett jövedelmeket, meg kell állapítani, hogy a másodállás nem összeférhetetlen-e a főfoglalkozású munkakörrel. A vállalatoknál és intézményeknél egyébként a múlt év végén hozzáfogtak a másodállások és mellékfoglalkozások felülvizsgálatához illetve törvényes rendezéséhez. A munkában részt vesznek a vállalati szakszervezeti szervek is. A magyar szocialista egészségügy 25 évét ünnepelve a Komarov Gimnázium vöröskeresztes ülést rendezett. \ tanácskozáson részt- vettek a város középiskolai Vöröskereszt küldöttei, valamint a ÜL ! kerület általános iskolás vöröskeresztesei is. Ott volt a tanácskozáson I dr. Páter János professzor, a Közegészségtani Intézet igazgatója és Stefanies János főorvos, a Városi Tanács egészségügyi osztásának helyettes vezetője. Repülő a búzatáblák fölött Magyar vitamingyár Indiában Jól halad annak a nagy gyógyszerüzemnek az építése, amelyet a Kőbányai Gyógyszerárugyár közreműködésével létesítenek Indiában — ezzel a hírrel érkezett haza a helyszínről Pillich Lajos, a gyár műszaki igazgatóhelyettese. Az üzem indiai—magyar közös vállalkozásként Gujarat tartományban, Bombaytől mintegy 300 kilométernyire, Vapi községben épül. Az épületeket a magyar szakemberekkel egyetértésben indiaiak tervezték és építik, az üzem fölszerelését pedig az eredeti, szabadalmazott magyar technológiához szükséges berendezésekkel, magyar szakemberek készítik elő és a berendezések egy részét Magyarország szállítja. Egy órára 3300 forintot fizetnek ♦ A gépállomás teljes kapacitását lekötötték „Tankol” a repülőgép Pontosan ötpercenként húz el a tsz-major felett a sárga repülőgép. Alacsonyan száll jövet is, menet is. A gép a szalántai termelőszövetkezet gabonatáblája felett üríti terhét, mi pedig ezalatt a po- gányi Tavasz Termelőszövetkezet főagronómusával, Lenkei Imrével arról beszélgetünk, hogyan is jártak ők idén a repülőgéppel. — Amióta megjelent a megyében, a szokásos formák szerint minden évben leszerződtünk a Repülőgépes Növényvédő Állomással ka- tasztrális holdakra és meghatározott munkafajtákra. Soha nem volt semmi baj, elégedettek is voltunk munkájukkal, és mi erre rendezkedtünk be. Idén is idejében bejelentettük az igényünket, amire azt a választ kaptuk, hogy géphiány miatt nem tudják kielégíteni.- Oj szerződéses forma? Fiatal műszakiak klubja — Eleinte féltem a műszaki klub megalakításától, — kezdi a beszélgetést Müller Gyula KISZ-tit- kár. — Tavaly februárban határoztuk el, hogy életre hívunk egy olyan fórumot, ahol a fiatal műszakiak továbbképzését próbáljuk megoldani. Három hét múlva a KISZ csúcsvezetőségi ülésen elém tettek egy programtervezetet. Erre azt mondtam: ha a felét megcsináljátok, minden elismerésem a tiétek! A Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa keretében működő Széchenyi- aknai klub azóta kitűnően működik. A klubot október harmadikén megalakították és két-háromhetenként tartanak egy-egy foglalkozást. — Azt szerettük volna, — veszi át a szót Szeibert Gyula vágathajtó technológus, — hogy az eddig szervezett TiT-előadások helyett egy saját témákat feldolgozó — itt ezalatt a saját, üzemen belüli problémáinkat, feladatainkat értem — fórumot alakítsunk. Az előző előadásokra eleinte még eljöttek, de később csak az előadói díjakat fizettük ki. Az időpontok sem voltak alkalmasak, a témák pedig... — És azóta történt változás? — Az előadások fő témacsoportját a „házunktá- ja” megismertetésének szenteltük. Mert ahhoz, hogy megfelelő tájékoztatást adjunk mondjuk például a fejtési gépesítéstől, meg kell ismertetnünk az emberekkel azt is, hogy miként is állunk ezzel itt Pécsbányán ? Éppen ezért, egyelőre a régebben itt dolgozó és a körülményeket jól ismerő munkatársainkat kértük fel előadóknak. — Melyik volt a legjobban sikerült klub-est? — Nehéz választani. Talán arról mondanék néhány szót, hogy mit is dolgozunk fel, milyen témák kerülnek napirendre? Mecsek és Péesbánya földtana címmel Bimbó Mihály bányamérnökünk tartott egy érdekes tájékoztatót, de jól sikerült Meszarics János bányamester feltárási tevékenységről tartott előadása is. Áz előadásokat rendszerint filmvetítéssel egybekötve tartjuk. A klub keretében bonyolítottuk le idén, üzemi szinten a kiváló vájár mozgalmat is. A műszaki klub működéséről befejezésül talán még annyit, hogy a munkájában résztvevő fiatal újítók az akna szellőztetésének új rendszerét kidolgozták — ez havi harmincötezer forint megtakarítást eredményezett. A fejtési gépesítésről tartott előadás pedig sok új ötlet és elképzelés kovácsa lett. A témával már üzemi szinten is foglalkoznak. — Igen. Eddig a kihelyezett gépnek ők keresték a munkát, most egész évre bérbeadják annak, aki az előírt légiórát kifizeti. Egyetlen termelőszövetkezetnek ez nem kifizetődő. — És ez, ami itt repül felettünk? — Az csak kölcsönben van itt Öcsényből. Az ottani termelőszövetkezet bérli, de a belvíz miatt nem tudja használni. Mi is ezzel szeretnénk elvégeztetni a fejtrágyázást, de nem tudjuk, meddig maradhat itt. — Más lehetőség nincs a megyében? — A Bolyi Állami Gazdaság bérel gépet, de nem tudják kölcsönadni. — Mi lesz, ha nem tudnak géphez jutni? — Meg kell erősíteni földi bázisunkat. Amióta az RNÁ- val dolgoztatunk, nem fordítottunk erre különösebb gondot, annyira bíztunk ebben a korszerű módszerben. Űj gépeket kellene beszereznünk, például műtrágyaszórót, amit az AGROKER egyelőre nem tud szállítani. Baranyában a pogányin és a szalántain kívül az egyhá- zaskozári, a kaposszekcsői, a mohácsi-szigeti és a mágocsi termelőszövetkezet, valamint a pécsi, a bolyi és a szente- gáti áll. gazdaság vette eddig igénybe az RNÁ szolgáltatását. Közülük idén egyedül a Bolyi Állami Gazdaság bérel gépet. A többi? Feltehetően a pogányihoz hasonlóan most keresi a megoldást. Vajon nem lett volna érdemes tár- sulniok és közösen bérelni gépet? — Múlt pénteken jött a gép — mondja Stibics Tivadar, a szalántai termelőszövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője, aki a gép rakodását ellenőrzi. — Légióránként 3300 forintot fizetünk, de igyekszünk is kihasználni Ha jól megy, hét-nyolc fordulót is meg tud tenni óránként. A Repülőgépes Növényvédő Állomás nyilván saját üzleti szempontjaira volt tekintettel, amikor új szerződési formát vezetett be. Korábban az RNÁ kereste a partnereket, és az igénybevevőknek eddig nem is volt okuk a panaszra. Évről évre sok ügyféllel álltak kapcsolatban, ezt bizonyítja a baranyai példa is. Most már csak annyival, ahány gép van. Mennyivel egyszerűbb ez így. A bérbe- vett gép kihasználásáról pedig gondoskodjék a bérlő. No de ne vágjunk a dolgok elébe, hallgassuk meg az RNÁ álláspontját is. Nagy Bálinttól, a Repülőgépes Növényvédő Állomás főmérnökétől kértünk tájékoztatást: — Az igények messze meghaladják a lehetőséget, ezért részesítjük előnyben azokat, akik egész évre lekötik a gépet. Időbéres rendszert vezettünk be. A bérlő típustól és teherbírástól függően 340 —380 repült órára veszi igénybe a gépet és ezért 2720— 4200 forintot fizet óránként. Az a véleményünk, hogy így jobban biztosíthatjuk a gép kihasználtságát Repülőgépeink élettartama korlátozott, bizonyos számú év alatt ki kell belőle hozni, amit csak lehet. — Idén lehet-e még szerződni? — Már minden kapacitásunkat lekötöttük. H. I. Űj vili»»«»«* vezeték í Siklós és Beremend között I Húszmillió | villanyhálózat bővítésére Baranya megye minden j településén ég már a vil-' í lány, a hálózat bővítésére, korszerűsítésére azonban még sok helyütt szükség van. Ez a munka tulajdonképpen időtlen Időkig folytatódik. Fokozatosan ki kell cserélni az elöregedett 'hálózatokat, és a terebélyesedő községek új házsoraihoz, lakótelepeihez is el kell vinni a villamos energiát. Krauter Miklósnak, a DÉDÁSZ műszaki kereskedelmi osztályvezetőjének tájékoztatása szerint a vállalat 1970-ben — saját beruházásból — mintegy húszmillió forintot fordít hálózatfejlesztésre a Baranya megyei községekben. A legtöbbet Siklós kapja az idén: 7,2 millió forintos költséggel befejezik az elmúlt évben elkezdett tranzsformátor- állomás megépítését, korszerű — két rendszerű — villamosvezetéket húznak Siklós és Beremend között. amely több mint ötmillió forintba kerül, jelentős hálózatfejlesztés lesz a Dózsa György utcában. A tervekből nem maradtak ki a kővágószöllő- siek sem. Ebben az évben új transzformátorállomás és több kilométer hosszúságú vezeték épül az új lakótelepen. A tervezett munkák értéke az előzetes számítások szerint meghaladja az egymilliót. Jelentős hálózatfejlesztésre készülnek Pécsváradoii' Kozármislenyben, Szabadszentkirályon és Bo- dán. Pécsváradon 700 ezer, a többi három községben félmillió forintot fordít a DÉDÁSZ korszerűsítésre és a vezetékek bővítésére. A felsoroltakon kívül még több Baranya megyei községben végez kisebb- nagyobb korrekciókat a vállalat. A DÉDÁSZ saját anyagi erőin kívül, a lakosság villamosenergia-ellátásá- nak javítására egymillió forint körüli összeg jut. Ebből Sellyén a Széchenyi, Ifjúság és Kun Béla utcán hálózatbővítést hajtanak végre, 180 ezer forint jut a szentlőrinci újtelep villamosítására, ugyanennyi a bolyi Park utca vezetékeinek meghosszabbítására. Az idei tervekben szerepel az abaligéti víkend telep villamoshálózat bővítése is. A kedvelt hétvégi pihenőhelyen kilenc- száz méter hosszú új vezeték készül, 300 ezer forintos ráfordítással. ^ _ Értékes könyveket kínál a Kossuth Könyvkiadó Hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulójára értékes könyvekkel és kiadványokkal lepi meg olvasóit a Kossuth Könyvkiadó. A Könyvpropaganda Bizottság, amely az MSZMP Baranya megyei Bizottsága propaganda és művelődési osztálya és a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége mellett működik, legutóbbi ülésén abban állapodott meg. hogy az évfordulókra megjelenő több mint húsz könyv propagandáját kiemelten végzi. A könyvek között figyelmet érdemel Nemes Dezső: A lenini eszmék ereje című alkotó megemlékezése Leninről. Ez a mű egyszerre jelenik meg Moszkvában é! Budapesten. A Kossuth Könyvkiadó 1970-ben másodszor indítja útjára a 10+1 akciót. Tű meghatározott könyv borítójának belső részén egytől tízig számozva levágható szelvény lesz. Ezeket a szelvényeket bármelyik öt könyt megvásárlója az akció során, összegyűjtve beküldheti a Kossuth Könyvkiadóhoz, — ahonnan egy 50 forintos utalványt, valamint az akció során megjelenő tíz kiadvány megvásárlása esetén 100 forintos utalványt kap. s ez tetszés szerint beváltható, többi között Zsukov: Emlékek. gondolatok című világhírű memoárjára is.
