Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

1970. március 26. utmammi napin Baranya az utolsó helyen Küzdelem a csecsemőhalandóság ellen Ajándék az iskolásoknak Baranya megye a csecse­mőhalandóság tekintetében a felszabadulás előtt és közvet­lenül utána az ország leg­jobb megyéi között volt. Ahogy azonban országszerte fejlődött a csecsemőhalandó­ság elleni küzdelem, az 50-es évektől kezdve Baranya mel­lett fokozatosan „elhúzott” valamennyi többi megye, s noha itt is kimutatható a lassú csökkenés, az utóbbi tíz évben Baranya csaknem mindig az utolsó helyen állt. A nemrégiben megalakult megyei Egészségügyi Koordi­nációs Bizottság e tények miatt tűzte mindjárt első ülésének napirendjére a kér­dést. A témát a Megyei Ta­nács egészségügyi osztálya dolgozta ki, alapos előkészü­letek és felmérések után. Mi okozza ezt a helyzetet? Hogy milyen súlyos kér­désről van szó, mutatja egy összehasonlítható adat: az országos átlag a csecsemő- halálozásban 1968-ban 35.7 ezrelék volt, Baranyában ez­zel szemben 42.8, (69-ben 39.5 ezrelék). Holott a védőnői szolgálattól az ágylétszámo­kig alig akad olyan feltétel, amelyben a megye jelentősen le lenne maradva más megyék mögött. A szülések 98 százaléka Baranyában in­tézetben történik ma már. A csecsemőhalálozások túl­nyomó része koraszülöttekből adódikl A késői csecsemő- halálozásoknak is (a 30 nap­nál idősebb csecsemőkről van szó) több mint a fele kora­szülöttekből tevődik ki. Baranya megye települési viszonyaiban rejlik az egyik ok. Ha az orvosi körzeteket nézzük: 46 körzetnek három vagy annál kevesebb községe van. a másik 46 - körzetnek viszont 4—8, kisebb részben tíznél is . több községet kell ellátnia. Íéíehleg 51 község­nek nincs bekötőútja, ami azt jelenti, hogy télen gépkocsi­val lehetetlen a megközelíté­se. A települések kétharma­dában nem működik körzeti orvos és egészségügyi szol­gálat, a szakorvosi ellátás — ez esetben a terhesgondozás — hatékonyságát alaposan csökkenti, hogy egy szakor­vosra olykor 50—60 község esik. Növelte a magas cse­csemőhalandóságot, hogy 1961- től 1968-ig a megyei kórház­nak nem volt szülészeti osz­tálya, az ápolási napok szá­ma a szülészeten és a gyer­mekgyógyászaton is alacsony volt, s mivel terhespatholó- giai osztály sem volt, az or­vosi ellenőrzésre szoruló ter­heseket nem minden esetben tudták kórházban elhelyezni, a koraszülöttek szállítása megoldatlan, korszerűtlen volt, a koraszülötteket egy utógondozó hiánya miatt kénytelenek voltak idő előtt hazaadni. Másrészt Baranyában a születések száma tíz év alatt országos viszonylatban a leg­nagyobb csökkenést mutatja (4607 — tavaly 4253) szem­ben a terhességmegszakítá­sok ugyanezen idő alatt meg­kétszereződött számával! Je­lenleg a megszakított terhes­ségek és a szülések száma csaknem egyforma. A kora­szülések száma ezzel párhu­zamosan 10.4 százalékról majdnem 13 százalékra nőtt. Az összefüggést tudományo­san is kimutatták. Baranyában továbbá az összlakosság 4 6 százaléka ci­gány, szemben azzal a tény­nyel. hogy Magyarországon ez a szám csak 2 százalék. A számok — amelyeknek részletezését most mellőzzük — ékesen mutatják, hogy a cigány csecsemőhalálozások magas száma nagy teherté­tele Baranya megyének. Amit már tettek és ami még hátravan Külön vizsgálat folyt mind­azokról a komplex tényezők­ről, amelyek a terhesség le­folyására, a szülés körülmé­nyeire és 1 éves korig a csecsemőkre hatnak a megye különféle tájegységeiben, il­letve lakossági rétegeiben. Együtt vizsgálva valamennyi problémát, a megyében egy sor kérdést máris megoldot­tak. Egyrészt bevezették a centrális terhesgondozást, ami­nek lényege az, hogy kijelölt napokon több társszakorvos részvételével valósítják meg egy-egy terület terhes anyái­nak szakszerű ellátását. „Re­gionális Anyák Iskoláját” szerveztek, korszerűsítették a védőnői szolgálatot. Fontos lépés volt az újszülöttek, fő­leg a koraszülöttek szállításá­nak korszerűsítése, amelyet ez év januárjától kezdtek, s amelynek egyik feltétele, hogy a megyei egészségügyi osztály főfoglalkozású gyer­mekszakorvost adott a Gyer­mekklinikának, aki a szállí­tással kapcsolatos feladatokat ellátja. A további lépés az lenne, ha egy külön erre a célra szolgáló, még moder­nebb berendezésekkel ellátott mentőautó végezné a szállí­tást, s csakis az újszülöttek klinika mostani koraszülött osztálya látná el továbbra is az akut. intenzív feladatokat, s az elfekvő, csak biztonsági okokból benntartott kora­szülötteket, akiknek jelenléte a többiekre nézve fertőzési forrás is. a létesítendő kora­szülött elfekvőben kell el­helyezni. Az anya- és cse­csemővédelmi hálózatot pedig a lehetőségek maximális ki­használásával gyorsított ütem­ben kell fejleszteni, a ter­hességmegszakítások magas száma következtében sürgő­sen és szervezetten ki kell alakítani a megye nővédelmi tanácsadóit. A sok részfeladat mellett mindenekelőtt az életben ma­radt csecsemők figyelemmel kísérése, a veszélyeztetettség pontos ismerete és az időben történő közbelépés a cél, ez azonban sokszor már nem csupán egészségügyi, hanem társadalmi feladat is. Külön témakört jelentene annak felkutatása, amire már utal­tunk: hogy Baranyában több gyermek él veszélyeztetett, nem megfelelő. elégtelen környezetben, mint másutt, erre utal az a szám is, amely szerint Baranya megyében évek óta a legmagasabb az állami gondozásba vétel ará­nyé. A felmérések szerint, mintegy 100 egy éven aluli csecsemő él a megyében most is olyan körülmények között. Hogy legalább átme­netileg csecsemőotthonban kellene elhelyezni őket A csecsemőotthoni férőhelyek alakulása sem megnyugtató, hiszen 1960-ban 10O férőhely, ma 170 férőhely áll rendel­kezésre, de 50 férőhely Tolna megyéé. így ezzel a fejlő­déssel nem lehetünk elége­dettek. <H) Kedves ünnepség színhelye volt tegnap délután a Pécs- szabolcs bányatelepi általá­nos iskola. A patronáló üze­mek szocialista munkabri­gádjai által társadalmi mun­kában készült létesítménye­ket adták át az iskola ta­nulóinak, vezetőinek. A fizikai dolgozó szülők gyermekeinek megsegítésére Baranyában és Pécsett első­ként megszervezett egészna­pos iskola a Hőerőmű dol­gozóitól fizikai-kémiai elő­adót és központi fűtésű üveg­házat kaptak. Az István- aknai bányászok játszótéri felszereléssel kedveskedtek, a kisiparosok televízióval lepték meg az iskolát. Felszerelést adományoztak a Porcelán- gyár és az Erdőgazdaság ár­pádtetői erdészetének patro­náló brigádjai is. Szovjet ösztöndíjasok találkozója Az MSZBT és a Hazafias Népfront megyei elnöksége ez év folyamán megrendezi a Baranya megyében dolgozó volt szovjet ösztöndíjasok találkozóját. Akik’ a Szovjet­unióban végezték tanulmá­nyaikat és jelenleg Pécsett, vagy a megye területén dol­goznak, április 10-ig közöl­jék levélben vagy telefonon a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkárságá­val (Pécs, Széchenyi tér 18., telefon 14-56) nevüket, lakcí­müket, beosztásukat, munka­helyüket, valamint azt, hogy melyik évben és melyik szov­jet egyetemen végeztek. Első hallásra kissé különös megbízást kapott Dénesi Ödön Ybl-díjas tervező és kollektívája: készítsenek re­konstrukciós tervet Űjme- csekaljáról. Egy olyan — 25 ezer lakosú, tehát közel Szek- szárd nagyságú — városrész­ről, melyet 14—15 évvel ez­előtt kezdtek tervezni, mely­nek építése még ma sem fe­jeződött be teljesen. Mi szük­ség van erre, s mit fog tar­talmazni az a terv? — tettük fel a kérdést Dénesi Ödön, illetve Papp József tervező- mérnöknek és Müller Márta kertészeti tervezőnek. Újabb parkolóhelyek A kérdés azért is jogos, mert Dénesi Ödön e város­rész megtervezéséért kapott annak idején Ybl-díjat, mun­káját tehát kiemelkedő alko­tásnak tartották. S ma ugyan­ez a Dénesi Ödön irányítá­sával folyik a rekonstrukciós terv készítése is. Ugyan miért? — Egyszerű a válasz — mondja Dénesi Ödön. — Ami abban az időben jó volt, ma már nem az. Bár a tervező­nek hivatása, kötelessége elő­re látni, annyira jövőbe látó az sem lehet, hogy pontosan tudja, mi lesz tizenöt év múl­va. Nézzük például a gépko­csikat! Tizenöt esztendővel ezelőtt 20 ezer állami és né­hány ezer magán-személyau­tót tartottak nyilván az or­szágban, ma pedig több mint negyedmilliót Ki tudta, ki sejtette ezt? Ami pedig a kérdés sze­mélyi vonatkozását illeti: nyilván, az tudja a legjobb re­konstrukciós tervet készíteni, A közkegyelmi rendelet új vonásai Beszélgetés a Megyei Bíróság elnökével védelem szempontjából nél­külözhetetlen terhespatholó- giai osztályok kialakítását máris megkezdték a megyei, illetve a komlói kórházban. A szakorvosi hálózat bővíté­se, a szülészeti osztályok fel­szerelésének modernizálása és még néhány intézkedés bizo­nyítja. hogy a feltételek már­is jobbak. Egy legalább 30 ágyas ko­raszülött utógondozóra azon­ban okvetlenül szükség len­ne ahhoz, hogy az ún. ve­szélyeztetett csecsemőket ne kelljen idő előtt kiadni. A javaslat szerint a Gyermek­Az Elnöki Tanács által ki­bocsátott közkegyelmi rendel­kezés széles körben keltett nagy érdeklődést. Lapunkhoz is számos kérdés érkezett a közkegyelem gyakorlati al­kalmazásáról. A kérdésekkel felkerestük dr. Csiky Ottót, a Pécsi Megyei Bíróság elnö­két. — A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa az el­múlt huszonöt év alatt már eddig is számos alkalommal élt a megbocsátás alkotmá­nyos lehetőségével. A jelen­legi közkegyelemnek a ko­rábbiakhoz képest milyen új vonásai vannak? — A közkegyelem eléggé széles bűncselekmény kategó­riákra terjed ki. A közkegyel­mek úgyszólván szokásos vo­nása, hogy kivételeket is tar­talmaznak. Újszerű azonban, hogy a törvényerejű rendelet jogpolitikai elveinknek meg­Húsvétra készülnek a Húsipari Vállalat dolgozó!. 670 mázsa sonkát, csülköt és combhúst hoznak forgalomba az ünnepek előtt Baranyában és Tolnában. Képünkön Bene János művezető minőségi ellenőrzést tart a sonkasoronu felelően nagyon körültekin­tően differenciák A közvéle­ményt megnyugtathatja: a szabatosan felsorolt kivételek nemcsak azokat zárják ki a közkegyelem gyakorlásából, akik korábban szándékos bűntett miatt a rendelkezés­ben írt határidőn belül szán­dékos bűntett miatt szabad­ságvesztésre voltak ítélve, ezek az úgynevezett „vissza­esők”, hanem nem terjed ki azokra sem a kegyelem, akik a társadalomra különlegesen veszélyes magatartást tanúsí­tottak. Nem terjed ki a ke­gyelem a legsúlyosabb poli­tikai bűncselekmények, to­vábbá a közvéleményt leg­inkább felháborító bűncselek­mények elkövetőire. Így tehát nem vonatkozik a szándékos emberölés, a szándékos súlyos testi sértés, a garázdaság miatt indult el­járásokra. A hivatalos sze­mély elleni erőszakot elköve­tő vádlott éppúgy nem men­tesülhet, miként a nemi er­kölcs ellen támadó személy. Nem terjed ki a kegyelem a rablás elkövetőire, továbbá azokra sem, akik a közleke­dés elleni legsúlyosabb bűn- cselekményt követték el, pél­dául szándékos közveszély- okozásra. Kiterjed viszont a kegyelem az úgynevezett gon­datlan jellegű közlekedési bűncselekmények elkövetőire, ha egyébként nincsenek ki­záró feltételek. Űj vonósa a rendeletnek, hogy az a vádlott, akire el­járási kegyelem érvényesül­ne, ha úgy érzi, hogy ártat­lan, a megszüntető határo­zattal szemben kérheti a bűnvádi eljárás lefolytatását Ez azért van így, mert nem mindegy, hogy az ártatlan személy a bűnvádi eljárás alól kegyelem következtében mentesül-e, vagy bűncselek­mény hiánya miatt mentik fel. Újszerű vonása: kiterjed az úgynevezett magánvádas cselekményekre, mint pél­dául könnyű testi sértés, be­csületsértés. Ilyen esetben azonban a kegyelemben ré­szesült személy, ha nem haj­landó a magánvádló költsé­geit megtéríteni, kérheti az eljárás lefolytatását Ha fel­mentik, bűnügyi költséget nem viseL — A rendelet egyrészt azok­nak ad kegyelmet, akiket a bíróságok már jogerősen el­ítéltek, másrészt azoknak, i akiket a rendelet hatálybalé- j pése előtt elkövetett bűncse- ! lekményük miatt még nem vontak felelősségre. Kiterjed-e a rendelet azokra, akiknek bűnügye jelenleg van nyomo­zati szakban? — Az eljárási kegyelem i következtében a nyomozóha­tóság megszünteti a nyomo­zást, vagy megtagadja azt, ha a bűntettre a törvény egy évet meg nem haladó sza­badságvesztést, javító-nevelő munkát, vagy pénzbüntetést rendel alkalmazni. Megszün­tethető a nyomozás akkor is, ha előreláthatólag 1 évnél nem súlyosabb szabadság- vesztés kerülne a bíróság ál­tal kiszabásra. Kivételek itt is vannak: kegyelem alá nem vonható az, akire — ha már jogerősen elítélték volna — nem terjedne ki a törvény- erejű rendelet. így garázda­ság, vagy súlyos testi sértés, stb. miatt a nyomozás, majd a bírósági eljárás folytatódik. — Milyen ütemben hajtható végre a közkegyelem? — A bíróságok legelső fel­adata: a szabadságvesztésüket töltő, de közkegyelemben ré­szesülő elítéltek mielőbb sza­baduljanak. A megye terüle­tén ez már a héten megtör­ténik. Az eljáró bírósági ta­nácsok feltehetően április 4-e előtt az eljárási kegyelemről szóló határozatokat is meg­hozzák és a nagy ünnep előtt az eljárások megszüntetésére sor kerülhet. Ez igen nagy feladatot hárít a hatóságok­ra. Éppen ezért a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól történő mentesítések el­bírálására már csak valami­vel később kerülhet sor. A rehabilitációt az elítélteknek a bíróságtól kérnie kell és a bíróság a kérelem alapján jár majd el. Garay Ferenc aki a városrész eredeti tervét is megalkotta. Ezért lett Dé­nesi Ödön e munka irányító tervezője. Visszatérve az autókra: a gépkocsik számának rohamos növekedése miatt felül kell vizsgálni Újmecsekalja egész úthálózatát. Már most látha­tó ugyanis, hogy a keskeny belső utak miatt nem lesz elég parkolóhely, szélesítésekre és más jellegű, kisebb-nagyobb korrekciókra lesz szükség. Több fa meg sövény Külön fejezetet képez a tervben a fásítás, melyet Mül­ler Mártára bíztak. Amint a tervezők felméréseiből kide­rült, nagyon sok fát „elspó­roltak” Űjmecsekaljáról. A gyep levegőtisztító és hang­szűrő hatását össze sem lehet hasonlítani a fákkal meg sö­vényekkel, nem beszélve ar­ról, hogy a pázsit — bizonyos időtávlat függvényében — drágább, mint a fa. A parko­sítás nagyon uniformizáltan ment végbe, nincsenek élő­sövénnyel körülkerített ját­szó- meg pihanősarkok, pedig példák sokasága bizonyítja, hogy az emberek igényt tar­tanak az ilyesmire. Fásítani kell a gépkocsik miatt is, hogy a parkoló gépkocsikat meg lehessen védeni a tűző napfénytől, a környékbeli la­kókat pedig á zajtól s nem utolsósorban a kipufogógáz­tól. Részletesen felmérik, hogy hol, mennyi és milyen fára, növényzetre van szük­ség, hiszen három év is bele­telik, mire az előnevelt fákat ki lehet ültetni. A tervezők részletesen meg­vizsgálják, hogy áll Urán vá­ros az iskolai, óvodai, bölcső­dei férőhelyekkel, kulturális létesítményekkel, s konkrét javaslatot tesznek az elhelye­zésükre. (Rezignáltan jegyzik meg: sajnos, sok intézmény nem épült meg abból, amit az eredeti tervben előirányoz­tak.) Valószínűnek tartják, hogy új üzletsorral kell sze­gélyezni a 39-es dandár út­ját] a hétemeletesek közti részeken, világító reklám- hasábtestekre és hasonlókra lesz szükség. Minden bizony­nyal, néhány új szoborra, il­letve térplasztikára is szükség lesz, mert Uránváros ebben a vonatkozásban kissé szegé­nyesen van ellátva. Nemcsak pécsi ügy A rekonstrukciós tervet — mely az év közepére készül el — az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, illetve a Pécsi városi Tanács rendelte meg, s fele-fele arányban fizeti a költsége­ket. Ha elkészül, egy szakem­berekből álló kollégium fogja megtárgyalni Pesten. Nem egyedülálló ugyanis az, ami Űjmecsekalján történik, re­konstrukciós tervet készíte­nek' később az ország min­den — felszabadulás óta épült — nagyobb városrészé­re, s ehhez a pécsi modell szolgáltat majd mintát Mindez arra mutat, hogy nemcsak pécsi ügy, ami itt történik, hanem egy kicsit or­szágos is Magyar A műszaki propagandahónap rendezvényei Este 7 órakor a meszesi mű­velődési ház klubjában az autó­sok és motorosok vidám műsza­ki szellemi vetélkedőjét rende­zik meg. * Komlón a technikai hét meg­nyitóját délelőtt 10 órakor tart­ják a Zrínyi Művelődési Ház­ban. Megnyitó beszédet Gallusz József vb-elnök mond, majd 20 év a föld mélye megismerésének szolgálatában címmel az Orszá­gos Földtani Kutató és Fúró Vál­lalat Mecseki Üzemvezetősége kiállítását mutatja be Sáfrány János üzemvezető-helyettes* Rekonstrukciós terv készül Új mecseka Ijáró l Országos mintának szánják a pécsi modellt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom