Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-03 / 52. szám

1J73. mű; cíus 3. liúrsommi napio A pogányi példa mm / i Öreg istállók új tartalommal Huszonöt disznó — napi egy óra —■ kocák a pogányiaknak Lehetséges-e napi egyórás munkával 25 disznót ellát­ni? Lehetséges-e a korszerű állattartás a háztájiban? Igen. Akkor el kell terjesz­teni ezt a módszert!... Ha van szalántai példa a közös és a háztáji gazdaságok gyü­mölcsöző együttműködésére, akkor van pogányi példa is. Ebben a Pécshez közeli ter­melőszövetkezetben, ahol egyebek mellett ezerszámra készülnek a modem sertés- önitatók. sajátos módon kí­vánják segíteni a háztáji gazdálkodást. A bérhizlalás, a háztájiban végzett munka bizonyos részének jóváírása náluk is polgárjogot nyert már. Úttörő kezdeményezé­sük viszont, hogy elterjesz­tik a háztájiban a sertések korszerű tartási módját. E célból a szövetkezet kőmű­vese átalakítja a tagok régi ló- vagy szarvasmarha-istál­lóit, s ellátja az új techno­lógiának megfelelő berende­zésekkel. Mindez falun egy valóságos technikai forrada­lom kezdete. Csak az intenzív fajták Nándorligettől, a tsz köz­ponti majorjától 5—6 kilo­méter az út Pogányba. Ka­ties Dezső, a pogányi tsz fiatal háztáji agronómusa — ilyen is van — kalauzolt. Útközben megemlítette,. hogy tavaly a tsz két kis községe Kökény és Pogány háztáji gazdaságaiból 1500 disznót értékesítettek a közösön ke­resztül. Hetente többször is sorra látogatja a tagokat, esetenként felméri a takar- mánytáp-szükségletet, intéz­kedik, tanácsokat ad és így tovább. Az első, akinek a tsz segítségével minden tekintet- ,ben modern sertésistállója lesz: Werczel Jakab, a tsz traktorosa. Pogányi faluszéle Itt áll Werczel tágas, új háza. Az udvaron hatalmas sertésól, kifutókkal, az is új, látszik, egész komoly összegért épí­tette Ha tudja, amit most tud, nem ilyenre csináltatta volna az ólat. Az új ház mel­lett ott áll a régi is, több mint ötven éves, ennek a végében, vele egybeépülve a szarvasmarhaistálló. Ezt ala­kítja majd át a tsz kőmű­vese. Az istálló 7x5 méteres, alapterülete tehát 35 négy­zetméter. Ez bőven elegendő 25 sertésnek, tekintve, hogy egy-egyre 0,75—0,80 négy­zetmétert számítanak. Az is­tállót újra lebetonozzák és ablakot vágnak rajta. Wer- czelnek saját vízműve van, a víz tehát könnyen beve­zethető az istállóba. (Ahol netán ilyen nincs, és törpe vízmüve sincs a községnek, megteszi a padláson elhelye­zett hordó vagy víztároló.) Megmutatták, hogy hol lesz az önetető, az önitató, hol a rács, amelyen keresztül a Űj, olcsó, fehérjedús takarmány Új, olcsó, fehérjedús ta­karmányt állítottak elő a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola szakemberei. Az alapanyag a baromfiólak hul­ladéka. Fertőtlenítés és ta­karmányzsírral keverés után kiválóan alkalmas szarvas- marhák és juhok etetésére. A hulladékból mázsánként 100 forintos költséggel állít­ják elő a granulált takar­mányt. amely 50-M50 száza­lékban tartalmaz fehérjét. A sikeres kísérletek után 36 termelőszövetkezet és állami gazdaság rendezkedett be az új takarmány előállítására. A sz'mítások szerint a meg­lévő baromfiólak alomja — feldolgozással — 40 ezer szarvasmarha táplálására ele­gendő. trágya távozik az aknába. Itt, zárt tartásban csak az intenzív fajták hizlalásáról lehet szó. Katies Dezső a Landrass fajtát említette példaként, ami kifejezetten hússertés. Az egészben rend­kívül lényeges: huszonöt ser­tés felhizlalása könnyű, tisz­ta munka, elvegezheti fiatal, vagy a nehéz munkát már nem bíró öreg is, napi egy órai munkával. Az az egy forint fis a munkanap-jóváírás? A tsz minden ráhizlalt 100 ki­logramm súly után hat 10 órás munkanapot ír jóvá a tagnak. Egy 10 órás munka­nap 60 forintnyi bért Jelent. Az ennek megfelelő összeget tehát munkabérként kapja meg az illető. A szövetkezet az ilyen címen kifizetett munkabérek közterheit — SZTK stb. — is viseli. Hogy miből? A nagyüzemi felár­ból. Abból az egy forintból, ami abból adódik, hogy ki­lónként 23 forintot fizet a tagoknak, és 24 forintért ad­ja tovább. De ezekből a fo­rintokból kell fedezni a ta­karmánytápot, a malacok házhoz szállítását, a hízók elfuvarozását. A tsz nem akar keresni ezen az ügyleten, de nem is akar. ráfizetni. Ami a másik oldalt illeti: időnek kell eltelni, hogy Werczel Jakab leüliön. számoljon, mennyit is jövedelmezett ne­ki az önetetős-önitatós disz­nóhizlalás. A sikerhez nem férhet kétség Nem mondom, nem ártana, ha egvszer va­laki — mondjuk egy .ház­táji közgazdász” — kalkulá­ciót végezne- mennyibe ke­rül a háztáji gazdaságokban ilven modern technológia mellett eev-e^v. vén istálló átaiaVf+Asa. miiven 'feltételek mellett és m*vor térül meg a bepektetés. Ezek a számok mindennél többet mondaná­nak. Két variáció Amennyiben szerződést kötünk a tagokkal, két va­riáció lehetséges — mondot­ta Kislaki László, a tsz el­nöke. 1. Ha a tag a saját malacait akarja meghizlalni, akkor a tsz kőművesével ön­költségi áron átalakítják a tag régi istállóját. A techno­lógiai berendezéseket ingyen adják. (Nyilvánvaló: ha a szerződés idők folyamán fel­bomlik, a technológia lesze­relhető.) 2. Ha a tag a tsz tulajdonában lévő malacokat hizlalja, akkor az átalakítá­si költségeket a tsz fizeti, a technológiát ingyen adja. (Ki­vétel az olyan, mint például az új ajtó, ablak, amely az istálló értékét növeli.) Ebben volna üzlet, csak közbevetőleg megkérdeztük az elnököt: Vállalnák-e az új technológia beszerelését más tsz-ek tagjai részére is? Sajnos erre nincs kapacitás, kevés a kőműves. Ha elké­szül Werczel Jakab kis min­tagazdasága, bárkinek szíve­sen megmutatják, hiszen első fecskének szánták. Minden tsz-ben akad építőbrigád, el tudják végezni a beszerelést. Mármost lássuk, hogyan bonyolódik a bérhizlalás. Há­rom hét múlva választják a malacokat a pogányi tsz-ben. A 15—20 kilós malacokat le­mérlegelik. majd elszállítják a taghoz, akit a kilónkénti 28 forintos ár és az összsúly szorzatának összegével ter­helnek meg. Ezt persze nem kell kifizetni. Az illető any- nyi takarmánytápot igényel, amennyit akar, ennek az ér­téke is felkerül a számlára. Az esetleges állatorvosi ke­zelést a tsz biztosítja, s ha netán elhullana egy malac, az a tsz kára. a kockázatot 6 viseli. Amikor befejeződik a hizlalás, következik az el­számolás. A hízók összsúlyát beszorozzák 23 forinttal. Az összegből levonják a számlán lévő költségeket (malacok ára, takarmánytáp). A kü­lönbség a tagé. , S végezetül a legújabb: a tsz hízókért kocasüldőket vá­sárolt a mágocsi tsz-től. A kocákat kiadják a háztájiba, a pogányi tagoknak. A köké- nyiek igen. de a pogányiak eddig nem foglalkoztak koca­tartással. Az első húsz bru­cellózis mentes koca már | megérkezett, összesen ötvenet j vásárol a tsz. A tagokat ez­zel megterhelik. A törlesztés ugyanannyi súlyú hízóval, j vagy ha a koca leellik, any- ! nyi súlyú süldővel történhet. | A tsz kant, legelőt biztosít, | sőt még csordást is fogad. ! Ezenkívül kívánság szerint | ellátják a kocatartó tagokat zöldtakarmánnyal és táppal. Mégegvszer: terjesszük el, ami korszerű. Az eredmény: kevesebb munka, magasabb jövedelem a háztájiban. Több hús az országnak. Miklósvárl Zoltán Űj gabonatároló színeket építenek a Gabona felvásárló és -feldolgozó Vállalat szentlőrinci telepén. A bárom darab tárolószin építési költségei meghaladják az egymillió-kétszázezer forintot, átadásuk június végén lesz. Szokolal felv. Látogatás az „illatos64 művekben A magyar vegyipar bölcsője Modern üzemet építenek Hidason — Az ősszel indul a műtrágyagyártás Az ajtón öltő tábla: „Vi­gyázat, mérgező anyagok!” Idegeneknek belépni tilos!” — A csarnokban gázálar­cos emberek dolgoznak. Ez a porozó üzem. Safidont — ta­lajfertőtlenítő és permetező szert gyártanak. Egy a Bu­dapesti Vegyiművek több tu­cat üzeméből. A nagy múltra visszatekin­tő gyár történelmét 1891-től számítja, amikor a Kén ut­cában megkezdték a kénsav készítését A kővetkező év­ben már műtrágyát is gyár­tottak. majd 1912-ben az Illa­tos úton újabb telepet léte­sítettek a csont zsírtalanítá- sára. amelyet később átvett a PÁTRIA Mészárosok és Hen­tesek Csontfeldolgozó Gyára Rt., és csont valamint bőr- enyvüzemeket létesített. A nehézvegyipari Jellegű fejlődés a társaság többszöri átalakulása után, 1936-ban, az Illatos úti telepen vette kezdetét. A fejlődést elsősor­ban a háborús készülődés határozta meg. A Hungária Műtrágva-, Kénsav- és Vegy­ipari Rt. ekkor kezdte gyár­tani a klórmeszet. hldrogén- peroxidot, a cseppfolyósított klórt és a különböző szén- tetrakloridokat. A felszaba­dulás után újabb fejlődés kezdődött. Ekkor szervezték meg az Illatos úton — hazai eljárások alaoián — a klorál, klórbenzol. DDT. HCH. a triklór-etilén termelését. Itt született meg 1957—61-ben — de nem itt nőtt fel — a ma­gvar polimerizációs műanyag­ipar. itt építették fel az első hazai eljárással üzemelő kao- rolaktám és PVC próbaüze­meket. Az eddigi fejlődés ielentős volt a vegyiműveikben — mondja Poros Tamás igaz­gató — az elkövetkező hat esztendő azonban további lehetőségeket tartogat, amelv- ből a baranyaiak is részesed­nek. Hidason ugyanis bőr és enwiizemet létesítenek, ahol 1972-től kezdődően mintegy 2?0 munkás dolgozhat. Az átépítésektől függően, amely­re 66 milliós hitelt kaptak, már az ősszel megkezdődik 30 —40 dolgozóval a növényvé­dőszerek gyártása. A mező- gazdaság a következő 5—8 évben minteav 600—SCO mil­lió forinttal töhh®t ferdít ké­miai n övénwédő«zer"k wár- tására. mint e^dig. A E»ida- resti Vegyiművek új ható­anyagok gyártásával, imnort hatóanyagok formálásába', úi szezkomhmp-'iőic kidolgozásá­val ebből 200—400 millió* nagyságrendben veheti ki ré­szét Az elkövetkező 5 esztendő­ben közel 500 millió forintot fordítanak fejlesztésre. S ha már a számoknál tar­tunk érdemes még néhányat a vegyiművek nagyságára jellemzőt lejegyezni. Az 1969- es esztendőben több mint egymilliárd forint termelési értéket állított elő az itt dol­gozó 2000 munkás. A Tiszai Vegyiműveit után ex az or­szág legnagyobb vegyipari létesítménye. Az elmúlt esz­tendőben a hazai rizsterme­léshez szükséges növényvédő­szereket teljes egészében itt állították edő. Az itthoni mezőgazdaságban felhasznált növényvédőszerek 35. a szu­perfoszfát 25, a szervetlen alapanyagok: marónátron, só­sav, klór 30 és a kén 15 százalékát itt állítják elő. Az elmúlt 30 évben a marónát­ron termelése például 8.5, a bőrenyv 5, a szuperfoszfát termelése pedig 8-szorosára emelkedett, hogy csak néhány termékkel illusztráljuk a 120 itt gyártott termékből, a ve­gyiművek fejlődését. A trinátrium foszfátot, Hungazint, csontlisztet és még vagy 25 féle terméket évente 160 millió forint ér­tékben 31 országba exportál­ják. S még egy szám: amikor a Kén utcai gyárban a kószálás során kezdtem elfáradni, kí­sérőm elmondotta, hogy ha a Ferencvárosi pályaudvar nem ékelődne az itteni és Illatos úti telep közé. a vegyiművek hossza meghaladná az 5 ki­lométert is. így azt mond­ják két telepnek számít. Harminc méter magas csar­nok. A benneálló 3 vagon annyira sem feltűnő mint egy közepes állomáson. Az épület előtt — és bent is — zöld bádoghordók százai állnak. Japán felirat. Lindánt tartal­maznak. Az óriási épület, a keverőüzem. A vegyiművek egyik legújabb létesítménye. A szuperfoszfátot lindánnal keverik, majd zsákolják és vagonba rakják. Emberi kéz alig ér a talajfertőtlenítő és műtrágya keverékhez. Oj megoldás, a mezőgazdasági gének egvszerre tudják a két terméket a talaiba juttatni. Visszafelé a kén sav üzem me'iett jövünk. Hatalmas tor­nyok, kazánok, csövek, ké­mények labirintusa. Piros minden. Pirosak a vagonok, a hó és a sár is. Sőt a ha­jam is. Csak egyetle* xöl­desszürke dombot látok, amelyet még nem festett meg a por. Pirit. Ebből lesz a kén. Amikor kiégetik vörössé válik — úgynevezett piritpörk lesz. Dunaújvárosba szállítják, a vasgyártásban kitűnően al­kalmazható. Utoljára a nemrégiben el­készült fekete-fehér öltözőt nézzük meg. A mérgező anya­gokkal dolgozó munkások itt naponta tiszta ruhát kapnak: alsóneműtől a sapkáig min­dent Eszembejut néhány adat amelyet Poros Tamástól hal­lottam. Az 1968-as Időszak­ban fejlesztési tervükben 16.5 millió forintot irányoz­tak elő szociális létesítmé­nyek fejlesztésére. Többek között egy 250 fős munkás­szálloda, 400 fős öltöző épül az elmondotton kívül S ha már az építésnél va­gyunk. beszéljünk még egy­szer a baranyai vegyimű­vekről. — Megoldjuk a szennyvíz- tisztítást, új kutakat létesí­tünk, sor kerül céljainknak megfelelően az erőmű hasz­nosítására is. Legfontosabb azonban, hogy a hidasiakból és környéken lakó emberek­ből kívánjuk a gyárat mun­kaerővel ellátni, segédmun­kástól egészen a műszaki ve-, zetésig. BudaDestrő] alig né­hány szakembert irányítunk Baranyába — tényleg Bara­nya üzeme lesz. Lombos! Jenő Miniszteri utasítás a gimnáz umi érettségi vizsgaszabályzat módosításáról A gimnáziumi érettségi so­rán négy tantárgyból: ma­gyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematiká­ból, valamint egy olyan tárgyból, amelyet a jelöltek szabadon választhatnak — kötelezően előírt a vizsga. Nincs választási lehetőségük azoknak, akik szakosított tan­tervű (tagozatos) osztályba járnak, mivel a szakosított tárgyból kötelező az érettsé­gi. Hátrányos helyzetben vasi­nak társaikkal szemben a kémia-biológia, a fizika^fcé- mia szakosított tantervű osz­tályok diákjai, mert nekik mind a két tárgyból érettségi vizsgát kell tenniök. így az ő esetükben a kötelező tár­gyak száma öt. Ezt a több­letterhelést szünteti meg a művelődésügyi miniszter most kiadott utasítása, amely már az idei érettséginél érvényba lép. Eszerint a szakosított tan­tervű gimnáziumi osztályok­ban az érettségi vizsga köte­lező tárgyai egy szakosított tantárgy esetén a magyar nyelv és irodalom, a törté­nelem, a martematika és a szakosított tárgy. Ha a sza­kosított tantárgy matemati­ka, a jelölt az egyik választ­hatóan kötelező tárgyból is köteles érettségizni. Két sza­kosított tantárgy esetén: ma­gyar nyelv és irodalom, tör­ténelem, matematika, vala­mint a jelölt által választott egyik szakosított tárgy. Lesz-e kenyércsomagoló automatánk? A kenyér pillanatok alatt, becsomagolva került a meg­hívottak asztalára. Az automatából csillogva folydogált az átlátszó mű- j anyag „csomagoló papír” a géphez szerelt fémlapon. A barnára sült, ropogós cipót egy gyakorlott kéz a fóliára helyezte. A fürge ujiak az átlátszó takarót jobbról, bal­ról, alulról felhajtották, az­tán még néhány simítás és kész ... Ivanoczák János, a Pécsi Sütőipari Vállalat igazgatója —, aki szintén jelen volt Budapesten a közelmúltban rendezett bemutatón — már ott elképzelte, milyen nagy­szerű lenne, ha készítmé­nyeik így kerülnének a pécsi boltokba, onnan a háziasszo­nyok asztalára — Egy osztrák cég hozta hazánkba azt a gépet, amit a televízióban is bemutattak. Hogy az automata mit tud, nem csak a szakember, de látta az egész ország Az esz­tétikai igényeket és az egész­ségügyi követelményeket ki­szolgáló kedvező tulajdonsá­ga mellett, van e csomagolá­si eljárásnak egy nagy elő­nye: a tartósítás. Vagyis a fóliába burkolt kenyér 24 órával tovább tartja firsse- ségét, a zöldségfélék üdesége is maradandóbb. Ezt az automatát, illetve ennek licencét akarja eladni a tulajdonos cég 12 ezer dol­lárért. — Megvásárolják? — Annyit tudok, ha az or­szágban találnak egy gyárat, ahol a gépet sorozatban el­készítik majd. továbbá olyan fogyasztói árat kalkulálnak, amely a csomagolt áru árát nem tornássza fel valamint azt is megoldták, hogy a fó­liát — mint alapanyagot — itthon, folvamatosan készítik, akkor — talán — lesz belőle valami. Egyébként a gép most a Sütőipari Kutató In­tézetben van. Békés S. t 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom